Petőfi Népe, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-09 / 34. szám
Az új építkezések mellett nem hanyagolhatok el a felújítások sem Egy kevésbé kihasznált kölcsönforma Elmúlt ötévi eredményeink összegezése alkalmából az utóbbi hónapokban sok szó esett a lakásépítkezésekről. Arról, hogy minden eddiginél jelentősebb társadalmi és egyéni áldozat- vállalás eredményeként öt év alatt 10 988 új lakással gazdagodott a megye. A magánerőből épült 7725 lakás jelentős részéhez OTP-hitel támogatást is igénybevettek az építtetők, ami az öt év alatt elérte a 213 millió forintot. Egyik legjelentősebb társadalmi gondunk megoldását szolgáló lakásépítési program azonban még nem zárult le. Harmadik ötéves megyei terv feladatainknak is egyik jelentős részletét képezi az egészséges, korszerű lakások számának további gyarapítása. De ezzel egydejűleg egy nagyon fontos, másik feladatról sem szabad megfeledkezni: a már meglevő lakások állagának megóváséról. Éneikül ugyanis lakásépítési terveink legmaximá- lisabb túlteljesítése mellett sem gyorsulhat' meg lakásgondjaink megoldása. Köztudott, hogy a megye lakóházainak csaknem egyharma- da a Sizázadforduló előtt épült, tehát az összes lakásállományból 59 ezer lakás elavultnak tekinthető. Olyannak, amely gondos javítgatás, tatarozás, vagy felújítás nélkül viszonylag rövid idő alatt jóvátehetetlenül tönkremehet. Sajnos, ilyen esetekre is bőségesen akadt példa az elmúlt öt év alatt, hiszen ezekből az elavult lakásokból 2113 szűnt meg a teljes pusztulás miatt, s ez nemcsak társadalmi, de egyéni, családi gondok sarát is szüli. Ahhoz, hogy erről ismételten szóljunk, nemcsak a tavasz közeledte ad indítékot a fentebb is említett okokon kívül. Az is, hogy amikor a közelmúltban az OTP megyei igazgatóságának múlt évi tevékenységét egy beszélgetés kapcsán összegeztük, kiderült: egyfajta, éppen a lakások állagának Csaló a roncstelepen, avagy: „abszolút“ bizalom Egy évvel ezelőtt Molnár János soltvadkerti motorszerelő Budapestre utazott, hogy az AUTOKER Ecseri úti bontótelepón néhány, még használható motor, és autóalkatrészt beszerezzen. A roncsjárművek átböngészése köziben nemcsak a keresett alkatrészeket, hanem valóságos kincset is talált, ösz- szeismerkedett ugyanis Sédi Zoltánnal, a bontótelep segédmunkásával. A faltisi motor- szerelőnek azonnal megtetszett a művelt, a szakmához is értő, mindenről tájékozott, s rendkívüli üzleti érzékkel rendelkező fiatalember, akinek mindezeken felül még ragyogó ösz- sZeköttetései is voltak. Néhány bensőséges találkozás a „leprák” — ronccsá vált autók — között, s a barátság elmélyült- té, szilárddá kovácsolódott, olyannyira, hogy Molnár bemutatta Sédinek Demeter János kereskedőt és Szegedi József gazdálkodót, soltvadkerti ismerőseit is. Ez a találkozás mindannyiuk életében, döntő fordulatot jelentett, Molnár ugyanis ismerőseivel együtt arra kérte a jó ösz- sZeköttetéssel rendelkező Sédit, tegye lehetővé, hogy alig használt, vagy új személygépkocsit szerezzen nekik, hiszen a fiatalembernek csak egy szavába kerül. Sédi szabadkozott: „Nehéz lesz, tudják, ma nem könnyű kocsit szerezni... No. de megpróbálom, hiszen a barátság kötelez.” Molnár és Szegedi el volt ragadtatva. Jól tudták, ha valakinek protekciója, kiterjedt is- merettségi köre van, kötelező a szerénység, nem lehet meggondolatlanul mások nevében ígéretet tenni. A pénz azonban a zsebükben volt, s a vágyálom, a személygépkocsi birtoklása, e biztató Ígéret elhangzásakor egészen közelinek tűnt. Molnár 36 ezer, Szegedi 30 ezer forintot adott Sédinek az autó- beszerzés előlege címén. Sédi tiltakozott: „Pénzt csak úgy nem fogadok el!... Igaz már biztosak lehetnek, hogy meg lesz a kocsi, de papír, megállapodás nélkül a pénzt nem vehetem át.” S ha talán volt még némi bizalmatlanság Sédi iránt, e kijelentés után az is eloszlott. Az üzleti megállapodást írásba foglalták, s a bontó segédmunkása hanyagul zsebre gyűrte a 66 ezer forintot. Molnár