Petőfi Népe, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-21 / 44. szám

19W. február SÍ. íteiíd

S. oldal

cA izóhwki

uűuH'Sztelep

kiállítása

művészek fő érdeWődéise

Hölgyek é$ urak

Annyi képtelen döntés szü■

KRESZ-veiélkedi

— az nttörőházban

! A Vöröskereszt megyei elnöksége és az Állami Biztosító megyei igazgatósága által meghirdetett nagysikerű „Üttörők a balesetmentes otthonért” című |>ályázat díjainak, kisorsolására a kecskeméti Szalvay Mihály üt törőházban került sor. Ebből öz alkalomból KRESZ-vetélke- dőn vettek részt a megjelent pajtások, s közülük tízen részesültek értékes könyvjutalomban.

Pereg a film. Érdeklődéssel figyelik az érdekes KKESZ-ok- iató filmet az úttörők...

Rendeczki István rendőr őrnagy, a megyei rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti alosztályának vezetője átnyújtja

a megérdemelt jutalmat az egyik versenyzőnek.

(Tóth Sándor felvételei.)

lítsem, s ezeket is csak ügy, kapásból. De ahány város, megannyi szín és íz és éJménybéli gazdagság, úgy nőtt az éri erőm ezekkel az irodalmi estékkel, mint ahogyan tégláról-téglára nő a fal. Lélek, erő, akarat, szándék. Ha ezeknek az irodalmi estéknek a végtelenbe ívelő skáláját meg lehetne írni! De vajön lenne értelme a megírásnak? Nem tudom. Ha teljes mélységében és a népi léleknek teljes tömegében lerakodott igazságában ha megíródhatna! Nagy haszna lenne, már csak azért is, mert mindaz, ami a mai fiatalság előtt érthetetlen, vagy közömbös, nyomban értelmet nyerne. De nekem már egyelőre se erőm, se időm, s ezért pár hevenyészett eset ízelítőnek.

Sopronban egy Kelet Népe irodalmi esten a főpolgármesterrel az asztalfőn ott vannak a város urai, úrhölgyei, s mi, eléggé „borzas” népfiak. Nem úgy borzasak, hogy nem fésül- ködtünk meg, hanem ... nem szmokingban, frakkban, hanem csak úgy, jól kikefélt cipő, s ruha. Nagyon tetszett nekem ez a város, írtam is egy cikket az Üj Magyarságban „Sopron, a békesség városa” címen. Egy,

NÉPI GYÖKERŰ nemzeti kultúránkban — s ezen belül a magyar képzőművészetben — a vidék nem szorul jelentőség tekintetében a főváros mögé. A legjobb, legszebbnek ítélt és történeti szempontból legfontosabb festmények, szobrok, rajzok közül igen sok inkább csalt Budapestre „vándorolt”, mert végül is ott kaphatott legteljesebb nyilvánosságot. A főváros természetesen máig is gyűjti — vonzza a kiváló alkotásokat, melyeknek ihletadó forrása vidéken fakadt, de kizárólagos szerepe e tekintetben is egyre inkább módosul Az utóbbi évtizedben gazdag képzőművészeti múzeumok, gyűjtemények jöttek létre jónéhány városunkban.

Hazánk legrégebbi művésztelepe Szolnokon van. Múltbeli fénypontját Bihari Sándor, Deák Ebner Lajos és főleg Fényes Adolf ottani működése jelentette, de Mednyánszky Lászlótól Aha Novák Vilmosig igen sok nagy művészünknek köze volt az alföldi városhoz.

Az utóbbi idő munkáiból a Kecskeméti Katona József Múzeumban rendeztek színvonalas — sajnos nagyon rövid ideig nyitva tartó kiállítást

A szolnoki művésztelep nem képvisel olyan szándék- és felfogásbeli egységet, mint a többi vidéki centrum, de a változatosság is lehet jellegzetes, ha bizonyos határon belül marad. A szolnoki képzőművészek munkáiról pedig ez általánosé ágban elmondható.

Nem távolodnak el hagyományaiktól. Bár a hagyományok is sokfélék voltak Szolnokon, de

„Választ az ország”

Új rádióműsor

E héttől „Választ az ország” címmel hetenként kétszer új sorozatműsornál jelentkezik a rádió. Az adások „főszereplői” a képviselő- és tanácstagjelöltek lesznek. A március 10-ét megelőző két hétben rendszeresen külön választási műsorral jelentkezik a Magyar Televízió is: kameráival ellátogat a választásokkal kapcsolatos minden jelentősebb eseményre, és különböző vidékekről ad tudósítást a választókat foglalkoztató helyi és országos kérdésekről.

vagy két évvel későbben megint jártam Sopronban, csakhogy most politikai ügyekben, és Kovács Imrével kettesben. Mint ahogy egyebütt is jöttünk-men- tünk hasonló ürüggyel gyakran.

A nemzeti lelki ismeret ébren tartására nem elég a csak irodalom, ahhoz személyes bizonyságtétel is kell. így jártuk mi az országot. Na de, ez alkalommal is nagyon eltelt az idő, s olyan vonatra ülhettünk leghamarabb, ami nem ment, csak Győrig. Mindegy, szétnézünk ott is legalább. S azután aztán majd lesz valahogy.

Déltájban értünk Győrbe, valóban széjjel nézhettünk, mert a legközelebbi vonat majd csak estéli tíz órakor Indul, ha ugyan nem késik a bécsi gyors — beszél ilyenformán az állomásfőnök. Kovács Imre azt mondja estefelé, menjünk el különvo- nattal.

Jó. Menjünk.

Egy mozdonyt; és egy kocsit összeállít az állomásfőnök készséggel és kisül, hogy nem is olyan égbeikiáltó drága ez az egész.

Na de ml most ketten berobogunk Pestre különvonattal?

Eszembe jut hirtelen gróf Tisza István, aki Szalon taról ment

mindig a népélet és a hazai táj felé fordult. A festők koloristák, ami annyit jelent, hogy többnyire nem letompítva, a tömör hatás érdekében visszafogva alkalmazzák a színeket, hanem bőségesen használják az élénk színek tüzet, szemgyönyörködtető hatását. A szobrászok szintén művészeti águk hagyományos útját folytatják.

CHIOVINI FERENC négy évtizede fest Szolnokon. A táj — a Tisza part, a tanyavilág — és a tájban élő emberek adták mindig képeinek tárgyát, s az ábrázolásban a látványtól ihletett élményt fogalmazta meg. Környezetével való együttérzése, szakmai biztonsága segítette abban, hogy olyan képeket fessen, melyek meggyőzően bizonyítják közvetlen világával való együtt- lélegzését.

A SZOLNOKI születésű Baranya Sándor mozgalmas, sodró, olykor színeit és formáit tekintve harsánynak mondható festészete jelenti a kiállítás egyik szembetűnő pontját. Meggyes László reményre jogosító tehetség, különösen tájakat ábrázoló festményei mondatják ezt. Palicz József fejeivel válik ki. Különösen szép a Szerelmes- pár című képe, amellyel díjat, nyert a Bács-Kiskun megyei Tanács házasságkötő-termek díszítésére kiírt pályázatán.

Bács-Kiskun és Szolnok megye szomszédos képzőművészei azonos szervezetbe, a Középma- gyarorszógi Képzőművészek csoportjába tartoznak. Az országos viszonylatban is jelentős szerepet játszó szolnokiakkal való kapcsolat jó hatással lehet Bács megye művészeti életére;

FEBRUÁR 21, KEDD

Három megtörtént eset szereplőit szólaltatja meg a Barát vagy ellenség című riportfilm. Mind a három erőteljes tiltakozás, ahogy az egyik alkotó mondja: riadó a hozzánem- értés, a felelőtlenség ellen, amely ezekben a súlyos esetekben emberáldozatokat követelt. A vegyszeres gyomirtás szakszerűtlen alkalmazása több holdas krumplitáblát mérgezett meg egy nógrádi faluban, Szabolcsban egy kislány életét követelte a permetezőszerek gondatlan

így egyszer Pestre különvonattal és a parasztok úgy szidták, mint a bokrot, de mit mondanak most, hogy mi is ugyanúgy megyünk, mint Tisza István? De még a parasztok mit mondanak, hanem az írók! Azok eddig is, de még egyre jobban acsarkodtak ránk, főként rám, amiért csináltam azt, amit lelki- ismeretem szerint csinálnom kellett. (Kisgazdapárt, Parasztpárt, Kelet Népe, Szabad Szó.)

Nem ültünk különvonatra, megvártuk az esti vonatat. Addig nézegettük a várost, beszélgettünk emberekkel, főként vi- dékikkel (Hajdú Németh I-ajos). s a kertésznek segítettünk füvet kaszálni, kicsi, kézi kasza géppel a Városháza előtti téren. Többek között arról beszéltünk, hogy majd, ha gépesítjük a mezőgazdaságot!

Máshol irodalmi est, nagy siker, vacsora, és jó bor és éjjeli holdvilág, de öles árok az utcán. Barsi egyszerűen belésétált és lefekszik hasra. S Boda Gábor lehajlik hozzá, nézi, mintha modellt feküdne, s mintázásra várna.

Nagyon sok emlék, helyzet, megannyit szinte lehetetlen felidézni. De nem is érdemes.

(Folytg^ága következik,)

letett az utóbbi évek nagy, nemzetközi fesztiváljain, hogy a legrangosabb filmdíj, a can- nes-i Aranypálma előrejelzése sem kellő biztosíték már arra, hogy tényleg jó filmet fogunk

látni. Még Pietro Germi esetében is hajlamosak vagyunk némi gyanakvó hümmögésre: Hátha a név kapta a díjat, a bevált téma csikarta ki a döntést, amint az óvatos zsűriknél ez gyakran megesik.

De a Hölgyek és urak elcsi- titja a kétkedést. Germi nagy témája, az egyház áldása alatt erényt mímelő erkölcsi züllés leleplezése, visszatér ebben a filmjében is. De hogy még keserűbb a szánk íze, mint korábbi filmjei után, nem azért van, mert ismételten kifőzi a

tárolása. .. Bs a veszély mindenütt kísért! (18.25)

FEBRUAR 22, SZERDA

A hivatás Iránt érzett hűség, a minden akadályt legyőző, minden emberi kicsinyességen átlépő helytállás példáját fogalmazta meg Fekete Gyula Weisz doktor alakjában, Az orvos halála című regényében. Könyve alapján készítette el első filmjét Mamcserov Frigyes fiatal rendező. Egyszerű, tiszta alkotás. Páger Antal emlékezetes alakítást nyújtott a főszerepben. (20.20)

A kórusvezetés világhírű mesterével Vásárhelyi Zoltánnal folytat zenés beszélgetést a televízió riportere. A Kossuth-díjas karnagynak Kodály Zoltán népszerűsítésében rendkívüli jelentősége van. Megyénkben te többször szerepelt, sőt fiatalsága Is idekapcsolja: a Tanácsköztársaság alatt sokat tett Kecskemét zenei életéért. (21.50) FEBRUÁR 23, CSÜTÖRTÖK

Két kisfilmet mutatnak be közös műsorban, cselekményük a telefon körül bonyolódik. Vészi Endre darabja az Ikertárs, arról szól, hogyan szünteti meg egy ágyhoz szegzett. súlyosan sérült fiatalember magányát a telefon, amelyet tévedésből vezettek be a szobájába. A másik film Lucille Flechter hires novellájából készült, címe: Téves kapcsolás. Aki olvasta vagy hallotta rá- dióváltozatát, tudja, hogy lebilincse- lően Izgalmas. (21.20)

FEBRUAR 25, SZOMBAT

Marivaux, a Két nő közt című vígjáték szerzője, a XVTI. század egvik legragvogóbb tollú színpadi írója volt. Moliere, Racine, Corneille árnyékában azonban valahogy méltatlanul elfeledte az utókor. Bravúros cselekményű. pergő vígjátéka nagy sikert aratott a Nemzett Színház tavalyi felúlításában. Főszereplők: Sinkovits Imre, Agárdi Gábor. Berek Katalin, Torday Teri. (20.26)

FEBRUAR 25, VASÁRNAP

Gregory Peck játssza a Bíborsivatag című magyarul beszélő angol film főiszerepét. A film hű változata Bates azonos című regényének, amely hazánkban is nagy sikert aratott. A történet a második világháború idején a brit hadsereg egvik gyarmati légitámaszpontján játszódik, a kaland ea a dráma sajátos

kgyetekü. (2&20)

régi tealevelet. A szatíra keserűbb. A torz jelenségek okát tárja fel még .szélesebben általánosítva.

A Válás olasz módra, az Elcsábítva és elhagyatva Szicíliában játszódott. A sziget szinte

már nevetséges gazdasági elmaradottsága, babonákkal átszőtt, sötét Világa közismert. De az új Germi-film hölgyei és urai a „Virágzó Észak” egyik, modern épületekkel büszkélkedő, fényes kirakatú városában lubickolnak boccacciói kalandjaikban.

Boccacciói pedig csupán a si- kamlósság — a reneszánsz mester természetes élétöröme nélkül. Ezek a hölgyek és urak az élet valósága elől menekülnek a csiklandozó tobzódásba. A kaland állandóan felsőfokon vibráló mozgalmassága, az állandóan forrponton sistergő indulatok helyettesítik azt, ami hiányzik életükből: az igazi cselekvést, az érzelmi telítettséget.

A Válás olasz módra boldogtalan, deklasszált grófjának el- sóvárgása csúnya, butácska felesége mellől még csak érthető. A hölgyek és urak viszont nem akarnak változást. Kitűnően érzik magukat előkelő orvosi rendelőjükben, jól menő üzemecs- kéik irodájában, elegáns üzletük pultja mögött. Egy-egy házasságtörés, botrány vagy éppen liliomtiprás nem azért veszélyes számukra, mert elítélik a történteket — ó dehogy, örömmel benne vannak —•, hanem mert az erkölcsi felelőtlenségüket szavatoló rendszert érzik megtámadva, ha bármi is kitudódik. Pontosabban nem is az a baj, ha kitudódik, úgyis tud mindenkiről mindenki mindent. Csak ne nyerjen törvényesen is megerősítést az igazság, mert akkor maguk is kénytelenek lemondani örömeikről, ami pedig mindennél rosszabb, mert értelmét veszti az üzlet, a gyár, az Orvosi rendelő.

Ritkán láthatunk szatírát, ami ennyire összetetten, a társadalmi gyökerekig hatolva, ilyen határozott ítéletet mond az erkölcsi képmutatásról.

És milyen könnyedén, milyen szédületes tempóban, mennyire szellemesen! Elejétől végéig robog a három történetből álló, mégis egységes cselekmény. Semmi lazítás, semmi bíbelődés a jellemek bemutatásával, azonnal legrejtettebb titkaik tudói vagyunk.

Nevetünk, töprengünk és főként felháborodunk. Az erkölcsi érzék mozgósításának filmje. Súlyos és formailag tökéletes. Nagy film: Pietro Germi filmje.

(S3)

S. I.

Jelenet a filmből.