Petőfi Népe, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-17 / 14. szám

19<PJ. január M, kedd \ 6. »Idái Sikátor Elárvult versbarátok Két éve szerveste a Magvető Könyvkiadó első ízben zárt szö­vetségbe a lira, a versek bará­tait. A versbarátok köre talán egyestek szemében pusztán üz­leti célokat szolgáló reklámöt­letnek tűnhetett, ma azonban, legalább is Kecskeméten az élet rácáfolt erre a vádra. A kiadó az idén még nem nyilatkozott, milyen előnyöket biztosít a ver­sek barátainak, egyáltalán fenn akarja-e tartani o.z ilyenfajta köröket. Kecskeméten azonban minden biztat ; nélkül bejelen­tették a versi arátok köre tag­jai, hogy továbbra is fenntart­ják önkéntesen a kör alapsza­bályaiban meghatározott Icap- csolatukat a Katona József könyvesbolttal, s kérik válto­zatlanul az előírt feltételek mel­lett a legfrissebb verseskötete­ket, akár megkapják az idén a múbt esztendőre szóló illetmény- kötetet, akár nem. Ha nem is akarunk elhamar­kodott kijelentéseket tenni az olvasási kedv mindent elsöprő növekedéséről, az mégis biz­ton, hogy a kiadóvállalat által kezdeményezett szervezet érde­mes a további gondoskodásra: a kört maguk a tagok tartják éb­ren. Mi az, amit elsősorban keres­nek? Most ezekben a hetekben Garai Gábor, Soós Zoltán ver­sei a legkedveltebbek, de to­vábbra is elmélyiilten tanulmá­nyozzák a könyvterjesztő útmu­tatóit a versek állhatatos ba­rátai. A bolt — a kecskeméti Katona József könyvesbolt — egyébként a karácsonyi vásár időszakában is kimagaslóan szép eredményeket mutatott fel, a vásárlások összege december­ben megközelítette a félmilliót (tavaly még alig haladta túl a decemberi forgalom a 300 ezer forintot). Érdemes még messzebre is menni összehasonlítást kínáló adatokért, hogy a könyv iránti érdeklődés rohamos növekedé­séről fogalmat alkossunk. 1955- ben, amikor e könyvesbolt előd­jéhez még hozzátartozott a kecs­keméti, valamint a járásbeii vidéki könyvterjesztés feladata is, mindössze egymillió négy- százegynéhányezer forintot for­galmazott, pedig akkor 111 bi­zományos is segítette a tervek teljesítését. Most viszont kizá­rólag átmenő, utcáról betérő vevőkre számíthatnak, mert az üzemi könyvterjesztést egy tel­jesen különálló szervezet vette át éppen annak elképesztő nagy­ra nőtt méretei miatt. A bolt tavaly éves forgalmá­val megközelítette a 3 milliót. Elszomorító érdektelenség fo­gadta Kecskeméten a Sikátor című új magyar film bemuta­tóját. Elszomorító, mert külö­nös figyelmet érdemelne ez a minden kockájában őszinte, tiszta eszközökkel megformált műalkotás. Munkásfilm. A témához tapa­dó esztétikai, igénytelenség, az erőszakolt hősteremtés sokáig kísértő rossz emlékei nélkül. Belülről való ábrázolás, mégsem gabalyodik bele a környezet- rajz ilyenkor gyakran csábító részletérdekességeibe. A szerzők személye szinte ga­rancia szándékaik valóra váltá­sához. Az író. Kertész Ákos, hosszú, hányatott munkásévek során érlelte meg 1965-ben meg­jelent első, méltán feltűnést keltő regényének, a Sikátornak elfojtottsásában is lüktető, halk- szavúságában is kiáltó élmény­anyagát. Kényi Tamás rendező, pedig már első filmjével, a Le­genda a vonaton derűs mozaik- történeteivel tanúságot tett a mai munkásosztály életének sab’onmentes. kő'tői ábrázolá­sa iránti készségéről: Faluról a főváros egyik nagy ipari üzemébe került fiatal szakmunkás a film hőse, cselek­ménye tragikusan végződő sze­relmének története. Bensőséges, igaz ez a szerelem. A léha kör­nyezettől való viszolygásban fe­dezte föl egymást a két fiatal, és a társkeresés erős, tiszta vá­gyában jutottak el sorsuk egy­másba kapcsolódásának válla- 1 nsához. De míg a gyermekét egyedül nevelő elvált fiatalasszony vál- 'a'ása á’dozatkész. feltétel nél­küli, a fiú jel'emében nagyon erősek még a kisparaszt család­ból magával hozott önző szem­lélet. harácsoló ösztön nyomai. Megbecsült szakmunkás, de iga­zában csak látszatra illeszke­dett be az osztályba, semmi köze sincs még műhelye közös­ségéhez sem. Ez a gyanakvással párosult kapzsiság viszi szerel­mét is a tétovázások, kicsinyes számítások sikátorába. Ez bont­ja meg az asszonyban is a tü­relmes gyöngédséget, és sodorja a közönybe, a gyáva, alattomos egykori Hunyadi-páncélos há­zassági ajánlatának elfogadá­sáig. És mikor szerelmük újra feliobban, már későn lobban, vesztüket hozza, ami eredetileg belső egyen súlyukat teremthette volna meg. A film szinte kamaradarab. A két főszereplőn kívül néhány mondat jut csak a többieknek. Mégis érzékletesen hiteles kor­rajza az ötvenes évek sivár le­vegőjének, mondjuk ki: az el­idegenedésnek. Néhány vázlatos jelenet — egy feszült vita a nor- marendezésről, egy kelletlenül gyülekező felvonulási menet, torz arcok a kocsmapult fölött, egy segédmunkássá kényszerült csupa-emberség pártfunkcioná­rius —- a kor sikátorát is meg­jeleníti a szerelmi történet hát­terében. Az operatőrnek és a fősze­replőknek nagy része van a film szépségében. Forgács Ottó a neorealista hagyományokat és a konstruktivista festészet eré­nyeit ötvözi eggyé az albérleti szobák, komor bérháznegyedek képein. Törócsik Mari a Kör­hintára és az Édes Annára em- ’ékeztető naay alakítást nyújt. Koncz Gábor, pedig, úgy tűnik véglegesen legjobb színészeink közé emelkedett. Szabó János tik hallgatni a szél zúgását,- a madarak énekét’ és »vönyör- ködni tudnak abban, hogy a napfény keresztültör a szunnya­dó erdőn. Itt. a természet ölén, ahogy mondani szokta, került sor a vasárnapi „prédikációira”, Na-o'szerü elbeszélő volt,érde­kesen beszélt kutatásairól, ta­nítványairól, akik munkájukkal és tehetségükkel erősítik helyü­ket az életben. A tudós elbe­széléseiből a lány érdekes, bá­tor, nagy dolgokat alkotó em­bereket ismert meg. És eseten­ként Fjodor Sztyepanovics nem a!an nélkül hitte azt. hogy uno­kahúsa egészen másként kezd a világra nézni. Az együttható két erő — a nagymama és a nagybácsi — eredménye az idegen nyelvű fő­iskola lett. No és — gondolta a professzor, jó lesz, ha elvégzi a főiskolát, elhelvezem az inté­zetben fordítónak lehet, hogy kedvet kap a tudományos mun­kához is... Vagy pedagógus lesz... Nagyszerű hivatás... A nagymamának is sajátos tervei ■ voltak: Dip'-'-nata férj, külföldi szolgálat. Ez a maxi­mális program. A minimális program — az intézet tolmácsa, könnyű, szép élet, állandó kap­csolat a nevezetes és gazdag külföldiekkel... Ami Natalit il­leti, még nem döntött arról, hogy melyik variáció lesz jobb. Ä főiskolán sok barátja volt. A különféle barátok sokasága különféle módon értelmezte az emberi boldogságot. Egyszer, amikor Nataüék la­kásán jöttek össze az évfolyam- társak. valaki elolvasta az al­bum mottóját és vita keletke­zett. — Csák nem ez a hitvallá­sod? — érdek'ődött Szása, a csoportbizalmi. — Csak nem hi­szed, hogv a szerelem többre képes, mint a munka? — És eközben állhatatosan nézte a fiatal ..házigazdát”. A lány elnevette masát és kí­váncsian tekintett barátaira. — Nem hiszek sem a szere­lem. sem a munka erejében. A pénz hatalmát hiszem. Az élet művészete a pénzcsiníiás mű­vészete. Hogy hosvan? Ez telje­sen egyéni. Nemde? És anélkül, hogy választ vár­na. harsányan kacagni kezdett, úgy, hogy nehéz volt eldönteni, komolyan gondolja-e, vagy csak Szását mérgesíti... Késő este. amikor a barátai eltávoztak. Natali a nagymamá­val is összejött. Azzal kezdő­dött, hogy a nagymama dicsérte: — Derék lány vagy Natali... Jól elbántál ezzel a Száskával... Ne hallgass rá... A nagybá­tyádra se... Mennél távolabb tőle... Nem érti az életet. Ekkor váratlan dolog történt A nagymama még meg is reme­gett a lány fellángolásától. — A nagybácsit ne bántsd! Érted? Meg ne próbáld! GYIMKA KAKTUSZ Nem. még nem tudni, ki győz, a nagybácsi, vaay a nagymama? És ekkor a nagybácsinak segí­tőtársa akadt — Gyimka. fiatal építészmérnök, Fjedor Sztepa- novlcs régi barátjának a fia. Egy hanpyersenyen mutatta be egymásnak a fiatalokat. Natali ezen az estén különösen szép volt. A trícs’ka rrvucHárt észre­vette, milyen hamar összetalál' Szakmát és Andronovo A nemrégiben kiadott Szak­mán Honismereti Értesítőben jelent meg dr. Henkey Gyula tanulmánya Szakmár község­ben folytatott embertani vizs­gálatairól. A közvélemény általában keveset tud az antropológiáról. Zárt, egzakt tudomány ez, de különösen az utóbbi évtizedek­ben elért eredményeivel felbe­csülhetetlen értéket nyújt az emberiség régmúltjának kuta­tásához. Dr. Heníkey Gyulának, a Kecskeméti Városi Művelődési Ház munkatársának e tudo­mányág területén végzett mun­kássága évek óta ismert szak­mai körökben. A megye terü­letén végzett munkássága évek óta ismert szakmai körökben. A megye területén többek közt Homokmégyen, Foktőn, Sze- remlén gyűjtött már korábban antropológiai adatokat. A gyűj­tés részletességére jellemző, hogy Henkey dr. 535 szakmári lakoson végzett méréseket, és egy-egy egyén vizsgálata csak­nem 20 adatot tartalmaz. Ginzburg, leningrádi pro­fesszor, aki Kazahsztánban folytatott hasonló kutatásai ré­vén az egyik legnagyobb nem­zetközi szaktekintélynek számit, rendkívül figyelemre méltónak tartja a szakmári eredménye­ket, amelyek kimutatják, hogy a község lakosságának jelentős része a turanid embertípushoz tartozik. Külön érdekesség, hogy a szakmári turanidákon kimu­tathatók az úgynevezett andro- novói jegyek, amelyek eredeti előfordulási helyükön, Beüső- Ázsiában ma már sehol sem találhatók meg. Akiket külföldön is szívesen olvasnak... Kik a legnepszerübb mai magyar Írók külföldön? Erre a kérdésre ad választ a Budapesti Szerzői Jogvédő Hivatal legújabb statisztikája. Az adatokból kiderül, hogy a kül­földön szívesen olvasott magyar írók „élmezőnyében” is előkelő helyet foglal el Déry Tibor. Az idős mes­ter novelláiból készült válogatások eddig 9 országban Jelentek meg 14 kiadásban és most készítenek elő 9 újabb kiadást a különböző külföldi cégeknél. Am keresettek a Déry-re- gények is külföldön; köztük a leg­népszerűbb a „Niki” című, amelyet kiadtak Dániában, Finnországban, Hollandiában, Angliában, Svédor­szágban, Norvégiában, Franciaor­szágban, Jugoszláviában, Csehszlová­kiában, az TJSA-ban, Olaszországban és az NSZK-ban. A japán nyelvű Niki is hamarosan napvilágot lát a Kobunska Co. kiadónál. Ugyancsak komoly külföldi sike­rekről számol be a statisztika Né­meth László műveivel kapcsolatban. A kiváló magyar író egyetlen regé­nyét, az „Iszony”-t 17 alkalommal adták kt eddig, 14 országban! Most van előkészületben további 7 kiadás — többek között szkipetár nyelven is! De megjelent tanulmánykötete az NSZK-ban; kiadták „Eszter” című regényét négy országban, „Gyász” című könyvét két külföldi kiadónál és „Bűn” című munkáját Csehszlo­vákiában, az NDK-ban és Angliá­ban. Különböző művel jelenleg 16 hat külföldi kiadónál várnak a meg­jelenésre. Szabó Magda nevét — és művelt — szintén jól Ismerik Magyarország határain túl. Nyolc regénye össze­sen 31 kiadásban jelent meg — 13 országban. Csupán az „öz” lengyel, nyugatnémet, finn, amerikai, angol; holland, olasz, spanyol, jugoszláv kiadóknál látott napvilágot. Jelen­tős sikert ért el a fiatal Fejes End­re, kinek első — és eddig egyetlen regényét hét országban adták ki, és most készítik elő a könyv német, finn, svéd. olasz, flamand és japán megj elentetését. Illyés Gyula, Ülés Béla, Passuth László munkái ugyancsak sok or­szágban, számtalan kiadást értek meg eddig. Lukáos György, a világ­szerte ismert és elismert neves esz­téta, filozófus munkálnak külföldi megjelenéseit pedig még a Szerzői Jogvédő Hivatal precíz apparátusa sem tudja nyilvántartani... 1 1 JANUAR 17, KEDD A magyar munkásmozgalom hős­korának harcosáról, Gárdos Maris­káról dokumentumfilmet készített a televízió. Tevékeny életét, hatalmas feladatvállalását találóan jellemzi a cím: Utat vágva a rengetegbe. (19.10) A kecskeméti színházbarátok jól Ismerik mar Sós György színmüvét, a Köznapi legendát. A Katona Jó­zsef Színház együttese Budapesten, a MOM Kultúrotthonban Is előadta a darabot, a különös, elgondolkod­tató válóper történetét, amelyben az emberség a törvény paragrafu­kozott Gyimka és Natasa pil­lantása. Mindez, ami a következő na­pokban történt, újabb csapás a kételkedőknek, akik nem hisz­nek az első látásra győzedel­meskedő szerelemnek. A nagy­mama nagyon zavart volt. Gyimka nem azok közé tarto­zott. aki véleménye szerint, bol­dogságot tud teremteni unoká­jának. Törekvései a fellob­banó érzés megakadályozására — kudarcot vallottak. Natasa elemében volt. Minden, minden tetszett neki Gyimká- ban: a sportalkat, a sötét hul­lámos haj, melynek bozontjai elgondolkozó szemére hullottak, az. hogy tud zongorázni, Jól táncol. Ügy tűnt. először szere­tett meg igazán embert. A fiú valamiért a nagybátyját juttatta eszébe. Natali kaktusznak hív­ta őt. Egy este Natasa közölte a nagymamával, hogy Gyimka Szibériába utazik új várost épí­teni és elviszi magával, termé­szetesen, ha elvégzi a főiskolát. (folytatása következik) salval csap össze. Ezt az előadásé láthatjuk ma este felverteiről. (20.30) JANUAR 18, SZERDA Már életében la találgatások tár­gya volt a rendkívüli érzéki szépsé­gű amerikai filmcsillag, Marilyn Monroe. Öngyilkossága után azon­ban valóságos legenda-, pletykazuha- tag zúdult emlékére. Ebből a szöve­vényből próbálja kibontani igazi sorsát a dokumentumműsor, amely­ben közeli hozzátartozói, pályatár­sai, többek közt Arthur Miller és Laurence Olivier, vallanak róla. (21.05) JANUAR 19, CSÜTÖRTÖK A labdarúgás egyeduralma mellett mind több híve akad sportbarátaink közt a gyorsaság, rugalmasság, pon­tos követelményeit magában foglaló kézilabdának Is. A sportág csúcsta­lálkozójáról, a svédországi világbaj­nokságról láthatunk helyszíni köz« vetítést. (20.25) JANUAR M, SZOMBAT Ügy tűnik, változatos szórakoztató szombat este lesz. Prlnc barátunk nyitja meg a sort (20.20), akit Ko­vács ezredes végképp meg szándék­szik nevelni. Utána a vegyes észt- rádműsorban egy Flinstone-rajzfilm- sorozat, majd a világ legkiválóbb cirkuszi attrakcióiból készült össze­állítás, egy francia gengsztertörté­net, és végül a Magyarországon elő­ször látható japán könnyűzenei sztá­rok műsora csalogat a képernyő elé. JANUAR 22, VASÁRNAP A Levelek. a szélben című nyugat­német film a bonni sajtóvilág lel- kllsmeretlenségét, korruptságát, em­bertelen szenzációhajszáját leplezi le. (16.30) Aki elmulasztotta volna moziban megnézni Gyárfás Miklós—Keleti Márton frappáns vigjútékát, a Bu­taságom történetét, amelynek fősze­repeit Ruitkal Éva és Básti Lajos játssza ragyogóan, most bepótolhat­ja. (20.15)

Next

/
Oldalképek
Tartalom