Petőfi Népe, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-24 / 47. szám

IBfiT. fvtiruár 24. péntek 5. oldat PÉLDÁS BARATKOZAS sinos kis al- ^ kotószobáia van a kiskunfélegy­házi Képzőművész Körnek a Szakma­közi Bizottság szék­házában. Az a húsz lelkes fiatal, aki itt gyakorolja a festé­szet-szobrászat első lépéseit, kedves ott­hont talál. Meg is van az eredménye, nem egynek már szárnyra kapta ne­vét a hír, sőt olyan tagja is van a kis együttesnek, akinek tucatnyi rajzát kö­zölte országos iro­dalmi hetilapunk. Nos, a kis kollek­tíva alkotóhelyisé­gének csinosítására most újabb alkalom nyílt. A Vegyipari Gépgyár József At­tila ifjúsági brigád­ja szocialista szer­ződést kötött a Képzőművész Kör­rel. A szerződés pontjait érdemes — nagyjából — sorra venni. A villanyszerelők­ből álló brigád tag­jai vállalták a he­lyiség világításának rendbentartását. —- Megvizsgálják a konnektorokat, át­nézik a neoncsöve­ket, rendbehozzák a csatlakozókat és ha a müvészkedő fia­taloknak különleges igényeik vannak, azt is megcsinálják. Mindezt azért, hogy még jobb munkát végezzenek. És mit kapnak cserébe? A kör tag­jai gondozzák a brigádnaplót. Bodor Miklós festőművész, a kör vezetője a brigád tagjainak arcképét berajzolta a naplóba, azonkí­vül a városban ren­dezett kiállításokon tárlatvezetést ren­deznek részükre. És: kölcsönösen részt vesznek egy­más rendezvényein. Nagyon sok ha­szon származik eb­ből a példamutató barátkozásból; má­sutt is követni kel­lene, B. J. Érdekes filmalkotások a vetítővásznakon Több új kitűnő játékfilm bemutatására kerül sor a közel­jövőben a fővárosi és vidéki prémiermozikban! A Fábri Zoltán rendezte Vtó­szezon a jelent és a múltat a realitás és a képzelet képi esz­közeivel váltogatja ötletesen, a bohózati elemektől egészen a legsúlyosabb tragédiáig mutatva be hat öregúr tréfáját és annak következményeit. A film fősze­replői: Páger Antal, Kőmíves Sándor, Tolnay Klári. A hóhér című spanyol—olasz tragikomédia főszereplője Nino Manfredi. A magyarul beszélő, mélységes humánumról valló film bemutatja, hogyan lesz egy derék fiatalemberből — akarata ellenére, a körülmények kény­szerítő hatására — ítéletvégre- hatjó. Orson Welles Shakes- peare-drámák elemeiből írta és1 rendezte Falstaff című spanyol —svájci filmjét, amelynek cím­szerepét is maga alakítja. Fran­cia háborús filmvígjáték az Élet a kastélyban, amely a múlt évi Karlovy Vary-i film- fesztiválon a zsűri különdíját nyerte el. A szovjet filmek közűi a Láthatatlanok izgalmas kém­történet, amely bizonyítja, hogy még egy nagy szerelem sem ál­líthatja helyre az elrontott éle­tet. Tallinban játszódó, magya­rul beszélő szovjet film a Hívás a 03-on. A magányos asszonyok problémáira keres választ a film. Olyan fiatalok tragikus sze­relméről szól a Vasárnap hat órakor című román film, akik a nyugodt, örömteli élet helyett a fasizmus elletni illegális harc nehéz útját választották. Két teljesen különböző életmódot mutat be párhuzamosain, köl­csönhatásukban a sajátos hang­vételű Intim megvilágításban című csehszlovák film. V. A. A Kecskeméti rendezésében a jövő kedden ér­dekesnek ígérkező hangverseny zajlik le a városi művelődési házban. Bach összes fuvola és zongoraszonátáit játssza két fiatal miskolci művész. Matuz István mindössze 19 éves, a budapesti Liszt Ferenc Zeheművészeti Főiskola másod­éves hallgatója a fuvola tansza­kon. Két éve az akkor még szakiskolás fiatalember részt vett a fővárosban megrendezett nemzetközi fuvolaversenyen és neves nyugati operaházak első fuvolásait megelőzve szerzett értékes helyezést. Ezután szer­ződést ajánlott neki több kül­földi opera is. Partnere a keddi hangverse­nyen Benkő Zoltán zongoramű­vész, a Miskolci Zeneművészeti Szakiskola ugyancsak fiatal és ígéretes tehetségű tanára. Sz. J. A Művészklub vendégel Művészklub Én nem tartozom a Szabad Szónak ahogy az írásokat meg­néztem, csak