Petőfi Népe, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-24 / 47. szám

így szép ez Váradi elvtárstól, a szabad- szállási tanács titkártól érdek­lődöm. — Miről esett legtöbb szó az eddig lezajlott tanácstagi jelö­lőgyűléseken? Ami a község fej­lődését illeti. — Az úthálózat állapotáról. Állandóan foglalkoztatja a la­kosságot, mi lesz a 7 km hosz- szúságban áthaladó KPM-utak- kal? Jön a tavasz, az olvadás, megint ellep bennünket a sár, aztán majd a por. Mint már annyi éven át. — M ikor legutóbb választ kér­tünk Cs. Nagy Pál elvtárstól, a KPM Közúti Igazgatóság me­gyei vezetőjétől, ő elmondta a feltételeket. Megírtuk az újság­ban. Csatornáztassa a község az átkelési szakaszt, s akkor je­lentkezzenek igényükkel. Addig nem lenne ésszerű új útburko­latot építeni, hogy később úgy is fel kelljen bontani. Ez a múlt év végén volt. Mi történt azóta? Irodalmi sorozat a Rádióban a forradalmi jubileumon A magyar irodalom jeles kép­viselői szólalnak meg az ország nyilvánossága előtt abban a műsonsorozatban, amellyel a Magyar Rádió a Nagy Októberi Szocialista Forradalom fél év­százados jubileumának meg­ünnepléséhez kapcsolódik. A világtörténelmi jelentőségű sorsforduló eseményeinek élő szemtanúi: Lengyel József, Illés Béla, Gellert Oszkár mondják el emlékeiket a nagy időkről, vallomást téve arról is, hogy a szocializmus győzelméért ví­vott küzdelem miképpen hatott írói egyéniségük, művészi pá­lyájuk alakulására Hozzájuk csatlakozik a fiatalabb írónem­zedék: Simon István, Garai Gá­bor, Váci Mihály, akik az elő­dök ma is elevenen ható pél­dája nyomán szocialista eszmei­ségük kialakulásáról szólnak. Az „Oly korban élünk” cím­mel a közeljövőben induló so­rozat — a rádió többi jubileu­mi műsorába illeszkedve — no- verob-T 7-ig hangzik el. (MTI) PETŐFI NEPE A Magyar Szo-dallsta Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat felelős kiadó: Mezei István IgazgaK Szerkesztőség: Kecskemét. Városi TanáesM? Szerkesztőséé! telefonközpont 26-19. 25-18. Szerkesztő bizottság 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tét 1 /- Telefon: 1T-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forli: Bács-Kiskun megyei Nyomda v Kecskemét - Telefon: U-8S Index: BOSS — A KPM-mel folytatjuk a tárgyalást — tájékoztat Váradi elvtárs. — Szolnokon megren­deltük a csapadék- és szenny- vízlevezetés csatornarendszeré­nek tervét. Ígéretet kaptunk, hogy május végéig megkapjuk a terveket. Mire a KPM fel­készül, megteremtjük az elő­feltételeket. Jó hallani, hogy élénkült az' útviszonyok megjavításához ve­zető intézkedések sora. Igen, így illő már ez ahhoz a köz­séghez, ahol a múlt év máso­dik felével kezdődően úgyszól­ván ugrásszerű fejlődés kezdő­dött. Láthattuk a tv-ben, meg­kezdte működését az új ruha­üzem, s már előbb a konzerv­ipari előkészítő telep... Több száz új munkaalkalom, amely­nek a hiánya bizony igen nyo­masztó teherként nehezedett a községre, az utóbbi esztendők­ben. Elsősorban a nők foglal­koztatottsága szempontjából. Sok feszültséget oldott fel a két üzem létesítése. Nem véletlen, vagy „taktikus” húzás volt a szabadszállási vá­lasztók részéről, amikor leg­utóbb megyei tanácstagjukul jelölték Sarok Antal elvtársat, a Malomipari és Terményfor- salmi Vállalat igazgatóját. Meg­értette a lakosság, milyen ne­hézségekkel kellett megbirkóz­nia az amúgy is raktárgondok­kal küzdő vállalat vezetőjének, míg az ismert telepet a közel­múltban végre átengedhették konzervipari feldolgozó üzem céljára. Nem volt egyszerű és köny- nyű idáig eljutni. Volt idő, ami­kor az ügy — a munkalehető­ség — érdekében erről is, ar­ról is állnia kellett Sarok’ elv­társnak a sürgető ostromot. Vi­szont a lakosság is — éppen a lapon kérésziül adott nyílt vá­laszából is meggyőződhetett egyrészt jóakaratáról, másrészt arról is, hogy egy ilyen komp­lexum átadása nemcsak jószán­dék kérdése. A fontos ügy végén ott van a pont: a telepet átadták a konzervgyár használatára. ' Sarok Antal elvtárs pedig Szabadszállás megyei tanácstag­jelöltje. Így szép, így logikus ez a mi világunkban. A tettek ad iák meg az em­berek becsületét. Tóth István Épül az iskola A műit év őszén fogtak hozzá Tasson egy négytantermes álta­lános iskola építéséhez. A mint­egy kétmillió forintos beruhá­zás munkálatait a Kecskeméti ■Vegyesipari Ktsz dunavecsei ki- rendeltségének dolgozói végzik. A költségek egy részét állami támogatásként kapták. 800 ezer forintot pedig a községfejlesz­tési alapból biztosítottak erre a célra. A tervek szerint ez év novemberében átadják az isko­lát, ahol a felsőtagozatosokat fogják tanítani, míg a régi, úgy­nevezett öreg iskolában a négy alsó osztály tanulói maradnak. Tájékoztatjuk a közvéleményt Nagy gondot okoz, de mégis megoldható a megyei kórház felúiítása és költöztetése A megyei tanács végrehajtó bizottsága nemrég tartott ülésén határozatot hozott a kecskeméti megyei kórház részleges kiürí­tésére, hogy az épület kijavítá­sát május elején megkezdhes­sék. Az intézmény felújítása nemcsak a benne dolgozó egész­ségügyi alkalmazottakat érinti, hanem a lakosságot, az itt gyó­gyulást kereső betegeket is — ezért érthetően a kórház át­építésének ügye nagy érdeklő­dést váltott ki. Felkértük Ma­darász Lászlót, a megyei tanács vb-elnökhelyettesét, tájékoztas­sa olvasóinkat a kórház kiürí­tésével kapcsolatos végrehajtó bizottsági határozatról. — Miért vált szükségessé s me­gyei kórház épületének megerősíté­se, illetve átépítései — A kórház az 1940-es évék elején épült. Tartóoszlopai és födéméi bauxitbetonból készül­tek, amelyek élettartama a kü­lönböző hőhatásoktól és terhe­léstől függően 20—50 év között változik. Ezért 1963-ban meg­vizsgálták az épület szerkezetet, s az akkor kiadott szakértői vé­lemény a biztonságos üzemelte­tés érdekében a bauxit-beton- elemek rendszeres ellenőrzését javasolta. ' ■ A megyei tanács végrehajtó bizottsága már akkor eljárt az illetékes főhatóságoknál, s biz­tosította, hogy a negyedik öt­éves terv idején lehetővé váljon egy új megyei kórház építése, esetleg annak a harmadik öt­éves terv utolsó évében tör­ténő megkezdése. Ezenkívül a vb — a kórház túlzsúfoltságá­nak enyhítésére, másrészt egy esetleges szükségkiürítés céljára — 1967-ben egy 90 ágyas utó­kezelő, egy 68 személyes nővér­otthon, 1968—69-ben pedig 180 ágy elhelyezésére alkalmas pa­vilon felépítését tervezte. E ter­vek megvalósítását azonban az elmúlt nyáron végzett statikai vizsgálatok eredménye keresz­tülhúzta. A Műszaki Egyetem vasbetonszerkezetek tanszéke 1966 szeptemberében kiadott szakvéleménye szerint azonnal csökkenteni kellett az épület terhelését és biztosítani kell a tartóoszlopok megerősítésének mielőbbi megkezdését. Ebben a helyzetben nem lehe­tett várni a kisegítő épületek elkészültéig. A végrehajtó bi­zottság a főhatóságok segítségé­vel soron kívül tervezői és kivi­telezői kapacitást biztosított. A Középület Tervező Iroda 1967 februárjára vállalta a megerősí­tési munkálatok tervdokumen­tációinak leszállítását, az ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalat pedig május elejére az építkezés megkezdését. Az épü­let rendbehozása mintegy tíz­millió forintba fog kerülni. Az építőipari vállalattal egyébként sikerült megegyezni abban, hogy a megerősítési munkálatokat két szakaszban végezze el, bár részére kedve­zőbb lett volna, ha az egész épületet kiürítik. A kétlépcsős megoldáshoz a Műszaki Egye­tem vasbeton tanszéke is hozzá­járult Ezzel elhárult az a nyo­masztó gond, amelyet — az egész épület kiürítésével — a kórház elhelyezése okozott vol­na. — Hová helyezik el ideiglenesen a különböző kórházi osztályokat? — Az ez év január 5-én ér­kezett műszaki vélemény birto­kában azonnal megkezdtük a kórház átszervezését. Május 1-ig a főépület Sport utca felé eső részét kell kiüríteni a tálaló­helyiségekig Az épületben ma­rad a balesti sebészet 67, az általános sebészet 46, az uroló­gia 15, az orr-fül-gégészet 6, és az I-es belgyógyászat 22 ággyal. Már kitelepítettük a 75 ágyas Il-es belgyógyászatot az új tbc- osztályra, az utóbbit pedig 37 ággyal egy kisebb épületbe. Az 50 ágyas fertőző osztály egy ré­sze a Honvéd-kórházban és a kiskunfélegyházi kórházban kap helyet, míg 20 ágyat a KÖJÁL- székház földszintjén állítanak fel. A gyermekosztály 70 ággyal a nővérképzőben nyer elhelye­zést. — Hogyan oldódott meg a szüli- szét elhelyezése? — A legtöbb gondot ennek a 113 ágyas osztálynak az elhe­lyezése okozta, s elsősorban eb­ben kellett állást foglalni a vb-nek. Ez ugyanis csak egy újabb épület igénybevételé­vel oldható meg. Míg ugyanis a többi osztályoknál összesen 182 ágy csökkentéssel oldottuk meg a kitelepítést, itt ezt a módszert nem alkalmazhatjuk. 1965 óta ugyanis örvendetesen növekszik a szülések száma, sőt a IX. pártkongresszus határozatainak megfelelő intézkedések (anyasá­gi segély) nyomán további nö­vekedés várható. Ezenkívül a bonyolultabb szülészeti-nőgyó­gyászati eseteket az egész me­gye területéről ez az osztály látja el. A vb megbízásából külön bi­zottság vizsgálta a lehetősége­ket. Igen sok variációt vettek számításba. Jellemző erre, hogy még a most elkészült lenin- városi 9 emeletes lakóépület, valamint a Széchenyi téri 6 emeletes lakóház is szóba ke­rült. Latolgatták az SZTK-ren- delőintézet, s még egy sor más épület kiürítését. A szülészet elhelyezéséhez azonban nem csupán a 113 ágy beállítását, hanem az azt kiszolgáló 17 he­lyiséget, s a betegszállítás za­vartalanságát is biztosítani kell. Ezért végül is a reálisan szóba jöhető három épületről alakult ki igen részletes vita. Ez a három intézmény a Nyíri úti gimnázium, a Béke téri általános iskola és a Gyógy­szertári decentrum. A decent- rum átalakítása — amellett, hogy átalakítás szempontjából a legdrágább és a leghosszabb időt igénybe vevő megoldás —, nem felel meg a célnak. Szűk teherliftje és lépcsőháza nem alkalmas betegszállításra. Leg­szívesebben pedig ezt az épüle­tet választottuk volna. Törölni kellett a Béke téri iskola épü­letét is a lehetőségek közül, mert bár az ágylétszámot és a kiszolgáló helyiségeket biztosí­tani tudtuk volna, az ápolónő- képző tantermeinek itt már nem jutott volna hely. Emellett figyelembe kellett vennünk, hogy az általános iskola tan­óráit csak váltakozó rendszer­ben más iskolákba elosztva le­hetett volna megtartani, az igen fontos napközis ellátást pedig meg kellett volna szüntetni. Ez túl nagy megrázkódtatást okoz­na az idejáró általános iskolás gyermekeknek és szüleiknek. — Végső soron tehát csjJt egyféle megoldás kínálkozik? — Igen, a Nyíri úti gimná­zium. Sajnálatosnak tartjuk, hogy a Bányai Júlia Gimná­zium új épületét máris igénybe kell vennünk. A legkisebb tár­sadalmi megrázkódtatással azonban ez a megoldás jár. Az történik ugyanis, hogy lényegé­ben visszaáll az 1966. szeptem­ber 1-e előtti állapot: A Bányai Júlia Gimnázium visszaköltözik az Űjkollégium épületébe. A közgazdasági szakközépiskola visszatér az Ókollégiumba, az ott működő iparitanuló-iskola pedig a jelenleginél szűkebb te­rületre húzódik vissza. Tudjuk, hogy ez a megoldás mind a há­rom intézmény számára nehéz­ségeket okoz, de csak így tudtuk biztosítani továbbra is önálló működésüket. Minden intézke­dést megteszünk azonban, hogy az 1968—69-es tanév megkezdé­séig a szükségállapotot meg­szüntessük. Erre annál is in­kább megvan a remény, mert épül az új iparitanuló-iskola, valamint a 158 ágy elhelyezésé­re alkalmas utókezelő és a nő­vérotthon. A szülészet elhelyezése szem­pontjából egyébként ez a meg­oldás a legkedvezőbb. A legki­sebb és leggyorsabban végre­hajtható átalakítást a Nyíri úti gimnázium épülete kínálja. Ez pedig szintén nem elhanyagol­ható, ha figyelembe vesszük, hogy május 1-re át kell adni az építőipari vállalatnak a kór­ház kijelölt részét és átköltöz­tetni a szülészetet. Ugyanakkor a nővérképző iskolát is el tud­juk itt helyezni. A Nyíri úti iskolában a tava­szi szünetig nyugodtan folyhat a tanítás. A költöztetésre csak ekkor kerül majd sor. Lebonyo­lításának zavartalanságára is nagy gondot fordítunk. • Eddig a nyilatkozat. Néhány gondolat azonban még ide kí­vánkozik a publicista tollából. A kórház helyzetében szükség- állapot alakult ki. Sajnos az történt, hogy elértünk egy szép eredményt: új iskolát adtunk át a közelmúltban, s most ideig­lenesen mégis hátrafelé kell egy lépést tennünk. Erről nem a mi társadalmunk tehet, hiszen a kórházat 1940 táján építették. A nép és állama azonban van olyan összeforrott, hogy a ne­héz helyzeteken a közös akarat mindig átsegítette és a jövőben is átsegíti. A Nyíri úti iskolában hétszáz diák tanul. A megyei kórház szülészetén évente hétezer új­szülött jön a világra. Ügy ér­zem. a hétszáz középiskolás, va­lamint szüleik és a tanári kar gondolatait is kifejezem, ha azt mondom: a régi helyre való ideiglenes visszaköltözés áldo­zatvállalást jelent. Ám nemes áldozat, felemelő cselekedet, ha hétszáz, immár felnőtt fiatal a jövő hétezeréért vállal átme­neti kényelmetlenséget. Nagy -Ottó Guruló „mézgyár" Guruló „mézgyárat” építettek az Országos Méhészeti Szövetke­zeti Központ tabdi kaptárgyár­tó üzemében. A használt autó­buszból kialakított „gyárban” 96 termelő méhcsalád „lakását” építették be egymás mellé, il­letve egymás fölé, oly módon, hogy középütt kezelőfolyosót is hagytak. A kaptárnak kijárata két oldalon, tehát teljesen sza­badon helyezkedik el. A kül­sőre is szép „kaptárpalotában” mézpergetőt is elhelyeztek. Az ötletes újítás megoldotta a ván­dorméhészek egyik legégetőbb problémáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom