Petőfi Népe, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-24 / 47. szám
így szép ez Váradi elvtárstól, a szabad- szállási tanács titkártól érdeklődöm. — Miről esett legtöbb szó az eddig lezajlott tanácstagi jelölőgyűléseken? Ami a község fejlődését illeti. — Az úthálózat állapotáról. Állandóan foglalkoztatja a lakosságot, mi lesz a 7 km hosz- szúságban áthaladó KPM-utak- kal? Jön a tavasz, az olvadás, megint ellep bennünket a sár, aztán majd a por. Mint már annyi éven át. — M ikor legutóbb választ kértünk Cs. Nagy Pál elvtárstól, a KPM Közúti Igazgatóság megyei vezetőjétől, ő elmondta a feltételeket. Megírtuk az újságban. Csatornáztassa a község az átkelési szakaszt, s akkor jelentkezzenek igényükkel. Addig nem lenne ésszerű új útburkolatot építeni, hogy később úgy is fel kelljen bontani. Ez a múlt év végén volt. Mi történt azóta? Irodalmi sorozat a Rádióban a forradalmi jubileumon A magyar irodalom jeles képviselői szólalnak meg az ország nyilvánossága előtt abban a műsonsorozatban, amellyel a Magyar Rádió a Nagy Októberi Szocialista Forradalom fél évszázados jubileumának megünnepléséhez kapcsolódik. A világtörténelmi jelentőségű sorsforduló eseményeinek élő szemtanúi: Lengyel József, Illés Béla, Gellert Oszkár mondják el emlékeiket a nagy időkről, vallomást téve arról is, hogy a szocializmus győzelméért vívott küzdelem miképpen hatott írói egyéniségük, művészi pályájuk alakulására Hozzájuk csatlakozik a fiatalabb írónemzedék: Simon István, Garai Gábor, Váci Mihály, akik az elődök ma is elevenen ható példája nyomán szocialista eszmeiségük kialakulásáról szólnak. Az „Oly korban élünk” címmel a közeljövőben induló sorozat — a rádió többi jubileumi műsorába illeszkedve — no- verob-T 7-ig hangzik el. (MTI) PETŐFI NEPE A Magyar Szo-dallsta Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat felelős kiadó: Mezei István IgazgaK Szerkesztőség: Kecskemét. Városi TanáesM? Szerkesztőséé! telefonközpont 26-19. 25-18. Szerkesztő bizottság 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tét 1 /- Telefon: 1T-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forli: Bács-Kiskun megyei Nyomda v Kecskemét - Telefon: U-8S Index: BOSS — A KPM-mel folytatjuk a tárgyalást — tájékoztat Váradi elvtárs. — Szolnokon megrendeltük a csapadék- és szenny- vízlevezetés csatornarendszerének tervét. Ígéretet kaptunk, hogy május végéig megkapjuk a terveket. Mire a KPM felkészül, megteremtjük az előfeltételeket. Jó hallani, hogy élénkült az' útviszonyok megjavításához vezető intézkedések sora. Igen, így illő már ez ahhoz a községhez, ahol a múlt év második felével kezdődően úgyszólván ugrásszerű fejlődés kezdődött. Láthattuk a tv-ben, megkezdte működését az új ruhaüzem, s már előbb a konzervipari előkészítő telep... Több száz új munkaalkalom, amelynek a hiánya bizony igen nyomasztó teherként nehezedett a községre, az utóbbi esztendőkben. Elsősorban a nők foglalkoztatottsága szempontjából. Sok feszültséget oldott fel a két üzem létesítése. Nem véletlen, vagy „taktikus” húzás volt a szabadszállási választók részéről, amikor legutóbb megyei tanácstagjukul jelölték Sarok Antal elvtársat, a Malomipari és Terményfor- salmi Vállalat igazgatóját. Megértette a lakosság, milyen nehézségekkel kellett megbirkóznia az amúgy is raktárgondokkal küzdő vállalat vezetőjének, míg az ismert telepet a közelmúltban végre átengedhették konzervipari feldolgozó üzem céljára. Nem volt egyszerű és köny- nyű idáig eljutni. Volt idő, amikor az ügy — a munkalehetőség — érdekében erről is, arról is állnia kellett Sarok’ elvtársnak a sürgető ostromot. Viszont a lakosság is — éppen a lapon kérésziül adott nyílt válaszából is meggyőződhetett egyrészt jóakaratáról, másrészt arról is, hogy egy ilyen komplexum átadása nemcsak jószándék kérdése. A fontos ügy végén ott van a pont: a telepet átadták a konzervgyár használatára. ' Sarok Antal elvtárs pedig Szabadszállás megyei tanácstagjelöltje. Így szép, így logikus ez a mi világunkban. A tettek ad iák meg az emberek becsületét. Tóth István Épül az iskola A műit év őszén fogtak hozzá Tasson egy négytantermes általános iskola építéséhez. A mintegy kétmillió forintos beruházás munkálatait a Kecskeméti ■Vegyesipari Ktsz dunavecsei ki- rendeltségének dolgozói végzik. A költségek egy részét állami támogatásként kapták. 800 ezer forintot pedig a községfejlesztési alapból biztosítottak erre a célra. A tervek szerint ez év novemberében átadják az iskolát, ahol a felsőtagozatosokat fogják tanítani, míg a régi, úgynevezett öreg iskolában a négy alsó osztály tanulói maradnak. Tájékoztatjuk a közvéleményt Nagy gondot okoz, de mégis megoldható a megyei kórház felúiítása és költöztetése A megyei tanács végrehajtó bizottsága nemrég tartott ülésén határozatot hozott a kecskeméti megyei kórház részleges kiürítésére, hogy az épület kijavítását május elején megkezdhessék. Az intézmény felújítása nemcsak a benne dolgozó egészségügyi alkalmazottakat érinti, hanem a lakosságot, az itt gyógyulást kereső betegeket is — ezért érthetően a kórház átépítésének ügye nagy érdeklődést váltott ki. Felkértük Madarász Lászlót, a megyei tanács vb-elnökhelyettesét, tájékoztassa olvasóinkat a kórház kiürítésével kapcsolatos végrehajtó bizottsági határozatról. — Miért vált szükségessé s megyei kórház épületének megerősítése, illetve átépítései — A kórház az 1940-es évék elején épült. Tartóoszlopai és födéméi bauxitbetonból készültek, amelyek élettartama a különböző hőhatásoktól és terheléstől függően 20—50 év között változik. Ezért 1963-ban megvizsgálták az épület szerkezetet, s az akkor kiadott szakértői vélemény a biztonságos üzemeltetés érdekében a bauxit-beton- elemek rendszeres ellenőrzését javasolta. ' ■ A megyei tanács végrehajtó bizottsága már akkor eljárt az illetékes főhatóságoknál, s biztosította, hogy a negyedik ötéves terv idején lehetővé váljon egy új megyei kórház építése, esetleg annak a harmadik ötéves terv utolsó évében történő megkezdése. Ezenkívül a vb — a kórház túlzsúfoltságának enyhítésére, másrészt egy esetleges szükségkiürítés céljára — 1967-ben egy 90 ágyas utókezelő, egy 68 személyes nővérotthon, 1968—69-ben pedig 180 ágy elhelyezésére alkalmas pavilon felépítését tervezte. E tervek megvalósítását azonban az elmúlt nyáron végzett statikai vizsgálatok eredménye keresztülhúzta. A Műszaki Egyetem vasbetonszerkezetek tanszéke 1966 szeptemberében kiadott szakvéleménye szerint azonnal csökkenteni kellett az épület terhelését és biztosítani kell a tartóoszlopok megerősítésének mielőbbi megkezdését. Ebben a helyzetben nem lehetett várni a kisegítő épületek elkészültéig. A végrehajtó bizottság a főhatóságok segítségével soron kívül tervezői és kivitelezői kapacitást biztosított. A Középület Tervező Iroda 1967 februárjára vállalta a megerősítési munkálatok tervdokumentációinak leszállítását, az ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalat pedig május elejére az építkezés megkezdését. Az épület rendbehozása mintegy tízmillió forintba fog kerülni. Az építőipari vállalattal egyébként sikerült megegyezni abban, hogy a megerősítési munkálatokat két szakaszban végezze el, bár részére kedvezőbb lett volna, ha az egész épületet kiürítik. A kétlépcsős megoldáshoz a Műszaki Egyetem vasbeton tanszéke is hozzájárult Ezzel elhárult az a nyomasztó gond, amelyet — az egész épület kiürítésével — a kórház elhelyezése okozott volna. — Hová helyezik el ideiglenesen a különböző kórházi osztályokat? — Az ez év január 5-én érkezett műszaki vélemény birtokában azonnal megkezdtük a kórház átszervezését. Május 1-ig a főépület Sport utca felé eső részét kell kiüríteni a tálalóhelyiségekig Az épületben marad a balesti sebészet 67, az általános sebészet 46, az urológia 15, az orr-fül-gégészet 6, és az I-es belgyógyászat 22 ággyal. Már kitelepítettük a 75 ágyas Il-es belgyógyászatot az új tbc- osztályra, az utóbbit pedig 37 ággyal egy kisebb épületbe. Az 50 ágyas fertőző osztály egy része a Honvéd-kórházban és a kiskunfélegyházi kórházban kap helyet, míg 20 ágyat a KÖJÁL- székház földszintjén állítanak fel. A gyermekosztály 70 ággyal a nővérképzőben nyer elhelyezést. — Hogyan oldódott meg a szüli- szét elhelyezése? — A legtöbb gondot ennek a 113 ágyas osztálynak az elhelyezése okozta, s elsősorban ebben kellett állást foglalni a vb-nek. Ez ugyanis csak egy újabb épület igénybevételével oldható meg. Míg ugyanis a többi osztályoknál összesen 182 ágy csökkentéssel oldottuk meg a kitelepítést, itt ezt a módszert nem alkalmazhatjuk. 1965 óta ugyanis örvendetesen növekszik a szülések száma, sőt a IX. pártkongresszus határozatainak megfelelő intézkedések (anyasági segély) nyomán további növekedés várható. Ezenkívül a bonyolultabb szülészeti-nőgyógyászati eseteket az egész megye területéről ez az osztály látja el. A vb megbízásából külön bizottság vizsgálta a lehetőségeket. Igen sok variációt vettek számításba. Jellemző erre, hogy még a most elkészült lenin- városi 9 emeletes lakóépület, valamint a Széchenyi téri 6 emeletes lakóház is szóba került. Latolgatták az SZTK-ren- delőintézet, s még egy sor más épület kiürítését. A szülészet elhelyezéséhez azonban nem csupán a 113 ágy beállítását, hanem az azt kiszolgáló 17 helyiséget, s a betegszállítás zavartalanságát is biztosítani kell. Ezért végül is a reálisan szóba jöhető három épületről alakult ki igen részletes vita. Ez a három intézmény a Nyíri úti gimnázium, a Béke téri általános iskola és a Gyógyszertári decentrum. A decent- rum átalakítása — amellett, hogy átalakítás szempontjából a legdrágább és a leghosszabb időt igénybe vevő megoldás —, nem felel meg a célnak. Szűk teherliftje és lépcsőháza nem alkalmas betegszállításra. Legszívesebben pedig ezt az épületet választottuk volna. Törölni kellett a Béke téri iskola épületét is a lehetőségek közül, mert bár az ágylétszámot és a kiszolgáló helyiségeket biztosítani tudtuk volna, az ápolónő- képző tantermeinek itt már nem jutott volna hely. Emellett figyelembe kellett vennünk, hogy az általános iskola tanóráit csak váltakozó rendszerben más iskolákba elosztva lehetett volna megtartani, az igen fontos napközis ellátást pedig meg kellett volna szüntetni. Ez túl nagy megrázkódtatást okozna az idejáró általános iskolás gyermekeknek és szüleiknek. — Végső soron tehát csjJt egyféle megoldás kínálkozik? — Igen, a Nyíri úti gimnázium. Sajnálatosnak tartjuk, hogy a Bányai Júlia Gimnázium új épületét máris igénybe kell vennünk. A legkisebb társadalmi megrázkódtatással azonban ez a megoldás jár. Az történik ugyanis, hogy lényegében visszaáll az 1966. szeptember 1-e előtti állapot: A Bányai Júlia Gimnázium visszaköltözik az Űjkollégium épületébe. A közgazdasági szakközépiskola visszatér az Ókollégiumba, az ott működő iparitanuló-iskola pedig a jelenleginél szűkebb területre húzódik vissza. Tudjuk, hogy ez a megoldás mind a három intézmény számára nehézségeket okoz, de csak így tudtuk biztosítani továbbra is önálló működésüket. Minden intézkedést megteszünk azonban, hogy az 1968—69-es tanév megkezdéséig a szükségállapotot megszüntessük. Erre annál is inkább megvan a remény, mert épül az új iparitanuló-iskola, valamint a 158 ágy elhelyezésére alkalmas utókezelő és a nővérotthon. A szülészet elhelyezése szempontjából egyébként ez a megoldás a legkedvezőbb. A legkisebb és leggyorsabban végrehajtható átalakítást a Nyíri úti gimnázium épülete kínálja. Ez pedig szintén nem elhanyagolható, ha figyelembe vesszük, hogy május 1-re át kell adni az építőipari vállalatnak a kórház kijelölt részét és átköltöztetni a szülészetet. Ugyanakkor a nővérképző iskolát is el tudjuk itt helyezni. A Nyíri úti iskolában a tavaszi szünetig nyugodtan folyhat a tanítás. A költöztetésre csak ekkor kerül majd sor. Lebonyolításának zavartalanságára is nagy gondot fordítunk. • Eddig a nyilatkozat. Néhány gondolat azonban még ide kívánkozik a publicista tollából. A kórház helyzetében szükség- állapot alakult ki. Sajnos az történt, hogy elértünk egy szép eredményt: új iskolát adtunk át a közelmúltban, s most ideiglenesen mégis hátrafelé kell egy lépést tennünk. Erről nem a mi társadalmunk tehet, hiszen a kórházat 1940 táján építették. A nép és állama azonban van olyan összeforrott, hogy a nehéz helyzeteken a közös akarat mindig átsegítette és a jövőben is átsegíti. A Nyíri úti iskolában hétszáz diák tanul. A megyei kórház szülészetén évente hétezer újszülött jön a világra. Ügy érzem. a hétszáz középiskolás, valamint szüleik és a tanári kar gondolatait is kifejezem, ha azt mondom: a régi helyre való ideiglenes visszaköltözés áldozatvállalást jelent. Ám nemes áldozat, felemelő cselekedet, ha hétszáz, immár felnőtt fiatal a jövő hétezeréért vállal átmeneti kényelmetlenséget. Nagy -Ottó Guruló „mézgyár" Guruló „mézgyárat” építettek az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ tabdi kaptárgyártó üzemében. A használt autóbuszból kialakított „gyárban” 96 termelő méhcsalád „lakását” építették be egymás mellé, illetve egymás fölé, oly módon, hogy középütt kezelőfolyosót is hagytak. A kaptárnak kijárata két oldalon, tehát teljesen szabadon helyezkedik el. A külsőre is szép „kaptárpalotában” mézpergetőt is elhelyeztek. Az ötletes újítás megoldotta a vándorméhészek egyik legégetőbb problémáját.
