Petőfi Népe, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-17 / 41. szám
Áruellátás, érdekvédelem, minőség Az ÁKF-vizsgálatok múlt évi tanulságai Az Állami Kereskedelmi Fel- szágoaan is tapasztalható zökke- p gyei őség ellenőrei 664 vizsgá- női — sajnos —, megyénkben latot tartottak 1966-ban a me- is jelentkeztek 1966-ban. gye kiskereskedelmi hálózatának egy harmadában. A szakemberek figyelembe vették az egy évvel ezelőtt érvénybe lépett ár- és bérintézkedések hatását, továbbá, hogy a megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat és a Tiszakécskei Fmsz részben már az új gazdaságirányítási rendszer szerint véAz árdrágítástól — m maszek árueladásig Az AKF-vizsgálatok tanulsága szerint az élelmiszer- és a vegyesiparcikk szakmában fordultak elő leggyakrabban tai társadalmi tulajdon ellen elkövetett vétségek miatt. Az 1966. évi tapasztalatok is mutatják tehát, hogy szükséges nemcsak az állami, hanem a vállalati, valamint a társadalmi ellenőrzés hatékonyságának fokozása is. Minderre van lehetőség, hiszen a megyében működő négyszáz társadalmi ellenőrnek csupán 20 százalékát foglalkoztatták a múlt évi el valy fogyasztói megkárosítások, lenőrzések alkalmával Az gezte munkáját A «5 hangsúly azonban a fogyasztói érdekek, valamint a társadalmi tulajdon védelmén volt Cukorfelvásárlás ■— és ami mögötte van Ismeretes, hogy az 1996. februári árintézkedések elsősorban a tőkehúsra és a húskészítmévalamint hanyag árukezelés, társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett visszaélések. A gyenge minőségű zöldséget gyümölcsöt egyes üzletekben elsőosztályú áron hozták forgalomba, s gyakran késve hajtották végre a kötelező árcsökkentéseket Melyek voltak tavaly a leginkább hiányzó cikkféleségek? Elsősorban a korszerű műszálas alapanyagtól készült szövetek, egyes boxbőr lábbelik, az olcsó és középárú női bundacipők. E hiánycikkeket viszont — miként az ellenőrök megállapították —, magánkisiparosok előállították, de az állami kiskereskedelmi árnál 30 százalékkal drágábban árusították, amit joggal reklamáltak a vásárlók. Építőanyagból, számos vasműszaki cikkből sem tudta kielégíteni az igényeket a kiskereskedelem. A szombathelyi, az Alföldi, a Duna, a Tisza Cipőgyár termékeire egyaránt gyakori volt az indokolt rekalmáció, de megállapították az ellenőrök azt is, hogy néhány üzletben saját tulajdont képező tárgyakat hoztak forgalomba. Gyakori volt, hogy az öltönyökhöz járó vállSZMT közgazdasági bizottsága, a tanácsi kereskedelmi állandó bizottságok tagjainak további aktivizálására nemcsak lehetőség, de szükség is van ebben az évben, a fogyasztói érdek- védelem további megszilárdítását elősegítő ellenőrző és nevelő munkában^ B. Gy. Alkotó segítség (Tudósítónktól) lölőgyűlést követő második naA Petófiszálláson megtartott pon már helyszíni szemlét tarjelölőgyűléseken sok hozzászóló tottak, s megadták a szükséges foglalkozott a község évek óta műszaki felvilágosítást a társas- visszatérő problémájával, a bél- dalmi munkásoknak, február vízveszéllyel. A választók hat- 9-én reggel pedig a körzetből hatás intézkedéseket kértek e 25-en radagtak szerszámot, s gond megoldására. azóta naponta 15—20 ember Ez történt a 9. számé községi fáradozik a csatorna építésén, tanácsi választókörzetben feb- hogy megmentse a belvízkártól ruár 6-án tartott jelölőgyülésen a lakóépületeket és vetéseket is, ahol a választók régi tanács- munkában részt vesznek °*°k ‘ választók is, akik a köz- Í*JL «égtől távol, Kiskunfélegyháza felvetett kérdésekre. Elmondta, H ^ 7,™,, - „MrJrA. kezesük után, ha többre nem. hogy a község anyagi erőforrásai korlátozottak, így a belvízgondok megoldásában nem elég csak a községi tanács intézkeegy-két órára ók is bekapcsolódnak a csatornaépítésbe. Ilyen és ehhez hasonló kezdéseire számítani. Javasolta rá- deményezések azonban nemcsak lasztóinak, hogy szakemberek a 3. választókerületben fordul- irányítása mellett társadalmi tak elő. Hiszen másutt is el- munkában készítsék el a belvíz- hangzottak olyan javaslatok, levezető csatornát. amelyekkel szúkebb hazája A helyi tanács kérésére a Kis- gondjainak megoldását segíti elő kunmajsa és Környéke Vízgaz- a lakosság, dálkodási Társulás vezetői a je- Knipfer Anna nyeltre vonatkoztak, de a fo- fát- műanyagvédőt ^szerűen gyasztókat élénken foglalkoztatta a hús- és húskészítmények minősége is. A falusi lakosság húsellátásának javítását nagyban elősegítette, hogy mintegy 1500 mázsa saját hizlalású sertést és 21 ezer birkát hoztak forgalomba a földművesszövetkezetek. Az ellenőrzések a tavaly februári vizsgálatok 68 százalékánál tártak fel hibát, a második félévi húsminőség vizsgálatoknál ez az arány már 20 százalékra csökkent. A kétségtelen előrehaladás ellenére azonban nem adták ki az eladók. Megoldatlan maradt a különféle drága ékszerek esztétikus csomagolása, például az aranygyűrűket egyszerű papírzacskókban adták át a vevőknek az ékszerüzletekben. Hogy hatékonyabb legyen az ellenőrzés Milyen intézkedések történtek az ellenőrök által feltárt hiányosságok, visszaélések meg- meg mindig van javítani való szüntetésére, 6 milyen volt a a húsellátás választékán és mi- . , , _ . _, ,.. n őíüSpvs« felelőssegrevonas mérteke, jellege? A kérdés azért is indo- Milyen tanulsággal szolgáltak kolt> mert az AKF a kereske- a zöldség- és gyümölcskereske- delmi munka kulturáltságának, delemben lezajlott ellenőrzések? az áruellátás fokozatos javulá- Elsősorban azzal, hogy a terme- sának elismerése mellett azt is lök tői való közvetlen beszerző- megállapította, hogy a fogyasz- sek révén több friss áru került érdekvédelem terén nem kö- az üzletekbe, mint az előző idő- vetkezett be tavaly a kívánatos szakban. Jogosan kifogásolták előrehaladás. Az ellenőrzéseik 20 azonban a vásárlók a zöld, éret- BZázalékát követte különböző len citrom árusítását. Feltűnő formában felelősségrevonás, elvolt az elmúlt ősz folyamán sógorban a fogyasztók megkáro- egyes helyeken a nagymértékű cukorfelvásárlás, például a kiskőrösi fmsz 30-as számú boltjában, ahol az átlagos cukor- mennyiség nyolcszorosát, vagyis 400 mázsát adtak el szeptemberben. Az ÁKF ellenőrei a pénzügyőri szervek figyelmét is felhívták erre a jelenségre, mert feltételezhető, hogy a hatalmas cukormeiinyiség nagy része az új borral teli hordókba „vándorolt”. Elgondolkoztató, hogy tavaly egész éven át, nem javult számottevően a kenyér minősége Kecskeméten, s az ezzel kapcsolatos panaszok, reklamációk nagyrészt indokoltnak bizonyultak. Annak ellenére, hogy megyénk országos viszonylatban a legjelentősebb bortermelő vidékek közé tartozik, sokszor hiányoztak a Duna—Tisza közi, és a más vidékekről származó minőségi borok. A sörellátás or> A bizalom fonásai A rekettyéi homokbuckák kö- oklevél; sok-sok emléklap és Az emberek könnyen felejte- zött fázósan húzódnak össze a emlékplákett, melyeket a vá- rek, könnyen napirendre térnek kis tanyák. Az arra járót, ha rosfejlesztésben elért kimagasló sok-sok esemény felett. Azt jó szándék vezérli, ilyenkor kü- eredményeiért adományozott a azonban nem felejtik, hogy Feri Ionosén szívesen fogadják egy kiskunhalasi városi tanács az bácsi tevékenységének is kö- kis beszélgetésre. Mert vendég- utóbbi évek mindegyikében. szönhetik a feneketlen homoki szerető nép, a kiskunok késői A szorgalmas munkában el- utak helyén létrehozott betonunokái lakják ezt a vidéket, s telt évtizedek másik gyümölcse kemény és sima salakozott uta- vendégszeretetüknél csak szar- a 4 hold föld, 1961 óta része kát, vagy éppen a közelben a galmuk nagyobb talán. a Rekettyén megalakított tér- földművesszövetkezeti boltot, A kis tanya előtt, amelyet melőszövetkezetnek, amelybe az az iskolába 'bevezetett villanyt keresek, Maróti Ferenc, a házi- elsők között lépett be Feri bá- és még sok-sok mást. Haja már megőszült, de ő fíÁny ^ ónj tóreadaImj munkát végez évente? Nem kérdezem, hiszen nincs egyedül. Verseny folyik a körzetében. Ha arra kerül sor, hogy valamit el kell végezni, az eredmény a fontos. Ennek reményében lát mindenki munkához, s ezt tartják számon, ha végeztek. És hogy Maróti íeri bácsi segítségével már nagyon sok mindent elvégeztek, azt az is bizonyítja: a körzet lakói ismét őt jelölték tanácstagnak. Czakó Ferenc gazda, a kiskapuig jön elém. Bent, a jó meleg szobában, hátunkat a kemence falának döntve régmúlt időkről kezdjük a beszélgetést. Keserű cselédsors- ról, a több mint fél évszázad előtti háborúról, ahonnan visz- szatérve ismét fegyvert fogott, de akkor már a proletárhatalom védelmében.., — Vöröskatonaként vettem részt a felvidéki és a csongrádi esi. maga az új közösségben megfiatalodott Részt kért a közös gazdaság minden munkájából, amit elismeréssel jutalmaztak itt is. Ma egyik tagja a közös gazdaság vezetőségének, a szociális-kulturális bizottságnak, a fegyelmi bizottságnak és legutóbb népi ülnöknek is megválasztották. Legnagyobb megbecsülésnek harcokban. Innen 6úlyos sebe- mégis azt tekinti, hogy immár süléssel kerültem kórházba, majd félig gyógyultan a veszprémi direktórium tagjaival együtt a fehérek kínzókamráiba, börtönébe. Ezt a kecskeméti intemálótábor követte, majd az egész Horthy-korszak ideje alatt örökös zaklatások. A fiamat még a polgári iskolából is eltanácsolták amiatt, hogy az apja vöröskatona volt. Aztán újra behívtak katonának az aratási munkából, lehívtak a cséplőgép mellől... Utoljára 1944. október 15-én, de akkor már hiába küldték a „sasos” behívót... — A felszabadulás után nyomban bekapcsolódtam a helyi politikai életbe, szervező munkába. Nyugaton még dörögtek az ágyúk, amikor mi már szerveztük a mai földmű- vesszövetkezetet... — jegyzi meg, majd másra tereli a szót. másfél évtizede, a környék lakói, az övéhez hasonló sorsú emberek tanácstagjukká