Petőfi Népe, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-14 / 12. szám

S. oldal 1967. január 14. szombat Repeszboiáálikal a lakosság ellen (Folytatás az 1. oldalról) háromszögben az amerikaiak folytatják a vasárnap megkez­dődött hadműveletet, amelynek során felperzselt földdé változ­tatják a partizánokat rejtő ős­erdőt és gumi ültetvényt. Hanoiban csütörtökön sajtó- értekezletet tartottak az ameri­kaiak háborús bűneinek kivizs­gálására alakult nemzetközi bí­róság Észak-Vietnamban járt vizsgáló csoportjának tagjai. A bíróság tagjai elmondották, szá­mos bizonyítékot gyűjtöttek az amerikaiak háborús bűneiről, amelyek sértik a nemzetközi jog elemi normáit is. Jean-Pierre Vigier francia fi- sikus, s a csoport tagjai a saj­tóértekezleten elmondották, hogy az Egyesült Államok a korszerű fegyverek kipróbálásá­ra használja fel Vietnamot. Ezt bizonyítja a felhasznált fegyve­rek sokfélesége — különösen súlyos tény. hogy a támadók a lakosság éllen repeszbombákat Ss alkalmaznak. Megállapításaik ;6zerint az Észak-Vietnamban ledobott bombák fele ilyen tí­pusú. Űgv fest, mintha a la­kosság tömeges megsemmisíté­sének módszereit próbálnák ki — mondotta a francia tudós. Léo« Matarasso francia ügy­véd, a vizsgáló csoport elnöke kijelentette: az Egyesült Álla­mok olyan háborús bűnöket kö­vet él, amelyek a nemzetközi jog szerint kimerítik a'népirtás fogalmát. (MTI) Leonyid Brezsnyev beszéde Gorkijban A vietnami helyzetről, a nyugatnémet revanstörekvésekről a kínaiak szakadár tevékenységéről GORKIJ (TASZSZ) Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára pénteken beszédet mon­dott a Volga partján fekvő Gor­kij városban abból az alkalom­ból, hogy a gorkiji területnek, a Szovjetunió igen fontos ipar­vidékének a gazdasági és kul­turális építésben elért sikere­kért átnyújtotta a Lenin-rendet. Brezsnyev szólt a Szovjetunió nemzetközi helyzetének további erősödéséről. Erélyesen elítélte az amerikai imperializmus újabb vietnami bűncselekmé­nyeit, a Hanoi ellen intézett bomba támadást. A washingtoni politikusok erejüket nem kímélve próbál­ják meggyőzni a világközvéle­ményt „békeszeretetükról”, tár­gyalási készségükről. Most újra megmutatták igazi arcukat. Az Egyesült Államok és csatlósa, a saigoni bábkormány több mint 1 170 000 főnvi hadsereg­gel rendelkezik Dél-Vietnam- ban, de még az amerikai tá­bornokok sem látnak kiutat az általuk kezdeményezett ka­landból, Leonyid Brezsnyev kifejezte azt a szilárd meggyőződését, hogy a vietnami nép diadal­maskodni fog. Emlékeztetett ar­ra, hogy az elmúlt hónapban az VALLATÁS AMERIKAI MÓDRA Aliig felfegyverzett amerikai tengerészgyalogosok egy gyer­mekeit féltő parasztasszonyt arra kényszerítenek, árulja el nekik a partizánok búvóhelyét. Ha nem mondja meg, akkor... Kiesluger Párizsba érkezett I táik a francia fővárosban ^okat PÁRIZS (MTI) Pénteken délelőtt Párizsba érkezett Kiesinger nyugatnémet kancellár, Willy Brandt külügy­miniszter és kíséretük, hogy az 1963-ban kötött német—francia megállapodásnak megfelelően megbeszéléseket folytassanak a francia kormány vezetőivel. A nyugatnémet vendégeket az Orly-i repülőtéren Georges Pom­pidou miniszterelnök és Couve de Murville külügyminiszter fo­gadta. Az új nyugatnémet kancellár első külföldi hivatalos látoga­tását nagy érdeklődéssel várják a francia fővárosban, bár a francia sajtó is egyetért a nyu­gatnémet lapoknak azzal a meg­állapításával, hogy nem lehet csodákat várni a látogatástól A francia kormánykörökben kétségtelenül rokonszenwel fo gadták a nyugatnémet vezetők kijelentéseit arról, hogy új éle- tét kívánnak önteni az Erhard kormányzása idején csaknem tartalmatlanná vált nyugatné­met—francia szerződésbe. — Ugyancsak rokonszenvel fogad­a bejelentéseket is, amelyek szerint az NSZK vezetői a ke­let-európai országokkal fennálló kapcsolatok megjavítására tö­rekszenek. Végeredményben az új bonni kormány politikájának ponto­sabb megismerése a legfőbb eredmény, amelyet a francia fővárosban a megbeszélésektől várnak. A közeledési szándék ellené­re azonban a legtöbb lényeges kérdésben — mint Nagy-Bri- tannia csatlakozása a Közös Piachoz, a kelet-európai orszá gokhoz való közeledés feltételei, az Egyesült Államokhoz és a NATO-hoz való viszony — to­vábbra is jelentős különbségek vannak a két kormány politi kája között. Mindezek alapján francia po­litikai körökben a nagy kérdé­sekre vonatkozó eszmék széles körű kicserélésén túlmenően semmiféle konkrét eredményt nem várnak a óén teken kezdődő megbeszélésektől SZKP Központi Bizottságának plénuma leszögezte, hogy a továbbiakban is támogatást és segítséget kell nyújtani a hős vietnami népnek. A szónok hangsúlyozta, hogy a kínai ve­zetők szakadár politikai vonala csapást jelent a harcoló vietna­mi nép érdekeire, gátolja az egységes imperialistaellenes front kialakításét. A Varsói Szerződés országai­nak varsói és bukaresti tanács­kozásai nagy figyelmet szen­teltek az európai biztonság problémáinak — folytatta ez­után Brezsnyev. A szocialista államok Bukarestben előter­jesztették a demokratikus és békés alapokon. megvalósítandó európai rendezés általános programját. Az európai probftémék újfajta megközelítésének jeleit szinte Európa minden részén láthat­juk. Ezek az új tendenciák kü­lönösen szemléletesen megmu­tatkoztak Franciaország és a Szovjetunió viszonyának meg­javításéban. Európában változatlanul éle­sen vetődik fel a nyugatnémet revanstörekvés veszélye —foly­tatta Brezsnyev —, a nyugatné­met militaristák és revanskörök politikája mélyreható válságot él át és ez kifejezésre jutott a bonni kormány vezetőinek nem­rég megtörtént lecserélésében. Az új kormány programjában sok minden arról tanúskodik, hogy a nyugatnémet imperia- liztiflüs Irányzata sajnos válto­zatlan marad — szögezte le Leonyid Brezsnyev. ^ , Az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára hangsúlyozta: az európai helyzet tényleges rendezésének egyik alapvető feltétele napjainkban az NDK mint szuverén, független állam fenntartás nélküli elismerése. Leonyid Brezsnyev megálla­pította, hogy a jelenlegi hely­zetben különösen nagy jelentő­ségű a szocialista világrendszer megszilárdítása, a testvéri or­szágok összefogása és közös fel­lépésük külpolitikai síkon. A kommunista mozgalom, az egész forradalmi mozgalom si­kerei még jelentősebbek is le­hetnének, ha a Kínai Kommu­nista Párt jelenlegi vezetősége nem fejtene ki bomlasztó, sza­kadár tevékenységet — | mon­dotta Brezsnyev. — A Kínai Kommunista Párt Központi Bi­zottságának 11. plénuma, és az a politikai kampány, amely Kí­nában a nagy kulturális forra­dalom elnevezés cégére alatt folyik, azt tanúsítja, hogy Mao Ce-tung és csoportjának nagy­hatalmi, szovjetellenes politi­kája új szakaszba lépett. Az SZKP töretlenül folytatja a jövőben is a Kínai Kommu­nista Párttal és a Kínai Nép- köztársasággal való barátság és internacionalista szolidaritás politikáját. Amikor leleplezzük a Jelenlegi pekingi vezetők idelógiáját és politikáját, amely­nek semmi köze a marixzmus— leninizmushoz, ezzel nem a Kí­nai KP ellen, nem Kína ellen harcolunk, hanem azért, hogy ez a párt visszatérjen az inter­nacionalizmus útjára — hang­súlyozta Brezsnyev. Az utóbbi időben 9Ök kom­munista párt egyre állhatato- sabban veti fel, hogy megérnek a feltételek a kommunisták új nemzetközi tanácskozásának összehívásához. Napjainkban már a pártok többsége hitet tett egy ilyen tanácskozás megtartása mellett. Pártunk támogatja ezt az el­gondolást. Persze az ilven ta­nácskozást nagy előkészítő munkának, átfogó konzultáció­nak és a kor időszerű problé­máiról folytatott alkotó vitának kell megelőznie — jelentette ki Brezsnyev. A szónok ezután arról nyilat­kozott. hogy a szövi et emberek az új ötéves terv első évét. az 1966-os évet nagy munkasibe- rekikel zárták. Az elmúlt év kedvező ered­ményei az első gyakorlati bizo­nyítékát nyújtják az SZKP he­lyes politikájának. A Szovjet­unió 1967. évi gazdasási fejlő­désének egyik fő jellemzője lesz, hogy még nagyobb mér­tékben állnak át a vállalatok a gazdálkodás és a gazdaság- irányítás új rendszerére. A munkásosztály növekvő ak­tivitása a szovjet társadalom jelenlegi fejlődési szakaszának egyik jellegzetessége — folytat­ta Brezsnyev. A szovjet mun­kásosztály a kommunizmus fel- éoítéséért folyó harc élvonalá­ban halad — hangsúlyozta. Az idén kongresszust tart a Kínai Kommunista Párt? A Kínai Kommunista Párt IX. kongresszusát 1967-ben meg kell tartani. Erről tett be­jelentést a párt központi bi­zottságának tavaly augusztusi 11. plénumán Mao Ce-tung — jelenti a CTK pekingi tudósí­tója. Ezt a hírt a Pekingben pén­teken terjesztett röpirat tartal­mazza. A röpirat Mao Ce-tung- nak a 11. plénumon elhang­zott záróbeszédét ismerteti. Eszerint „elő kell készíteni a IX. kongresszust és azt alkal­mas időpontban, minden való­színűség szerint a jövő évben meg kell tartani”. (Az idézett beszéd 1966. augusztusában hangzott el, tehát a jövő éven 1967-et kell érteni.) A 11. plénumon a politikai bizottságnak a központi bizott­ság titkárságának és állandó bizottságának összetételében végrehajtott módosítások Mao Ce-tung véleménye szerint sza­vatolják, hogy megvalósulnak a 11. plénumon hozott határo­zatok. — Minden elvtársnak, aki &b4kat lövetett el lehetőséget kell nyújtani azok kijavításá­ra — jelentette ki Mao Ce- tung. Art is közölte, hogy Kí­nában „párt van pártunkon kívül” és a pártban vannak frakciók, amelyek különböző­képpen viszonyulnak a tömeg- mozgalomhoz. Mao Ce-tung véleménye sze­rint a 11. plénumra „rendkí­vül nagy szükség volt, mert ha nem tartották volna meg, akkor néhány hónap múlva szörnyű helyzet állt volna elő”. II tőzsdén minden rendben A New York-i tőzsde érzé­keny hőmérőként reagál az amerikai bel- és külpolitikai légkör minden változására. Johnson újévi üzenete nyomán először az utóbbi évek leg­nagyobb arányú áresése kö­vetkezett be, később azonban 180 fokos fordulatot vettek a tőzsdei események és nem ke­vésbé erőteljes emelkedés mu­tatkozott. A World Journal Tribune szerint az árfolyamok zuha­nására az adott okot, hogy az elnök adóemelési javaslatát hallva, a termelés nagyarányú visszaesésére szám-'tottak a spekulánsok. E*ső megdöbbe­nésükből magukhoz térve azon­ban nyilván így kezdtek okos­kodni: adóeme’ésre a költsé­ges vietnami háború miatt van szüksége a kormánynak. Ha viszont háború van, akkor hi­ba nincs, mert teljes gőzzel dolgozhat a hadiipar. Nosza, vásároljunk hát részvényt mi­nél többet, de lehetőleg a ha­diipar területéről! Az elhatározást tett követ­te és a tőzsdei árfolyamok már ismét az ég felé kúsznak. A monopóliumok tehát kárpó­tolják magukat, amit elvesz­tenek a réven, azt behozzák a vietnami háború vámján. De vajon milyen kárpótlás jut azoknak, akiknél a tőzs­dei papíroknál is nagyobb ér­tékről van szó, akik hozzá­tartozójukat várják haza, vagy siratják máris. B. D. Caesartól az atomrakétáig Meggyőző érveket sorakoztat fel az „olcsó atomháború” el­mélete ellen a „Világgazdaság és Világpolitika” című szovjet folyóirat januári száma. A cikk abból indul ki, hogy — mint hadtörténészek kiszámították — Julius Caesar idején egy ellenséges katona megölése át­lagban 75 centbe, a napóleoni háborúk idején 3000 dollárba, az amerikai polgárháborúban 5000 dollárba, az első világ­háborúban 21 000, a második világháborúban 50 000 dollárba. Nyugaton azt szeretnék ki­mutatni, hogy a jelenlegi fegy­verkezési hajsza gazdasági oU dala nem érinti a népek ér­dekeit, ezért azt hangoztatják, hogy a tömegvusztító fegyve­rek révén, elkövetkező hábo­rúban az ellenség katonáinak megsemmisítése kevesebbe ke­rül majd, mint Julius Caesar idején. A cikkíró kimutatja, hogy ha a fegyverkezés a jelenlegi arányokban folytatódik, akkor 25 év alatt az emberiség any- nyit fog erre a célra költeni, mint amennyi a világ jelenlegi anyagi gazdagságának értéke. Más szóval, ha most megszűn­nék a fegyverkezési verseny, 25 év alatt kétszeresére lehet­ne növelni a világ gazdagsá­gát. (MTI) Katonai államcsíny Tógában COTONOU. (MTI) Tógában a hadsereg átvette a hatalmat. Eyadema alezredes, a togói fegyveres erők vezérkari főnöke egy rádiónyilatkozatban ezt a lépést azzal indokolta, hogy „az országban uralkodó súlyos helyzet” tette szüksé­gessé. Bejelentette továbbá, hogy az alkotmányt felfüggesz­tették, a nemzetgyűlést felosz­lattak es betiltottal minden politikai tevékenységet. Az or­szágban kihirdették a rendkí­vüli állapotot. Megbízható forrásból szár­mazó értesülés alapján közölte az AFP, hogy Grunitzky elnök réntekre virradó éjjel lemon­dott. A fővárosban, Loméban nyugodt a helyzet, de a hír­közlési vonalak nem működ­nél,.

Next

/
Oldalképek
Tartalom