Petőfi Népe, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-09 / 290. szám

Fokozni kell a munka hatékonyságát A megyei NEB vizsgálatainak tapasztalatai Munkaértekezleten beszélték meg a Bács-Kiskun megyei Né­pi Ellenőrzési Bizottság vezetői és munkatársai az elmúlt év vizsgálatainak tapasztalatait, a munka során felmerült nehéz­ségeket, a következőkben a ha­tékonyság fokozására irányuló legfontosabb tennivalókat. Köz­ismert, hogy milyen szerteágazó, sokoldalú ellenőrzést folytatnak a népi ellenőrök megyénkben, hogy feltárják a néhol előfordu­ló szabálytalanságokat, vissza­éléseket és a helytelen nvunka­Mérlegen ax egyéves munka Önkéntesek a közrend és a közbiztonság szolgálatában Az elmúlt héten bonyolí­tották le a járási székhelytiten az önkéntes rendőri tanácsko­zásokat, ahol egy év munkáját értékelték. Az eredmények és a hiányosságok alapos mérle­gelése, a következő év felada­tainak, konkrét tennivalóinak megbeszélése azt bizonyította, hogy a megyei rendőr-főkapi­tányság a párt határozatainak megfelelően jelentős figyelmet szentel az önkéntes rendőri munka szélesítésére, a társadal­mi munkások bevonásával, a közrend és a közbiztonság szi­lárdítására. Az értekezletek, ahol több százan vettek részt, önmagukban is demonstrálták az önkéntes rendőri csoportok működésének szükségességét és léiének realitását. A beszámolókból és a hozzá­szólásokból kitűnt, hogy Bács- Kiskun megyében több mint 270 önkéntes rendőri csoport tevékenykedik 2500 társadalmi munkással, akik több tízezer szolgálati órát fordítottak _ a járőrszolgálat ellátására, a gép­járművek ellenőrzésére, azon­kívül a bűnmegelőzésre. Az önkéntes rendőrök vállalva a népszerűtlenséget, a nehéz éj­szakai szolgálatot, feláldozva szabad idejüket, lelkiismeretesen a munkahelyükön és azon kívül is kiváló munkát végeztek a társadalmi tulajdon megóvása érdekében, leleplezték, megaka­dályozták a különböző bűncse­lekmények elkövetését. Összességében elmond­hatjuk: Bács-Kiskun megyében tevékenykedő önkéntes rendőri csoportok ez alatt az egy esz­tendő alatt több mint száz bű­nöző elfogásában vettek részt tevőlegesen, vagy nyújtottak ahhoz segítséget. Tovább foly­tathatjuk a felsorolást. Az ön­kéntes rendőrök több mint öt­ven esetben érték tetten a kü­lönböző bűncselekmények elkö­vetőit és gyors intézkedésüknek volt köszönhető, hogy a bűnö­zők nem folytathatták tovább tevékenységüket. Az önkéntes rendőrök ezekben az esetekben kivétel nélkül ártalmatlanná tették az elkövetőket, előállítot­ták őket a kapitányságokra. Nagyon jelentős az önkéntes rendőri csoportoknak a meg­előző intézkedésben vállalt sze­repük is. Az egyéves munkát áttekintve a társadalmi mun­kában dolgozó rendőreink közel háromezer esetben hívták fel a hivatásos állomány tagjainak figyelmét, tettek bejelentést, észrevételt, különböző, a bűn- cselekményeket előidéző okok megszüntetésére. Ez pedig azt jelenti, hogy közel háromezer bűncselekmény elkövetését tet­tek lehetetlenné. A több mint 270 önkéntes rendőri csoport munkáját értékelve megállapít­hattuk: valamennyi csoport tel­jesítette feladatát, ám a jók között több kiváló önkéntes rendőri csoportról is. beszél­nünk kell! Ezek közül meg kell emiít^nünk a tiszaváoskei. az orgoványi, a kiskőrösi, a kun­szentmiklósi, a bácsalmási, a bajai, a csátaljai, a kiskunhala­si a balotaszállási, a kiskun- majsai és az alpari önkéntes rendőri csoportokat. Az önkéntes rendőri megbe­széléseken mindenütt jelen vol­tak a járás gazdasági vezetői, akik hozzászólásaikban a leg­nagyobb megelégedéssel beszél­tek az önkéntes rendőrök se­gítségéről. Egyhangú volt az az álláspont, hogy a társadalmi tulajdon védelmében a terme­lőszövetkezetekben, gyárakban, üzemekben milyen jelentős tá­mogatást nyújtottak a társadal­mi munkások. A bajai önkéntes rendőri értekezleten a vállala­tok igazgatói, a termelőszövet­kezetek vezetői kijelentették: minden anyagi lehetőséget meg­adnak az önkéntes rendőröknek ahhoz, hogy szolgálatukat el­láthassák. 1 úrsadalmunk egyre vál­tozó szemléletét bizonyítja az a tény, hogy az önkéntes rend­őrök száma egy év alatt 200 új társadalmi munkással gyarapo­dott. Gyakorlatilag a régi ön­kéntes rendőrök néhány kivé­tellel továbbra is szolgálati he­lyükön maradtak, ám bővülő számuk új feladatok megoldá­sát eredményezheti. Napjainkban sok szó esik a közrendről, a közbiztonságról, a társadalmi tulajdon megvé­déséről, az állampolgári fegye­lem betartásáról. Sajnos, akad­nak még olyanok, akik álla­munk törvényeit, a szocialista együttélés szabályait nyereség- vágyból, vagy meggondolatlan­ságból megszegik, vagy próbál­nak illetéktelen anyagi előny­höz jutni. Nos, az önkéntes rendőrök, akik a gyárakban, a földeken dolgoznak, már csírá­jában elfojtanak minden olyan kezdeményezést, amely a tár­sadalom gazdasági, vagy jog­rendje ellen irányul. Az önkéntes rendőri cso­portok tagjai, akárcsak a hiva­tásos rendőri állomány, derekas munkát végeznek, megtesznek mindent azért, hogy tovább szi­lárduljon a megyében a köz­rend és a közbiztonság. Gémes Gábor PEXOri NÉPI A Magyar Sroela’lsta Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottság» és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő- dr Weither Dániel Kiadja a Báea megyei Lapkiadó Vállalat -elelőe kiadó: Mezei látván igazgat/ Szerkesztőség: Kecskemét. Váram Fanácsház Szerkesztóségi telefonközpont- S-l>. «9-1*. Szerkesztő otzottság IMS Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tét t/a Telefon: 11-OS Terjeszt) s Magyar Posta. flüőft7etéei ófi i nőnapra Iá forint Az éves tervben módszereket, azonban számos olyan kérdés vizsgá­lata is szerepelt, amely a lakosság ellátásával, szociá­lis és kulturális igényeinek a kielégítésével foglalkozik. Ilyenek voltak például a gyer­mek- és ifjúségvédelem, a vidé­ki lakosság közegészségügyi helyzete, a sportcélokra fordí­tott összegek felhasználása, a kereskedelmi hálózatfejlesztés tervszerűsége, slb. Megállapítot­ta a megyei NEB, hosv az el­lenőrzési munka úgyszólván át­fogta a népgazdasági ágak ösz- szességét. ezek országos szintű vizsgálatába a megyei népi el­lenőrök is bekapcsolódtak, s így összefüggéseiben tudták feltárni egy-egy terület jó és rossz ol­dalait. Ebben az évben mintegy 28 százalékkal csökkent, a megyei, járási vizsgálatok száma, ami egyrészt a gazdasági élet továb­bi megszilárdulásának a követ­kezménye. A számszerinti csök­kenés viszont lehetővé tette, hogy egy-egy területen mélyre­hatóbb, elemzőbb igényű vizs­gálatot végezzenek az ellenőrök. A népi ellenőrzés munkája döntő részben a társadalmi munkatársak tevékenységen alapszik. Az elmúlt évben. 