Petőfi Népe, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-04 / 3. szám
\ 19OT. Január 4. szerda 3. oldal Újjászületik egy KISZ-szervezet Mit vásárolhatnak az amortizációs alapból a tsz-ak? A szakmunkásnevelés problémáiról beszélgettünk nemrégiben az ÉM. Bács megyei Állami Építőipari Vállalat és a Kecskeméti Iparitanuló Iskola néhány vezetőjével. Az eszmecsere során újra és újra visszatérő refrénként hangzott el, hogy az eddiginél nagyobb segítséget kell nyújtania ebhez a nehéz és igen sokrétű munkához a vállalat KISZ-szervezetének is a jövőben. Amikor például arról esett szó, hogy a fiatalok tekintélyes hányada évről évre otthagyja a vállalatot közvetlenül a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után. valaki megjegyezte: — Bizonyára kétszer is meggondolná a fiatal, hogy tovább álljon-e, ha vonzó szervezeti életet, barátokat, jól működő kultúrcsopontot kellene ott-, hagynia. Ahonnan Indultak De vajon miért hangzott el mindez kívánságként? Miért nem mint elevenen ható tényezőt emlegették beszélgető partnereink a vállalati KISZ-mun- kát? A válasz röviden ennyi: azért, mert az utóbbi években az Állami Építőipari Vállalatnál nem töltötte be hivatását az ifjúsági szervezet. Nem is tölthette. hiszen az 1200 KISZ-korú fiatalból mindössze 4ß-an vettek részt az alapszervezet munkájában. És e 46 fiatal között is viszonylag kevés volt a fizikai munkás. Él kell még mondanunk. azt is, hogy a kis létszámú alapszervezet Kecskeméten, a vállalat központjában működött. a többi munkahelyen fokozatosan lelassult, majd az elmúlt években teljesen megszűnt a KISZ tevékenysége. Nehéz lenne pontosan meghatározni. milyen okok játszottak közre abban, hogy nem fejlődött a vállalattal együtt a KISZ- szervezet is. Kétségtelen, hogy az építőipar jellegéből adódóan — távoli és sűrűn változó munkahelyek, sok bejáró dolgozó stb. — nehezebb mozgalmas, vonzó szervezeti életet teremteni ennél a vállalatnál, mint bármelyik más megyei üzemnél. Néhány ügyes, lelkes ifjúsági vezető távozását, illetve más politikai területre helyezését is megsínylette a KISZ. De a fő ok — ezt nem vitatja ma már senki a vállalat politikai és gazdasági vezetői közül — az volt. hogy a kelleténél jóval kevesebb támogatást, bátorítást kaptak a fiatalok. Százötren új KlSZ-tag Jó, hogy nem kell megelégedni a korábbi hibák felsorolásával, hanem azzal folytathatjuk beszámolónkat, hogy az építőknél újjászületőben van a KISZ- szervezet. Szeptember óta folyik a tagtoborzás, szervezés a munkahelyeken és a legutóbbi párttaggyűlésen már biztató eredményeket is számba lehetett venni. Igaz. hogy a kommunisták egy része felszólalásában gyorsabb fejlődést kért. de a többség egyetértett abban, hogy nem könnyű kimozdítani a holtpontról ilyen hosszú idő után a KISZ-munkát. Nem sürgetésre, hanem segítségre van szüksége elsősorban Kuklis Zoltánnak, aki a megyei KISZ-bizototság megbízásából végzi a szervezés nehéz munkáját. Támogatásban egyébként nincs is hiány. Kuklis elvtárs elmondta, hogy a vállalat gazdasági. párt- és szakszervezeti vezetői minden tőlük telhető módon segítették eddig az újjászervezést. Ugyanez mondható el a főépítésvezetőségek pártós szakszervezeti aktivistáiról, művezetőiről is. Nem kis mértékben ennek köszönhető, hogy szeptember óta hat munkahelyen alakult meg a KlSZ-alap- szervezet és 150 fiatallal gyarapodott a létszám. — Ezek még csak a kezdeti lépések, a keretet ezután kell megtöltenünk tartalommal — hangsúlyozta többször is beszélgetésünk során az ifjúsági vezető. Az eszmecsere során azonban kiderült, hogy a szerény nyilatkozat mögött jóval több van a puszta „keret”-nél. A Baján alakult alapszervezet máris felvette a kapcsolatot a hűtőházban dolgozó KISZ-ista lányokkal és az első gyűlést kellemes táncos délutánnal kötötte össze. A kalocsai építésvezetőség fiataljai pedig megtalálták azt a helyiséget, amelyben rendszeresen találkozhatnak a jövőben tanulás, szórakozás céljából. Kártya helyett köm v A tervek, elképzelések egy vonzó KISZ-élet kibontakozását sejtetik. A legfontosabb feladat ma még és a következő hónapokban is a szívós szervező munka, a taglétszám növelése legalább 400 KISZ-istáig. Emellett azonban már a jövő évben szép versenyvállalásokkal akarnak kirukkolni az együtt dolgozó és az ezután születő ifja-w sági brigádok. Szerepel a tervek között kul- túrcsoport létrehozása és nyelv- tanfolyam szervezése. Az utóbbihoz egy külföldi kirándulással akar kedvet teremteni a KISZ vezetősége. — Kulturosainkra vár a feladat. hogy szép, vidám estéket szerezzenek a munkásszállások lakóinak. A nyelvtanfolyamok megszervezésétől és az olvasó- mozgalom felélesztésétől pedig azt várjuk, hogy több száz vidékről bejáró fiatal barátunk kedvet kap majd a tanuláshoz, művelődéshez és kártya, sörös üveg helyett könyvvel kezében tölti el a hosszú utazási időt, — hallottuk többek között Kuklis Zoltántól. A címben újjászületésről beszéltünk. Zárjuk hát ennek megfelelően a cikket és kívánjunk gyors, egészséges növekedést az építőipari vállalat KISZ- szervezetének. Békés Dezső A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint egy év alatt a termelőszövetkezetek gépamortizációs alapja meghaladta az egymilliárd-százmillió forintot Megtalálták a pénz helyét Az adatok szerint ebből az ösz- szegből október elejéig a termelőszövetkezetek felhasználtak 945 milliót. Tehát úgy ítélhető meg, hogy a szövetkezetek vezetői megtalálták a pénz helyét, hiszen az amortizációs alapnak csak kisebb hányada marad felhasználatlanul. Arra még nincsenek adatok, hogy valóban olyan gépeket, felszereléseket tudtak-e vásárolni, amelyek éppen a termelésben a legfontosabbak. Nincs még kimutatás arról, hogy hány esetben költötték el a pénzt csak azért, mert volt, és azt vásárolták, amit éppen kapni lehetett. Ugyancsak a Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint — bár egy év alatt sokat javult a mezőgazdasági gép- és alkatrészellátás — még mindig kevés az olyan gép és felszerelés, amelyet raktárról tudnak szállítani az AGROKER vállalatok. Ez a tény értelemszerűen csökkenti a gépválasztás lehetőségét és sürgető feladat, hogy ezen a helyzeten minél előbb változtassanak. Hazai mezőgazdasági pénzszükségletünknek hozzávetőlegesen kétharmad része importból származik. Nagyrészt tehát a külkereskedelem tevékenységétől függ, hogy a termelőszövetkezetek milyen gépekhez jutnak hozzá. Ez arra kötelezi a mező- gazdasági gépkereskedelmet irányító szerveket, hogy megfelelően, előrelátóan tervezzenek, és sok esetben évekre előre meghatározott szerződésekben gonBiztonságos öregkor Traktorok dübörögnek a mélykúti Alkotmány Tsz központi majorjában: a mindennapos tennivalók soklóerős segítőtársai. A vezetőség a gazdasági év utolsó megbeszéléséhez készülődik, az íróasztalok mellett pedig folynak a záraszám- adás sokrétű előkészületei. Forduló szakasz ez: tizenkét hónap eredményeinek számbavétele, s egyúttal felkészülés a küszöbön álló 365 napra. Ma valahogyan mégis más, ünnepi hangulat tölti be a bágyadt, télies fényű hétköznapot. Valamit hozott 1966 végső hete, sokáig remélt és régóta érlelődő szándék teljesült be, amelyet joggal nevezhetünk mérföldkőnek szocialista parasztságunk életében. — A megye egyik legnagyobb közös gazdaságában jól érzékelhető az új nyugdíjrendelet jelentősége — mondja Szathmári Rezső főkönyvelő. — Hiszen az Alkotmányban 367 nyugdíjast érint ez az intézkedés. A szövetkezet eddig több mint 600 ezer forint nyugdíjalapot vállalt magára, most viszont, az új jogszabály értelmében ennél mintegy 200 ezer forinttal magasabb lesz az az összeg, amelyet nyugdíj és járadék fejében folyósítunk. Búcsút veszünk a termelőszövetkezet központjától, s elindulunk az Üj utca felé — élet- közeiből osztozni egy idős gazda örömében. Kovács Péter élete többszörösen is összeforrott munkahelyével, a tsz-szel. — Nemcsak alapító tagja vagyok az Alkotmánynak, de elmondhatom, hogy a közösnek a „bölcsője” is a mi udvarunkon „ringott”. Hiszen 1952 augusztus 18-án itt határoztuk el a szövetkezeti útra lépést, s a névadó is az alkotmány ünnepére való készülődés lett. Az asztalon ott a munkaegységkönyve: megbecsült okmány ez a családban. Hiszen tizennégy esztendő szorgos tevékenységét tükrözi. Mert igaz, hogy Péter bácsi kilenc éve tsz-nyugdíjas, de az azóta elszállt évek is rendre munkában találták. Olvasó család... Jókai, Móricz — ezt Mariska néni szereti —, Népszabadság, Szabad Föld, Petőfi Népe: hamarjában eny- nyit számolok össze, s ez arra vall, hogy a betű náluk mindennapos táplálék. A napilapok a nagyhorderejű rendeletnél kinyitva. . — Próbáljuk kiókumlálni, mi jót hoz a nyugdíjtörvény — magyarázza Mariska néni. — Egy biztos, hogy több lesz, mint az eddigi 315 forint — szögezi le a családfő, aki csaknem másfél évtized során szinte valamennyi üzemágban tevékenykedett már. A legutóbbi egyenleg az egységkönyvben: 129 nap munkájáról árulkodik — a tsz kertészetében. Tavaly 10 ezer forint jött a házhoz, ami arra bizonyság, hogy a gazda nem csupán a nyugdíjára támaszkodott. Valóságos rendeletmagyarázókká válunk az alkonyba boruló kis szobában. S az eredmény: Kovácséknál jelentősen javul majd-a kereset, növekszik a jövedelem. — Mindenképp megnyugtató ez — veszi le Péter bácsi a szemüvegét. — A paraszti munka soha nem tapasztalt megbecsülését, a határok eltörlését jelenti ipar és mezőgazdaság közt. Tisztes, biztonságos öregkor: ez az új gondoskodás eredménye. Jó órában legyen mondva, az egészségemre nincs panasz. Ha bírom, ezután i» dolgozom még, s a nyugdíjon felül is kereshetek annyit, ami kettőnknek elég. — Egy elbeszélést olvastam a minap, az a címe: „Egyszer jóllakni” — szólal meg csendesen Mariska néni. — Ismertem azt a kort, benne éltem. Milyen jó, hogy olyan körülmények közé dolgos, munkás ember már soha többé nem kerülhet! S lám, most a pihenését, öregkora békességét is féltőn vigyázzák azok, akiknek kezében az ország kormánykereke. Ennél szebben soha nem búcsúztattuk még a távozó esztendőt... Jóba Tibw doskodjanak külföldi vásárlásokról, vevőik pontos kiszolg lásáról. Hiányzó gépek Figyelmeztető jelenség, hogy a termelőszövetkezetek különösen hiányt szenvednek néhány fontos, külföldről származó gépben. így például keresik és vásárolnának kombájnokat, kukorica-betakarítógépeket, terményszárítókat, állattenyésztési gépeket, tehergépkocsikat, vontatókat és több külföldi traktortípust. A termelőszövetkezetek gépellátását országosan az AGROTRÖSZT, s a megyékben az AGROKER vállalatok bonyolítják le. Az AGROTRÖSZT vezetőinek tájékoztatása szerint már 1966-ban az elosztás rendszerét erőteljesebben felváltották a kereskedelmi módszerek. De változatlanul igaz, hogy jó kereskedelmet bonyolítani csak akkor lehet, ha van elegendő árucikk; ha van mivel kereskedni. Éppen ezért az AGRO- TRÖSZT-nek egyik legfontosabb programja, hogy növelje a mezőgazdasági gépek választékát, mind a külföldi, mind az itthoni megrendeléseknél igazodjék a termelőszövetkezetek igényeihez. A választék A tájékoztatás szerint 1967- ben összességében 10 százalékkal több mezőgazdasági gép kerül forgalomba hazánkban, mint 1966-ban. Egyebek között 2000 gabonakombájnt, 7000 traktort, 100 burgonyabetakarító kombájnt és ugyancsak 100 garnitúra cukorrépa-betakarító gépsort vásárolhatnak a mező- gazdasági üzemek. A választék: RS—03-as eszközhordozó traktor, négykerék- hajtású UE—28-as, 50 LE-s uni- verzál Super-Zetor, ugyancsak 50 LE-s MTZ, továbbá D4K—B hazai gyártmányú traktor. Az AGROTRÖSZT szakembereinek véleménye szerint a felsorolt traktorfélékből a termelőszövetkezetek igényeit 1967-ben ki I tudják elégíteni. Előreláthatóan ■ kevés lesz a DT—54-es traktor, bár a jelenlegi tervek szerint 580-at hoz forgalomba a mező- gazdasági gépkereskedelem. Változatlanul hiányra lehet számítani szervestrágyaszóróval felszerelt pótkocsikból, markolórakodó gépekből és még néhány más gépből, felszerelésből. — Mindezt összegezve: 1967-ben az AGROTRÖSZT nagyobb gépválasztékot kínál a termelő- szövetkezeteknek, mint 1966- ban. Csak ésszerűen Jogos a kérdés, mit tegyenek azok a termelőszövetkezetek, amelyek nem találják meg azt a gépet, felszerelést, amelyre gazdálkodásukban leginkább szükség van. A Magyar Nem- | zeti Bank Mezőgazdasági Osztályának tájékoztatása szerint változatlanul érvényes, hogy az amortizációs alapban felhalmozódott pénz után a bankfiókok 3 százalékos betéti kamatot fizetnek. Hogy egy-egy termelő- szövetkezet mikor költi el pén zét, abba sem a bank, sem más nem szól bele. De a termelő- szövetkezetek akkor cselekszt - nek helyesen, ha pénzüké, mindaddig a bankban tartják amíg csak ésszerű vásárlásr nem tudják fordítani. 1967 elejétől kezdve az amoi tizációs alapképzés általános > termelőszövetkezetekben, kiteljed nemcsak a gépekre, hanen az épületekre, ültetvényekre is Az így felhalmozódott összege két a Magyar Nemzeti Ban ugyancsak 3 százalékos käme tozással kezeli. H. L; f
