Petőfi Népe, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-17 / 41. szám

Áruellátás, érdekvédelem, minőség Az ÁKF-vizsgálatok múlt évi tanulságai Az Állami Kereskedelmi Fel- szágoaan is tapasztalható zökke- p gyei őség ellenőrei 664 vizsgá- női — sajnos —, megyénkben latot tartottak 1966-ban a me- is jelentkeztek 1966-ban. gye kiskereskedelmi hálózatá­nak egy harmadában. A szak­emberek figyelembe vették az egy évvel ezelőtt érvénybe lé­pett ár- és bérintézkedések ha­tását, továbbá, hogy a megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vál­lalat és a Tiszakécskei Fmsz részben már az új gazdaság­irányítási rendszer szerint vé­Az árdrágítástól — m maszek árueladásig Az AKF-vizsgálatok tanulsá­ga szerint az élelmiszer- és a vegyesiparcikk szakmában for­dultak elő leggyakrabban ta­i társadalmi tulajdon ellen elkövetett vétségek miatt. Az 1966. évi tapasztalatok is mutatják tehát, hogy szükséges nemcsak az állami, hanem a vállalati, valamint a társadalmi ellenőrzés hatékonyságának fo­kozása is. Minderre van lehető­ség, hiszen a megyében műkö­dő négyszáz társadalmi ellen­őrnek csupán 20 százalékát foglalkoztatták a múlt évi el valy fogyasztói megkárosítások, lenőrzések alkalmával Az gezte munkáját A «5 hangsúly azonban a fogyasztói érdekek, valamint a társadalmi tulajdon védelmén volt Cukorfelvásárlás ■— és ami mögötte van Ismeretes, hogy az 1996. feb­ruári árintézkedések elsősorban a tőkehúsra és a húskészítmé­valamint hanyag árukezelés, társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett visszaélések. A gyenge minőségű zöldséget gyümölcsöt egyes üzletekben elsőosztályú áron hozták for­galomba, s gyakran késve haj­tották végre a kötelező árcsök­kentéseket Melyek voltak tavaly a legin­kább hiányzó cikkféleségek? Elsősorban a korszerű műszálas alapanyagtól készült szövetek, egyes boxbőr lábbelik, az olcsó és középárú női bundacipők. E hiánycikkeket viszont — mi­ként az ellenőrök megállapítot­ták —, magánkisiparosok elő­állították, de az állami kiske­reskedelmi árnál 30 százalék­kal drágábban árusították, amit joggal reklamáltak a vásárlók. Építőanyagból, számos vas­műszaki cikkből sem tudta ki­elégíteni az igényeket a kiske­reskedelem. A szombathelyi, az Alföldi, a Duna, a Tisza Cipőgyár termé­keire egyaránt gyakori volt az indokolt rekalmáció, de meg­állapították az ellenőrök azt is, hogy néhány üzletben saját tu­lajdont képező tárgyakat hoz­tak forgalomba. Gyakori volt, hogy az öltönyökhöz járó váll­SZMT közgazdasági bizottsága, a tanácsi kereskedelmi állan­dó bizottságok tagjainak továb­bi aktivizálására nemcsak lehe­tőség, de szükség is van ebben az évben, a fogyasztói érdek- védelem további megszilárdítá­sát elősegítő ellenőrző és neve­lő munkában^ B. Gy. Alkotó segítség (Tudósítónktól) lölőgyűlést követő második na­A Petófiszálláson megtartott pon már helyszíni szemlét tar­jelölőgyűléseken sok hozzászóló tottak, s megadták a szükséges foglalkozott a község évek óta műszaki felvilágosítást a társas- visszatérő problémájával, a bél- dalmi munkásoknak, február vízveszéllyel. A választók hat- 9-én reggel pedig a körzetből hatás intézkedéseket kértek e 25-en radagtak szerszámot, s gond megoldására. azóta naponta 15—20 ember Ez történt a 9. számé községi fáradozik a csatorna építésén, tanácsi választókörzetben feb- hogy megmentse a belvízkártól ruár 6-án tartott jelölőgyülésen a lakóépületeket és vetéseket is, ahol a választók régi tanács- munkában részt vesznek °*°k ‘ választók is, akik a köz- Í*JL «égtől távol, Kiskunfélegyháza felvetett kérdésekre. Elmondta, H ^ 7,™,, - „MrJrA. kezesük után, ha többre nem. hogy a község anyagi erőforrá­sai korlátozottak, így a belvíz­gondok megoldásában nem elég csak a községi tanács intézke­egy-két órára ók is bekapcso­lódnak a csatornaépítésbe. Ilyen és ehhez hasonló kez­déseire számítani. Javasolta rá- deményezések azonban nemcsak lasztóinak, hogy szakemberek a 3. választókerületben fordul- irányítása mellett társadalmi tak elő. Hiszen másutt is el- munkában készítsék el a belvíz- hangzottak olyan javaslatok, levezető csatornát. amelyekkel szúkebb hazája A helyi tanács kérésére a Kis- gondjainak megoldását segíti elő kunmajsa és Környéke Vízgaz- a lakosság, dálkodási Társulás vezetői a je- Knipfer Anna nyeltre vonatkoztak, de a fo- fát- műanyagvédőt ^szerűen gyasztókat élénken foglalkoztat­ta a hús- és húskészítmények minősége is. A falusi lakosság húsellátásának javítását nagyban elősegítette, hogy mintegy 1500 mázsa saját hizlalású sertést és 21 ezer birkát hoztak forgalom­ba a földművesszövetkezetek. Az ellenőrzések a tavaly feb­ruári vizsgálatok 68 százaléká­nál tártak fel hibát, a második félévi húsminőség vizsgálatok­nál ez az arány már 20 száza­lékra csökkent. A kétségtelen előrehaladás ellenére azonban nem adták ki az eladók. Meg­oldatlan maradt a különféle drága ékszerek esztétikus cso­magolása, például az arany­gyűrűket egyszerű papírzacs­kókban adták át a vevőknek az ékszerüzletekben. Hogy hatékonyabb legyen az ellenőrzés Milyen intézkedések történ­tek az ellenőrök által feltárt hiányosságok, visszaélések meg- meg mindig van javítani való szüntetésére, 6 milyen volt a a húsellátás választékán és mi- . , , _ . _, ,.. n őíüSpvs« felelőssegrevonas mérteke, jel­lege? A kérdés azért is indo- Milyen tanulsággal szolgáltak kolt> mert az AKF a kereske- a zöldség- és gyümölcskereske- delmi munka kulturáltságának, delemben lezajlott ellenőrzések? az áruellátás fokozatos javulá- Elsősorban azzal, hogy a terme- sának elismerése mellett azt is lök tői való közvetlen beszerző- megállapította, hogy a fogyasz- sek révén több friss áru került érdekvédelem terén nem kö- az üzletekbe, mint az előző idő- vetkezett be tavaly a kívánatos szakban. Jogosan kifogásolták előrehaladás. Az ellenőrzéseik 20 azonban a vásárlók a zöld, éret- BZázalékát követte különböző len citrom árusítását. Feltűnő formában felelősségrevonás, el­volt az elmúlt ősz folyamán sógorban a fogyasztók megkáro- egyes helyeken a nagymértékű cukorfelvásárlás, például a kis­kőrösi fmsz 30-as számú boltjá­ban, ahol az átlagos cukor- mennyiség nyolcszorosát, vagyis 400 mázsát adtak el szeptem­berben. Az ÁKF ellenőrei a pénzügyőri szervek figyelmét is felhívták erre a jelenségre, mert feltételezhető, hogy a hatalmas cukormeiinyiség nagy része az új borral teli hordókba „ván­dorolt”. Elgondolkoztató, hogy tavaly egész éven át, nem javult szá­mottevően a kenyér minősége Kecskeméten, s az ezzel kap­csolatos panaszok, reklamációk nagyrészt indokoltnak bizonyul­tak. Annak ellenére, hogy me­gyénk országos viszonylatban a legjelentősebb bortermelő vidé­kek közé tartozik, sokszor hiá­nyoztak a Duna—Tisza közi, és a más vidékekről származó mi­nőségi borok. A sörellátás or> A bizalom fonásai A rekettyéi homokbuckák kö- oklevél; sok-sok emléklap és Az emberek könnyen felejte- zött fázósan húzódnak össze a emlékplákett, melyeket a vá- rek, könnyen napirendre térnek kis tanyák. Az arra járót, ha rosfejlesztésben elért kimagasló sok-sok esemény felett. Azt jó szándék vezérli, ilyenkor kü- eredményeiért adományozott a azonban nem felejtik, hogy Feri Ionosén szívesen fogadják egy kiskunhalasi városi tanács az bácsi tevékenységének is kö- kis beszélgetésre. Mert vendég- utóbbi évek mindegyikében. szönhetik a feneketlen homoki szerető nép, a kiskunok késői A szorgalmas munkában el- utak helyén létrehozott beton­unokái lakják ezt a vidéket, s telt évtizedek másik gyümölcse kemény és sima salakozott uta- vendégszeretetüknél csak szar- a 4 hold föld, 1961 óta része kát, vagy éppen a közelben a galmuk nagyobb talán. a Rekettyén megalakított tér- földművesszövetkezeti boltot, A kis tanya előtt, amelyet melőszövetkezetnek, amelybe az az iskolába 'bevezetett villanyt keresek, Maróti Ferenc, a házi- elsők között lépett be Feri bá- és még sok-sok mást. Haja már megőszült, de ő fíÁny ^ ónj tóreadaImj munkát végez évente? Nem kérdezem, hiszen nincs egyedül. Verseny folyik a körzetében. Ha arra kerül sor, hogy vala­mit el kell végezni, az ered­mény a fontos. Ennek reményé­ben lát mindenki munkához, s ezt tartják számon, ha végez­tek. És hogy Maróti íeri bácsi se­gítségével már nagyon sok min­dent elvégeztek, azt az is bizo­nyítja: a körzet lakói ismét őt jelölték tanácstagnak. Czakó Ferenc gazda, a kiskapuig jön elém. Bent, a jó meleg szobában, há­tunkat a kemence falának dönt­ve régmúlt időkről kezdjük a beszélgetést. Keserű cselédsors- ról, a több mint fél évszázad előtti háborúról, ahonnan visz- szatérve ismét fegyvert fogott, de akkor már a proletárhata­lom védelmében.., — Vöröskatonaként vettem részt a felvidéki és a csongrádi esi. maga az új közösségben meg­fiatalodott Részt kért a közös gazdaság minden munkájából, amit elismeréssel jutalmaztak itt is. Ma egyik tagja a közös gazdaság vezetőségének, a szo­ciális-kulturális bizottságnak, a fegyelmi bizottságnak és leg­utóbb népi ülnöknek is megvá­lasztották. Legnagyobb megbecsülésnek harcokban. Innen 6úlyos sebe- mégis azt tekinti, hogy immár süléssel kerültem kórházba, majd félig gyógyultan a veszp­rémi direktórium tagjaival együtt a fehérek kínzókamrái­ba, börtönébe. Ezt a kecskeméti intemálótábor követte, majd az egész Horthy-korszak ideje alatt örökös zaklatások. A fiamat még a polgári iskolából is el­tanácsolták amiatt, hogy az ap­ja vöröskatona volt. Aztán újra behívtak katonának az aratási munkából, lehívtak a cséplőgép mellől... Utoljára 1944. októ­ber 15-én, de akkor már hiába küldték a „sasos” behívót... — A felszabadulás után nyomban bekapcsolódtam a he­lyi politikai életbe, szervező munkába. Nyugaton még dö­rögtek az ágyúk, amikor mi már szerveztük a mai földmű- vesszövetkezetet... — jegyzi meg, majd másra tereli a szót. másfél évtizede, a környék la­kói, az övéhez hasonló sorsú emberek tanácstagjukká válasz­tották. Geraszimov professzor rekonstruálja III. Béla és felesége arcvonásait A Nemzeti Múzeum történé­szei néhány héttel ezelőtt fel­nyitották Árpád-házi III. Béla királynak és feleségének, Anti- ochiai Annának Mátyás-temp­lomban levő sírját. A királysírt 1848 decemberé­ben találták meg Székesfehér­várott, az egykori Szent István bazilika területén. A kutatók megállapították, hogy az egyik sir, amelyben egy hatalmas ter- „ „ . , metű férfi feküdt, fején ezüst Ha o nem is, a kővetkező évek- halotti koronávai ni. Béla urai­ról ekesen szol a díszes keretbe vf>r:(; ni62—11961 vévsn nvus­foglalt Tanácsköztársasági Em­lékérem adományozó levele mellett a kiváló gyümölcster­melőt dicsérő, kiállításon nyert A húsz pengős elv kodó (1162—1196) végső nyug­helye volt — a másik pedig —, amelyben alacsony termetű nő földi ’maradványait találták meg, szintén ezüst koronával — feleségéé, Antiochiai Annáé. A leleteket 1848-ban birtoká­ba vette a Nemzeti Múzeum, ahol 1862-ig őrizték. Ekkor ná­dori rendeletre a két csontvázat eltemették a budavári koronázó templomban. 1883-ban a csont­vázat dr. Török Aurél egyetemi tanár kapta meg tanulmányo­zásra. 1897-ben I. Ferenc József elrendelte a királyi tetemek új­bóli eltemetését A Nemzeti Múzeum munka­társai — aggódva a műkincsek állapota miatt — ez év január 30-án megkezdték a sírok feltá­rását. Aggodalmuk jogos volt, ugyanis az eltemetett ékszerek néhányát már a pusztulás álla­potában találták. A múzeum pontos másolato­kat készített a koponyákról, amelyeket elküldenek a szovjet Geraszimov professzornak, a vi­lághírű antropológusnak, hogy anatómiailag rekonstruálja III. Béla és Antiochiai Anna arc­vonásait. (MTI) Választásokra ké­szülődvén, a társal­gások témája nem egyszer egy-egy jel­lemző eset, anekdó- tikus történet a fel­szabadulás előtti idők korteshadjára­tairól. Egyet közreadunk mi is. Az- 1930-as évek táján kormánypárti képviselőt akartak rátukmálni egy köz­ségre, amelynek né­metajkú választó- polgárok voltak a lakót Hogy ellenvetés nélkül jussanak dű­lőre, « kortesek megígérték: mind­azok, akik a kor­mány jelöltjére, egy grófra adják a vok- sukat, húsz pengőt kapnak jutalmul. Üsse kő, nem megvetendő az ösz- szeg, amikor a pa­rasztok fillért is alig láttak, s a vá­lasztók (akik közül az idősebbje ma­gyarul is alig tu­dott) rendbenhagy- ták: áll az alku. Ilyetén megagitá- lásuk után a gróf is megjelent a kö­rükben, hogy a választást megelőző nagygyűlésen gyö­nyörűszép program% beszéddel utolsó lö­kést adjon politikai karrierje szekeré­nek. Kihúzva ma­gát felállt az emel­vényre, s így kezdte szónoklatát: — Kedves honfi­társaim! Nekem az az elvem... Ám ekkor egy öreg sváb — aki a néhány szóból mind­össze egyet értett csak meg — fel­emelte a kezét és közbekiáltott: — Nicht elf! Zwanzig! (Azaz: Nem tizenegy! Húsz!) Tarján István PETŐFI NfiPE A Magyar Szó dallsta Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr Weither Dániel Kiadja a Báes megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét Városi Tanáeshőz Szerkesztőségi telefonközpom 28-19. 25-16 Szerkesztő Dlzottság 10-38 Kiadóhivatal: K ekemét. Szabadság tér 1 Telefon- 1T-09. t'erjesztl a Magyar Posta, .vetési dlt 1 hónapra 13 forti tíács-Klskun megyei Nyomda V Kecskemét - r»tefon: u-85 Index; 25 068

Next

/
Oldalképek
Tartalom