választották. Geraszimov professzor rekonstruálja III. Béla és felesége arcvonásait A Nemzeti Múzeum történészei néhány héttel ezelőtt felnyitották Árpád-házi III. Béla királynak és feleségének, Anti- ochiai Annának Mátyás-templomban levő sírját. A királysírt 1848 decemberében találták meg Székesfehérvárott, az egykori Szent István bazilika területén. A kutatók megállapították, hogy az egyik sir, amelyben egy hatalmas ter- „ „ . , metű férfi feküdt, fején ezüst Ha o nem is, a kővetkező évek- halotti koronávai ni. Béla urairól ekesen szol a díszes keretbe vf>r:(; ni62—11961 vévsn nvusfoglalt Tanácsköztársasági Emlékérem adományozó levele mellett a kiváló gyümölcstermelőt dicsérő, kiállításon nyert A húsz pengős elv kodó (1162—1196) végső nyughelye volt — a másik pedig —, amelyben alacsony termetű nő földi ’maradványait találták meg, szintén ezüst koronával — feleségéé, Antiochiai Annáé. A leleteket 1848-ban birtokába vette a Nemzeti Múzeum, ahol 1862-ig őrizték. Ekkor nádori rendeletre a két csontvázat eltemették a budavári koronázó templomban. 1883-ban a csontvázat dr. Török Aurél egyetemi tanár kapta meg tanulmányozásra. 1897-ben I. Ferenc József elrendelte a királyi tetemek újbóli eltemetését A Nemzeti Múzeum munkatársai — aggódva a műkincsek állapota miatt — ez év január 30-án megkezdték a sírok feltárását. Aggodalmuk jogos volt, ugyanis az eltemetett ékszerek néhányát már a pusztulás állapotában találták. A múzeum pontos másolatokat készített a koponyákról, amelyeket elküldenek a szovjet Geraszimov professzornak, a világhírű antropológusnak, hogy anatómiailag rekonstruálja III. Béla és Antiochiai Anna arcvonásait. (MTI) Választásokra készülődvén, a társalgások témája nem egyszer egy-egy jellemző eset, anekdó- tikus történet a felszabadulás előtti idők korteshadjáratairól. Egyet közreadunk mi is. Az- 1930-as évek táján kormánypárti képviselőt akartak rátukmálni egy községre, amelynek németajkú választó- polgárok voltak a lakót Hogy ellenvetés nélkül jussanak dűlőre, « kortesek megígérték: mindazok, akik a kormány jelöltjére, egy grófra adják a vok- sukat, húsz pengőt kapnak jutalmul. Üsse kő, nem megvetendő az ösz- szeg, amikor a parasztok fillért is alig láttak, s a választók (akik közül az idősebbje magyarul is alig tudott) rendbenhagy- ták: áll az alku. Ilyetén megagitá- lásuk után a gróf is megjelent a körükben, hogy a választást megelőző nagygyűlésen gyönyörűszép program% beszéddel utolsó lökést adjon politikai karrierje szekerének. Kihúzva magát felállt az emelvényre, s így kezdte szónoklatát: — Kedves honfitársaim! Nekem az az elvem... Ám ekkor egy öreg sváb — aki a néhány szóból mindössze egyet értett csak meg — felemelte a kezét és közbekiáltott: — Nicht elf! Zwanzig! (Azaz: Nem tizenegy! Húsz!) Tarján István PETŐFI NfiPE A Magyar Szó dallsta Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr Weither Dániel Kiadja a Báes megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét Városi Tanáeshőz Szerkesztőségi telefonközpom 28-19. 25-16 Szerkesztő Dlzottság 10-38 Kiadóhivatal: K ekemét. Szabadság tér 1 Telefon- 1T-09. t'erjesztl a Magyar Posta, .vetési dlt 1 hónapra 13 forti tíács-Klskun megyei Nyomda V Kecskemét - r»tefon: u-85 Index; 25 068