Petőfi Népe, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-26 / 22. szám
ISSt. január 36, csütörtök 3. oldal Hárman — egy járásból A hivatalos tanácskozás szünetében négyen ültük körül a társalgónak is beillő folyosó kis dohányzóasztalát. Beszélgető partnereim falusi népfrontmunkások — a kiskunhalasi járásból —, két kérdés nyomán foglalták egységbe múltat és jelent, eredményeket és újabb terveket. Közreadom e beszélgetést, mert úgy érzem, amiről szó esett, nemcsak négyünket érdekéi. SOMOGYI LÁSZLÓ, a jánoshalmi népfrontbizottság elnöke: — A múlt év legjelentősebb eredményét a községfejlesztésben értük el. Népfrontbizottságunk, közösen a helyi társadalmi és tömegszervezetekkel vett részt és mozgósította a lakosságot a sportpálya teljes felújítására, fásításra, parkosításra. Az eredmény: 1 millió 600 ezer forint értékű társadalmi mun Icával egészültek ki azok az anyagi erőforrások, amelyek a község szépítését, fejlődését szolgálták. Ezenkívül még két »apróságot” szeretnék feltétlenül megemlíteni: decemberben a kihelyezett kertészeti technikumban — amely négy évvel ezelőtt a mi szervező munkánk nyomán kezdte meg nálunk működését — befejezte tanulmányait az első húsz hallgató. Közülük tizennégyen Jánoshalmán dolgoznak és magasabb szakképzettségüket, a mezőgazdaságban, a tsz-eknél, s a tsz- közi vállalkozásnál kamatoztathatják. A másik ilyen „apróság” az értelmiségi klub megalakulása — amelynek támogatását, tartalmas programjának kialakítását az idén is segíteni szeretnénk. — A jövőről? Legközelebbi, s legnagyobb feladatunk a tanácsválasztás előkészületeiből, s lebonyolításából adódnak. Ezek megoldása után munkánk középpontjában. továbbra is a községfejlesztés idei célkitűzéseinek megvalósítását tartjuk... volt — az Üj Élet és Béke Termelőszövetkezetben bevezetett családi művelés. Sok más módszer tanulmányozása után ítélte ezt legcélravezetőbbnek a községi vezetés, s a tagok meggyőzéséhez nyújtott segítséggel vállalta bevezetését a két tsz-veze- tőség. Fontos volt, hogy már az év elején mindenki megtudja, megértse miről van szó, miben áll az új módszer lényege. Hiszen év elején kellett a családi költségvetéseket elvégezni, kiszámítani mindenkinek: mennyi pénzre van szüksége családja megélhetéséhez, tervei valóraváltásához. Ennek alapján vállalt aztán ki-ki igényeihez, erejéhez való részt a munkából. Havonta a végzett munka értékének 60 százalékát kapták meg a tagok, s amikor az egyes terményeket betakarították, nyomban 100 százalékra elszámoltak. Az ösztönző családi művelés végeredménye, hogy például az Űj Élet Termelőszövetkezetben a tervezett 13 millió helyett 25 millió forintot tudtak kifizetni a tagoknak. De nem is volt novemberben sze- detlen kukorica, betakarítatlan kukoricaszár a földeken! — Most már sokan jönnek hozzánk tapasztalatcserére a járás más községeiből is. Szívesen segítünk, de legfőbb célunk, hogy az idén a harmadik közös gazdaságunk, az Alkotmány Termelőszövetkezet vezetőségét és tagságát is megnyerjük a jó módszer követésére. KŐVÁRI GÁBORNÉ, a kis- szállási népfrontbizottság elnöke: — Legnagyobb örömöm, hogy a bizottságunk által múlt évben kezdeményezett esztétikai mozgalom beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A célunk az emberek esztétikai érzékének, igényeinek feltámasztása és fejlesztése volt. Ennek érdekében bútorkiállítást, filmklubot szerveztünk, előadásokat tartottunk a korszerű öltözködésről, a lakásberendezésről, s vidám illemtan órákat az ifjúsági klubban. E rendezvények sok embert hoztak közelebb a mozgalomhoz és ezzel egy másik célt is elértünk. így nyertünk például a filmklub titkárának személyében agilis és lelkes új tagot az elnökségnek, akit a régi titkár lemondása után megbízhattunk a bizottság titkári teendőinek ellátásával. — Nem véletlen, mégis öröm számunkra, hogy a mozgalomhoz elsősorban fiatalok csatlakoztak, de az esztétikai mozgalom révén kitűnő kapcsolatot teremtettünk a helyi nőtanács- csal, amelynek aktivistái, tagjai közül nagyon sokan és lelkesen dolgoznak a népfrontmozgalom célkitűzéseinek megvalósításáért is. — Bizottságunk ezenkívül közreműködött a községfejlesztésben. Részben úgy, hogy minden energiájával és tekintélyével támogatta például a már nagyon szükséges kisáruiház létrejöttét, részben úgy, hogy a különböző községi létesítmények építéséhez társadalmi és szervező munkával is hozzájárult. — Ami a közeli és további terveinket illeti, többek között, az esztétikai mozgalom szélesítése mellett támogatjuk a pályaválasztási tanácsadás munkáját, Népfront akadémia címmel aktuális termelési kérdésekről előadásokat szervezünk a termelőszövetkezetekben és három előadást tervezünk a gazdasági mechanizmus reformjáról a szövetkezeti, ipari és kereskedelmi dolgozók részére. Természetesein jelenlegi munkánk középpontjában a választásokkal kapcsolatos tevékenységünk áll. Reméljük és úgy dolgozunk, hogy a különböző választási bizottságok tagjainak aktivitását a következő évekre is tartósítani tudjuk és ezzel hozzájárulhassunk a mozgalom egyik legfontosabb célkitűzéseinek megvalósításához, a közéleti demokrácia kiszélesítéséhez. E. É. n tanácsok ölállósága és a demokratizmus MIT VAK a társadalom, mit vár a lakosság a helyi tanácsoktól? Elsősorban egyszerű, bürokráciamentes közigazgatóst. Azt, hogy a tanács fontoskodás és bonyodalmas eljárás nélkül intézze az állampolgárok ügyesbajos dolgait. Az emberek szeretnék, ha minél több ügyüket helyben intézhetnék a tanácsnál, és csak az olyan hivatalos dolgaikkal kellene feljebb fo- lyamodniok a járási és a megyei tanácsihoz, vagy az országos szervekhez, amelyek valóban nem helyi jelentőségűek. Még azt is szeretnék az emberek, ha a helyi tanács többet tenne, jobban mondva többet tehetne a lakosságért, városuk vagy falujuk fejlesztéséért, például a kommunális szolgáltatások javításáért, vagy a közellátásiért. Más szóval: ha minél kevesebb javaslat és jószándék torpanna meg ennek a kifejezésnek a zátonyán: a helyi tanácsnak meg van kötve a keze. A dolgozó embereknek ez a véleménye és kívánsága hangot kapott az MSZMP IX. kongresszusán. A párt is azon az állásponton van, hogy a helyi tanácsok kapjanak nagyobb önállóságot és tágabb hatáskört. Ez a kívánalom mindenképpen megérett. Az igazgatás egyszerűsítése nem csupán azért szükséges, hogy ritkuljanak a felesleges akták, s hogy kevesebb dolga legyen a pecsétnyomónak. Ez politikai kérdés is. Az a törekvés, hogy egész társadalmi életünkben tovább fejlesszük a szocialista demokratizmust. Már pedig — amint a kongresszus is megállapította —, a tanácsi munka hatékonyságának további erősítése, a bürokratikus hibák és a tehetetlenség megszüntetése, a tanácsi rendszer demokratizmusának fejlesztése megkívánja a közigazgatás egyszerűsítését. Ennek