Petőfi Népe, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-04 / 30. szám
W61. február 4, szombat S. oldal A lakossággal — a lakosságért Népes gyűlések — fokozott aktivitás (Folytatás az 1. oldalról.) jellemző volt, hogy számos felszólalás, kérdés hangzott el a község fejlődésével kapcsolatban. ★ Az ugyancsak tegnapelőtt Du- napatájon, a 15. számú ország- gyűlési választókerületben lezajlott jelölőgyűlésen a választók újból Rigó János, a kalocsai járási pártbizottság munkatársa, országgyűlési képviselő jelölése mellett foglaltak állást. Kalocsán, a 16. számú ország- gyűlési választókerület lakói pedig Molnár István, a Kalocsa és Vidéke Sütőipari Vállalat köztiszteletben álló igazgatójának jelölése mellett szavaztak. Valamennyi, csütörtökön megtartott jelölőgyűlésen egyúttal a megyei tanácstagi jelölésekre is sor került. Kecelen Gerőcs Istvánt, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályvezetőjét, Kalocsán Madarász Lászlót, a megyei tanács vb-elnökhelyettesét, Dunapatajon Varga Ferencet, a járási pártbizottság első titkárát, Dunavecsén Nicsovics Györgyöt, a Virágzó Tsz főmezőgazdászát, Kunszentmiklóson pedig, Ács Viktort, a kunadacsi általános iskola igazgatóját jelölték megyei tanácstagnak. Segédüzemek és piaci standok A tanácsi munka nélkülözhetetlen velejárója az évenkénti •zámvetés, az eredményeket, és tapasztalatokat összegező visz- szatekintés, amely az új célkitűzések, tervek megvalósításának feltétéle. Járásunk a kiskőrösi, az elmúlt évet illetően, szép eredményeket vallhat magáénak. Ezek közül elsőként említeném, hogy kedvezően fejlődött a tanácsok testületi munkája, tovább szélesedett a tanácsok és a lakosság kapcsolata, új elemekkel gyarapodott az irányító munka köznapi életünk minden területén. Közismert, hogy járásunk fejlettségi színvonala rendkívül alacsony volt, évtizedes mulasztásokat kellett pótolni a lakossági igények kielégítésében. Ily módon tanácsaink előtt minden évben az átlagosnál nagyobb fejlesztési feladatok állnak. Vízhálózat, utak, járdák Különösen sürgős megoldásra várt a kommunális szükségletek kielégítése, jóllehet e tekintetben már a korábbi években is jelentős eredményeket értünk el. Az elmúlt évben az ivóvízellátás javításáért tettünk sokat. Császártöltésen, Kiskőrösön és Soltvadkerten bővült a vízvezetékhálózat, Fülöpszállá- son és Tázláron üzembe helyezték'az első szakaszban megépült vízvezetékeket, Bócsán saját erőből hoztak létre vízmüvet, Páhin pedig a hidroglóbus leszállításával kezdték meg a vízműépítés előkészületeit. A múlt évihez hasonló erőfeszítésekkel az idén már elérjük, hogy községeink 50 százalékában megvalósul a korszerű, egészséges ivóvízellátás. Az előbbinél nem kisebb jelentőségű a több községre kiterjedő villanyhálózat-korszerűsítés és bővítés. Sok évi huzavona után villanyt kapott Im- rehegy, Kiskőrös erdőtelepi részén pedig mintegy ezer külterületi lakos számára nyílt meg a világításon túl, a háztartási gépek, a televízió, rádió használatának lehetősége. Évről évre nagy lemaradást kell felszámolnunk az úthálózat fejlesztésében, is. A múlt évben több mint 7 ezer méter szilárd burkolatú, portalanított út építését kezdtük meg, ezenkívül korszerűsítéssel, felületkezeléssel tovább javítottuk belterületi útjainkat. Érdemes megemlíteni azt is, hogy a lakosság közreműködésével tavaly 10 ezer .méter járda épült. Terveinkben az előbb említettek mellett jelentős összegeket irányoztak elő a kulturális, egészségügyi fejlesztésre. Az eredmény: új művelődési ház átadása. Csengődön és Tabdin, más községekben pedig a felszerelések, bútorok felújításával váltak otthonosabbá művelődési házaink. Javult a könyvtárak ellátása és munkájuk színvonala. Az akasztói művelődési házban új könyvtár létesült. A fejlesztési összegekből pedig bővült a többi községi könyvtár állománya, amely együttesen ma már meghaládja a 78 ezer kötetet, s munkába állt az új művelődési autó. Az egészségügyi ellátás javítását Soltvadkerten új körzeti orvosi rendelő, Bócsán orvosi lakás építése szolgálta, Akasztón a második körzeti orvosi állás megszervezésével pedig régi kívánság valósult meg. Ugyancsak a múlt évben Kiskőrösön új szülész és nőgyógyász szakorvosi és egy újabb körzeti orvosi állás betöltésére nyílt lehetőségünk és Kecelen létrehoztuk a járás első öregeket ellátó napközi otthonát. Tervek 1967-re A fejlesztési feladatok meghatározásánál a lakosság igényeit, jogos kívánságait tartottuk szem előtt. Ennek tulajdonítható, hogy a lakosság tevékenyen részt vállalt, és évenként csaknem 3 millió forint értékű társadalmi munkával segítette a tervek megvalósítását. E segítőkészségre változatlanul számítunk az idén is. Nem ok nélkül, hiszen terveink középpontjában továbbra is a lakosság újabb, magasabb fokú igényeinek kielégítése áll. Néhányat közülük: Egymillió forintos költséggel tovább bővítjük elsősorban Kecel és Kiskőrös villanyhálózatát. A vízműhálózat fejlesztésére 4 millió forintot irányoztunk elő, s ez évben befejeződik a kiskőrösi vízműhálózat kiépítése. Ezenkívül további fejlesztésre kerül sor Fülöpszálláson, Tázláron, Páhin és Császártöltésen. Járdaépítésre csaknem másfélmillió forintot szándékoznak költeni községeink. Ez az ösz- szeg 50 százalékkal haladja meg a múlt évit. Csengődön, Akasztón, Kecelen és Kiskőrösön a portalanított utak építését folytatjuk. A lakásgondok enyhítésére nagyközségeinkben 50 állami lakás átadására kerül sor és 24 újabb lakás építése kezdődik meg. Ezenkívül a társasházak- cióban épülő lakások számát is növelni szeretnénk, ami eddig 16—20 új lakást jelentett évente. A művelődési feltételek további javítására Kecelen hétközi, Soltvadkerten napközi otthont hozunk létre, Imrehegyen új egészségház és védőnői lakás épül. Terveink között több olyan építkezés is szerepel, amely az idén elkezdődik ugyan, de a befejezésre és használatija vételre az elkövetkező években kerül sor. Ilyen az akasztói kis egészségügyi kombinát, amely az orvosi és fogorvosi rendelőn és lakáson kívül a gyógyszertárat is magába foglalja. Páhin és Soitszeratimrén új, négytantermes iskolák építésének előkészületei kezdődnek meg. Felépítésük után Csengőd és Kiskőrös kivételével valamennyi községünkben megszűnik a tanterem- hiány. Fejlődő járási székhely Végrehajt» bizottságunk különösen nagy gondot fordít Kiskőrös fejlesztésére, természetesen nem a többi község rovására. Itt elsősorban azokat a fejlesztési igényeket kívánjuk kielégíteni, amelyek mint járási székhely iránt felmerülnek. Tehát közvetve, vagy közvetlenül az egész járás lakosságát szolgálják. . A múlt évben Kiskőrösön átadásra került az új, korszerű áruház. A posta, az MNB és az Állami Biztosító irodaházának átadása ebben a negyedévben várható. Tovább folyik az új járási párt- és tanácssaékház építése, a gimnázium bővítése. Még ebben az évben megkezdjük egy 162 személyes diákotthon, a hattantermes új iparita- nűló-iskola építését, a község szennyvízcsatornázását. A tervek elkészültével lehetőség nyílik a gázvezeték kiépítésére is. E tervek megvalósításával egyidőben újabb munkalehetőségek megteremtésére is sor kerül, amelyekről a Petőfi Népe a közelmúltban már hírt adott. Munkánkban segítő és serkentő tényezőként hatnak azok az ünnepségsorozatok, amelyek Kiskőrös fennállása 250. évfordulójának megünneplésével kezdődnek és Petőfi 150. születési évfordulójáról való megemlékezéssel fejeződnek be. Terveink tehát az idei évre is nagyok és széles körűek. Hisszük, hogy járásunk lakosságának támogatásával és segítségével — a múlt évihez hasonló sikerrel — maradéktalanul valósíthatjuk meg. Csizmadia Tibor, a Kiskőrösi Járási Tanács V. B. elnöke Sok szó esik manapság a tsz- ek mezőgazdasági termékeket feldolgozó segédüzemeinek fejlesztéséről, s nem véletlen, hogy legutóbb a megyei tanács vb felvásárlási osztálya is vizsgálta ezt a témát. Ilyen, tevékenységgel tavaly a megye 215 termelőszövetkezete közül 31 foglalkozott: savanyítottak, zöldséget szárítottak, aszaltak, pálinkát főztek, szőlőt préseltek. Zömmel tehát kertészeti nyersanyagok kerültek feldolgozásra. Készült 73 vagon savanyúság, fél vagon szárított zöldség és gyümölcs, 8 vagon tejszín, főztek 239 hektoliter pálinkát és kipréseltek 4o vagon szőlőt. Mindezek értéke együttesen: 9.5 millió forint. (Ebből 3,5 milliót a savanyítás „hozott”.) A közös bevétel szempontjából nem tartozik ide tíz tsz- nek az a tevékenysége, hogy gazdáik — bérmunka formájában — a konzervgyárak kisegítésére tíz vagon paprikát szeleteltek, 30 vagon hagymát megtisztítottak. Nemcsak a termékfeldolgozás, a saját értékesítés is melléküzemági tevékenységnek számít. Mi volt itt a tavalyi helyzet? Megállapítható, hogy a piaci és utcai standokon 90 százalékban zöldség- és gyümölcsfélék (a szőlőt is ideszámítva) kerültek terítékre. S ezek is csaknem kizárólag a kecskeméti és a kiskőrösi járásból. Érdekes, hogy Baja város és járásának tsz-ei alig másfél milliós forgalmat bonyolítottak le, s ennek is' 70 százaléka a bajai Micsurin Tsz számlájára írandó. Saját boltjaikban a gazdaságok összesen 56 és fél millió forint értékű árut adtak el, beleszámítva a zöldség, a gyümölcs értékesítését, a bajai tsz- ek pecsenyesütését és halász- csárdáját, az ország csaknem minden táján fellelhető borkiméréseket, jórészt a kiskőrösi,' a kiskunhalasi és a duna- vecsei járás tsz-einek gondozásában. A bevétel 80 százaléka megyén kívüli forgalomból származik, csaknem háromnegyed részben ez is a budapesti értékesítésből. Ebből következik, hogy a szállítási távolság 80— 150 kilométer között van. Ez többnyire kedvezőtlenül hat a jövedelemre, mivel nincs mindig lehetőség a gépjárművek visszafelé történő kihasználására. Van még egy sajátságos értékesítési forma: a megye tsz- einek társulása a megyén kívüliekkel. Ebben tavaly 49 megyebeli tsz vett részt, összesen csaknem 9 millió forintos forgalommal. Ennek felerészét a tiszakécskei közös gazdaságok bonyolították le. Alig van tsz, amelyig alkalomszerűen ne folytatna értékesítést, piacon! vagy egyéb helyen. Ez főleg a zöldségre és gyjjrpqteíre, vatommt az élfr baromfira terjed ki. De hogy így milyen bevételre tehetnek szert, még hozzávetőleg sem lehet megállapítani. Végül is a saját és a társult boltokban elért bevételék adatai állnak rendelkezésünkre* ezek végösszege 65 és fél millió forint. Ez pedig alig haladja meg a tsz-ek összes termelési értéke tavaly elért hárommil- liárd forintjának a két százalékát. Szó sincs tehát arról, hogy a gazdaságok saját értéke-* sítése veszélyeztetné a központi készletgyűjtést; ellenben enyhíti az esetenkénti áruhiányt, növeli a piaci választékot, s mind méltóbb versenytársa az állami és a szövetkezeti kereskedelemnek. Bár még érezhetőbben lenne ez így! A megye nagyobb községeiben, ahol egyre többen élnek, nem mező- gazdasági keresők, eléggé hiányos a zöldség- és gyümölcsellátás; másrészt Kiskunhalas élőbaromfival való ellátása sem kielégítő, noha a környékből igen sok szárnyast visznek e’- másfelé. Mindezekből nyilvánvalóan adódik a feladat: a feldolgozó és a kereskedelmi melléktevékenység fejlesztésére van szükség. Természetes, hogy ezután is a szerződéses értékesít^ lesz a döntő, de nagy szerep hárul a segédüzemekre is, főleg a zöldségszárításban, a pálinka- főzésben és a gyümölcslé készítésében. A gyengébb minőségű, másként nem hasznosítható termények értékesítésének ezek az alkalmas módjai. Igaz, az ilyen üzemek berendezésének egyike-másika eléggé költséges, de megoszlik a beruházás terhe, ha azt több szövetkezet együttesen vállalja. Így a nyersanyaggal való ellátás is biztosabb. Az sem lehetetlen, hogy a gazdaságok esetenként vállalattal társuljanak melléküzemág létrehozására. Erre már van is példa: a kalocsai Iszkra Tsz a FÜSZÉRT-tel fog össze, savanyítás, végett. íjkészítésre pedig alkalmas part- nemék tűnhetnek a konzervgyárak. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az évtized végére a megye szeszfőzdéinek 3,5 millió hektoliterfokos feldolgozással kell számolniuk, noha a mostani kapacitásuk nem haladja meg a kétmillió hl-fokot. A nagy szőlő- és gyümölcsfelülettel rendelkező szövetkezetek máris megragadhatják a lehetőséget szeszfőzdék átütésére, elsősorban persze ott, ah o’ másfajta szeszfőzde nem mű ködik. Az értékesítést illetően nem árt, ha a gazdaságok a jövőben jobban figyelembe veszít a megyei igényeket és lehetőségeket. Ez számukra is kedvezőbb; kevesebb a szállítás költsége. Társulással pedig a kellő választék megteremtésére is lehetőség v«n. Fejlődnek a palánták A kalocsai Iszkra Termelőszövetkezet 250 holdas kertésze- ében megkezdődtek a tavaszi előkészületek. Tűzdelik a korai alátapalántákat. Rövidesen pedig végleges helyükre, a hollandi Lgyakba ültetik. Képünkön Tamás János brigádvezető a palának fejlődését vizsgálja az üvegházban. £Papp Géza felvétele.)
