Petőfi Népe, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-08 / 289. szám

1966. december 8, csütörtök >. oldal takarmánj — több jószág A szakosítás eredményei a kiskunhalasi tsz-ekben Érdekes témát tárgyalt nem­rég a Kiskunhalasi városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága. A mezőgazoasagi állandó bizott­ság előterjesztését vitatta meg a varos termelőszö vetkezetei- nek szakosításáról. Ez utóbbit az állattenyésztés szempontjá­ból dolgozta iel a jelentés, mert hiszen közismert, hogy a vá­ros termelőszövetkezeteiben az új ültevények termőre fordulá­sáig ez a legjelentősebb üzem­ág. A megyei tanács tavaly két­napos ülésén hozott határozatot az állattenyésztés és a takar- mánytermasztés fejlesztéséről. E szerint a Homokhátságon, ahová Kiskunhalas is tartozik, az állatállomány mennyiségi fejlesztése nem kívánatos. A minőség javítása, a tenyésztés jövedelmezőbbé tétele viszont az elkövetkezendő időszak leg­fontosabb feladata. Ezért vált szükségessé, hogy az állandó bizottság kidolgozza az állattenyésztés szakosítására vonatkozó elképzeléseket, a ter­melőszövetkezetek vezetőivel közösen. A végrehajtó bizottság határozata értelmében a ter­melőszövetkezetek vezetői elké­szítették intézkedési terveiket. Most miután már egy esztendő eltelt, az állandó bizottság összegyűjtötte az eddig elért eredményeket és meghatározta a további feladatokat. Terven felül 14 vagon Megállapították a jelentés készítői, nogy nagy kárt oko­zott a takarmányozáSDan, a gondozásban és az elhelyezés­ben az ez év közepéig meg nem szűnő belvíz. A takar­mánytermő területet nem tud­ták növelni a közös gazdasá­gok, hiszen a szántóik 27 száza­léka belvíz következtében ve- tetien maradt, összesen szántó- területük 45 százalékán ter­mesztettek takarmányt. Az ab­raktermő terület 11,5 százaléka pusztult ki vízkár következté­ben. Kedvezőbb a helyzet a kukoricatermés szempontjából. A vízborítás következtében egyes területeket csak később tudtak termelőszövetkezeteink hasznosítani, így ezeken a rövi- debb tenyészidejű és keveseb­bet termő fajtákkal kellett a vetést elvégezni. Ennek ellené­re a város termelőszövetkezetei átlagosan holdanként 15,6 má­zsa kukoricát termesztettek má­jusi morzsoltban számítva. Ez az eddigi legjobb átlagtermés a városban. Terven felül több mint 14 vagon májusi morzsolt kukoricát takarítottak le, a tervezettnél 10 százalékkal ki­sebb területről. Ez köszönhető — a kedvező időjárás mellett — a sortrágyázás szélesebb kö­rű bevezetésének, hiszen a ku­koricavetés 30 százalékán ezt a módszert alkalmazták. Több silótakarmányt is ké­szítettek a termelőszövetkeze­tek, mint tavaly. Ehhez a csak­nem 750 holdnyi másod- és tarlóvetés segítette őket. örven­detes, hogy 53 százalékkal több keveréktakarmányt vetettek el az ősszel, mint az elmúlt év­ben. Alkalmazzák a majorok menti vetésforgókat és másod­növényként ezen a területen silókukoricát termesztenek. Csak a Vörös Októberben A nagy tartalékot képező rét- és legelőterületek intenzív meg­művelése sajnos az előzetes ter­vek ellenére még csak a Vörös Október Termelőszövetkezetben folyik. Itt a 150 katasztrális hold javított gyepterületen há­romszoros termést takarítottak be, mint a szokásos. Jövőre eb­ben a szövetkezetben már 450 holdon folyik intenzív rét- és legelőgazdálkodás. A szakosítás egyik feltétele, a takarmanytermesztés, így fest a város termelőszovelKezetei- ben. A tapasztalatok szerint az idei takarmányalap jóval meg­haladja az elmúlt évit. A szük­séges mennyiségű takarmány azonban még mindig nincs biz­tosítva. ' A szakosítás után a Vörös Október Termelőszövetkezet egyik legnagyobb szarvasmarha­tenyésztő gazdaság. Az évi te­nyésztési eredményeket értékel­ve most is első helyen áll. Az állattenyésztés szakosítá­sában a legnagyobb változást a sertéstenyésztés és a hizlalás jelentette. Ez be is fejeződött, mert tenyésztéssel csupán a Szabadság és a Vörös Október, hizlalással pedig ezen a két tsz-en kívül még a Vörös Szik­ra Termelőszövetkezet foglalko­zik, melynek alapanyagot a két tenyésztő termelőszövetkezet biztosít. Elég, ha csak annyit említünk meg, a szakosítás azt jelentette a város területén, hogy míg 1963-ban 923, tavaly már 2118, az idén pedig 3400 hízott sertést adnak az ország­nak. A következő évektől szá­mítva pedig a háromezer kö­rüli hízott sertés rendszeresen meglesz a gazdaságokban. A pulyfcatenyészlés fellendítéséért Talán még egy érdekessége* érdemes megemlíteni, azt, hogy a hagyományos pulykatenyész­tés ismét fellendülőben van. A Vörös Október Termelőszövet­kezet kezdeményezésére másik két közös gazdaság, a Paprika Antal és az Üj Élet' is foglal­kozik ezzel az üzemággal. A végrehajtó bizottság alapo­san, elemzően tárgyalta meg a szakosítás ügyét. Számos fontos határozatot hozott az állatte­nyésztés további fejlesztésének segítésére. Sok gond van még, hiszen egyes termelőszövetkezetekben nem fejlődött úgy ez az üzem­ág, ahogyan kívánatos lenne. Magas még a takarmányfel­használás is. Éppen ezért szük­séges, hogy a jó módszereket népszerűsítsék és minden erő­vel arra törekedjenek a közös gazdaságokban, hogy olcsóbbá váljon a tenyésztés, csökkenjen az önköltség, amellett, hogy a hozamok növekednek. K. S. Megismerték a szakmát Lassan túljutnak a kezdet nehéz idő­szakán a Kiskunfél­egyházi Kézműipari Vállalat új, bácsalmási konfekciórészlegé­ben dolgozó asszonyok. Néhány hét alatt megismerkedtek a var­rógépek kezelésével és napról-napra több, jó minőségű konfek­cióáru kerül ki a kezük alól. Rugalmasan alkalmazkodva az igényekhez Idén is új cikkekkel jelentkezett a Kiskőrösi Vegyes Ktsz A Kiskőrösi Vegyes Ktsz idén ismét bebizonyította, hogy sok olyan szakemberrel rendelke­zik, aki nemcsak a termelés szervezéséhez, hanem a piacku­tatáshoz, a kereskedelmi mód­szerek alkalmazásához is jól ért. Az év elején váratlanul meg kellett szüntetnie a szövetke­zetnek a bukósisak gyártását, mert a belföldi piac telítődött Felhívás az állami gazdaságok dolgozóihoz A Földművelésügyi Minisztérium Állami Gazdaságok Főigaz­gatósága, a MED ŐSZ elnöksége és a KISZ Központi Bizottság Titkársága felhívással fordul az állami gazdaságok dolgozóihoz, hogy a kongresszusi munkaverseny tapasztalatait felhasználva keljenek versenyre az 1967. évi gazdasági feladatok sikeres tel­jesítéséért. A gazdaságirányítás új rendszerének fokozatos bevezetése már 1967-ben az eddiginél nagyobb önállóságot biztosít az állami gazdaságoknak, s a helyi adottságok, lehetőségek teljesebb kihasz­nálásával, a hozamok növelésével egyidejűleg ösztönöz a költségek csökkentésére, a gazdálkodási eredmények javítására. A