1965-ben pél­dául 657 népi ellenőr működött társadalmi munkában a megyé­ben. De bejelentéseivel, pana­szaival jelentős mértékben ki­vette a részét a közérdekű cé­lok megvalósítása terén mutat­kozó visszásságok feltárásából a lakosság is. A népi ellenőr­zéshez közvetlenül beérkezett panaszok, bejelentések száma 1966-ban idáig 135 volt. Ezek­nek mintegy 60 százalékát saját hatáskörben vizsgálta lei a NEB. A lakosság jelzéseinek is szerepe van a témavizsgála­tok tervezésiben, kiválasz­tásában. A bejelentők és panaszosok leg­nagyobb számban különböző visszaélésekre, a társadalmi tu­lajdont sértő gazdálkodásra hív­ták fel a figyelmet, s gyakran kifogásolták a lakosság ellátá­sában található, nem kielégítő megoldásokat, az ügyek intézé­sében néhol megmutatkozó hi­vatali bürokráciát. A népi ellenőrzés tovább, munkája csak akkor lesz igazán eredményes, hatékony, ha a vizsgált üzemek, szervek veze­tői és irányítói jelentősége sú­lyának megfelelően értékelik az egyes megállapításokat, s min­den erejükkel a hibák kijavítá­sa, a munka megjavítása irá­nyában fáradoznak. G. S. Napközbeni A nagymama forintjai Fejkendős, töpörödött nénike áll a posta egyik ablakánál a hosszú sorban. Kezében kopott kis táskát szorongat, fényes, fiatalos szemeivel érdeklődő pillantásokat vet a körülötte sürgő-forgó emberekre. Látszik rajta, hogy nem jár gyakran ide, de azért nem a megillető- döttséget mutatja, hanem in­kább szeretné felhívni magára az emberek figyelmét: nézzétek én is itt vagyok, sorba állok, pénzt akarok feladni. Mert nem vagyok én olyan elesett, csak hát elszállt felettem az idő ... Az emberek többsége azonban fut a maga dolga után. Csak akik mögötte álltunk, figyeltük meleg szeretettel, megértő ag­godalommal. Mikor ő kerül sorra, márma- gyarázgatni is kezdi az ablak mögött ülő fiatalasszonynak: — Teccik tudni, ón pénzeket adok fel a kis onokáimnak. Ugye felveszi aranyos kisasz- szony? ... A kisasszony megnézi az ab­lak keretében felé mosolygó ezer ránctól barázdált madár­arcot és kedveskedve szól: — Persze, hogy felveszem .. A néni — látja, hogy nem valamiféle goromba hivatalnok­kal van dolga — komótosan ki­veszi a táskából az öt darab pénzesutalványt és mindegyik­hez száz-száz forintot téve be­csúsztatja az ablakon és ma­gyaráz: — Van nekem öt kis ono- kám. Ez lesz nekik a karácso­nyi ajándék. Ugye, megkapják még addig lelkem? Mert mesz- sze laknak ám! Azért is adom fel ilyen jókor. Megvan nekem ez a pénz már két hónapja. A nyugdijamból tettem el egy- egy kicsit. A postás kisasszony érti a nénit, s látom rajta, szeretne kihajolni a parányi ablakon és megcsókolni a nagymamát. A sorban levő embere«: nem tü­relmetlenkednek, békességgel hallgatják az idő® asszony meg­indító szavait. Mikor a töpörö­dött anyóka visszakapja a fel­adóvevényt, akkurátusán a ko­pott kis táskába teszi és körül­tekintve elballag. Szerettem volna megkérdez­ni tőle: — Tessék mondani, né­nikém, az unokák szoktak-e a nagymamának ajándékot kül­deni, gondolnak-^ magára eny- nyi szeretettel és megérdem- lik-e, hogy a nyugdíjból össze- rakosgatott pénzt elküldje ne­kik? Segítenek-e, ha elfogyott a tüzelő, ha megroggyant a háztető, ha új nagykabát kelle­ne az éles, téli szelek ellen ...? De nem kérdezhettem meg, mert utána rám került a sor, s ő is olyan gyorsan elkocogott, szinte elrepült, mintha a bol­dogságtól szárnyakat kapott volna. Tudom, hogy ilyenek a nagy­mamák, viszont tudom azt is, hogy az unokákból is öreg nénik, bácsik lesznek egyszer. De vajon ilyenek-e? — gél —• « Sar'S-Iskola — házilag nács — Ritter Bá­lint vezette házi építőbrigádja létrejötte. 