Petőfi Népe, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-03 / 29. szám
19&1. trihtuh S, péntek 5. oMal Egy milliárd forint értékű áru Javul az ellátás gépből, növényvédőszerből, műtrágyából Mezőgazdasági gépitájékoztaió, Növényvédelmi tájékoztató — olvasom a Ids füzetek fedőlapján. Kiadja a Mezőgazdasági Ellátó Vállalat, más néven AGRO- KER. Pálfi Pál igazgatóval és Tamási Miklós áruforgalmi főosztályvezetővel a füzeteket lapozgatva arról beszélgetünk, hogy milyen javulás várható az idén az áruellátásban. Említésre méltó, hogy a vállalat tavaly 707 millió forint forgalmat bonyolított le a tervezett 601 millióval szemben. — És az idén milyen forgalom várható? — 750—760 milliós forgalomra számítunk — tájékoztat a vállalat igazgatója —, 1067-ben egymilliárd forint értékű áru áll rendelkezésére majd vevőinknek. Sajnos eléggé primitív körülmények között — ötven raktárban — tároljuk az árut. Az vigasztal bennünket, hogy 24 millió forintos új beruházással új raktárak épülnek. Ez év december 31-re egy részük már kész is lesz. Hozzá kell tennem, hogy ezzel raktár- terünk sajnos nem növekszik — mert a korszerűtlen tárolást meg kell szüntetni —, csupán az elhelyezés javul. — A Növényvédelmi tájékoztatóban a gombaölő szerek között első helyen a rézgálic szerepel. — A szerek beszerzésénél figyelembe vettült, hogy az új telepítések fejlődésével egyre nagyobb a lombfelület, ezért mind több védekező anyagra van szükség — kapcsolódik a beszélgetésbe az áruforgalmi főosztályvezető. — A termelés biztonsága megkívánja, hogy elegendő védekezőszer álljon rendelkezésére a mezőgazdasági nagyüzemeknek. Tavaly, bár 6okat javult az ellátás, de nem volt egyenletes. Az idén sokkal több a készlet már az év elején. Elég ha csak annyit említek, hogy az elmúlt évben június 30-ig 6300 tonna rézgálicot és egyéb gombaölő szert értékesítettünk, ez évben szintén június 30-ig a várható készlet 8455 tonna. A szállítást a mezőgazdasági nagyüzemek és a kiskereskedelem számára január első napjaiban már megkezdtük. — Talán hallhatnánk valamit a műtrágyaellátásról. — Az 1966. évi 16 900 vagonnal szemben 19 200 vagon nitrogén, foszfor és kálium hatóanyagú műtrágya áll a mező- gazdasági üzemek rendelkezésére. Ez javulást jelent, de még mindig lesznek gondok. A csomagolás korszerűsítését is szorgalmazzuk, van is eredmény mind a külföldi, mind a hazai áruk egy részénél. — Mennyivel lesz több a különböző, nagyüzemi termesztést és betakarítást elősegítő gép? — 1966-ban 470 erőgépet értékesítettünk, az idén 550 darab lesz a készlet — mondja Pálfi Pál —, 150 gabonakombájnunk lesz a tavalyi 80-nal szemben. Azt is érdemes talán megjegyezni, hogy a legnagyobb érdeklődés e gabonabetakarító gépek iránt a bajai járás termelő- szövetkezeteiben tapasztalható. Bálázógépekből 20 százalékkal növekedik a készlet az elmúlt évhez viszonyítva. Hasonlóképpen egyéb gépekből is _ nő a mennyiség és a választék egyaránt. Hasonlóképpen javul a minőség is. — Ha már a minőségről van szó, utalnék rá: nemrégen megírtuk a lapban, hogy a megye 8 termelőszövetkezete pert indított rosszul működő öntöző berendezések miatt az AGRO- KER ellen. Mi erről a vélemény? — A pert el is vesztettük. A berendezéseket tőlünk vették át a termelőszövetkezetek, tehát minket pereltek. Az az igazság azonban, hogy mi sem láttuk ezeket a gépeket működés közben. A Földművelésügyi Minisztérium illetékesei vették át. A gyári hiba csak üzemelés közben „ugrott” ki. Gondolom, az illetékesek, akik nekünk továbbították a hibás berendezéseket, levonják ebből a tanulságot — hangoztatja az AGROKER igazgatója. ;— Nagy gond ma is nemcsak a megyében, hanem országszerte is, a kapásnövények betakarításának gépesítése. — A kapásnövények gépi betakarítására