Petőfi Népe, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-14 / 38. szám
Jó irányba halott az újszerű anyagi ösztönzés Munkaerőgazdálkodás a statisztika tükrében A tervrajz már kész..-; A Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatósága — az átfogó statisztikai adatok mellett — minden jelentésében sokoldalúan elemez néhány időszerű gazdasági kérdést. Az 1966. évi beszámolóban többek között a megyei ipar munkaerőgazdálkodásáról olvashattunk igen értékes tanulmányt. Ez a téma valóban megérdemli az „időszerű” jelzőt Egyrészt azért mert a mezőgazdaság szocialista átszervezése nyomán keletkezett munkaerő-tartalékok kifogyóban vannak, másrészt azért, mert a gazdaságirányítási rendszer reformja a termelés gazdaságosságát állítja előtérbe, a munkabér pedig jelentős költségtényező. A párthatározat végrehajtása Az 1960—1966 közötti időszakban 38 százalékkal növekedett az ipari munkások száma a megyében és a múlt év elején már 50 ezer embert foglalkoztattak az üzemek — állapítja meg a jelentés annak alátámasztására, hogy a második ötéves terv első éveiben még nem okozott gondot a létszámfejlesztés. 1964 után azonban már megváltozott a helyzet. Ismeretes, hogy a decemberi párthatározat és ezt követően a megyei pártbizottság határozata is arra hívta fel a figyelmet, hogy a továbbiakban a termelékenység növelésével, az üzemen belüli munkaerő-tartalékok feltárásával kell növelni az ipari termelést. Hogyan tett eleget e határozatoknak a megye ipara? A statisztikusok számokba sűrítve így adtak választ a kérdésre: a szocialista ipar 1966. évi termelése 22 százalékkal haladta túl az 1964. évit, ugyanakkor a foglalkoztatottak száma 3,5 százalékkal nőtt. Sikerült tehát jelentősen fokozni a munka hatékonyságát: a termelésnövekedés 83,5 százaléka a termelékenység emelkedéséből adódott. Ha azonban más szempontból vizsgálódunk, erősen eltérő arányokat találunk. Amíg a minisztériumi iparban a termelésnövekedés 91,7 százaléka származott a termelékenység emeléséből, a tanácsi iparban csak 47,3 százaléka, a szövetkezeti iparban pedig 97,1 százaléka. Nem csökkeni az adminisztráció Hiba lenne, ha az eltéréseket kizárólag a munkaerő-gazdálkodásra vezetnénk vissza, hiszen más-más feladatokat kap a tárca-, a tanácsi- és a szövetkezeti ipar, ugyanakkor a — termelékenységet erőteljesen befolyásoló — műszaki adottságok is különböznek. De nyilvánvaló az összefüggés például a szövetkezeti ipar jó termelékenysége és a között, hogy a ktsz-eknél a legmagasabb a produktív létszám aránya. A dolgozók 87,6 százaléka vesz részt közvetlenül a termelésben, míg a tanácsi iparban 73,6 százaléka, a minisztériumi iparban pedig 77,5 százaléka. Ugyanakkor az adminisztratív dolgozók részaránya lényegesen kisebb a szövetkezeteknél, mint lelölőgyülés a 97-es katonai választókerületben Hétfőn reggel a kecskeméti repülőalakulat színháztermében rendezték meg a 97-es katonai választókerület jelölőgyűlését. Szeidl József alezredes az elnök megnyitó szavai után méltatta a tanácsválasztások jelentőségét és ismertette a jelöltek munkásságát. Elsőnek Lipcsei István őrnagyot Kecskemét városi tanácstagjának, majd megyei tanácstagjelöltnek Köpöd Lajos őrnagyot javasolta. A jelölőgyű- lós — az alakulat hivatásos és sorállomány katonái — egyhangúan elfogadták a jelölteket. Ezt követően a gyűlés csatlakozott dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkárának országgyűlési képviselővé jelöléséhez. A jelölőgyűlésen résztvevő Köpöci Lajos őrnagy megköszönte a bizalmat, s elmondta, hogy továbbra is azon munkálkodik, hogy szorosabbá tegye a polgári szervek és a hadsereg kapcsolatait. A bizalom forrásai Egyik dermesztőén hideg téli napon történt, hogy dr. Springer József alpári állatorvos az országúton felvett gépkocsijára egy „mindenórás" asz- szonyt. Teljes gázzal szállította a félegyházi kórház szülészetére, de mire beérkeztek, megszületett a kisfiú. Akkor emberségéről ismertem meg, később pedig, a száj- és körömfájás idején hivatásszere- tetéről. Mert sokszor láttam, milyen erélyesen és fáradhatatlanul óvta és védelmezte — teljes sikerrel — a gondjaira bízott községben és két termelőszövetkezez tében az illatállományt. Ennek a két jótulajdonságának megismerése után természetesnek tartottam, hogy a Hazafias Népfront helyi bizottsága már nyolc évvel ezelőtt jelölte, és választói az alpári 48. számú körzetben két ciklusban megválasztották tanácstagjuknak, s most újra a jelöltek listáján szerepek Dr. Springer József állatorvos úgy él, s úgy tevékenykedik Alpáron és környékén, ahogyan az írott és irattan törvények azt megkívánják. Tömören így jellemezhetném: haladó értelmiségi. Neki nem „unalmas fészek?’ Alpár, mert nem ér rá unatkozni. Vezetőségi tagja a községi pártszervezetnek, elnöke a mezőgazdasági állandó bizottságnak, legtöbb társadalmi munkát végző polgára községének, ahol az utóbbi négy év alatt egymillió forint értékű társadalmi munkával járult hozzá a lakosság a községfejlesztéshez. A. Molnár József tanácselnök szerint ez a szép eredmény nem kismértékben az ilyen példamutató tanácstagoknak köszönhető. Tóm MWfe akár a tárca-, akár a tanácsi iparban. Sajnos, 1964-hez viszonyítva egyáltalán nem csökkent — a megye egész iparát tekintve —: az adminisztrációval foglalkozó dolgozók aránya. Ez pedig arra int, hogy még mindig sok a papírmunka, a felesleges jelentés, kimutatás. Lassacskán halad az ügyvitel gépesítése is. Az adminisztratív létszámot tehat még lehet és kell is csökkenteni, a műszakiak állomány- csoportjában viszont további növekedésre van szükség Különösen a szövetkezeti iparra vonatkozik ez, hiszen a ktsz-eknél *ui§ 2 százalék a műszakiak részaránya az állami ipar 5 7 százalékával szemben. (Bizonyos fokú eltérés természetesen indokolt.) . Több szakmunkást Tanulságos képet rajzoltak a statisztikusok a munkáslétszám szakképzettség szerinti megoszlásáról is. Az első, amit megál- lapithatunk az, hogy a nők között még mindig aránytalanul kévés a szakmunkás. Azok számara nem újság ez, akik szak- munkasneveléssel foglalkoznak, ismerik a jelenség okát is: egyes vállalatvezetők nem szívesen vesznek fel lányokat ipari tanulónak, mért így vélekednek: ion a szülés, a gyerek, a betegség és „nem fizetődik ki” a nők taníttatása. Álláspontjukon tanácsos mi- előbb változtatni, hiszen egyes szakmákban máris nagyobbak az igények, mint amennyi férfi munkaerő rendelkezésre áll. (Azt, hogy mennyire antiszociális az idézett vélemény, felesleges bizonygatnunk.) Változatlanul fontos feladat tehat a szakmunkásnevelés meggyorsítása. Egyáltalán nem megnyugtató adat például az, hogy a minisztériumi iparban lénye- kevesebb ipari tanuló volt 1966-ban, mint 1964-ben. Foglalkozik a jelentés azzal is hogy bár az utóbbi két évben lavult, még mindig nem megfelelő a munkaidő-kihasználás az üzemekben. A minisztériumi iparban például a munkaidőnek ffv . 87 százalékát hasznosítót- tak tavaly. A munka szervezett- ségének a javulását, a termelés ütemesebbé válását jelzi viszont, hogy 1966-ban kevesebb túlórát használtak fel a megye szocialista iparában, mint két évvel korábban. A tárcaiparban azonban emelkedés tapasztalható Összegezve a statisztikusok megállapításait elmondhatjuk hogy az utóbbi két évben javult a megyében a munkaerő-gazdálkodás, és ebben része volt az 1966. január 1-én életbe Tépett uj anyagi ösztönzési rendszernek is. Számos vállalat élt azzal a lehetőséggel, hogy a tartós letszámmegtakarításból származó anvagl erőt az átlagbérek növelésére lehet fordítani. Tennivaló azonban még bőven van. Az idei ér atkalmas arra. hogr az uj gazdaságirányítási rendszer bevezetése előtt minden vállalat vezetősége még egyszer felülvizsgálta a munkaerő- heílvzetet és meghatározza a fejlesztés helyes irányát B. D. „Megérett” a lebontásra a drágszéli művelődési otthon, aminek felújítási tervét már elkészítették a szakemberek. A községi tanács vezetői — a helyi lakossággal együtt —, azt szeretnék, ha legkésőbb 1968-ban megkezdődne az 1.1 millió forintos építkezés. Képünkön: Fodor Sándor, a községi tanács vb-titkára és Bolvári András, a művelődési otthon igazgatója a leendő új művelődési otthon tervdokumentációját tanulmányozzák. (Pásztor Zoltán felvétele.) Laci továbbtanul Berta Lacival a kecskeméti Piarista Gimnázium lépcsőjén találkoztam szokatlan időben, szombat délután. Kérdő tekintetemre maga adta meg a választ: — Most vizsgáztam magyarból. Ötösre sikerült. Először nem értettem. Hogyan, hiszen most a dolgozók gimnáziumának hallgatói vizsgáznak, Laci pedig másodéves ipari tanuló. Valami nem egyezik. Tudtam azt Laciról, hogy tavalyelőtt még a Katona József Gimnázium másodikos tanulója volt, egyszer aztán abbahagyta a tanulást és beszegődött villanyszerelő tanulónak. Vonzalma volt hozzá, hát bizonyára helyesen cselekedett. De most, ahogy találkoztunk a sikeres vizsga után, Laci elmondta, hogy akkor mégsem cselekedett helyesen. Miért? — Nagyon könnyen vettem a gimnáziumot, őszintén szólva nem volt kedvem hozzá. Ezért közöltem szüleimmel: nem akarok tovább tanulni, inkább beállók szakmát tanulni, ök megértettek és megkötöttük a szerződést az Építőipari Vállalattal. Amit ettől kezdve elmesél Laci, rendkívül tanulságos. Laci nemcsak a szorosan vett villanyszerelő szakma iránt érdeklődik, hanem a bonyolultabb elektromos jelenségeik iránt is. Annák idején félreértetté saját magát, mert azt hitte, hogy ha a vezetékek hálózati beépítését megtanulja, már birtokba veszi az egész szaktudományt. Aztán, ahogy ipari tanulmányai során előrehaladt, egyre inkább felébredt benne a vágy: minél többet megtudni az összefüggésekből, minél magasabb lépcsőre felhágni a tudásban, i Felismerte, hogy — kár volt bizony a gimnáziumot abbahagyni. Meggondolatlan volt az a lépés. Hosszú belső harc után elhatározta, hogy beiratkozik a dolgozók gimnáziumába, a második osztályba. Szeptember óta megfogyatkozott Berta Laci szabad ideie. mert most két iskolában is tanul egyszerre. — Hogy bírod idővel? — Nagyon be kell osztani az időt. De bírnom kell, mert az akkori „ballépést” mindenképpen ki akarom küszöbölni. Szórakozásra alig jut idő, legfeljebb olvasásra. Azzal vigasztalódom, hogy tulajdonképpen nem is csináltam rosszul. Mire leérettségizem, meglesz a szak- munkósbizonyítványom is. — És azután? — Felsőfokú technikumba, vagy egyetemre mennék, villamosmérnöknek. Érdekel tudomány, Balogh József ez a Szöveg nélkül PETŐFI NPPE A Magyar Szó dalista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő: dr Weither Dániel Kiadja a Bács megyeJ Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István Igazgat^ Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont 26-19. 25-16 Szerkesztő bizottság 10-98 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a Telefon- 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési dH I hónapra 13 forint Bács-Klskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-35 lodezs BOSS