1963 óta sokfelé meg­fordult a bajai járásban, ahol segítségre volt szükség. A leg­kedvesebb számukra mégis az a munka, amely szűkebb hazá­jukban kínálkozik. Például a nyolctantermes iskola, melynek egyik szárnyában már zajlik a tanítás, de a másik felében az Se busz,se út Bács-KlsJrun rnceyei Nsomde Kecskemet - Telető»« u-as Index: MM Buszmegállóra emlékeztető ösz- tövér vasoszlopot nem találni Tabdi főutcáján. Tabdinak egy­szerűen nincs autóbuszközleke­dése. Aki Kiskőrös, vagy Kecs­kemét irányában akar buszra szállni, annak gyalog kell kiza­rándokolnia a Páhi*— Kiskőrösi útkereszteződéshez — a község központjától számított jó há­rom kilométeres távon. Flaisz Ferenc községi tanács­elnök, aki — keceli lakos lévén — ugyancsak levezekli naponta a hat és fél kilométert, panasz­kodik: a nyáron, egy hónapon át, már volt buszjárat, de be­szüntette a MÁVAUT, mondván, hogy a jármű nem volt kihasz­nálva. De miként is használhat­ták volna ki, amikor teljesen bizonytalan „menetrend” sze­rint közlekedtették, egyik nap­ról a másikra sokszor félnapos eltérések mutatkoztak az indu­lásban? Igaz, van Tabdinak vasúti megállója is. méghozzá a Buda­pest—Kelebia fővonalon. Maid- nem három kilométerre a falu­központtól. S méghozzá micsoda út vezet oda! Módomban állt vé­gigmenni rajta, és ezennel tud- tul adom: aki csak teheti, ne utazzon vonattal Tabdiba. Három évvel ezelőtt már el készült a megállóhoz vezető út kikövezésének a terve. Mintegy két kilométer hosszan, mivel a mostanihoz képest jókora átvá­gásokkal rövidítettek volna raj­ta. Sajnos, a kövesút jelenleg is csak a pauszpapíron létezik, elkészítésére semmi kilátás. Ho­lott megépítéséhez a helybeli Szőlőskert Tsz is hozzájárulna. Végeredményben: se busz, se út. Pedig a másfél ezres lélek­számú Tabdi — hasonlóan az ország és a megye többi közsé­géhez — mind nagyobbat léleg­zik, fejlődik, még inkább sze­retne bekapcsolódni az ország­világ vérkeringésébe. Lakói, kü­lönösen az a húsz. vagy har­minc, akik naponta bejárnak Kiskőrösre, remélik, hogy ehhez legalább a napi kétszeri busz­járat hozzásegíti őket. —-i —1. építők szorgoskodnak: a tanter­mek belső vakolását végzik a brigád tagjai. Munkakedvben nincs hiány — vallják —, bár a pala se hiányozna! Mostmár csak ez akadályozza a közéi két­millió forint költséggel, épülő új iskolaszámy befejezését. S az­tán megszűnik a helyi általános iskola szétszórtsága és teljesül­het a szülők kívánsága is: a postával szemközti jelenlegi né­hány tanterem iskolai napközi célját szolgaija majd. A házi építőbrigádnak pedig — jöhet a következő feladat! Hiszen építe- nivalóban nincs hiány. A kunpeszériek hozzájárulása A dunavecsei járás egyik legkisebb községében: Kunpe- széren szép eredményeket ér­tek el a társadalmi munka te­rén. A november 30-i állapot­nak megfelelően, a község fej­lesztéséhez nyújtott társadalmi segítség értéke 64190 forint, ami lakosonként 84 forintnyi munkaértéket jelent. A helybeliek segítsógkínála- tának ismeretében elérhetőnek tűnik a kunpeszéri törekvés: az év végéig 10 ezer forinttal sze­retnék növelni az idei társa­dalmi munka értékét Elvégre a megyei KÖFA-verseny ez évben Is folyik, s ez bizony szép hozzájárulás a múlt évi versenygyőztes járás eredmé­nyeihez Cs. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom