Petőfi Népe, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-10 / 291. szám
196«. december 19. szombat 3. «Mal Az országban egyetlen Homoki kutató állomás Helvécián Hitelrendezés a Újabb lépés az önállóság növelésére Nemrégen adtunk hírt arról, hogy az Országos Mezőgazdasági Fajta- és Termeléstechnikai Minősítő Intézet helvéciai kísérleti állomásán új termelés- technikai eljárással kezelt borok bírálatát tartották. Ennek lényege a bentonitos erjesztés, amelyről említett írásunkban beszámoltunk. A helvéciai kísérleti állomáson azonban más irányú kutató munka is folyik, amiről érdemes szót ejteni. Parlagh Károly állomásvezető-helyettes elmondja: — Az országban egyetlen olyan állomás ez. amely a homoki szőlő- és gyümölcstermesztés fajtakísérleteivel foglalkozik. Kutatja a köztermesz :és- ben levő hagyományos fajták. a már előzetes elismerést nyert és régebben elismert fajták termesztési lehetőségeit. A kísérleti állomáson megfigyelik a tudományos kutatók által előállított. különböző szőlő- és gyümölcsfajtákat. Tanulmányozzák ezeket olyan szempontból, hogyan viselkedjenek a homokon, milyenek a termesztési eredményeik különböző művelési módok esetén és egyáltalán érdemes-e velük foglalkozni. Mindebből következik, hogy rendkívül sokoldalú az intézet helvéciai állomásának munkája. — Szerepel fajtagyűjtemé- nyünkben a csonthéjasok közül a barack, a szilva, meggy és az őszibarack. A bogyós gyü- mölcsűek közül a málna, szaKilencmillió szőlővessző — Kibővített szaktanácsadás Készülődés a nyárfa-programra A megye közös gazdaságai a — lényegében az év végéig tartó — telepítési idényre csaknem félezer hold szőlő- és 300 hold gyümölcsös-ültetvény létrehozására vállalkoztak. Az ültetvénytervező vállalatnál a feladat végrehajtásához szükséges szaporító anyag rendelkezésre áll. sőt annak nagyobb részét már el is szállították a szövetkezeti gazdaságokba. Hazai gyökeres szőlővesszőből például hat és fél millió jutott eddig a pótlások végrehajtásához rendeltetési helyére, s az év hátralevő részében még mintegy 2 és fél millió kerül kiszállításra. A gazdák legfőbb teendője most: az idő alapos kihasználásával — hiszen az előrejelzések jóformán december első három hetére erre alkalmas időjárással kecsegtetnek — sürgősen talajba juttatni a szaporítóanyagot. Számos tapasztalat bizonyítja annak a régi bölcsességnek az igazát hogy „a legbiztonságosabb vermelés — az ültetés”. Azokat a vesszőket viszont, amelyek a pótlásból esetleg kimaradnak, feltétlenül gondosan, szakszerűen téli vermeiéibe kell helyezni. A szőlőiskolák vesszőinek felszedése megyeszerte befejeződött. Jól halad a válogatás és osztályozás munkája úgy, hogy a hó közepéig a szükséges szaporító anyaghoz hozzájutnak a gazdaságok. — Fokozott felelősséget ró ránk a kongresszusi határozat a tekintetben, hogy az eddiginél még lelkiismeretesebben őrködjünk az ültetvények sorsán — mondja Várszegi Alajos, a területi iroda vezetője. — Végig kell kísérnünk valamennyi mozzanatot, a terület kijelölésétől kezdve nem csupán a termőre fordulásig, hanem azon túl, az üzemelés előfeltételeként szereplő beruházások megtervezéséig, illetve megvalósításáig. A jövőben szakmai tanácsadó szolgálatunkat is kiterjesztjük a termőre fordulást követő időszakra. főként a megfelelő szakembert nélkülöző közös gazdaságokban. Ezt a segítséget egyébként a tsz-ek túlnyomó része igényli is. A későbbiekben az iroda vezetője rátér egyéb, de az előbbinél nem kisebb jelentőségű tevékenységükre. A jelenlegi tervidőszakban a homok hasznosításának: egyik legcélravezetőbb eszköze a nyárfatelepítés. E nagyszabású program lebonyolítása az ültetvénytervezők feladata. — Felügyelőink igyekeztek felmérni az elkövetkező évtizedre esedékes igényeket. Eddigi számbavételük alapján a megyében 21 és fél ezer holdon szándékoznak nyárfát telepíteni. Élen jár a kiskunhalasi járás, illetve a járási székhely összesen 7300 holdas, valamint a kecskeméti járás ötezer holdat kitevő igényével. A köztes termesztéssel járó lehetőségek kihasználása végett általában a széles soros telepítésekre kerül sor. Az 1966—67. évi mintegy másfél ezer holdas telepítési terv megvalósulása műszaki okokból némi késedelmet szenved. Igya munka dandárja csak tavasszal kezdődik. Ez a kényszerszülte elmaradás azonban még pótolható, csupán arra kell ügyelni, hogy a nedvkeringés megindulása előtt sor kerüljön a telepítésre. — A vitán felül áll a nyárfatelepítés előnye, akár a homok hasznosítását tekintsük, akár a cellulózimport csökkenésével együtt járó tetemes nép- gazdasági hasznot Mindezek tudatában fogunk a nagy, de hálás program megvalósításához — hangoztatja végezetül Várszegi Lajos. 3. T. móca, fekete ribizli. Százötven holdnyi területükből 130-at vontunk már be a fajtakísérletbe, a többi terület még rendezésre vár — ad tájékoztatást az állomás helyettes vezetője. Szőlőfajta-kísérlettel is foglalkozik az állomás, mint ahogy már az előbb utaltunk rá. Erről Németh László tudományos munkatárs tud többet mondani. — Bor- és csemegeszőlőfajták szerepelnek kísérleteinkben. Tíz fajta borszőlővel kísérletezünk. A csemegeszőlők között szerepel: Csabagyöngye, az Irsai Olivér. a Szőlőskertek királynéja, a Kossuth, a Pannónia kincse. A távlati tervben nagyarányú fejlesztés szerepel. Errőí Homoki László főkönyvelő ad tájékoztatást. — Többek között tájjellegű mikropincéket építünk. Létesül mikro konzervgyár, sőt kis hűtőház. Laboratórium is szerepel a tervben. Mintegy fél évtized múlva az ország egyik legjelentősebb homoki kutatóállomásóvá fejlődik ez az intézmény. A tervek már készülőben vannak. K. S. Szolgáltató ház — vegyes erőforrásból Aki utoljára három hónappal ezelőtt járt Császártöltésen, ma méltán meglepődik, meri felfedezi a község központját. Ezt meghatározni korábban nem is volt olyan könnyű. Most pedig? Szeptember eleje óta kinőtt a földből egy hosz- szú, majdnem kész épület, amely szinte hirdeti: én adom a faluközpont jelleget! Dicséretes vállalkozása a helyi vegyesipari ktsz-nek a szolgáltató ház építése. Üzletsorában férfi- és női fodrászat, cipészműhely, rádió- és tv-javí- tó, vulkanizáló és kárpitos részleg kap helyet. Az épület egyik végében kialakuló busz-váróterem pedig a helyi tanács gazdálkodását dicséri: a KÖFA- alapból társult a létes'tmén- költségeihez. Mert a lakosság érdeke így kívánta. (Pásztor Zoltán felvétele.) A KEDD reggeli lapok ismertették a kormány határozatát a termelőszövetkezeti hitelek rendezéséről. A rendezést a párt kezdeményezte, s a nyilvánosság előtt a múlt héten a IX. kongresszuson beszéltek róla először. De nem mondhatjuk azt, hogy valamiféle váratlan, előre nem látható intézkedésről van szó, hiszen a termelőszövetkezetek gazdasági helyzetének elemzése során már régebben kitűnt, hogy ez a hitelrendezés szükséges. Első kérdés lehet tehát, hogy mi indokolja a hitelek rendezését. Ismeretes, hogy a régebben és az öt-hat évvel ezelőtt alakult termelőszövetkezeti gazdaságokban legelőször a közös tevékenység, társadalmi, politikai feltételei jöttek létre. Ám a fiatal termelőszövetkezetekben nem volt még sem gép, sem megfelelő épület — a nagyüzemi gazdálkodás technikai, anyagi feltételeit fokozatosan kellett megteremteni. Az is természetes, hogy gépeket, épületeket, szőlőket, gyümölcsösöket, kertészeteket képtelenek voltak ezek a gazdaságok önerőből beszerezni, illetve berendezni; állami hitelekre szorultak. MA MÁR megállapíthatjuk, hogy a hitelekből megvalósított beruházások jól segítették a mezőgazdasági termelés növekedését, a termelőszövetkezetek gazdálkodásának megszilárdulását. A szövetkezetek dolgozói és vezetői nem bántak könnyelműen, hanem takarékosan, célravezetőén kezelték az államtól hitelbe kapott összegeket. Ezek a hitelek tehát betöltötték szerepüket. De fel kellett figyelni arra is, hogy évek óta a termelőszövetkezetek mind nagyobb gondokkal küzködnek a hitelek törlesztésekor. Ennek magyarázata •»vszerű: az annak idején hitelből vásárolt gépek, berendezések, épülétek értéke számottevően csökkent. Sőt közülük számos olyan is van, amely tulajdonképpen ma már a termelésben nem hasznosítható. Viszont mindezek a hitelek mostaniig megterhelek eev-egy szövetkezet gazdálkodását. Ezt az adott helyzetet felis| merve és értékelve határozott úgy a kormány, hogy 1966. január 1-től kezdődően a szövetkezetek minden gazdálkodási állóeszközét újra kellett értékelni. A teljesen elhasználódott épületeket, felszereléseket, a gyümölcsösökhöz, kertészetekhez vagy más ültetvényekhez tartozó használaton kívüli berendezéseket törölték a szövetkezetek vagyonleltárából. Végeredményben ez az újraértékelés hfl képet nyújtott arról, bogy a termelőszövetkezetekben milyen értékű eszközök és berendezések állnak rendelkezésre a gazdálkodáshoz. A KORMÁNY intézkedése nyomán a termelőszövetkezetek 1965. december 31-i hitelállományából törölni kell azt a részt, amelynek az állóeszközök újraértékelése után nincs meg a fedezete és amelynek visszafizetése akadályozná a gazdálkodás további fejlődését. Végeredményben .tehát mód nyílik arra, hogy a termelőszövetkezetek — pénzügyi és hitelhelyzetüket újra rendezve — tiszta lappal kezdjék az újévet. Az is ésszerű rendelkezés, hogy a hitelrendezést az egyes termelőszövetkezetek vagyoni és jövedelmi helyzetéhez igazodva hajtják végre. Hiszen mi sem természetesebb: a gyengébb, mostoha természeti körülmények között gazdálkodó ‘ermelőszövetkezetek esetében a hiteltörlés mértékének nagyobbnak kell lennie, mint például a már erős és kedvezőbb helyzetben levő közös gazdaságokban. A HITELRENDEZÉSSEL együtt valósul meg az amortizáció teljes kiterjesztése is a termelőszövetkezetekben. Köztudomású, hogy ez év elejétől a gépek és gépi felszerelések pótlására, felújítására képeztek amortizációs alapot a szövetkezeti gazdaságok. Most január 1-től az amortizációs alapképzés kiterjed a .termelőszövetkezetek összes állóeszközére, tehát az épületekre, öntözőberendezésekre, kertészeti telepekre, szőlő- és gyümölcsterületekre, s egyéb "azdasági létesítményekre. Ezzel a termelőszövetkezetek ön'KVl gazdálkodásának további feltételei jönnek létre. H. L. Vöröshereszt-titkárok háromnapos továbbképzése A Vöröskereszt dunavecsei járási elnöksége Solton rendezte meg a járás Vöröskereszt- alapszervezeti titkárainak háromnapos továbbképzését. A mai napon a kiskunfélegyházi járás vöröskeresztes titkárainak tanfolyama fejeződik be, s a huszonkét résztvevő — akárcsak a solti tanfolyamon —. felmérte a járás vöröskeresztes munkájának legújabb eredményeit, és megismerkedett a soronkövetkező feladatokkal. Illést tart az Országos Termeloszövetkeze.i Tanács Az összefogás, s a KOFA-jutalom haszna 1967. áprilisára hívják össze az első országos termelőszövetkezeti kongresszust — javasolta az Országos Termelőszövetkezeti Tanács péntek délelőtt kezdődött ülésén Losonczi Pál földművelésügyi miniszter, a tanács elnöke. Az ülés napirendjén több olyan nagyjelentőségű téma szerepel, amelynek elvi vonatkozásairól az MSZMP IX. kongresszusa határozott: így a termelőszövetkezeti földtulajdon megteremtése, a termelőszövetkezetek működésének és gazdálkodásának kérdései, a területi termelőszövetkezeti földtulajdon megteremtése, a termelőszövetkezetek működésének és gazdálkodásának kérdései, a területi termelőszövetkezeti szövetségek létrehozása és feladatai, valamint az 1967. január 1-én életbelépő új termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer. A tanács foglalkozik az országos termelőszövetkezeti kongresszus előkészítésével kapcsolatos feladatokkal is. Az Országos Termelőszövetkezeti Tanács ülésén részt vesz Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának tagja és Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára is (MTI) A Kalocsai Járási Tanács V. B. kezdeményezésére, társadalmi összefogás jóvoltából öregek napközi otthona nyílt meg Foktőn. A megyei községfejlesztési versenyben tavaly elért eredmények jutalmául, a járásnak ítélt pénzösszegből 20 ezer forintot Foktőnek juttatott a járási tanács vb különböző felszerelésekre. Saját KÖFA-alap- jából a községi tanács 60 ezer forintot szavazott meg a szociális otthon további fejlesztésére. Gyönyörű klubszobát rendeztek be a legnagyobb kényelemmel negyven, munkában megöregedett személy részére. os számos más szórakozási lehetőség várja a megérdemelt pihenésre vágyó idős embereket A napközi otthon lakói közül huszonötén a helyi Béke Tsz nyugdíjasai, akiknek élelmezéséről a termelőszövetkezet természetiben gondoskodik. Bizonyos térítési díjat mindössze öten fizetnek. A jövő évtől kezdve az öregek napközi otthonának fenntartását teljes egészében állami költségvetésből biztosítják, MW« Sind««
