Petőfi Népe, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-04 / 3. szám

január 1. szerda 5. ridal Körkapcsolásban a nagyvilággal Itt a Daily Netvs — Neueste Nachrichten Eggyel több lapot vásárolhat­tak kedden reggel a vevők az újságosoknál, megjelent az új olvasnivalói a Daily News — Neueste Nachricten. Első szám­mal jelentkezett az angol és német nyelvű „vendégszolgáló” újság. Ezután minden reggel friss sajtóhírekben lapozhatnak a hazánkban időző külföldiek és a nyelvtudók vagy — tanu­lók. Az első szám tartalmából: De Gaulle elítéli a vietnami háborút — ez áll a vezércikk­ben. Az első oldalon beszámoló olvasható az ominózus londoni festményrablásról, a harmadik oldalon képes panoráma hozza szemközeibe: hogyan szilveszte­rezett Mos2kva, Róma, London, Párizs és Budapest. A téma­mező aktuális külpolitikai anya­gokkal és hazai interjúkkal szé­lesedik, egyebek sorában tudó­sítói jelentés tájékoztat a leg­újabb bonni eseményekről, dr. Vitéz András nyilatkozata ol­vasható az 1967-es nemzetközi idegenforgalmi év magyaror­szági programjáról. Az MTI kiadásában megjele­nő sajtóorgánum „első kézből” tájékoztat a világ eseményeiről: a szerkesztőségbe a nemzetközi hírügynökségi hálózat 35 nagy irodájából és az MTI 17 kül­földi tudósítójától érkeznek te­lexszalagon vagy közvetlenül telefonon az anyagok, a telefoto- gépek az öt földrész számos or­szágával állnak „körkapcsolás­ban”. (MTI) A további Örvendetes, hogy az Utóbbi időben fellendülőben van a klubélet minálunk. Ezt kí­vánta elősegíteni Kecskeméten a városi tanács művelődési osz­tálya, amikor tavaly versenyt hirdetett a klubok között. Most, amikor a győztes, a Berkes Fe­renc Kollégium Ifjúsági klubja, örülhet a sikernek és a tanács szép ajándékának, s amikor jó- néhány klubot megdicsértek a Útmutató a középiskolai felvételekről A Művelődésügyi Miniszté­rium a közeljövőben többféle útmutatót ad ki a pedagógu­sok munkájának könnyítésére. Előreláthatólag januárban kap­ják kézhez a Vlll-os osztály- főnökök azt a tájékoztatót, amely a továbbtanuló VlII-osok közeljövőben esedékes jellem­zésének — minősítésének — összeállításához ad jó segítsé­get. Január végén, vagy feb­ruár elején jut el az oktatási intézményekbe a középiskolai felvételekkel, a felvételi beszél­getések lebonyolításával kap­csolatos útmutató. Tervbe vették a minisztéri­umban azt is, hogy kidolgoz­zák a kiemelkedő képességű fiatalok speciális matematikai továbbképzésének átfogó rend­szerét. Ez valószínűleg tavasz- szal készül el. (MTI) jó munkáért, nem lesz talán fe­lesleges elidőzni a klubmozga­lom időszerű kérdéseinél. Ter­mészetesen egy rövid cikk ke­retei csupán néhány jelentősebb vonását engedik kiemelni e fon­tos népművelési területnek. Megfigyelhető, hogy az utób­bi időben a kldbok gombamód­ra szaporodnak, s a bennük szórakozást és művelődési lehe­tőséget találók száma is jelen­tősen gyarapodik. A klubok tar­talmi munkája is színesebb lett, jobban igazodik a tényleges igé­nyekhez, háttérbe szorult az ön­célú szórakozás. Egyre sűrűbben tartanak irodalmi, zenei, képző- művészeti, társadalom- és ter­mészettudományi jellegű foglal­kozásokat, szellemi vetélkedők, tréfás játékok, versenyek, mű­soros táncestek és más hasznos programok teszik gazdagabbá mind több helyen a klubok éle­tét. A klubélet tehát ma már nem csupán a népművelési munka egyik kis része, hanem a kulturális élet szinte vala­mennyi ágát magába foglaló fő terület! Vagy, amennyiben még nem az mindenütt, azzá lesz egyre jobban a jövőben. Ez a tendenciája. Tele-dialóg Pereg a film a tV képernyőjén. „Édesem, ne menj el arra a teára. Meg­vásárolják a tehetsé­gedet,” — Az ám, Malvin, megvetted mér azt a yersey-anyagot? — Végül is nem. Pocsékabb, mint első látásra gondoltam. — De ilyen pocsé­kul una'mas filmet! „Tudod, a tea.. — Jaj Istenem, sza­ladj ki Mórtika a konyhába, biztosan elforrt már a kávé. — Te mindig elfe­ledkezel róla! Érzem a szagról, ég már a kávéfőző gumibetétje is. — Legalább egy­szer te főznéd meg, angyalom! — Az az! Az An­gyal! Az kellett vol­na most is! Akkor nem bánnám azt a büdös kávét sem. — Miért büdös? Mert egy kicsit oda­égett? „Megvörkölődött at­tól a teától naavobb tehetség is .. — Nincs kritikai érzéked. — Nekem? Aki ezt a filmet átvette a né­metektől, annak nincs! — Persze, mert csi­náltak néhány ió kri­mit, úgy látszik, most mér minden jó tőlük. „Tudod, kislányom, valamikor én sem iav gondoltam.” — Ez meg lelkizik, itt. Bele kell bolon­dulni. Filozofálgatnak, ahelyett, hogy csele­kednének valamit. — Neked mikor is lesz a filozófiából a kollokviumod? — Az izgalmasabb lesz! — A nyanya meddig oktatja még a csajt? Semmi cselekmény. — Na nézd csak, ez meg szétszedte itt, a hátam mögött, az autót! Ezért hozta a Télapó? Na megállj, jövőre nem hoz! — Ne bántsd azt a gyereket! Te talán kü­lönb voltál ennyi idős korodban? — Én? Én még bú­gócsigát sem kaptam karácsonykor. <— Ilyen karácsonyi műsort! Esküszöm, a magyar—brazil hu­szadszor is izgalma­sabb lenne. „Uram, önt nem hozza izgalomba, hogy a nagy költő is Irt reklámverstkéket?!” — Még csak ez hiányzik. Most elő­adást tartanak a köl­tészetről — Könyőrgök, ma­radjunk végre csend­ben! Vagy ml a nya­valyának ülünk itt, a tv előtt? — Ekkora marhasá­got! — Pedig Böll nem rossz író. — Ki az a Böll*? — Akinek a- novel­lájából írták ezt a filmet. — Nem minden jó filmnek, ami jó novel­lának. — Most aztán azt sem tudom, miről szólt a film. Mert va­laki mindig elkezd be­szélni. — Mintha te kukkot sem szóltál volna! — Na jó, ne vesze­kedjünk. Elvégre szenteste van ... A család tagjai fel­kelnek a székekről, s halk sóhajtásokkal ki­ki tesz egy aprócska körutat a lakásban. Aztán mindenki visz- szaül a tv elé, a kö­vetkező műsorszámot nézni. Hogy melyik család­ról van szó? A tiéd­ről, kedves olvasó. A két n&gynénédről. a feleségedről, rólad, a három különböző ko­rú gyermekedről. S hogy melyik fil­met nézték? Hadd le­gyen ez találós kérdés. Az Idézőjelek közé tett mondatok a filmből valók, a gondolatjellel kezdőidők a tl dialógu­saitok. És csaknem minden tv-filmnél így csinál­játok, — így csinál­juk. Feledve, hogy mindegyikünkben egy drámaíró rejtőzik. A televízió kellett hozzá, hogy erre fény derüljön. Tarján István Mit jelent ez? Azt, hogy az egyes klubokba tömörült dolgo­zók, vagy fiatalok a tanulás és munka szünetében kultúrált körülmények között, megfelelő, jó légkörben szórakozhatnak, s igényeiknek és érdeklődési te­rületüknek megfelelően műve­lődhetnek. Mivel az igényeket és érdeklődési köröket számta­lan szociális, foglalkozásbeli, lé­lektani és egyéb tényező alakít­ja, ezért csak üdvözölni lehet a sajátos profilú klubok létre­hozását. Középiskolás vagy fel­sőfokú diákklubok, üzemi és tsz- klubqk, nyugdíjas klub, művész- klub, fegyveres erők klubja, pe­dagógusok, sportegyesületek, autósok, rádiósok klubja: íme, ilyen széles a skála például Kecskeméten. Lássuk, mi kell a jól mű­ködő klubhoz. Egy helyiség, ott­honos, kényelmes berendezéssel. Folyóirat, újság, rádió, televízió, hanglemezek, magnetofon, tár­sasjátékok. Megfelelő világítás, fűtés, ízléses berendezés, hogy mindez együttesen a családias, meghitt hangulatot árassza. A tagság lehet kötött, igazol­vánnyal ellátott, és lehet szaba­don változó. Minden klub sajá­tos körülményeitől függ ez. (Ál­talában a területi klubokban az előző, az üzemi, tsz-, intézményi klubokban az utóbbi az elter­jedt.) Beszélni kell itt még fel­tétlenül arról is, hogy milyen ! a jó klubterv? Nehéz erre is válaszolni. Akkor jó, ha odaköti a tagokat erős szálakkal, és új tagokat is vonz. Ha a szórako­zás és a művelődés iránya meg­felelő. Ha változik a kötött és a kötetlen foglalkozás. Akkor j mondható jónak és hasznosnak j a klub munkaterve, ha az adott- J Ságokból indul ki, s nem tervez olyasmit, amit nem képes anya­gi vagy egyéb okokból végre­hajtani. Ha figyelembe veszi az igényeket. Tovább lehetne sorolni még a jó munkaterv jellemzőit. Itt most csupán néhányat említünk meg: Ne tervezzünk túlságosan sokat; alkalmazzunk új formá­kat, az ismeretterjesztő jellegű foglalkozásokat; legyen változa­tos a program; feleljen meg az életkori sajátosságoknak; az ideológiai, világnézeti nevelésre alkalmat adjon — de ne direkt módon. A művészi alkotások, kötet­len, szabad légkörű beszélgeté­sek stb. felhasználásával adjon alkalmat a tagoknak egyénisé­gük kibontakoztatására, külső előadók, foglalkozás- és játék­vezetőik szerepeltetésére. És az egyik legfontosabbat utoljára hagytuk: illeszkedjen bele a vá­ros, a falu kulturális életének egészébe. Egyetlen klub sem le­het sokáig életképes — bezár­kózva saját falai közé, tudo­mást sem véve arról, ami kinn történik. Helyes, ha a klubok kísér­leteznek: hogyan tudnának új és új módszereket kitalálni. De ne vessük el a sulykot, az új se legyen soha erőltetett. A klubnapló vezetése, s a klub életének alakulását tükröző emlékek (fényképek, tervek, új­ságkivágások, magnószalagok stb.> gyűjtése is nagyon fontos, Ez összetartozásra nevel, az el­ért eredmények buzdítást jelen­tenek a továbbiakra. A klubok egymásközti kap­csolata is fontos. Ehhez nyúj­tott segítséget Kecskeméten a művelődési osztály, amikor meg­szervezte a klubvezetők tanfo­lyamát és egy sokszorosított klubújság kiadására is lehetősé­get teremtett. Az első szám januárban jelenik meg. A klubok összefogására, munkájuk egybehangolására és a jó tapasztalatok elterjesz­tésére hamarosan megalakul a kecskeméti klubtanács. Mindez — reméljük — azt eredményezi majd, hogy a klubmozgalom fejlődésének újabb fellendülési szakasza következik a közeli hónapokban. V. M. zottan súlyt ad ismét a szere­püknek. De azért úgy lesz az egy darabig, hogy például egy kis létszámú üzemben, ahol nem függetlenített az szb-tit- kár, továbbra is klsíiú marad. Ki van szolgáltatva a gazda­ságvezetésnek. .. Függ tőlük... — Inkább azt akarod mon­dani, hogy tőlük függ, nem? — veti közbe Poócs. — Mert azért bizonyos ésszerű, kölcsö­nös függés mindig fennáll... Hát... azért talán így nem ál­lítanám. .. Késes felvillanyozódik. — Miért? ... Olyat nem tudsz elképzelni, hogy mikor az igaz­gató megunja az szb-titkár mozgékonyságát. odasúgja a művezetőnek: „Nálad dolgozik ez az ürge. Kérlek, tartsd ma­gad ahhoz, hogy a tervet tel­jesíteni kell. Nem engedhetjük meg magunknak azt a fény­űzést, hiszen nem sokan va­gyunk, hogy minden másnap hol értekezlet, hol tanfolyam, hol balesetvédelmi ügyben órák- hosszára otthagyja helyét az szb-titkár. Ha legközelebb ez lenne, ne egyezz bele. Mondd, hogy a tervteljesítésért kapjuk a fizetést. Nem akarod kiten­ni magad annak, hogy én, a ve­zetőd, téged nyúzzalak, mert elmaradoztok... Pendítsd meg a prémiumot is. Már tudniil­lik, hogy Így bajosan tudod őt javasolni. Mit szólnak a töb­biek?” Na és akkor mit csináljon az szb-titkár? Szívóskodjon to­vább? Tudhat ugrálni a műve­zetőjével, az igazgatóval szem­ben? Ott térítgetik észre —fi­noman, feltűnés nélkül —, ahol akarják,.. Hirtelen más irányt ad gondolatainak. — Tudod, minek a visszaha­tása ez? ... Annak, hogy va­lamikor az ötvenes évek ele­jén a gazdaságvezetők nehezen tudtak mozdulni... — Hogy érted ezt? — Ügy, hogy a párttitkár és üb-titkár tartotta az Igazgatót kézben... Ha jó mozgalmi em­ber volt, elnézték a szakmai fogyatékosságait... Most ennek a fordítottjával találkozunk... — Ne... ne folytasd! — tart­ja fel dgarettás kezét Poócs. — Te látszatot, itt-ott előfor­dult, vagy fennállt jelenségeket’ keversz össze a tartalommal... Persze, a proletárdiktatúra kez­deti időszakában hangsúlyo­sabb volt a politikai oldal. El­sőrendű követelmény az osz­tály- és párthűség; de a hozzá­értést akkor sem lehetett ezzel pótolni, helyettesíteni... Mit gondolsz, enélkül elértük vol­na-e, hogy ez a társadalmi rendszer felülmúlja a szükség­letek biztosításában a kapita­listákét? Feleletet sem várva, ezúttal ő tesz fel váratlan kérdést. A Cigarettát függőlegesen tartva ujjhegyei közt, lefújja róla a hamut. Felizzik a parázs, mint­ha világításával a mondat je­lentőségét húzná alá. — Akkor most figyelj! Ah­hoz mit szólsz, hogy azóta moz­galmi vonalról, tehát az egy­kori párttitkárokból, üb-elnö­kökből, ezrével emeltek át gaz- dasági vezetésbe elvtársakat? Ezek szerint —. amennyiben nagyjából igaznak fogadnánk el nézetedet, hogy most a gaz­dasági vezetők „ütnek vissza” — a volt párttitkárok, üb-elnö- kök adnák vissza a kölcsönt, végeredményben „önmaguknak” és azért, amit ők és ahogyan ők tettek az ötvenes évek ele­jén?, Fals, fals az összeve­tés, barátom.,. Bár, nem mon­dom, lehetne sok gazdaságve­zető ma „mozgalmibb”. Késes izgatottan nyomkodja el cigarettáját Közbe akar szól­ni. El is kezdené. Felcsattanva. — Álljunk meg egy szóra, ba­rátom! Az asszonyok szinte egy­szerre hallatják szavukat. — Itt van, már veszekednék... Szabad nekünk is véleményt mondani? — Nézzék csak, hát tl is po­litizálni akartok? — céloz egy kis fricskával Poócs, az asszo­nyok nemrég tett megjegyzésé­re. — Nos, halljuk az egyen- jogúakat! Felesége, éppen ezen a jogán is, nem finomkodik. — Tudod, fiacskám, miért vagy te is amolyan gyámoltalan szb-titkár? Meg te se voltál különb — intézi Késeshez, per­tu barátjához is mondanivaló­ját —, mielőtt átadtad a he­lyed Kálmánnak ... Azért, mert itthon vagytok nagylegónyek, vagy mikor egymásközt vitat­koztok. Addig mindig foglal­hatják írásba, határozatokba a jogaitokat, mig tl abból indul­tok ki, ki a nagyobb dudás a csárdában? Míg a ti szemé­lyeteket látjátok elsősorban a funkcióban, nem pedig azt, hogy kollektíva, munkások vannak a hátatok mögött, akiknek az ér­dekeit ti képviselitek. Ezért vá­lasztottak titeket, mert bíznak bennetek. De te is, Kálmán, már ne ha­ragudj, csak idehaza fakadtál ki valamelyik nap is... — Jó, jó, ez nem ide tarto­zik — keresgél zavartan egy ci­garettát a csomagból Po“Cs. — Mi az, hogy ide tartozik! Hol van az előírva, hogy a vál­lalatvezetőd, mikor a műhelyek téliesítése, az ablaküvegek csi- nóltatása, kiskályhák beállítása érdekében mentél hozzá, s kér­ted a kikalkulált költséghez való hozzájárulását, ő vissza­dobja neked a papírt: „Majd csináljuk... De annyit enge­délyezek ró, amennyit én aka­rok.*’ A két férfi még csak nem is sumákol. Az asszonyok ma­gabiztos mosollyal noszogatják őket. — No. mi van? Talán nem hallottátok? Tóth István

Next

/
Oldalképek
Tartalom