Petőfi Népe, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-15 / 39. szám
1961, fcbrnÄr 15, szerda 3. i?HV Égető gondok és szép tervek Az ólombetűk birodalmában Hivatalos neve Kéttemplom feöz, de sok kecskeméti csak így emlegeti: a nyomda utcája. A sikátor két oldalán sorakozó épületekben ugyanis — néhány helyiség kivételével — végig a Bács-Kiskun megyei Nyomda Vállalat műhelyei sorakoznak. — Jól hangzik, hogy egy egész utca a miénk, de szívesen lemondanánk erről a dicsőségről. A szétszórt, apró helyiségek túlzsúfoltak, a termelés fejlesztésének már hosszú idő óta a szűk műhelyfalak szabnak határt Az új nyomdaház felépítésére pedig még évekig várnunk kell — mondta beszélgetésünk kezdetén Ablaka István igeizgató és e rövid bevezető már sejteni engedte: az utóbbi években nem fejlődtek együtt a termeléssel a munka- körülmények a szép múltú vállalatnál. Könyvek 315 ezer példányban A Bács-Kiskun megyei Nyomda Vállalat elődjét, a Kecskeméti Hírlapkiadó és Részvénynyomdát Tóth László irányította a harmincas években. Kecskeméten senkinek sem kell bemutatni a közelmúltban elhunyt „Laci bácsit”. De szőkébb pátriáján túl is sokan tisztelték, szerették, mint a sakkszakkönyvek tudós íróját, gyűjtőjét és mint haladó gondolkodású közéleti embert. A nyomda tevékenységét is az ő egyénisége hatotta át a világháborút megelőző nehéz években. Kitűnő sakkszakkönyvek kerültek ki a jól képzett kecskeméti nyomdászok keze alól és sok olyan író műve, akit haladó gondolkodása miatt igyekeztek háttérbe szorítani a rendszer urai. Csak néhányat említünk most ezek közül: Németh László, Illyés Gyula, G eltéri Andor Endre. Kassák Lajos. Természeteden itt készültek a helyi újságok is. A rövid visszapillantás után nézzük meg, hogyan sáfárkodik a szép hagyományókkal, az államosítás óta kapott támogatással a nyomda vállalat kollektívája. Cikkünk elején már utaltunk arra, hogy a termelés igen gyors ütemben növekedett az utóbbi években. Bizonyságul néhány számadat: Az 1957 és 1930 közötti három év alatt ösz- szesen 15 millió forint értékű nyomdaipari terméket adott a vállalat. 1962-ben azonban már 18 és fél millió forint —, tavaly pedig 40 millió .forint volt a termelés értéke. 1967-re körülbelül ugyanennyi termelési értéket tervezett a vállalat. A könyvnyomtatás az elmúlt években is a legfontosabb tevékenységei közé tartozott a megyei nyomdának. Tavaly 51 féle könyvet nyomtattak Kecskeméten, összesen 315 ezer példányban. A tradícióhoz híven, országosan elismert minőségben készültek a sakkszakkönyvek, folyóiratok. A szépirodalmi művek sorában jelent meg többek között Veres Péter A Balogh család története — és Várnai Zseni Egy asszony a milliók közül című munkája. Szép számban készültek — főleg mezőgazdasági — tudományos művek, műszaki kiadványok, sportkönyvek, szakfolyóiratok is. A Kecskeméten, nyomtatott könyvek minősége megfelelőnek mondható. A vállalat dolgozói azonban még nincsenek megelégedve a kezük alól kikerülő kötetek szépségével. A következő évek egyik legfontosabb feladatának, a könyvnyomtatás minőségének a javítását tartják. Űf otthont kap a vállalat — Talán nem illetnék a szerénytelenség vádjával bennünket az olvasók, ba a könyvek után a második helyen a Petőfi Népét említjük a vállalat termékei közül. Tavaly átlagosan 28 ezer példányban jelent meg a megye napilapja. Idén azonban már túlhaladta a 30 ezres példányszámot, Régi kívánsága az olvasóknak, hogy a jelenlegi kis