neked. Tehát én a Szabad Szónak nem is fizetek, csak há te írod alá az elismer­vényt ... ... Hogy megy a méhészke­dés? Mikor jössz Pestre? Fele­séged s gyerekeid hogy vannak? A remekbeszabott elbeszélést várom, s ölel öreg barátod. Ne hagyd a tollat! Írjál! Mindent cserben lehet hagyni, de a művész a maga művészetét soha-soha el ne hagyja. Móricz Zsigmond Igaza van. Az írást nem le­het többé abbahagyni, ha egy­szer megkezdte az ember. Vi­lágos, hogy én soha semmit, senkit nem hagytam, barátot sem cserben, nem azért, mert Horátius megírta híres versé­ben, hogy: „Aki a barátját cserben hagyja, annak fekete a lelke, óh, római!” — hanem azért, mert ez voltam s ilyen voltam. Én nagyon szeretnem az embert. A baráti társaságot néha elszórta mellőlem a megint és megint másmilyen politikai vihar, vagy helyzet, mint a tollat á szél. De érthető, hogy új fent fnegint és megint barátok vettek kőről. A régiek közül megmaradt jóbarátnak Kovács Imre, Féja Géza, Far­kas Feri. Üj barátaim lettek többek között Holló Valéria is és a férje, Szegedi Maszák Gyurka, vagyis György, aztán Hartyáni István, a Turul könyv­kiadó vállalat igazgatója. Holló Valéria nagyon művelt, kedves asszonyka volt. Györffy Istvánnak, a nagyszerű és tisz­ta életű néprajzos professzornak a tanítványa, s akinek népmű­vészeti boltja volt fent, a Mú­zeum körúton. Találkoztunk párszor a bolt­jában, aztán egy kedves, derűs délután, kirándultunk, tán a Sváb-hegyre, és másnap már felkeresett Hartyáni István a szerkesztőségben. Ezerkilenc- száznegyvennek a nyara volt akkor, amikor ugrásra haza­felé készülődtem. S kérdezi, hogy nem lenne-é valami írá­som az induló kiadóvállalat szá­mára? — Nincsen egyelőre, de lehet­ne róla beszélni. — Hogy-hogy lehetne? — Ügy, hogy van egy tervem, megírni pontosan azt á falut, amely eltűnik á minden pilla­Iskola — négy darabban Hogyan végezheti munkáját tartják meg az órát, a legkez- nie a tanárnak, akkor tanács­egy iskola, amely 176 tanulót detlegesebb körülmények kö- háza felé veszi az irányt, mert négy helyen, hat tanulócsoport- zött. De — megtartják. azt az órát ott tartják egy szák­ban oktat? A kérdést első hal- A nevelői szoba együtt van séghelyiségben. A lányok az osz­lásra nem könnyű megérteni, ezért bővebben megmagyaráz­zuk. A szakmári általános isko­la a község négy helyén van elszórva, egyik épülete tavaly készült el, két osztály tanul eb­ben az új részben, a hetedik és nyolcadik. A másik épület 1934-ben lett iskola, a harma­dik 1897-ben, a negyedik pedig pontosan száz évvel ezelőtt, a kiegyezés évében. Az utóbbi kettő vert falú, rogyadozó ház, hapjai meg vannak számlálva. Joggal tesszük fel tehát a kérdést Karsai István igazgató­nak: — Hogy lehet ilyen kö­rülmények között eredményes munkát végezni? Munkájuk ugyanis eredmé­nyes: a 173 tanuló közül csak 16 bukott meg félévkor és az iskola átlaga: 3,4. Nem rossz átlag. — Csak erőfeszítéssel! — ez az igazgató válasza. Öraközi szünet van éppen, amikor belátogatunk az igazga­tói irodát is magában foglaló új épületbe. Az utcán kamasz , , , . , ,,,, .. ____ f iúk ugróládát és szőnyegeket e í lír ero sal"ban cipeltek at a másik épületből tomaszerei­eipelnek. Az igazgató hamaro- ^et a VIII. osztály tanulói, hogy testnevelő órát tarthassanak, A san meg is magyarázza: tornateremmé átalakított tanteremben gyakorlatoznak, Tóth Fe> — Tornaóra lesz a nyolcadik- renc igazgatóhelyettes vezetésével, bán. Sajnos, nincs tornater­münk, a testnevelő órát az esz- az igazgatói irodával. Öraközi tályteremben gyakorolják a tál y terem ben tartjuk, minden szünetekben ide jön össze a ne- szabás-varrást, kézimunkát, osztály maga hurcolja át a má- velőtestülets a szétszórtan fekvő . , , sik épületből a tornaszereket, iskolából. Ha aztán például gya- ???:yzie^>en A padokat félrehúzzák és így korlat! foglalkozásra kell men- vc* irant érdeklődünk. — Felmérésünk szerint, 13 ilyen tanulónk van, ezeket a napköziben helyeztük el, ott kapnak szaktanáruktól rends ze- res korrepetálást. Egyébként a korrepetálást úgy is oldottuk meg, hogy a gyerekek őrsi ke­retben tanulópárokat alakítot­tak. Határozott javulás tapasz­talható a rendszer bevezetése óta. A község 3200 főnyi lakossá­gának kétharmad része tanyán él, a szállásokon: Kistény, öregtény, Gombolyag, Réztelek, Felsőerek, Andrásszállás, Alsó­erek, Ludasszállás és Pécsiszál­lás gyerekei Keserűtelekre jár­nak. Alsóereken is működik al­só tagozatos iskola, mindössze 11 tanulóval. A felsőtagozatosok — tizenöten — Keserűtelekre jár­nak be a Kalocsai Állami Gaz­daság ponyvatetős kocsijával. _ _ A szállásokról Keserűtelekre Fizika óra á VII. osztályban. Rideg Vince tanár az emelők szer- bejáró iskolásoknak volna egy kezetétről tart előadást. A szertárhiánnyal küzdő iskola szemlélte- szerény kérése az AKÖV-höz: tőeszközeit az osztálytermekben tartják. mivel Gombolyagot és Alsó­. ereket nem érinti a kalocsa— náthán bekövetkezhető történel­mi változásban. Méghozzá ment­hetetlenül. Pista (Hartyáni István) keve­set gondolkozik, aztán kérdezi: — Van már valami készén belőle? Nekem szemem se rebbent, mert ebben a pillanatban min­den más érzést elárasztó bizo­nyossággal láttam megírandó könyvem mondanivalóját: — Valami száz oldal... — mondom határozottan. Hartyáni szó nélkül a zsebébe nyúl, szerződést vészén ki, hogy írjam alá, aztán pénzt számol le az asztalra, mint előleget. Szerződés szerint havi járan­dóságot kapok, s minden ezután írandó regényem az övék, s a megjelenő művek után pontos elszámolás. S Hartyáni István lett az igazi, s minden eddigi kiadómnál megértőbb kiadóm. Eddig a Püski Sándor Magyar Élet Kiadójánál mint főiskolás fiatal, könyvterjesztő volt, s ha­sonló nevű terjesztővállalatnál, anyai jusson valami pénzt örö­költ, s így lett a terjesztőből kiadó. Persze, nem 6 maga egyedül, hanem értelmiségi em­berek csoportja állott össze. Ez ä csoport bővült, egyre bővült és „Irodalompártoló Társaság” név alatt évkönyvét ki is adta, s irodalmi díjat osztott ki. De ez már jóval későbben, negy­vennégyben történt. Előző év­ben is díjaztak ugyan írókat és ezek között bem voltam, nem is tudom, kikről lehetett szó. Általában eddig semmiféle díjat nem kaptam. Negyvennégyben kaptam nyolc író között s velük egyenlő összeget, 3000 pengőt. Mit jelenthetett ez értékben ak­kor? Egy német gyártmányú „Népautó” ezen időben négy­ezer pengő volt. Hát körülbelül ez volt az arány. És ó, némely dolgokban mégis csak érthetet­len ember vagyok én, nem autót akartunk venni (már ré­gebben vehettünk volna), ha­nem egy könnyű kis szekeret és belé egy ponnylovat. De in­kább lovacskát. És ezzel járni ki a tagra, hozni haza dinnyét, tököt, ezt, vagy amazt... De- hát ezt se vettünk, mert egyre dübörgőbbén közeledett a törté­nelem. Na dehát ez egy kicsit még adább van, egyelőre még csak alig pár napja, hogy itthon va­gyok. (Folytatása következik) felsőereki autóbusz, kérik, ka- nyarodtassák be a kocsit e két helyre. Hogy mennyire biztosak kérésük meghallgatásában, köz­ük, hogy a két szálláson már készítik a kocsik fordulóhelyeit. De térjünk vissza a községi iskolához. Mikorra várható a helyzet megváltozása? — Készen vannak egy négy­tantermes iskola tervei. Befeje­zése 1968 végére várható. Ez eddig rendben is van, de a 800 ezer forintos költségvetésre még nincsen fedezet. KÖFÁ-ból 150 ezret félretettünk, a járás is ad jelentős segítséget. De ezzel még nincs együtt a pénz.:. Többre mi nem vagyunk képesek, a nemrég tető alá került napközit is KÖFÁ-ból építettük... Az állami hozzájárulás segít csak rajtunk... — mondja az igaz­gató. Vázoltuk az iskola mostoha viszonyait. Azzal a szándékkal tettük, hogy megmutassuk: kell az új iskola. Mielőbb, mert így — négy darabban — nem tudja hivatását teljesíteni. Balogh József

Next

/
Oldalképek
Tartalom