Petőfi Népe, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-01 / 27. szám

IMI. február 1, szerda 3. oldal Megértik az idők szavát... Új módszerek az állami gazdaságokban Fűtés, kémény és kályha nélkül Hogyan lehetne egy-egy me­zőgazdasági munkafolyamat gé­pesítését jobbá, olcsóbbá, ész­szerűbbé tenni? — évek óta napirenden szereplő kérdés ez a megye állami gazdaságaiban. A sikeres és kevésbé sikeres kezdeményezések skálája alig áttekinthető; szerelők, techniku­sok, mérnökök törik a fejüket valami új megoldáson csaknem valamennyi gazdaság gépműhe­lyében.1 Vagy saját ötletüket akarják megvalósítani, vagy a mezőgazdászok, kertészek, ál­lattenyésztők elgondolásait ön- tik formába. Korábban az újítás fogalmába tartozott a legjelentéktelenebb munka közbeni módosítás is, amelynek gyakorlati haszna alig volt. Kár lenne ezek jelentősé­gét lebecsülni, de most inkább azokról a nagyobb horderejű változtatásokról szóljunk, ame­lyek egy-egy folyamat jellegét módosítják. Talajeröpótlás — egy menetben Üjabban mind nagyobb gon­dot okoz a talajerőpótlás gépe­sítése a nagyüzemi szőlők és gyümölcsösök felületein. A ha­gyományos módszer szerint a holdanként! 400 mázsa szerves anyagot négy évenként hordták a sorok közé. A szőlészek sze­rint azonban sokkal kedvezőbb, ha ezt a mennyiséget négy évre osztják el; sőt évente kétszer pótolják a talajerőt: télen és a szüret előtt másfél-két hónap­pal, augusztusban. És ha a mű­trágyát is „szerves kötésben”, azaz tőzeggel és istállótrágyával elkeverve adagolják. A feladat tehát: olyan gépet szerkeszteni, amelyik egy me­netben húz 35—40 centi mély árkot a gyökérzóna tájékán, be- lejuttatja az anyagot, majd be­födi, újból sima felületet hagy­va maga után. Van már ilyen: Kunfehértón, Kiskunhalason és Városföldön. Alkalmazzák is ezeket, az utóbbi gazdaságban nyári trágyázást is végeztek, de csak műtrágyával. Még meg­oldásra vár a szervestrágya- pótlásra való átalakítás. Szürefelés „mini-kocsikkal“ A másik nagy feladatot ugyan­csak a korszerű szőlőtermesztés nyújtja. Nevezetesen: a szüret, méghozzá a csemegeszőlőé. Ed­dig többnyire az volt a gyakor­lat, hogy az érett fürtöket válo­gatás nélkül, azonmód ládákba rakták, majd azokat egy arra (Tudósítónktól.) Az előző év­hez hasonlóan a pártszervezet az idén is megrendezte a ter­melőszövetkezeti tagság részére Csikérián a téli tanfolyamot. A zárszámadási közgyűlést meg­előző beszélgetés-sorozat a na­pokban fejeződött be és számos javaslattal, észrevétellel szol­gált a termelőszövetkezeti gaz­dálkodás fejlődéséhez. A tanfolyam résztvevői többek között javasolták, hogy a tár­sadalmi tulajdon védelmére mind a tagság, mind a tsz-veze- tőség az eddiginél nagyobb gon­dot fordítson, s ennek érdeké­ben tegyék hatékonyabbá az ellenőrző bizottság munkáját is. A háztáji bizottság munkáját illetően kérték, hogy a terüle­tek kiosztása után foglalkozzon a háztáji állattartáshoz szüksé­ges legelő- és takarmány biz­tosításával is. Ezen kívül szó esett a termelőszövetkezeti de­mokrácia megvalósulásának egyik fontos feltételéről, a tag­ság rendszeres és részletes tájé­koztatásáról, az előző éveknél alkalmas színben manipulálták, bogyózták, csinosították, s kel­lően