és Szegedi a biztos üzlet reményében, azzal vált el Sédjiöl, végre ta- ’ láltak egy becsületes embert. Soltvadkerten gyorsan szétfutott a híre Molnár és Szegedi barátjának összeköttetéseiről, sőt Kecelen is megtudta néhány személygépkocsi után áhítozó gazda, milyen lehetőséget hagyott ki. Nosza néhányam, közöttük Csányi József keceli szőlősgazda felkereste Demetert, Molnárt és Szegedit azzal a kéréssel, segítsék őket is gépkocsihoz. A motorszerelő, a kereskedő Sédihez fordult, aki fanyalogva ugyan, de felvette az előlegeket Csányitól 30 ezer, hét másik „igénylőtől” pedig 36 ezer forintot. Telt múlt az idő, s beköszöntött 1966 tavasza. A személygépkocsi-vásárlók egyre türelmetlenebbül ostromolták Sédit: mi lesz a beígért járművekkel? A bontóban dolgozó segédmunkás azonban összeköttetéseire hivatkozva türelemre intette üzletfeleit, s ígérte, néhány hét múlva új kocsikkal parádézhatnak. Szegedi József mikor ezt megtudta, gyors számvetést végzett, s rádöbbent, ha megérkezik az új autó, nem lesz elég pénze. Nosza régi személygépkocsiját bizományba Sédinéi hagyta azzal, adja el 50 ezer forintért. Eközben Molnár János türelme már elfogyott. Felkereste Sédit, s kijelentette: szüksége van a gépkocsira vagy a pénzre. A segédmunkás megnyugtatta, Molnárt, s eladta neki Szegedi József személygépkocsiját 56 000 forintért, az előleget természetesen leszámítva. Ezután az üzlet után a „tur- piság” természetesen azonnal kiderült, s az is, ki tulajdonképpen Sédi Zoltán. Amikor a gépkocsiigénylők feljelentették, és Sédit letartóztatták, a rendőrségen régi „ismerősként” üdvözölték. A 28 éves fiatalembert már háromszor ítélték el különböző bűncselekményekért, s amikor ezeket az „üzleteket” lebonyolította, csak feltételesen volt szabadlábon, ugyanis 1964-ben 50 hónapos szabadságvesztésbüntetésre ítélték csalás és üzérkedés miatt. Sédi a feltételes szabadságra bocsátás ideje alatt sem tagadta meg önmagát, ugyanis néhány hónap alatt 182 ezer forltot „préselt” ki a hiszékeny, a ferde utakat kereső soltvadkerti és keceli gazdákból. Szembesítéskor üzlettársainak a szemébe nevetett: „Miért hittek -nekem?” Tényleg miért? Oeines Gabor megóvását, a felújításokat elősegítő kölcsönforma nem örvend túl nagy érdeklődésnek. A második ötéves terv időszakában mindössze 521 esetben fordultak lakóik, Illetve háztulajdonosok lakáshelyreállítási, ta- tarozási kölcsönkérelemmel az OTP-hez. S még egy-két összehasonlító adat; Tavaly, amikor összesen 940 hitellel is támogatott lakás építése fejeződött be és összesen 1800 lakásépítési hitelkérelemmel foglalkoztak megyénkben az OTP- fiókok, a helyreállítási hitelkérelem csupán 125 volt, jóval kevesebb, mint amennyire számítottak. E közhasznú kölcsönforma tehát, amelynek révén a felújítási költségvetés 75 százaléka meghitelezhető — az élműit évben kihasználását tekintve, a lehetőségek alatt maradt. Jóllehet az elavult, karbantartásra szoruló házak tulajdonosai sok esetben éppen anyagi helyzetükre való hivatkozással halogatják a tatarozást. Sokuk számára jelenthetne megnyugtató megoldást e kölcsön — csak jobban keil élni vele. E. É. Szülői értekezlet a pályaválasztásról (Tudósítónktól.) A közelmúltban a kiskunhalasi református templom melletti általános iskola kapuját a szokástól eltérően nem a nebulók, hanem a nyolcadik általánost ez évben végző gyermekek szülei nyito- gatták szorgalmasan. A pályaválasztással kapcsolatos szülői értekezletre jöttek; Az idén végző tanulóknak a szakmaválasztással és a továbbtanulással kapcsolatos eddigi állásfoglalásáról Varga Lászlóné osztályfőnök adott részletes tájékoztatást. E szerint a most végző 108 tanuló közül ötvennégy kíván továbbtanulni gimnáziumban, különböző szaktechnikumokban, középiskolákban. Csupán nyolc gyerek nem döntött még a jövőjéről, a többi ipari üzemekben szeretne elhelyezkedni, szakismeretet szerezni. Feltűnő, hogy egyetlen végzős tanuló sem választott mezőgazdasági szakmát. Az ipar tanulófelvételi lehetőségeiről, s az ezzel kapcsolatos szülői feladatokról dr. For- czek György, a helyi iparitanulóiskola igazgatója adott részletes tájékoztatást. Ebből kiderült, hogy a város és „árás területéről 332 fiatalt tudnak felvenni az iparitanuló-iskolába. A helyi és más területen levő ipari üzemek nagy számban fogadnának Névjegyzék a kapu alatt Elkészült az ideiglenes választói névjegyzék. 206 milli6 forint mezőgazdasági termelési hitelt kaptak egy év alatt a háztáji ás kisegítő gazdaságok Az Országos Takarékpénztár összegezte a mezőgazdasági termelési hitelnyújtás első évének tapasztalatait. Az Országos Takarékpénztár és a takarékszövetkezetek vidéken egy év alatt összesen 34 749 tételben 205,9 forint hitelt nyújtottak, ebből az összegből 129,9 millió forintot a takarékpénztár, 76 millió forintot a takarékszövetkezet folyósított. A legnagyobb összeget, 110,9 millió forintot — a bérből és fizetésből élők vették igénybe, a termelőszövetkezeti tagok 77,2 millió forintot vettek fel, a többit pedig egyénileg gazdálkodó parasztok és nyugdíjasok. A bérből és fizetésből élók elsősorban sertéstenyésztés céljára kapták a kölcsönt, jelentős összeget vettek fel gyümölcs- és szőlőtelepítésre, szarvasmarhatenyésztésre, valamint méhészeti, gombatermelési és más célokra. A termelőszövetkezeti tagoknak nyújtott kölcsön tekintélyes hányada a háztáji szarvasmarha-tenyésztést szolgálta. Az egyénileg gazdálkodók ugyancsak, főként szarvasmarha-tenyésztésre, továbbá gyümölcsös szőlőtelepítésre vettek fel kölcsönt. A legtöbb hitelt — 33 millió 767 ezer forintot — Hajdú-Bi- har megyében folyósították, a második a sorrendben Békés megye, 31 millió 731 ezer forinttal. (MII) lakatos-, esztergályos tamilokat, viszont kisebb az igény a villanyszerelő-, autó-motorszerelő tanulók iránt. Ezért az utóbbi helyekre főleg az érettségizett fiatalok közül kívánják szerződtetni az üzemek tanulóikat. 2 K A több mint 300 éves múltra visszatekintő gimnázium nevelési feladatairól és eredményeiről Asztalos Andor igazgató- helyettes szólt a szülőknek. Az iskolában a következő tanévben is változatlanul négy elsőosztály indul. Megtudtuk, hogy országosan is elismert tevékenységet fejt ki az iskola fizika-, kémiaszakos osztálya. A pályaválasztásról,- s a szülőknek ezzel kapcsolatos feladatairól elhangzott tanácsokat nagy őrömmel fogadták a jelenlevők és ígérték, hogy a kérdőíveket alapos, átgondolt családi döntések után, február 20-ig átadják az utolsóéves lányok és fi úk osztályfőnökének. Czakó Ferenc Dokumentumfilm a Játékokról A MAFILM híradófilm-csoport- ja harmincperces dokumentumfilmet készített a Szegedi Szabadtéri Játékok történetéről. A film bemutatja a szegedi idegenforgalmi nevezetességeket és néhányperce® összeállítást tartalmaz a felszabadulás előtti előadásokról is. Az 1959 utáni bemutatók közül a Hunyadi László, az Esmeralda, a Jeanne d’Arc, a Bánk bán, az Aida, a West Side Story, a Cigánybáró, a Vidróczky és a Turandot egy- egy jelenetét örökíti, meg... jelent RundÚj hetilap jelent meg: a Budapester Rundschau Űj német nyelvű lap meg, a „Budapester schau”. Az új hetilapot, amely tájékoztatásit nyújt Magyarország politikai, gazdasági és kulturális eseményeiről, a hazánk iránti fokozódó nemzetközi érdeklődés és az a feladat hívta életre, amelyet Magyarország, a békés egymás mellett élés szellemében betölteni igyekszik. A lap főszerkesztője: Padi Ferenc. PETŐFI NEPE A Magyar Szó daltsta Munkáspárt Bács-Kiskun megye) Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Kiadja a Báes megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István Igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanáesház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság 16-38 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér llt> Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díl 1 hónapra IS forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon; u-85 iBftegj t& m
