Petőfi Népe, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-11 / 9. szám
MOT. Január M. merd* S. oldal Ezrekkel kézenfogva... Tíz éve érködik már azon a poszton, ahová a nép bizalma állította. S ez a mozgalmas, sok gonddal, tennivalóval terhes évtized Vezdán Józsefet, a Mélykúti Községi Tanács V. B.- einöikét vérbeli vezetővé érlelte. A kisszállás! hajdani herce- gi uradalom félkommenc iós cselédjének nagy utat kellett megtennie, amíg egy tekintélyes múltú, s még szebb jövőjű község első emberévé válhatott: De nem, példátlan életpálya — jellegzetesen mai sors az övé. Negyvenöt őszén a hadifogságból hozta hazafelé a vonat, amikor egyik útitársa ekként üdvözölte: — Jóska, te meg földbirtokos lettél! — Hinni sem akartam, hogy a cselédsorból, a nincsteden- ségből egyszeriben a „van”-ba cseppentem, a magam ura lettem. Ezzel a hét hold juttatott földdel vette kezdetét Vezdán József emberibb, szabad élete. S folytatódott a párt tagjai közé lépéssel. Azután ceruzát fogott, tankönyvhöz nyúlt és befejezte általános iskolai tanulmányait. Megtetézte mindezt a három éve szerzett mezőgazdasági technikumi érettségivel. A már megelőzően többszörösen elsajátított párt- iskolai tananyag nemcsak a mozgalmi feladatokra, de az életre, a társadalomra, a közösségre is egyre jobban rányitotta a 6zemét. Jó ideig tanácsi előadó, majd — épp egy évtizede — Méíykútra kerül, ahol a községi tanács vezetésével bízzák meg. — Jöttek garmadával a tennivalók — mondja, és eleven tekintetében emlékező és lelkesült fény csillant egyszerre. — A mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése ... Elgondolható, mit jelentett a nyolcezer lelkes, huszonegyezer holdas határú községben alakult tíz (!) termelőszövetkezet vezetőit tanácsokkal ellátni, irányítani. Nap mint nap köztük voltam a területen. Emlékezetes, hősi korszak volt. S ma jó tudni, hogy az akkori erőfeszítés nem veszett kárba, a mag jó talajba hullott. Közben persze a tanácsi funkcióval együttjáró szerteágazó bokros teendőket is el kellett látnia. Amikor erről kezd beszélni, első szava —, s ez végig visszatérő refrén — az elismerés munkatársai iránt, akik hasznos segítőinek bizonyultak, s akik nélkül a fiatal közéleti ember talán kedvét szegte, bizonytalankodott volna. Mire a község mezőgazdaságának mai arculata, a három példásan gazdálkodó szövetkezet kialakult, ő is újult erővel láthatott Mélykút széppé lóriid 000 személygépkocsi Bár Európa sok más országához képest hazánkban viszonylag még mindig kevés a személygépkocsi, számuk fokozatosan emelkedik. Jelenleg 118 000 személyautót tartanak nyilván, ez 18 000-rel több mint a tavalyi , év elején, s majdnem négyszer annyi, mint 1960-ban. Hazánkban évekig Moszkvicsból volt a legtöbb, azonban tavaly mintegy hatezer Trabantot hoztak be, s több mint 24 ezres számával most már a Trabant áll az élen. Moszkvicsból körülbelül 23 ezer van, Skodából 19 ezer, Wartburgból ma^nem ugyanennyi. A további sorrend: Warszawa. Opel, Volga és Fiat. Az »dán előreláthatólag körö’h'űül 15 000 személygépkocsi érkezik az országba* málásához. Kommunális, kulturális tennivaló akadt bőven. — Tíz évvel ezelőtt egy betonjárdánk volt — sorolja, az alkotók lendületével —, a mai napig viszont már 40 ezer négyzetméteren járdásítottunk. A megye községei közül elsőnek építettünk, még 1958-ban, szélesvásznú mozit. Csatornáztunk, s bár még ma is sok körülötte a huza-vona, mégiscsak létrehoztuk a falu közepén a köztisztasági fürdőt. Tavaszra a tanácsháza mellett elkészül a négy új szolgálati lakás. Két és fél milliós költséggel idén fmsz-áruházat létesítünk. Átadás előtti stádiumban a községi könyvtár, jövőre pedig a központi általános iskolát szán- dékszunk négy tanteremmel bővíteni. Dicséretes eredmények, tervek, örvendetes fejlődés. Ev- ről-évre 1 szemmel láthatóan szépül, városiaisodik ez a község a déli végeken. Gond, kívánalom is van még, hiszen ez az előrelépés, az újat alkotás szülőanyja. Így megépítésre vár a községi vízmű és nagyon hiányzik egy korszerű művelődési ház. (Zárójelben és vigaszul jegyezzük meg: addig is. amíg ezek elkészülnek, 17 mélyfúrású kút — talán megyeszerte a legtöbb — szolgálja ideiglenesen a vízellátást, s a három tsz mindegyikének színvonalas, otthonos ifjúsági klubja a művelődés ügyét.) Sok és szíves szót ejt a fiatalokról, akikkel tanfőlyami előadóként, de máskor is sűrűn találkozik. És ismételten a munkatársakról, alak — segítik mindabban a jogászi, politikusi, pedagógiai, mezőgazdászi és még számos egyéb tevékenységben, amit a tanácsban az „első szék” jelent. És akik közül a legidősebb, Dora Gyula, 41. éve, a legifjabb, Kancsár Erzsiké pedig alig egy hónapja tanácsi dolgozó. A tanácsi vezetés „magas iskolájának” legfőbb tételeit, kellékeit igyekszik végezetül dióhéjban összegezni: — őszinteség mindenek előtt. Emellett elsősorban nem a jogszabályt nézni, hanem annak javára alkalmazni, akiért született: az emberére. Bízni, de nem vakon, s a kölcsönös megállapodások végrehajtását következetesen számonkérnd. Ez a jó értelemben vett tekintély alapja. S nem feledni sohasem, honnan indult a vezető: a népből, s a nép szolgálatában áll. Ez a tanácselnök mostani hétköznapjainak soha szem elől nem tévesztett mottója is. Jóba Tibor Öntevékeny továbbképzés Ifjúsági gazdá sz-klub a mélykúti Alkotmány Tsx-ben Mélykút— Baja 40 kilométer, Kiskunhalas is alig közelebb. Milyen továbbképzési lehetőség nyílhat itt az agrár- szakemberek, különösen a kezdők számára? Pedig dolgoznak és élnek ilyenek jócskán ebben a községben, hiszen három, igen leleményesen gazdálkodó szövetkezet található a több mint 20 ezer holdas határban. Köztük a megy-» legnagyobb termelő- szövetkezete: az Alkotmány. Ülünk az Alkotmány Tsz új székházának kényelmes iroda- helyiségében, s éppen az efajta kérdésekről beszélgetünk. A legilletékesebbel, Illés Mihály KISZ-titkárral, aki ezenkívül úgynevezett központi agronó- mus is, ami nagyjából az üzemgazdász! munkakörnek felel meg. Ez a szőke, göndör hajú, széles arccsontú fiatalember tehát kétszeresen is érdekelt abban, hogy... De beszéljen inkább ő maga: — A múlt év tavaszán határoztuk el véglegesen, hogy valamiféle klubot csinálunk, az itt dolgozó mezőgazdászok, főleg a fiatalok számára. A többiek is igényelték ezt, már korábban. Bent a községben kantunk a gazdaságtól egy klub- helyiséget. Összefogtunk a TIT- tel, s így a megyétől kaptunk előadókat. A szervezésben a KISZ megyei bizottsága is sokat segített. Eltekintve a két nyári hónaptól, előadáson havonta vettek részt, általában húszán. Néhány idősebb gazdát is meghívtak. A tématervet úgy állították össze, hogy az előadások mindig a soron következő feladatokhoz nyújtsanak segítséget. Elsősorban. Így az első előadás, s vele együtt természetesen a hosszas, éjszakába nyúló vitával a nagyüzemi szőlőművelést tűzte napirendre. Később szó volt a korszerű zöldségtermesztésről, a termék osztályozásáról, csőm ago’ ásóról. Foglalkoztak a szerves- és műtrágya alkalmazásának a gondjaival, később a vegyszeres gyomirtáséval. És így tovább... Amikor lehetett, szakfilmet is vetítettek az előadás mellé. Hogy mindezek beillenek a továbbképzés fogalmába, az nyilvánvaló. S mindjárt megkérdem, hogy kézzel fogható, gyakorlati haszna volt-e az ösz- szejöveteleknek. — Természetesen volt — válaszol készségesen. — Már a tavaszi metszést úgy végeztettük el, ahogy azt a vita során a legmegfelelőbbnek döntöttük el. És az őszi termőre- fordulás igazat adott a szakembereknek. Sokat ígérőéit,/ a tervek is. Legközelebb azzal foglalkoznak, hogy a mai magyar gazdálkodás milyen helyet foglal el a nagyvilág mezőgazdaságában. Igen érdekesek lesznek majd az ezzel kapcsolatos szakfilmek. S itt kell megemlíteni azt a szándékot, hogy rövidesen saját vetítőgépet is vásárolnak, filmekkel együtt. Ezeket már a gazdáknak is bemutathatják, népes nézőközönség előtt. Kik érdekeltek leginkább a továbbképzésben? Illés Mihály „házi statisztikája” erre is választ ad. Két egyetemet, öt felsőfokú technikumot, négy középfokú technikumot végzett szakember dolgozik az Alkotmányban. A gyakornokok száma kilenc: valamennyien felsőfokú végzettséggel. Egyetemre jár: egy, középiskolába — ösztöndíjjal — kettő. Állattenyésztő és gépész szakiskolát 12-en végeznek, a helyileg szervezett kertészeti és szőlészeti szakmunkásképző tanfolyamon 40-en vesznek részt. Zömmel ezek is fiatalok. Az ifjúsági szakember- klub máris jelentős, ígéretes vállalkozás az Alkotmányban. Jórészt abból a szempontból is dicsérnünk kell a kezdeményezést, hogy nem vártak „felülről jövő” noszogatásra, maguk láttak hozzá a szervezett továbbképzéshez. S ebben rejlik a példaadó szerepük. H. D. Az üveg alatt EGYSZERRE nehéz és meleg lett a téli kábát. A télből a tavaszba csöppentünk, ahogy átléptük az új üvegház küszöbét a Duna—Tisza közi Mezőgazda- sági Kísérleti Intézetben. Hatezer négyzetméter üvegfelület alá kerültünk. Egyébvént egy üvegházban semmi új ddog nincs, hiszen az olvasó is bizonyára jól ismeri az ilyen létesítményeket. Kérem azonban ne hagyja abba ez esetben a riport olvasását, mert egy-két érdekességgel szolgál ez a látogatás. Nézzünk körül. Kalauzunk. Vér Róbert, az üvegházi üzem vezetője. Bátran nevezhetjük ugyanis ezt a tizenhá- rommill'ó forintos létesítményt ennek. Tegyük hozzá, hogy ez az ország jelenleg legmodernebb üvegháza, amelyet nem is itt, hanem a Német Demokratikus Köztársaságban gyártottak. A csövek, mint valami idegŰj j á varázsolt autóbuszok Sokoldalú tennivalóinkon — a nagyüzemi mezőgazdaság számára való nagymérvű segítségnyújtáson — kívül a közlekedés gondjain is könnyíteni igyekeznek a Kiskunhalasi Gépjavító Állomás dolgozói. Az egyk műhelycsarnokuk „főhajójában” a jól ismert Ikarusz autóbuszok csupasz vázai sorjáznak. A MÁVAUT-tal történt megállapodás értelmében tavaly a szerelők 46 alváz és 18 karosszéria felújítását, illetve főjavítását végezték el, hozzávetőleges számítás szerint csaknem 6 millió forint értékben. Ebben az évben csupán alvázakból 200-nál többet tesz majd rendbe az öt csoportnak a munkákban szorgoskodó félszáz szerelője. Képünkön: Gazdag Ferenc, Halász Kálmán és Sándor Dezső veszi kezelésbe az éppen soronlevő „munkadarabokat”. (Pásztor Zoltán felvétele.) háló úgy szelik keresztül-kasul a hajókat. Nagy jelentőségük van a fűtésben. — Ha már a fűtésnél vagyunk — magyarázza Vér Róbert — ez nem olyan egyszerű itt. Melegítjük először is a talajt. az üvegház légterét. Feleféle arányban melegvízzel és meleg levegővel — termoventil- látoros megoldással — történik az üvegház fűtése. Az altalajt is fűtjük. Nemcsak gőzzel, hanem vízzel is tudjuk tölteni a föld alatti cserépcsöveket. A fűtéssel fertőtlenítjük is a talajt egyúttal. Ha víz nyomul a csöveikbe, akkor egyben altalajöntözést is megvalósítunk, mivél a cserepek átengedik a nedvességet. ENNYIT erről — teszi hozzá — majd közelebbről is megnézzük az üvegház hajóit. Mielőtt azonban erre sor kerülne — megmutatja a diagrammákat. amelyek automatikusan mutatják a levegő páratartalmát. hőmérsékletét, a talaihőt. Így mindig tudják az üvegházban dolgozók, hogy az optimális hő és páratartalom megvan-e, amennyiben szükséges meleg levegőt fúvatnak a helyiségekbe, vagy öntözéssel növelik a pártartalmat. Egy mozdulat és máris ömlik a forró levegő a termoventillátarok segítségével. Egy másik mozdulat, máris jótékony eső permetez a növényekre. Az egyik üvegajtót légcserélő berendezéssel is felszerelték. Ezt a módosítást a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet vezetői kérték a német gyártó cégtől. Kellemes látvány a sok zöld. Többek között százezernél több saláta feiesedik. Köztük paraöi- csomtövek. másutt paprikapalánták. Egyszóval teljes üzemben van már a nemrég elkészült létesítmény. . Egyes palánták fölött neoncsövek. Mi célt szolgálnak? A válasz kézenfekvő. Ilyenkor kevés a természetes fény, ezért télen mesterségessel pótolják, hogy a növények a szükséges világosságot megkapják. Reggel, valamint délután általában két- két órás mesterséges fényben „fürödnek”. VÉGE az üvegházi látogatásnak. Még csak annyit, hogy az intézet vezetőinek az a szándéka, hogy a kutató munka mellett —, hiszen emiatt épült elsősorban — termeléssel is foglalkozzanak az üveg alatt. Ezt célozza a már említett százezer saláta. Ezenkívül folyamatosan egész évben termesztenek majd zöldségfélét, hogy gazdaságosan kihasználják ezt a modern nagyüzemet. K. S. V