felhívás részletesen felsorolja az 1967. évi verseny főbb cél­kitűzéseit. A kenyérgabona-termelés, a takarmány-, a gyümölcs-, szőlő - és zöldségtermelés, az állattenyésztés, a gépkihasználás terén, továbbá a munkaszervezés és az ösztönző bérezés tekinte­tében. (MTI) és a kereskedelem — jó hogy eljutottunk idáig — ma már óvakodik attól, hogy raktárra vásároljon. „Ott állt megfürödve” a ktsz egy 160 munkást foglalkoztató részleggel, aminek idén 25 mil­lió forint értékű termelést irá­nyoztak elő. Nem a termelés, illetve a nyereség kiesése — a bukósisak a jól jövedelmező cikkek közé tartozik — aggasz­totta leginkább a ktsz vezető­ségét, hanem az, hogy ha jobb megoldást nem talál, másfél- száz embert utcára kell tennie. A megoldás csak az lehe­tett, hogy a lehető legrövidebb időn belül olyan cikkekkel je­lentkezik a kereskedelemnél, amelyekre még ez évre szerző­dést köthet. Természetesen ez­zel párhuzamosan fel kellett készülni a gyártásra — anyag, szerszámok stb. — és mindezt év közben megoldani manap­ság nem kis dolog. Nem kis dolog még akkor sem, ha tud­juk, hogy a ktsz-ek rugalma­sabb gazdálkodást folytathat­nak mint akár a tanácsi, akár a tárca vállalatok. Sikerült megoldani a fogas kérdést. A kimutatott új cik­keket örömmel fogadta a ke­reskedelem. Rekord idő alatt készültek a tervek, gyártási programok és tanulta meg a munkások egy része az új áru­féleségek gyártását. így még az év vége előtt 15 ezer össze­csukható fémródlit, 7—8 ezer poliuretán habból készült eam- pingmatracot és tekintélyes mennyiségű műbőr utazótáskát, tv-asztalkát, szobalétrát szal­ut a kereskedelemnek a ktsz. Nem lesz lényeges csökkenés a tervhez viszonyítva a nyere­ség vonalán sem, mert az első félévi átmeneti csökkenés után, a termelékenység gyorsan a kívánt szintre emelkedett és az év végéig jórészt megtérül a „felszerszámozás” költsége is. A kiskőrösi ktsz rugalmas termelésirányítását nyugodtan példaként állíthatjuk azok elé a vállalatok elé, amelyek — úgy tűnik — nagyon nehezen tanulják meg, hogy már most is, de a jövőben egyre inkább, gyorsan kell alkalmazkodni a kereslet változásaihoz. Ismét hangsúlyoznunk kell természe­tesen, hogy ma még számos olyan kötöttség nehezíti az ál­lami vállalatok munkáját, amelyeknek a megszüntetése a gazdaságirányítási rendszer re­formjától várható. B. D. TEENAGER MELODY? Sápad: arcú, kisírt szemű fiatal­ember ül vélem szemben a kecskeméti rendőrkapitányság egyik szobájában. Ne­ve Kovács János, kora 18 év, foglalko­zása ipari tanuló, iskolai végzettsége gimnáziumi érettségi. Miért van itt, mi­lyen bűn terheli ennek a kamaszkorú fiúnak a lelkiismeretét? Mi csábította bűlúe annak a két becsületesen dolgozó embernek a gyermekét, akik maguktól tagadtak meg inkább mindent, hogy őt boldognak lássák? Kérdések, olyanok, amelyekre éppen a bűnöstől várjuk a választ. Nehezen, el-elcsukló hangon kezdi. — Egyik barátommal, Albrecht István­nal még október elején elhatároztuk, el­megyünk Jugoszláviába, s megnézzük a tengert... Nem!... Nem volt más cé­lunk, csupán ez, a tengert szerettük vol­na látni — bizonygatta, bár szavai nem voltak meggyőzőek. — Október 22-én indultunk el Kecskemétről, s délután Szegeden voltunk. Pénzünk alig volt, te­hát néhány apróságot el kellett adnunk... Én?... Igen, én egy órát, egy inget és