vonatkozóan valóban csak kezdeti lépésekről beszélhetünk. Tíz NDK burgonyabetakarító gépet kapunk az idén. Három csehszlovák cukorrépa betakarító gépsort. A kukorica csőtörő és szárbetakarító gépek behozatalának sorsa még nem rendeződött. Vagyis, vannak még bőven gondok. Azonban az általános javulást nem lehet tagadni, elég ha megemlítem, hogy a vállalat raktárában a faárukészlet is bővül az idén. Ezenkívül az istállókhoz szükséges rácsos tető- szerkezet és egyéb épületelemek is mind jelentősebb mennyiségben kaphatók — magyarázza Tamási Miklós. — A fejlődést az is jól bizonyítja — mondja végezetül az AGROKER igazgatója —, hogy 1964 végén csak 130 millió forint értékű árukészletünk volt, ez év elején már ennek majdnem kétszerese áll rendelkezésre. K. S. Földben a mag A közhiedelem kiigazítására A kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezet zöldségkertészei — kihasználva a téli napsütést — megkezdték a palántaae- velő melegágyak készítését. A brigád nőtagjai a magágyat hozzák rendbe. Elsőnek a korai karaláb magját vetették el. Tanácskozás a A 340 holdas kertészet palántaszükségletét a tsz-gazdák ültetik. Képünkön Majoros Je- nőné kertész brigádjának férfi tagjai a melegágy trágyatalpát készítik elő. (Papp Géza felvételei.) Csütörtökön folytatódott a négynapos mezőgazdasági konferencia előadássorozata Kecskeméten az MSZMP megyei bizottságának székházában. A tanácskozás harmadik napján dr. Vallus Pál, az Országos Ái-hivatal elnökhelyettese — A mezőgazdasági árrendszer Ha az ember — mármint a nem szakmabeli — egy statisztikai kiadványt kezd lapozgatni, első benyomása az, hogy „elárasztja” a rengeteg adat, rovat. Azután a címszavak kicsit egyensúlyba hozzák: kezd eligazodni. Amikor pedig az érdeklődését különösen felkeltő tárgykör adatainál hosszabban elidőzik, a számok egyre beszédesebbek lesznek. Itt van például a Központi Statisztikai Hivatal egyik legutóbbi, a „Mezőgazdasági adatok 111. (1966/16)’’ című kiadványa Mint Bács-Kiskun megyeiek böngészgessünk a szőlő-, illetve bortermelés adatai között. Mindjárt a felvásárlás mértékéből meggyőződhetünk, amit egyébként tudtunk is, hogy megyénk messze — fő ellátója a felvásárló szerveknek. Megyénk összes gazdaságaiból 1964-ben 9085 tonna, 1965-ben 3946 tonna szőlőt vásároltak fel. Az utánunk következő szőlős megyék ezt adták: 1964 1963 Zala 3398 tonna 368 tonna Somogy 1301 tonna 17 tonna Veszprém 1182 tonna 100 tonna Pest 1964 tonna 272 tonna Ugyanezekben a megyékben, ugyanezekben az években a ítorfelvásárlás ez volt: 1964 1965 Bács-Kiskun 1 104 055 hl 718 149 hl Zala 71 921 hl 60 211 hl Somogy 20 188 hl 11 481 hl Veszprém 115 352 hl 107 746 hl Pest 226 848 hl 113 746 hl A felvásárlási arányból is következtethetjük, hogy a hazánk szőlő-, illetve bortermelésére vonatkozó általános tapasztalatok, tendenciák — megyénkre is jellemzőek. Nézzük ezek után az országos adatokat. Az említett statisztikai kiadvány szerint 1962—1965 között hazánk összes szőlőterülete és azon a szőlőtermés a következőképpen alakult: 1962- ben 219 000 hektár 551 000 tonna 1963- ban 229 000 hektár 736 000 tonna 1964- ben 243 000 hektár 927 000 tonna 1965- ben 247 000 hektár 427 000 tonna Mint látjuk, évről évre növekedett a szőlőterület — az utóbbi két évben kisebb mértékben, mint azt megelőzően. A termésmennyiség adataiból, miként fentebb a felvásárlás számaiból az is nyomon követhető, milyen hatalmas kiesést jelentett 1965-ben a kedvezőtlen időjárás okozta gyenge termés. Ha 1965-re, de még az 1966-os esztendő terméseredményeire is — gondolunk, könnyebben érthetővé válik, hogy miért vásárolhattunk tavaly a boltokban, meg most is — például bolgár borokat, meg szőlőt a maga idején. De az időjárás csak az égjük tényező. A másik és eldöntő körülmény azonban az, hogy — főként a világmárkát jelentő boraink hírnevéből táplálkozó — közhiedelemmel ellentétben, szőlő- és bortermelésünk a mezőgazdaságnak még elég elmaradott ága. Egyike vagyunk azoknak az országoknak, melyek egységnyi területről a legkisebb szőlőtermést takarítják be. Ha mindehhez rossz időjárás is járul, képzelhető, hogy bár az ország termőterületében több mint négyszázezer hold (2,7 száproblémáá az új gazdasági mechanizmusban címmel tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást, amelyet élénk vita követett. A konferencia résztvevői délután a Kecskeméti Konzervgyárba látogattak el. zalék), tehát viszonylag nagy a szőlő részesedése, exportkötelezettségeink teljesítése után — arra szükség van, hogy a piacot megtarthassuk —, szőlő-, borimportot kellett igénybe vennünk a hazai szükséglet kielégítésére. Pillantsunk csak bele a statisztikai kiadvány ide vonatkozó nemzetközi adataiba, s a más szőlőtermelő országokéval hasonlítsuk össze Magyarországét. Vegyük — mondjuk — Ausztriát, amely a mienknél jóval hűvösebb éghajlatú és rosz- szabb termőtalajú, Bulgáriát és Franciaországot. Mennyi náluk a szőlőterület és a termés? AUSZTRIA 1962 36 000 hektár 129 000 tonna 1963 40 000 hektár 234 000 tonna 1964 40 000 hektár 364 000 tonna BULGARIA 1962 185 000 hektár 1 053 000 tonna 1963 189 000 hektár 1 158 000 tonna 1964 190 000 hektár 907 000 tonna 1965 167 000 hektár 1 334 000 tonna FRANCIAORSZÁG 1962 1 414 000 hektár 11 505 000 tonna 1963 1 408 000 hektár 8 775 000 tonna 1964 1 401 000 hektár 9 588 ooo tonna 1965 ............... 10 303 000 tonna A terület- és termésarányokat összevetve, részletesebb számítások nélkül is megállapíthatjuk, termésátlag dolgában alaposan elmaradtunk tőlük. Még a mostohább adottságú Ausztria is megelőz bennünket. De hogy a számítgatásoktól megkíméljük az olvasót, idézünk néhány — a szőlők holdanként: termésátlagára vonatkozó adatot, amely a Figyelő c. lap 1966. november 16-i számának egyik cikkében olvasható. — 1962—63-ban ez volt a helyzet: Ausztria 20,3 q Bulgária 32,9 q Franciaország 46,4 q Magyarország 18,2 q Olaszország 35,3 q Portugália 36,1 q Spanyolország 12,5 q Ezt tekintve tehát utolsóelőttiek vagyunk a sorban, nálunk kevesebb szőlőt — egységnyi területen — csak Spanyolországban termelnek Európában. Egy cikk keretében nincs mód az okok részletes elemzésére, néhányat — mélyek egyébként köztudottak a szakterületen — azonban megemlítünk. Nőtt ugyan a szőlők átlaghozama a háború előtti időkhöz képest, de még sok a tennivaló, amit máról holnapra elvégezni nem tudhatunk. Igen alacsony még a szőlőtermelés gépesített-, ségi folia. Az ország szőlőterületének mintegy 25 százalékára tehető az a terület, melyen új* széles sortávolságra telepített, géppel művelhető szőlők vannak. Sok. még a kézi munka, alacsony a termésátlag, ami tetemesen emeli az önköltséget. Ezt pedig a fogyasztó érzi közvetlenül, amikor a boltban erszényébe nyúl. A gépesítés fokozásával, a kordonos magas szőlőműveléssel, megfelelő fajtákkal, agrotechnikával, a műtrágya bátor hasznosításával hazánk és megyénk számos gazdaságában, állami és szövetkezeti gazdaságban egyaránt bebizonyították már, hogy nálunk is megtermelhető a holdamkénti 50—75 mázsa szőlő. A kezdeményezők merészebb követése, a fajtákkal, módszerekkel szembeni előítélet elvetése még gyorsabbá teszi azt a fejlődési ütemei melynek megvalósítói között Bács-Kiskun megyének is elismeréssel adózik az ország. Hogy azonban ne pihenjün' meg túlságosan eddig elért sikereinknél, hasznos forgatni — elsősorban szakembereinknek, vezetőinknek — azokat a statisztikai kiadványokat, amelye! ablakot nyitnak más népe! eredményed, tapasztalatai felé is. Tóth Is?van