formátum helyett az országszerte elterjedt nagyságban készüljön a lap. Ehhez azonban egy új rotációs gépre és főképpen alkalmas helyiségre lenne szükség. A terv szerint 1969-re elkészül a nyomda új székháza a Szegedi út mellett, a jelenlesi vásártéren. A Kéttemplom közben ezután már csak az újságkészítő részleg marad és a felszabaduló műhelyek egyikében véare el lehet helyezni a nagyalakú lat> nyomtatására al- ka'mas új gépet. Usvanak'kor beköltöztetik La- iosmizséről a' kliséüzemet is, a községben csak a dobozgyártó részleg marad. Ezzel a változtatással is a lap frisseségét, színvonalát kívánja emelni a nyomda vállalat. Évek óta gondja nyomdásznak és újságírónak egyaránt, hogy rotációspapírból országosan kevesebb van, mint kellene. A szükséglet jó részét ugyanis importból fedezzük. Sajnos, a jelek szerint a következő években is csak igen lassú javulásra számíthatunk. Ráadásul a papír minősége sem mindig megfelelő. Az újságolvasó is tapasztalhatja, hogy időnként „maszatos” a közölt fénykép és összemosódnak a betűk. Az esetek többségében nem a nyomdászok ludasok ebben. Várják a fiatalokat A gyártás gépesítettségét, műszaki színvonalát tekintve, az úgynevezett faltkartonokat — színes, gyógyszeres és cukor- kás dobozokat — gyártó részleg mondható a legkorszerűbbnek a Bács-Kiskun megyei Nyomda Vállalatnál. Idén 870 tonna kartont készítenek az iparnak, a következő években pedig 2000 tonnára emelik a termelést. A kereslet azonban még ennél is jóval nagyobb. A színes, tetszetős dobozok zömébe exportárut csomagolnak a gyógyszer- és csokoládégyárak, a minőségi követelmény tehát igen magas ennél az árucikknél. Ezért is határozta el a nyomda vezetősége, hogy a jövőben egy iparművészt is foglalkoztat és saját tervező részleget szervez. Befejezésül arról beszéltek vendéglátóink, hogy a vállalat szakemberellátottsága sem felel meg ma már a követelmények:- nek. Meglepően kevés érettségizett fiatal jelentkezett nyomdász tanulónak az utóbbi években, pedig a kereseti lehetőségek itt sem rosszabbak, mint az egyéb szakmákban és a munka szépségeit sem kell bizonygatnunk. Remélhetőleg a Katona József Gimnáziummal kialakult jó kapcsolat, a' politechnikai oktatás majd segít abban, hogy a fiatalok megismerjék és megszeressék a nyomdász szakmát. A vállalat jövője szempontjából ugyanis az épületeiméi, géneknél is fontosabb, hogy sikerül-e jól képzett, fiatal szakemberekkel felfrissíteni a munkás és műszaki gárdát. Békés Dezső felesége kapja meg. Egyszer előfordult, hogy íél év múlva maga az asszony kereste fel a tanácstitkárt: megjavult már a férje. Valóban úgy történt, — mert a tanács többször ellenőrizte is: a feleséget nem élettársa kényszerítette-e a bejelentésre, azért, hogy azontúl pénzhez juthasson. A tanács ilyetén közbelépései, intézkedései azt is eredményezik, hogy nemcsak az illetékes körzet tanácstagja, hanem a szomszédok is bejelentik, ha részeges a családfő. Ami boldogaá teszi a tanácstitkárt Nehezebb dolga van viszont az „alkoholizmus frontján” a fülöpházi tanács vezetőinek, ha olyan esetről van szó, amikor mind a két szülő iszákos. Ha kilátástalan a józanság útjára térítésük, állami gondozásba vétetik gyermekeiket. Jelenleg két család egy-egy gyermeke él így a tanács oltalmával. Az egyiket intézetben helyezték el. a másikat — az államtól kapott ellenszolgáltatásként — egy parasztcsalád neveli; mint hírlik, oly szeretettel, mintha vér szerinti családtag volna. A szociális ügyek kategóriájába tartozik a hadiözvegyek és hadirokkantak, s az olyan öregek segélyezése is, akiknek nincs eltartásukra kötelezhető hozzátartozójuk. Az előbbiek közül ketten, illetve négyen részesülnek a járási tanács támogatásában, de minden esetben a fülöpházi tanács környezettanulmányozás alapján történt igazolására. Törvényben előírt, maximális 250 forint havi segélyt nyolc szociális gondozott kap. S ők, valamint az előbbiek is, a tanács által kiállított közgyógyellátási igazolvány birtokában ingyen vehetik igénybe az orvosi gyógykezelést, sőt, a kórházi ápolást is. Rajtuk kívül az olyan munkaképes fü- löpháziak is — évente négyen- ötem — megkapják az igazolványt, akik nem tudnák megfizetni a kórházi gyógyítás költségeit. S ugyancsak évente négy-öt rászorulót rendkívüli segélyben is részesít a tanács. — Olyan boldog vagyok ilyenkor, ha segíthetünk. Tavaly például volt, akinek tüzelővásárlásra ötszáz forintot adtunk — mondja a tanácstitkár- nő. Ezért a boldogságáért pedig fáradsággal kell fizetnie, neki is, munkatársainak is, hiszen a szükséges iratokat — nem egyszer hosszadalmas utánjárással — ők szerzik be. Szociális otthonba is a tanács utalja az el- tartatlan és magukkal tehetetlen öregeket, ami nemcsak adminisztrációs munkát igényel. Megszokva primitív környezetüket, az ilyen emberek nem akarják otthagyni azt, s bizony: a tanácsvezetők rábeszélő-neve- lő képességére is szükség van, hogy jobb sorsuk érdekében elfogadják a beutalást. Évente általában egy ilyen eset fordul elő. r Egy notórius kérvényező Az adóügyek sem sablonosak a községben. Különösen néhány esztendővel ezelőtt — 1963-tól három éven át — okoztak sok gondot a földrendezésnél elkövetett hibák; illetve az, hogy a Zrínyi Tszcs pontatlanul vallotta be a közösben és a gazdái által használt földek területét, aranykorona értékét. Emiatt a tanácsnak évente 40—50 fellebbezésre kellett tisztáznia a helyzetet. Tavaly azonban már csak egy vitás eset volt. Ugyanakkor azonban a mintegy 130 gazdát érintő vízkár adócsökkentés végett történő pontos megállapítása követelt nem kis munkát a tanácstól az elmúlt esztendőben. Pár hónappal ezelőtt szokatlan alakú, de nagyon előnyös rendeltetésű lámpákat szereltek fel a Városföldi Állami Gazdaság egyik borjúnevelőjének mennyezetére. Ebben a helyiségben tíz napig tartózkodnak a borjak, közvetlenül az ellés után. Korábban a kólifertőzés és más megbetegedés miatt sok elhullás történt. A Germicid, illetve az Eritemál elnevezésű, Kedvezményes ultraibolya sugarakat árasztó lámpák alatt ez nem következik be; a sugárzás a baktériumokat elpusztítja, s azonkívül a D-vitamin képződését is segíti. Az először a Dánszentmik- lósi Állami Gazdaságban alkalmazott módszert tehát Városföldön is sikerrel honosították meg. Felvételünkön; Koncz Ferenc gondozó, higiénikus körülmények közepette itatja meg tejjel a kisborjakat. vetőburgonya-akció A Földművelésügyi Minisztérium a Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat közreműködésével minden eddiginél szélesebb körű, kedvezményes vetőburgo- nya-aikciót szervezett. Ehhez összesen körülbelül 4600 vagon jó minőségű, fémzárolt vetőburgonya áll rendelkezésre. Az idén nemcsak a nagyüzemi gazdaságokat láthatják el'kifogástalan minőségű vetőgumóval, hanem — most első ízben — a háztáji gazdaságok, az egyéni termelők és házikert-tulajdono- sok igényeit is kielégítik. A cél az, hogy a sokféle, bizonytalan eredetű vagy leromlott vetőgumót, bőtermő, minőségileg is kifogástalan, nemesített szaporító anyaggal váltsák fel. Az igénylő gazdaságok és egyéni termelők 8 házi és 6 külföldi burgonyafajta közül választhatnak. (MTI) Van Fülöpházán egyetlenegy olyan eset is, amely évről évre megismétlődik. Egy tanyán lakó — hajdan jókora birtokkal rendelkező — öregasszony és két leánya nem veszi át az adóívet, az idézést sem, s bezárt ajtóval, két kutyával várja a hivatali embereket. S állandóan instanciáznak, leveleket, kérvényeket írnak (persze, bélyeg nélkül) az országos szervekhez. A velük kapcsolatos — s tegyük hozzá: emberséges — eljárás több gondot okoz a tanács vezetőinek, mint húsz másik. — A község lakóinak túlnyomó többsége azonban nagyon rendes, becsületes ember — fejezi be a tájékoztatást a tanácstitkárnő. — És a tanácstagok is lelkesen, odaadással végzik feladatukat, segítenek nekünk, az apparátusban dolgozó elnöknek, nekem, s még négy munkatársunknak. Illetve ötnek, mert a hivatalsegédünk nemcsak rendben tartja az irodákat, hanem bizonyos mértékig 6 is végez adminisztrátori munkát. Most már bevallhatom: azért kerestem fel őket, mert a felsőbb szervek a fülöpházi tanács ügyintéző munkáját követendő példaként említették. : Tarján István i Nagyon ideje A kiskunhalasi népfrontirodában vetette fel — több más várospolitikai téma között — a titkár, Tóth Ferenc elvtárs. — Nagy gondunk még az SZTK- kirendeltségen a gyermekgyógyászati rendelő helyzete . •. — Mintha tavaly is ugyanezekkel a szavakkal mondtátok volna? — Igen. .. Pedig — úgy tudjuk —i a pénz is megvolna rá, csak valahol megfeneklett az ügy . . . Az épület is megvan, ahol majd berendezik. Miért ilyen lassú az intézkedés — ki tudja .. . Van abban igazság, amit a lakosság beszél: „Aki így elhúzza a megoldást, annak biztosan nincsen gyereke .. .»* — Nézzük meg a rendelőt! Tóth Ferenccel és Bodoglári Lajossal — hármasban nyitunk be a várószobába. Megcsap bennünket a fülledt, elhasználódott levegő. Gyors számolás: tizenöten állnak idebent. Anyák pólyásbabával, karonülő, vagy nagyobbacska gyerekkel. Szinte úgy zsúfolódnak össze, mint teli buszon szoktak az emberek. A helyiség — Bodoglári Lajos bácsi szerint is -r legfeljebb 10 négyzetméternyi. Ebből is elvesznek a különféle bútordarabok. Egyik fehér asztalféleségen pólyásbabákat bugyo- lálnak, bontogatnak párnából, pelenkából a mamák. Egyik pólya a másikat éri. Mi van és lesz, ha csak egy kisgyerek fertőző beteg? Megkérjük az asszonyokat, engedjék meg, hogy ha nyílik az ajtó, mi léphessünk be előttük — csak egy pillanatra, míg a rendelőt megnézzük. Szívesen hozzájárulnak. A doktornő és asszisztense hasonló pici helyiségben fogadja, vizsgálja a gyerekeket. Elég ennyi is a látványból. ... Megkérdeztük a megyei tanács vb egészségügyi osztályán dr. Pataki József főorvost, mik a kilátások, mikor lesz új gyermek- gyógyászati rendelő Halason? Hol feküdt el az ügy? — Nem feküdt el — mondotta Pataki elvtárs. Az úgynevezett Kozma-féle ház kisajátítási eljárása főijük. Egyetlen papír hiányzik még. Az is elodázta a gyorsabb elintézést, hogy a kiskunhalasi tanács a múlt év végefelé, későn küldte meu a megfelelő iratokat, így a pénz. amely már tavaly rendelkezésünkre állt, a múlt költségvetési évvel „odalett”. Bruncsák elvtárs azon ban tájékoztatott bennünket, hogy a pénzt ebben az évben is megkapjuk, így legkésőbb az év első felére megoldódik ez a gyermekgyógyászati ügy. Bízunk benne. \