adjusztálva helyezték el az exportládákba. Négy-öt kézen is „átment” a fürt, mire érté­kesítették. Ehhez képest nagyfokú egy­szerűsítést jelent a Balatonbog- láron kialakított módszer: kéz­zel húzható „mini-kocsikat”, vagy csúszólapos ládákat alkal­maznak, s a szüretelő csak az exportképes fürtöket szedi le, a kívánalom szerint igazít raj­ta, s véglegesen maga helyezi ládába. Ezt a módszert a múlt ősszel több megyebeli állami gazdaság sikerrel vezette be. Korszerű fekvőprések, ki­egészítő gépsorok teszik ma már nagyüzemivé a szőlőfeldol­gozást. De azért a Kunfehértói Állami Gazdaság itt is talált újítani valót; összehangolták az egyes munkafázisokat, s a fel­dolgozást vezérlőasztalról irá­nyította — egyetlen ember. Bocipult és ablak nélküli csibeól Nem „fehér folt” az állat- tenyésztés sem. Kiskunhalason és Bácsalmáson az itatásos bor­júnevelés céljaira olyan szerke­zetet, „bocipultot” készítettek, amely teljesen kizárja a fertő­zés veszélyét, s a tejet állandó Az üvegek alatt már tavasz van: a nagyüzemi zöidségker- tészetek üvegházidban zöldell­nek a koraiak. Március utolsó harmadában 180 ezer fej salá­ta átvételére számít a MÉK. Ezt követően, tíznaponként, to­vábbi 200 ezer körüli fej kerül értékesítésre. A primőr retekből ugyancsak nagy felhozatal vár­ható: március végéig 200 ezer csomó. A Kiskunfélegyháza kör­nyéki közös és háztáji gazda­ságok az elkövetkező hetekben már hozzá is látnak a vetéshez. A hegyespaprika is hamarább jelentkezik, mint a korábbi években, április közepén már kapható lesz. Ezt főleg a kecs­keméti Béke és a keceli Vörös Zászló Tsz kertészetében neve­lik. A kalocsai Iszkra Tsz üveg­házában április végére a tízezer karalábé is beérik. Május köze­hatékonyabb termelési ösztön­zők alkalmazásáról. hőmérsékleten tartja. Ugyan­csak a kisborjak megóvása vé­gett alkalmazzák az ibolyántúli sugarakat kibocsátó lámpákat Városföldön és az izsáki Balázs- pusztán. A korábbi telek sok gondot okoztak a Bajai Állami Gazda­ság nem túl korszerű fiaztatói- ban: nagy volt a malacelhullás. Ezt néhány ólban sikerült tel­jesen megszüntetni, úgy, hogy olajkályhák meleg levegőjét fú- vatták a kutricák fölé. Életerős, jól fejlett malacokat neveltek. A Bácsalmási Állami Gazda­ság baromfitelepén meghökken­tő látvány fogadja az odaérke­zőt: az ólakon nincs ablak. De belül van megvilágítás, még­hozzá annak mértékével szabá­lyozzák a csibék étvágyát. És légkondicionálást alkalmaznak. A szárnyasokat 6—7 hetes ko­rukban értékesítik. Ez a mód­szer tavaly több mint félmillió forint megtakarítást hozott * * * Az újító gondolat ott tör elő­re, ahol az igény szinte kiált a korszerűsítésért, de ez a kiáltás a mezőgazdasági gépgyártás berkeiben nem egyszer süket fülekre talál. Aztán jobbnak látják a szakemberek, ha ma­guk keresnek megoldást, csend­ben és töprengve, engedve a korszerűbb követelmények kényszerének. H. D. rül forgalomba a cecei fehér paprika. A koraiak egy részét exportra továbbítja a MÉK, jelentős há­nyada viszont a helybeli bol­tokban kerül forgalomba. Emlí­tést érdemel az is, hogy a leg­több korai zöldségre vonatko­zóan védett árakat határoztak meg a szerződésekben. Például a salátáért három, a retekért — csomónként — két