megfelelően szükséges, hogy a tanácsok számára mind nagyobb, felelősebb és önállóbb hatáskört állapítsunk meg. A KONGRESSZUS mindjárt azt is hozzátette: a bürokratizmust és a többi visszásságot csak akkor számolhatjuk fel, ha a gazdasági eszközök feletti döntés joga is ott lesz, ahol a politikai felelősség. Mit jelent ez? Köztudott, hogy a helyi tanácsok sokkal többet tehetnének a lakosság javaslatainak ehéz terepe KARMÓ ISTVÁN, a mélykúti népfrontbizottság titkára: — A múlt év legjelentősebb helyi eredménye — amiben nepfrontbizottságunknak része Az ágasegyházi Mathiász János Termelőszövetkezeti Csoportban is a zárszámadási előkészületek folynak. Izsák József elnöknek sok a dolga és éppen csak hogy időt tud szakítani egy kis beszélgetésre. A mintegy háromezer holdas gazdaság egyharmadán már közös munka folyik. Nemrég az izsáki Aranyhomok Termelőszövetkezettől kaptak 900 holdas területet. a — Erre azért is volt szükségünk — magyarázza az elnök —, mert 400 holdas kaszáló van rajta és bizony, a mi állattenyésztésünk szűkösen áll takarmánnyal. Háromszáz darab közös birkánk van. Területünk nagy része homok, akad buc- kás mozgó homokterületünk is. Tudja, azelőtt azt mondták a mi vidékünkre, hogy „ürgerí- kató” terület ez. Ugyanis még az ürgének se volt sok keresnivalója, ha keresett is, nem talált mit enni. Ilyen vidéken az egyedüli ember nem sokra jut. Ezért is fogott össze Agasegyháza lakossága, hogy a mostoha homokvidékből kultúrtájat varázsoljon. Az első lépés a 120 holdas szőlőtelepítés volt. Ez már igazi nagyüzemi tábla. A homok azonban még így sincs igazán kiaknázva, a buckákon erdőt telepítenek. Van régi vegyes szőlő- és gyümölcstelepítés is, amit még az elődök küzdelmes munkája teremtett. — Az elmúlt évben 3800 mázsa szőlőt küldtünk exportra, 18 vagon barackot, 260 mázsa szamócát, több mint 10 ezer hektoliter mustot adtunk a népgazdaságnak — tájékoztat Izsák József. — Mit mutatnak a jövedelmezőség számai? .— Körülbelül 13 ezer forint lesz az abból származó jövedelem tagonként, amit a gazdák közös értékesítésre adtak. Ehhez természetesen jön még a háztáji, ami nálunk nagyon jelentős. Elég sok családnak van tehene. A tej-, tejtermékfogyasztás elég számottevő. Sok család étrendjében szerepel. A tehénke hozzájárul a napi élelmiszükséglet fedezéséhez. Ezért is fontos nálunk a legelő, segítjük is a tagokat legelővel, takarmánnyal. Aztán a gondokra fordul a szó. — Az bizony van elég. A talajjavítás az egyik fontos feladat. Mivel az állatállomány kevés, ezt főként zöldtrágyávai. próbáljuk megoldani; A gépesítésünk is még gyerekcipőben jár, de azért már hat erőgépünk van. A közös munkát havi fizetés ellenében végzik a gazdák. Sajnos, fiatalunk alig akad, mennek a városba, közel van Kecskemét, más életre vágynak, mint a mienk. Ezért is szükséges, hogy minél előbb kicsit előbre lépjünk. — Megvan ennek a módja? — Az igaz, ha termelőszövetkezet lennénk, más lenne a helyzet. Megmondom őszintén, a termelőszövetkezeti csoportok egy kicsit elhanyagolódtak az utóbbi években az irányítás részéről. Ügy éreztük mostanában, velünk senki sem törődik. Számos elavult rendelkezés nehezíti munkánkat Ezért is várjuk a termelőszövetkezeti szövetség létrehozását. Most készül a termelőszövetkezeti törvény is, ami bizonyára a mi működésünket is bizonyos fokig befolyásolja. Addig is igyekszünk becsülettel eleget tenni feladatainknak ezen a „nehéz terepen”. Ezzel búcsúzik az elnök és máris rohan, hiszen várja a sok tennivaló. && megvalósításáért, ha ennek anyagi fedezete is a kezükben volna. Hiszen a legtöbb közérdekű javaslat valóra váltásához pénzre is szükség van. Nem azért kell az állampolgároknak a legtöbb érdemi döntés végett a felsőbb állami szervekhez fo- lyamodniofc, mintha a helyi tanácsok nem tudnák ügyeiket elbírálni. Hanem azért, mert csaknem minden ügyes-bajos dolognak — még a személyes problémáknak is — van valamilyen pénzügyi vonatkozása. Éppen ezért a helyi tanácsok nagyobb önállósága és tágasabb hatásköre csak azzal együtt valósulhat meg, ha több anyagi eszközzel, önállóan gazdálkodhatnak. E kérdés megoldásának előkészítése szervesen tartozik az új gazdaságirányítási rendszer kidolgozásába. Ezen most szakértő bizottságok dolgoznak. Az alapelv világos: biztosítani kell a tanácsok számára az önálló pénzügyi gazdálkodás lehetőségét, hogy saját hatáskörükben dönthessenek a helység kommunális fejlesztésének, valamint a kulturális és a szociálpolitikai igények kielégítésének kérdéseiben. Magyarán: ezek a helyi döntések ne függjenek többé felsőbb jóváhagyástól! ÖNÁLLÓ hatáskör és költségvetés — a kettő szorosan összefügg. A helyi tanácsnak több bevételre lesz szüksége ahhoz, hogy valóban önállóan dönthessen. Az új gazdaságirányítási rendszer több új bevételi forrást nyit majd meg a helyi tanácsok számára. Szó van például az úgynevezett kommunális adó bevezetéséről. Ezt a tanács területén működő vállalatok fizetik, hogy ezzel is fedezetet teremtsenek a kommunális fejlesztéshez. Bővíteni szándékoznak a helyi tanácsok gazdasági hatáskörét a város- és településfejlesztésben. Tervezik, hogy a tanácsok több termelő üzemet működtethessenek, elsősorban a javító és szolgáltató ipar területén. Ezeknek jövedelme is hozzájárulna a tanács pénzügyi eszközeinek bővítéséhez. A helyi tanácsok irányítása alatt működő építőipari tevékenységet is bőviteni akarják. Tudvalevő, hogy gyakran egyszerű építkezéssel járó szükségletek azért maradnak kielégítetlenül, mert felülről nem tudnak építőipari kapacitást biztosítani. Ezek csak kiragadott példák és lehetőségek annak érzékeltetésére, hogyan, s milyen úton törekszenek a helyi tanácsok döntési joga mellé a szükséges anyagi eszközöket is kézbe adni. Amikor a helyi tanácsok na gyobb önállóságának és hatáskörének lehetőségéről beszélünk azt is számításba kell venni hogy a tanácsok nagyot fejlőd tek az elmúlt egy-másfél évti zed során. Az igazgatásban dől gozók túlnyomó része ma mái iskolázott, és a gyakorlati mun kában is nagyfokú érettségri tett szert. Megnőtt látókörül és felelősségérzetük. Megtanul ták, hogy a helyi érdekeke mindig az országos összefüggé sekben is vizsgálják, és amiko szűkebb pátriájuk javáért küz denek, ne kerüljenek szembe a- országos, össztársadalmi érdé kekkel. Ez az érettség és ez r fejlődés is megindokolja a helyi tanácsok hatáskörének bő vftését. A kitágított tanácsi ha táskör pedig utat nyit a szó cialista demokratizmus telje sebb érvényesülésének. A TANÁCSOK hatáskörének és fokozott önállóságának kérdésében kidolgozás alatt álló intézkedések összhangban vannak a lakosság kívánságaival, és p tanácsok jobb munkáját segítik elő. A gazdasági mechanizmu reformjával együtt megvalósí tandó intézkedések nagy lendületet adnak majd a helyi m,