egy fényképezőgépet adtam el ötszáz fo­rintért, Pista meg a fényképezőgépét és más holmikat. Sok emberrel beszéltünk, s nagynehezen sikerült jugoszláv állam­polgároktól 25 ezer régi dinárt vásárol­nunk ... Este Ásotthalom községbe utaz­tunk. ahol Albrecht Pisti ismerős volt... Éjszaka? Az egyik kis erdőben aludtunk, majd a nálunk levő iránytű és földrajzi atlasz segítségével elindultunk a határ felé ... Nem, nem féltünk... Hajnalo- dott, amikor a határhoz értünk. Pista hátrafelé, én pedig rendesen mentem át a felszántott területen... Arra gondol­tunk, hogy így a határőrök semmit sem vesznek észre... Délelőtt már Szabadkán voltunk, s ezután gyorsan ment minden. Vonatra ültünk, s elutaztunk a tenger­hez. Nem érte meg, tessék elhinni... Alig egy-két órát fürdöttünk, amikor ha­talmas vihar támadt. A pénzünk is el­fogyott, s még azon a napon elfogtak bennünket a jugoszláv rendőrök... Ak­kor már féltünk, eszünkbe jutott, meg­büntethetnek bennünket... Jól sejtettük. A jugoszláv rendőrségen 10 napot vol­tunk bezárva a fogdába, s november 23-án visszahoztak bennünket... A fiú elhallgatott. A történetből, amelyet már vagy százszor elmondott, egyetlen dolog hiányzott, s ezt ő is érezte: miért? ötölt-hatolt, a kaland­vágyra hivatkozott, ám szavai mögött sejteni lehetett valamit, amit nem mert kimondani. Nem erőltettem, amikor hir­telen zokogás rázta meg, s kibuggyant belőle a szó, felszabadult benne a gátlás, a félelem. — Miért, miért? ... olyan sok szépet mondtak a Szabad Európa rádióban... a Teenager Partyn a tengerről, a nyugati városokról... Hallgattam a beatles szá­mokat, s közben Cseke Lászlót, aki üze­neteket is közvetített... Tessék elhin­ni én nem akartam tovább menni, be­csületszavamra — hirtelen elhallgatott, majd magába roskadva legyintett a ke­zével — nincs nekem már becsületsza­vam ..; Zokogó gyerekember, aki túl későn döbbent rá, mit is tett szüleivel, hazájá­val, önmagával szemben. Eljátszotta a becsületét, a bizalmat, s mindezt miért? A fülbemászó, s a fiataloknak olyan ked­ves „beatles” számokért, amelyek szüne­teiben behízelgő hangon dicséri a nyu­gati világot Cseke László úr, a müncheni Szabad Európa rádió riportere. Nem, ő nem szidja a mi világunkat, sőt olykor dicséretektől sem riad vissza, mert' mi­közben dicséri a magyar felsőiskolai ok­tatás eredményeit, mellékesen megjegyzi, hogy Kiss János, aki 1956-ban disszidált, már saját Volkswagenén megy dolgozni, sőt az autó jótulajdonságairól nyilatkoz­tatja ezt, a nem tudni honnan odakeve­redett Kiss Jánost S ezután újból fel­harsan a beat-zene. A mellékesen odavetett mondat a ha­zugsággyár legújabb terméke, amely akár a lassan ható méreg, cseppenként adagol­va mételyezi meg a divatos zenét ked­velő fiatalt. Mert a kamasz először csak a muzsikát hallja, a vad ritmust, majd az odavetett, s a fiatal fülének tetsző mondatokat. Később a legmodernebb tánczene a hazugságok tömegével fűsze­rezve hihetővé válik a kamasz amúgy is ingatag gondolatvilágában. Felkerekedik, s a szülők lemondásából származó fo­rintokért vett karórát, divatos ruhát el­kótyavetyéli, hogy ;,teenager”-ként rózsa­színű álomeolyók között a világot járja. Am Szörnyű az ébredés, amelyet még a Teenager Melody sem tud visasz- talóbbá tenni! Gémes Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom