Petőfi Népe, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-26 / 22. szám
19CT. január 36, csütörtök ä. oldal Akinek sokat köszönhetünk... Kis szakácsok Tv-film az „anyák megmentedéről” Abban a budai házban —, «bol ma az Orvostörténeti Múzeum találgató. — 1818. július 1-én megszületett Ignác, Semmelweis József fűszerkereske- dő ötödik gyermeke. Még a jó módú. sivalkodó újszülöttekre büszke szülők sem merték volna álmodni ekkor, hogy a kis Ignác világrajötte éppen az anyák és csecsemők számára lesz majd korszakalkotó. Felismeri a gyermekágyi láz tényleges kórokozóját és személyében a világ az „anyák megmentő jét” tiszteli. Semmelweis Ignác nemzetközi hírnévre, tett szert, igaz ugyan, hogy csak halála után kapta meg az őt megillető megbecsülést. Neve, felfedezés az egész világon ismeri. életéről azonban elég kevgset tudunk. Ezt a hiányt igyekezett pótolni 1952- bon r©ay sikerrel bemutatott met viszont jobbára dokumentumelemekből kellett összeraknunk. Csak egy rajz maradt például a pesti Rókus, kórház 100 év előtti épületéből, amelynek szülésze volt 5 évig. De hiteles források őrzik azokat az adatokat, eredményeket, melyek kellőképpen megvilágítják szerepét az orvostudomány fejlődésében. Ember született. Jelenet a Semmelweis-ről készített televíziós dokumentumfilmből. nya után vegyszeres edényekA mosolygó kismamák'talán kel körülvett porcelánlavóron el sem hiszik, milyen rettegés- nyugszik meg a szem: Sem' sei beszéltek az elmúlt századokban a gyermekágyi lázról. Schiffer Pál rendezd és Andor Tamás operatőr felvétel közben az egyik szülészeti klinikán. játékfilmünk és Semmelweis Ignác életpályáját eleveníti fel tudományos alapossággal egy most készülő dokumentumfilm, melyet a Párizsban működő Nemzetközi Rádió—Televízió Ismeretterjesztő Tanács felkérésére állítanak össze a Magyar Televízió munkatársai.-r Egyezmény jött létre ugyanis a Nemzetközi Tanácsban részt vevő országok között —, mondja Schiffer Pál, a film rendezője —. hogy egy filmsorozatban bemutatják a világ nagy tudósait. A sorozatot a mi filmünk nyitja meg. Hálás és nehéz feladatot kaptunk. A nehézséget az okozta, hogy alig fellelhetők ma már a Semmelweis! tárgyak, emlékek, a filÜgy tartották számon, mint a félelmetes járványokat, a pestist, vagy a himlőt. Tekintélyes professzorok a föld „kigőzölgéseiben”, vagy kozmikus hatásokban keresték a láz okát, Semmelweis egyik magyarázatot gém tartotta kielégítőnek. „Minden kérdéses volt, minden megfejthetetlen volt — irja 1846-ban — csak a halottak nagy száma volt kétségbevonhatatlan valóság.” Éjt nappallá téve keresi a baj forrását, segíteni akar a szerencsétlen anyákon. Így jön rá, hogy a boncoláskor a kézre került .„boruló szerves anyagot”, maguk az ' orvosolt juttatták a szervezetbe. A temető lehangoló látvámelweis 1847 május végén tette kötelezővé a kézmosásokat. Az eredmény: rohamos javulás a halálozási statisztikában. Felvirradt a „gyermekágyi nap”, ahogy maga Semmelweis fogalmazta. A feltalálónak, a megmentőnék mégis mostoha sors jutott osztályrészül. Hiába írt „nyílt leveleket” a világ összes szülészéhez az anyák megmentésének érdekében, kora nem értette meg őt. 1865-ben műtét közben megsértette a kezét és meghalt ugyanabban a betegségben, amelynek pontosabb megismerését éppen neki köszönhetjük. Semmelweis Ignácnak a világszerte elismert nagy tudósnak. a magyar orvostudomány büszkeségének állít emléket ez a film, amelyet a Nemzetközi Rádió—Televízió Ismeretterjesztő Tanács párizsi közgyűlésén is bemutatnak, egy időben a Magyar Televízió adásával — ma, január 26-án este 6 órakor. A filmet Révész László írta. Bokor Péter szerkesztette, operatőr: Andor Tamás. Vadas Zsuzsa Nem fajzik el a magyar konyha, nincs veszélyben az utánpótlás. Ezek a tíz éves kisfiúk és kislányok olyan lelkesedéssel és szakértelemmel főzik az ízletes bablevest és egyéb ínycsiklandó ételeket, hogy az embernek étvágya támad tőle. Kik ezek a kis szakácsok a kecskeméti Űttörőház konyháján, fehér köténnyel mellükön, kendövei fejükön? — Három általános iskola negyedikes tanulói — világosít fel Végh Béláné tanárnő, a „kis- kukta szakkör" vezetője. — Az I. számú általános iskolából, a Jókaiból és a Leninvárosd iskolából jönnek a gyerekek, teljesen önkéntes alapon. Kedv és érzék kell hozzá csak. — Hogyan állapítják meg a soronkövetkező menüt? — Mindenkinek a kívánságát figyelembe vesszük. Ma ez, holnap az kerül sorra. Minden kedden délelőtt összejövünJc, ilyenkor itt ebédelnek a gyerekek. Fejenként befizetnek 2,50-et, aztán kimegyünk a piacra bevásárolni. Mindenki fülig lakhat az „eredmény”-ből. A felszerelés az Űttörőházé, a lelkesedést a gyerekek adják hozzá. Mert lelkesedésben* ügyességben nincs hiány. Az egyes ételfajtáknak külön mestereik vannak. Németh Márta például a zöldségtisztításban jeleskedik, Király Béla pedig a palacsintakészítés mestere, ö egyébként Még egy csipet só, aztán lehet tálalni. Még repeta is jut belőle. Éppen bableves készül. Itt a rántást keverik a kicsik, amott zöldséget tisztítanak, mások pedig az edényeket súrolják. Mindenkinek jut munka, pedig ti- zenketten vannak. Hazautazott V. A. Bobasinszkij Vladimír Alekszandrovics Bo- basinszkij, a Krimszkaja Pravda főszerkesztője, csaknem kéthetes, a megyében tett látogatása után kedden este a menetrend szerinti moszkvai gyorsvonattal elutazott Búcsúztatására a Keleti-pályaudvaron megjelent Karpacsov, a Szovjetunió magyarországi nagykövet-égének sajtóattaséja, dr. Weither Dániel, a Petőfi Népe főszerkesztője, Gyóni Lajos, a megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztályának helyettes vezetője és számosán volt évfolyamtársai, akikkel Moszkvában együtt végezte a pártfőiskolát az Aranyhomokban szeretne szakácstanuló lenni. Virágh Márta a rántáskészítósben tűnik ki, míg Szabó Gergely marha- pörköltet tud főzni, galuskával.’ A legízletesebb szendvicset Sólyom Györgyike állítja össze, Karcsú Laci pedig a piaci bevásárlásban tűnik ki ügyességével. Es mivel főzés közben jön meg az étvágy, 10 órára már meg is ebédelnek, majd közösen elmosogatnak. Ilyenkor szinte minden alkalommal elhangzik a kívánság: — Tanár néni, a jövő héten kicsit többet főzzünk .. Haspártiak ezek a gyerekek. b. a. 16. Majdnem egy év telt el. Nem keresett senki. És egyszercsak beállított a „vendég”. Két hétbadságot, keressen megfelelő indokot. Amikor megérkezik, a Leningrad! Filmszínház előcsarnokának telefonfülkéjében a telefonfülkében járt már? Nem? Méig ma írja oda a kívánt szöveget. Ne felejtse el; Szása-b Mása. A találkozást követő nap jelentkezzen telefonon. Majd megmondom, hol találkozunk. Az ügynök nem sokáig váratott magára. Az, hogy ki közölte vele, hogy Konsztantyin Petrovics az Ermitazs Színházban hallgat valamilyen néger énekesit, titok maradt. Mikor a tudós kifelé jött a színházból, a parkban magas, széles vállú, atlétatermetű férfi lépett hozzá és megmutatta a jelvényt az Eiffel-toromnyai. „Nem ön vesztette el?” A professzor bár készült a találkozásra, meglepetten nézett oldalra és bután kérdezte: — Ki mondta önnek, hogy az Ermitázsiban vagyok? — Ne kérdeződködjön. Nekem van kérdésem: miért nem jelezte megérkezését? — Vegyük az incidenst elin- tézettnek. Írjuk a tudós szórakozottságának rovására és foglalkozzunk az üggyel. Először is kértek, adjam át önnek ezt a szerény ajándékot. Fénykép- album. Emlék arról az éjszakáról ... Tessék, fogja meg. — Már majdnem nyújtotta az albumot, aztán meggondolta ma-. tel ezelőtt, vasárnap történt. Vadászatról jöttem hazafelé. Az erdei út elágazásánál utánam kiáltott valaki. Megfordultam. Egy ember a jelvényt mutatta az Eiffel-torony másával: — „Nem ön vesztette el?” A vér az arcomba tódult. „Szóval eszükbe jutottam." Megkérdeztem: „Ki Ön?” „Ezt önnek nem kell tudnia. Holnap már nem leszek a városban. Hallgasson és cselekedjen: bármilyen indokkal Moszkvába kell utaznia. Ha nem küldik hivatalosan, akkor hivatkozzék arra, hogy beteg valamelyik közeli ismerőse. Ha két hét múlva nem lesz Moszkvában, magára vessen.” „Nem tudok most Moszkvába menni. Nem küldenek.” „Vegyen ki fizetésnélküli szabelső oldalra írja fel: Szása4- Mása — szerelem. Ne próbáljon meglógni. Megtalálják!” Hallgattam az utasítást és becsületszóra nem akaródzott utazni. Megfogtam volna ezt az alakot.;. De tudtam: nem lehet. Miután hazatértem, arra gondoltam: „Jó lenne, ha az igazgató nem engedne el.” Aztán reggel az intézetben közölték velem, hogy Moszkvába hívnak, Kruglov professzor telefonált. A professzor egy szerkezet tervét hozta Kruglov profesször- nak. A szerkezet jó, csak ez ne lenne. — Izgulok, megtudom-e játszani amit kell. Mert, hogy nem értek ilyesmihez. — Nem jól beszél. Kell, hát megcsinálja. Gondolom, hogy valaki találkozni fog önnel. 4 gát. — Elnézést. Előbb még a másik dolog jön. Ez a kettő ikerpár, egyik a másik nélkül nem élhet. Az „Atléta” mosolygott szellemességén. — Hallgasson figyelmesen, ön járatos Kruglov kísérleteiben. Mi is ismerjük a problémakört és még valamit. De pontos adatok kellenek a kutatásról. És az Önök szibériai Intézetéről is. Remélem, rendelkezésünkre bocsátja;.. három nap múlva találkozunk a 3-as trolibusz Csehov utcai megállójánál, a Puskin tér mellett, 19 órakor. Ptyiein hallgatja a professzort és latolgatja az egyenletet az ismeretlenekkel. Van még néhány. Valamit már tudnak, pontos adatokat kémek. Vajon mit tudhatnak? Ki adta ezeket az adatokat? Az, aki értesítette az ügynököt, hogy a professzor az Ermitázs Színházban van. Valamikor Ptyiein is tudományos munkát végzett. Jól tudta, mit jelent ez a valami. Mikor aspirán* volt, azt mondta neki a professzor. Jó emlékezőtehetséggel rendelkezik, ez fontos a kutatónak. Eszébe jutott a téma és nevetett: egészen más területen hasznosítja ő ezt az etemzőkészségét. Igaz, az ele* jón nem volt szíve szerint való, csak azért csinálta, mert ezt kérték tőle. De aztán belejött. Elővette a dossziéjából a Pjotr Makszimoviccsal folytatott beszélgetésről készített feljegyzéseit. Ismét felkeltette a figyelmét, hogy Jegorov másodszor is találkozott azzal az em, bérrel, aki horgászfelszerelésért jött... Véletlen, hogy az üzletből a lány után az „Atléta’3 jött ki? És ha nem az?,.. — Konsztantyin Petro vicsj amikor az „Atlétá”-val találkozik, mondja neki, hogy a legújabb adatokat Kruglovtól szerezheti meg, alti önnek jó ismerőse, de a beszélgetésnél zavarja önöket legközelebbi munkatársa Jegorov, aki előtt a professzer tartózkodó. ,. — Igen. Megmondom neki ég azután? — Nyugalom. Tartson ki. Áz „Atlétá”-val el kell ezt hitetnie. Mondja neki, hogy csütörtökön hosszabb ideig beszélget Krug- lowal... Persze akkor, ha nem zavarja önöket Pjotr Makszi- movics ... Sok sikert. Péntek reggel Ptyiein telefonált Pjotr Makszimovicsnak és találkát beszélt meg. (Folytatása következik)