forintnál kevesebbet nem kaphatnak a gazdaságok. Üj lehetőség nyílik az idén a koraiak termesztésében: a MÉK mintegy 300 fóliaalagutat bocsát az igénylő gazdaságok részére, amelynek ellenértékét azok pri­mőrrel „törlesztik”. Több mint egyharmadát ennek a tiszakécs- kei Üj Élet Tsz vásárolja meg — a 120 fólia alatt pontosan egy hold fedett terület fér el. Ezit, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola útmutatásai alapján, három „lépcsőben” hasznosít­hatják: saláta, paradicsom és paprika korai termesztésére. Né­hány kiskunfélegyházi háztáji gazdaság is igényelt mintegy 15 fóliát, a retek korai termeszté­se érdekében. Idén már 818 kecskeméti csa­ládnak nem okoz gondot a téli tüzelő beszerzése és a fűtés. Mindezt elvégzik helyettük az Ingatlankezelő Vállalat, illetve a hőerőmű dolgozói. Természetesen nem ingyen: A távfűtésért légköbméterenként 1,80 forint dijat fizetnek ha­vonta a leninvárosiak, ami a bét szoba összkomfortos laká­soknál 257 forintot tesz ki. Kétségkívül nem a legolcsóbb fűtési mód tehát a távfűtés, an­nak ellenére, hogy jelentős ked­vezményt élveznek a tulajdono­sok. A hathónapos idényben minden légköbméter fűtéséért összesen 10 forint 80 fillért fi­zetnek, a vállalat tényleges költ­sége viszont 47 forint. Az erőmű jelene és jövője A távfűtés előnyeit nem kell különösebben bizonygatnunk. Aki a hálózatba bekapcsolt la­kásban él, az kellemes 21—23 fok körüli hőmérsékletet élvez­het éjjel-nappal, lakása nem piszkolódik kályhakorommal, hamuval, megszabadul a tüze­lőkészítés, begyújtás gyötrel­meitől. Ráadásul az egész város levegője sokkal tisztább így, hogy egy hatalmas lakótelep épületein nem pipálnak egész­ségre ártalmas gázokat, égés­termékeket a kémények. A lakót elsősorban az érdek­li, hogy mennyit mutat a szo­bahőmérő. Kevesen tudják, hogy milyen sok ember lelkiismere­tes munkája, szakértelme szük­séges ahhoz, hogy ingujjban pi­henhessenek otthonukban. A hőerőmű a Dóhnagyaror- szági Áramszolgáltató Vállalat kecskeméti üzemegységéhez tar­tozik. A lakótelepen kívül ener­giát szolgáltat a ZIM és az ÉM. Fémmunkás Gyáregységének, a Konzervgyár Ii-s számú telepé­nek és a Béke Tsz palántane- veiőjének. Berendezései, sajnos, eléggé elavultak. Az óránként 26—28 tonna gőz termelésére alkalmas két kazán valamikor a kilencszázas évek elején ké­szült és csak a gondos karban­tartásnak köszönhető, hogy ed­dig nem okozott nagyobb fűtési zavart valami műszaki hiba. A legnagyobb baj az, hogy a teli csúcsidényben: mindkét kazán­nak állandóan működnie kell, nincs tartalék. Alapvető javu­lás e téren csak az 1968-ban induló beruházástól várható: két újabb — előreláthatólag föld­gáz tüzelésű — kazánt helyez­nek üzembe az erőműben és ezzel 43 tonnára növekszik az óránkénti gőztermelés. Panaszkodnak a távfűtők Az erőmű hőközpontja még „fiatal”, ennek ellenére néhány fontos mérőműszer használha­tatlan. Emiatt nem tudják pon­tosan mérni például azt, meny­nyi energiát fogyaszt a lakóne­gyed. Tudomásunk szerint a hőközpontot tervező és kivitele­ző vállalat közötti jogi vita vég­re lezárult, és így remélhető, hogy rövidesen kijavítják a hi­bás műszereket. Az Ingatlankezelő Vállalat távfűtő részlegében tizennégyen dolgoznak. Feladatuk a hőköz­pont és az épületekben elhelye* zett berendezések, szivattyúk kezelése, ellenőrzése és javítá­sa. Munkájukat nagyon meg­nehezíti, hogy nincs megfelelő műhelyük, raktáruk, a szociális létesítményekről nem is beszél­ve. A toronyházak — egyéb cél­ra épített — mellékhelyiségeit, pincéit rendezték be ideiglene­sen javítóműhelynek, tárolónak* de ez az állapot sokáig nem tartható fenn. Jogosan panasz­kodnak e házak lakói amiatt* hogy lakásuk alatt sokszor a késő esti órákban is kopácsol- nak a szerelők, ugyanakkor a részleg dolgozód sem tudnak ki­fogástalan munkát végezni a szűk helyiségekben. Az állandó telephely létesítését sürgeti az is, hogy ha valaki — mondjuk az éjszakai órákban — gyors segítséget kér a távfűtőktől, ak­kor igen nehezen találja meg az ügyeletes szerelőt. A lakók panaszainak egy ré­szét a túlzott igények szülik. De akadnak indokolt bejelentések is. Például a Schőnherz Zoltán tér 7. és 9. szám alatt levő épületek egy-egy lakásában, va­lamint az egyik Árpád körúti otthonban legfeljebb 18 fokig emelkedett a hőmérséklet idén. Ezzel kapcsolatban a megyei beruházási iroda vezetőjétől azit a választ kaptuk, hogy hozzá­juk is érkezett már az idén panaszos levél és rövidesen a helyszínen vizsgálják meg — a tervező és kivitelező vállalat megbízottjának a jelenlétében — mi okozza a fűtési hibát. Ezt követően, természetesen hozzá­látnak a javításhoz is. Vajon nem kerülhetett volna sor már korábban minderre? További tervek Sokféle elképzelés született az elmúlt években arra vonat­kozóan, hogyan fejlesztik to­vább a távfűtőhálózatot Kecs­keméten. Ma már ismerjük a végleges tervet is. Eszerint a Leninvároson kívül csak a Gás­pár András utcában — a volt reáliskola mellett — épülő 460 lakást rendezik be távfűtésre. Az épülő fedettuszoda is az erő­műtől kapja. majd az energiát, de csak a már említett beruhá­zás megvalósítása után. Addig helyi gőztermeléssel oldják meg az uszoda fűtését. Kecskemét földgázprogramjá­nak a végrehaj tása is sokat se­gít a fűtés korszerűsítésében. A terv szerint már az 1967—68-as idényben földgázzal fűtik az Aranyhomok Szállodát ás a Széchenyi tér 1—3 szám alatt épülő lakóházat. Szerepel to­vábbá a programban még töb­bek között a Zenei Általános Iskola földgázfűtése is. Békés Dezső Sikeres volt tehát a beszél- jlés-sorozat, amelyen sok olyan írdés is tisztázódott, amely e mim nélkül a zárszámadási izgyűlés fő kérdéseiről terelte >lna el a figyelmet. Úriás elevátor Festői látványt nyújt a befa­gyott Sugovicán a kavicskotró- elevátor hatalmas, miniumvörös teste. A Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat bajai ha­jójavító üzeme ezen a télen né­hány kikötőpontont javít a MA­II ART részére és ezenkívül foly­tatja a nyáron vízre bocsátott elevátor építését. Jelenleg a la­kóterek kiképzésén dolgoznak, majd megkezdik a villamosbe­rendezések szerelését. A tervek szerint nyár végéig befejezik a 20 millió forint értékű munkát és kifuthat a Dunára az elevá­tor-óriás, amely óránként 3U0 köbméter kavicsol képes meg­mutatni. pere pedig százezer számra ke­Sikeres téli tanfolyam Csikérián Korai zöldségfélék az üvegek alatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom