Petőfi Népe, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-07 / 288. szám
IMS. december 7. szerda 3. oldal Önállóság a tervezésben, a beruházásokban és az értékesítésben Három,százhúszmilliós növekedés Ev vége elült a falusi vendéglátás és kereskedelem A megye 13 állami gazdasága több mint 150 ezer holdon gazdálkodik. A már elkészült, s az 1970-ig szóló távlati tervek nem akármilyen fejlesztést, egyebek között az éves termelési érték 300 millió forintos növelését tűzték ki célul. Hogyan érhetik el ezt a korszerű mezőgazdasági nagyüzemek? — erről érdeklődtünk Miklós Jánostól, az állami gazdaságok megyei igazgatójától, Káposztás Gyula főagronómus- tól és Augusztin Károly köz- gazdasági és beruházási osztályvezetőtől. IGAZGATÓ: A fejlesztés irányvonalait, a vetésszerkezet ésszerű kialakítását már évekkel ezelőtt meghatároztuk. Ezek helyességét a gyakorlat bebizonyította, alapvető változtatásra ezúttal nesm is volt szükség. PETŐFI NÉPE: Ilyen körülmények között milyen szerepe lesz az önállóságnak? OSZTÁLYVEZETŐ: öntevékenységre buzdítja a gazdaságokat, s a sajátos adottságok jó kihasználására. Jövőre már csak négy kiemelt termék lesz: a kenyérgabona, a hús, a napraforgó és a cukorrépa, amelyekből kötelező mennyiséget kell „hozniuk” ■ a gazdaságoknak. Igaz, a szőlő és a gyümölcs mindegyiknél nagyobb tételt képvisel a megyében, kötelező megtermesztésüket nem volt szükséges előírni, hiszen adott területekről van szó, évelő kultúrákról. > IGAZGATÓ: Legalább ilyen jelentős, hogy saját pénzügyi alapjukból tetszés szerint határozhatják el az adott körülmények között leghamarabb megtérülő új beruházásokat. Az erre a célra fordítandó összeg a harmadik ötéves tervben eléri a 94 millió forintot. Korábban például a főigazgatóság előírt számú és típusú gép vásárlására adott keretet, s ezt igyekeztünk elosztani, ahogy lehetett. Ez az idejétmúlt módszer már az idén megszűnt, a beszerzési törekvéseknek csak az szabott határt, hogy egyes géptípusokból hiányos volt az ellátás. Hasonló önállóság érvényesül az épületek létrehozásában is. A saját alapból történő kiegészítést, pótlást nem kötik bürokratikus akadályok, a gazdaságok akár öt évre előre is megtervezhetik, mit akarnak építeni, gyűjtögethetik rá a pénzt. Elsősorban is a szociális létesítményeket, munkásszállátizenhárom. nagyüzem terveiről sokat bővítik, hozzák rendbe, mert ezekre eddig nem sok gondot fordíthattak. Aztán jövőre újabb hat állandó jellegű KISZ-tábort építenek, s így ezek száma tízre növekedik. Ezeket az év minden részében jól ki lehet használni. PETŐFI NÉPE: Az önállóság a bérezésben is megmutatkozik? OSZTÁLYVEZETŐ: Természetesen. A bérkeret elosztásáról kimondottan a gazdaságok döntenek. A közvetlen anyagi érdekeltségre helyezik a fősúlyt, azzal a céllal, hogy a végtermék után bérezzék a dolgozókat. Ez a törekvés úgy is értendő, hogy a bér minél nagyobb hányadát kapják prémiumként. A rugalmasabb bér- gazdálkodás a legnagyobb dologidőben módot ad a családtagok bevonására, sőt a családi művelésre is. PETŐFI NÉPE: Az ésszerűbb vetésszerkezet önmagában is termésnövelő tényező, minthogy a gazdaságok nem foglalkoznak olyasmivel, amihez nincsenek meg a feltételek.' De mindezen túl mi az alapja a terméshozamok további növelésének? FÖAGRONÖMUS: Mindenekelőtt a talajerőpótlás, a tápanyaggal va’v gazdálkodás. Ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni. A tervek teljesítéséhez szőlőből 30 mázsát meghaladó, gyümölcsből pedig 60—100 mázsás átlagot kell elérni. Ezt pedig csak a telepítéskor adott holdankén- ti 200—300 mázsa szerves- és 20—25 mázsa vegyes műtrágya, továbbá e mennyiségeknek az évenként biztosított fele-harmada teszi lehetővé. Végeredményben tízezer vagon szervesanyagra lenne szükség évente. PETŐFI' NÉPE: Hogyan lehetne szert tenni ekkora mériy- nyiségre? FŐÁG RONÓM US: Nagyobb mértékben kell felhasználni a megyében is gazdagon fellelhető tőzeget, lápföldet, s ezzel egyúttal az állattenyésztés egyes, kevésbé abrakigényes ágazatainak a fejlesztésére van szükség. Így például Hosszúhegyen, Kiskunhalason, Helvécián, Izsákon, Kunfehértón növeljük a szarvasmarha, illetve a juhtartást. Ügyelnünk kell arra is, hogy mindegyik gazdaságban összhangban legyen a takarmánybázis és az állatlétszám. Ennek érdekében néhány nagyüzemben csökkenteni is kell az abrakigényes állatfajok, főleg a sertések számát. IGAZGATÓ: Végül is 1970- re az egy holdra jutó hozam értékét 30 százalékkal, vagyis a mostani 6474 forintról 8700 forintra kell növelni. Ezt részint az új telepítések termőre- fordulása teszi lehetővé. De előbbre kell lépnünk a szántóföldi termesztésben is. A költségek csökkentésében mind nagyobb szerepe lesz a gépesítésnek. A kukorica 44 százalékát már az idén is gépekkel takarítottuk be. Egy-két éven belül a kukorica törés ismeretlen munka lesz a gazdaságokban. Küszöbön áll a cukorrépa teljes vegyszerezése. A harmadik ötéves tervben telepítünk 1900 hold cellulóznyárjast, továbbá 388 hold gyümölcsöst és 872 hold minőségi borszőlőt. A gépek jó kihasználása végett általánossá tesszük a szervizhálózatot. PETŐFI NÉPE: Befejezésül megkérdezzük: a gazdasági reformok milyen lehetőségeket ígérnek az értékesítésben? OSZTÁLYVEZETŐ: Megszűnik a felvásárló vállalatok monopolhelyzete, s így mindegyik gazdaság azt az utat keresi és találja meg terményeinek értékesítésében, amelyik számára a legkedvezőbb. Java boraikat palackozzák a gazdaságok, gyümölcseiket standokon árusíthatják. Nemcsak bel-, hanem külföldön is. Az új kezdeményezések gyors elterjesztésére nagy gondot fordítunk, az eddiginél is jobb együttműködést alakítunk ki a termelőszövetkezetekkel, valamint más megyék állami gazdaságaival. Úgy gondoljuk, ezek a kapcsolatok is, segítik a gazdaságokat a 300 milliós növekedésben. h. n. Elöljáróban egy kis statisztika. A megye közel hatszázezer lakosának hozzávetőlegesen kétharmadát a földművesszövetkezeti boltok látják el különböző árucikkekkel. Kétségtelen tény, hogy a városi üzletek, az áruházak jelentős falusi vásárlóerőt kötnek le még mindig, a szövetkezoti kereskedelemben mégis évről évre ugrásszerű forgalomemelkedés tapasztalható. A 36 körzeti földművesszövetkezet kiskereskedelmi hálózata, amely 1121 üzletet foglal magában, 820 millió forintot kitevő forgalmat bonyolított le az első félévben, közel 10 százalékkal felülmúlva az elmúlt év hasonló időszakának eredményét. A 496 vendéglátó üzletnél a múlt év első feléhez képest ennél is nagyobb volt a forgalomemelkedés, hiszen a 141 milliós bevétel 21 százalékos „felfutást” jelent. Még nagyobb feladatok... — Az év második felében az első hat hónapot is felülmúló feladatok várnak a földműves- szövetkezetekre — mondotta Piukovics Miklós, a MÉSZÖV elnökhelyettese. — A szövetkezeti kiskereskedelem forgalmi előirányzata 932 millió, a vendéglátó üzletek terve 163 millió forint, s az előjelek szerint jelentős tervtúlteljesítésre számíthatunk december végéig. Ezt nemcsak a növekvő vásárlóerő, az évvégi zárszámadások segítik elő, hanem az élelmiszer, ruházati- és vegyes iparcikkek meny- nyiségének, választékának növekedése is. Űgylnevezett téli árucikkekből 10 százalékkal többel rendelkezünk, mint tavaly ilyenkor. Alapvető élelmiszerekből megfelelő az ellátás, tőkehúsból is jobban ki tudjuk elégíteni az Cukrászati kiállítás Lajosmizsén A lajosmizsei földművesszövetkezet cukrászüzeme a Nefelejts cukrászdában cukrászati kiállítást rendezett. A földművesszövetkezet bázis cukrászüzeme igen ízléses, bő választékú cukrászati termékeket állított ki. Hajdrik Imre, a cukrászüzem szocialista címért versengő brigádjának vezetője marcipán figurákat, grillás tortákat, csoko- ládétortáf, különböző roládféle- ségeket, tejszínhabos indiánereket és más hasonló finomságokat készített erre az alkalomra. A cukrászműhely kollektíyája egyébként november 30-án teljesítette ez évi tervét, s december hónapban több mint 2500 forint túlteljesítését vállalta. A lajosmizsei cukrászda havonta j több mint hatvanezer forint értékű cukrászati készítményt ad el, ezért érthető, bogy havonta 220 ezer forintos rekordforgal-! mat bonyolít le. igényeket az eddiginél. Az idén az fmsz-ek több mint 2500 sertést hizlalnak, s ezek többségének levágására-év végén kerül sor. Ezenkívül több mint 20 000 birka levágása is hozzájárult a falusi lakosság jobb húsellátásához. Szilveszferi eiGkészü.eSek — Hogyan készült fel az évvégi forgalomra a falusi vendéglátás? — Szeptember óta rendszeresek a disznótoros vacsorák az éttermekben. A véndéglőkben összegyűjtött moslékot több száz sértés hizlalásához használják fel. A falusi vendéglátás felkészült a családi ünnepek és egyéb rendezvények lebonyolítására, — Bácsbokodon például számos esküvői lakomát tartottak eddig az étteremben, s érdemes megjegyezni, hogy ez a „szolgáltatás” egyre kedveltebb a községekben. A 12 körzeti cukrászműhely termékeinek választéka bővült, sőt ha igénylik, van lehetőség előrerendelésre, házhoz szállításra is. A falusi vendéglőkben megfelelő mennyiségű étel, ital várja a szilveszteri közönséget, már leszerződtették a zenekarokat, ezenkívül mintegy nyolcvan fővárosi művész gondoskodik a vendégek szórakoztatásáról. — Az idén háromszor annyi háziasszony készíti el az ünnepi ebédet gázon, mint tavaly év végén, amit a falusi gázellátás javulása tett lehetővé. A kölcsönző boltok edényekkel, a disznótorokhoz szükséges kellékekkel várják a lakosságot, s ha már a disznótoroknál tartunk, elmondom, nem lesz fennakadás a rizs, és a különféle fűszerellátásban sem. Zöldségféléből, burgonyából van elegendő, és dióból több vásárolható, mint tavaly. A boltokban lesz paprika is. Mit ígér a falusi ajándékvásár? A MÉSZÖV elnökhelyettese a továbbiakban elmondotta: — A falusi boltok, a földművesszövetkezeti áruházak gazdag ajándékcikk-választékkal várják a vevőket. Szánkó, sítalp, karácsonyfa, karácsonyfa-függelékek, játékok, hanglemezek, könyvek egyaránt szerepelnek a listán, s megfelelő a televízió- és rádió- kínálat, akárcsak női és férfi ruházati és divatcikkek válaszegy-két hetet hazánk határain túl, s más foglalkozású társaimmal együtt csupán mellesleg figyeltesd fel a következőkre. Két és fél évvel ezelőtt Lengyelországban, a Balti-tenger partján járván, feltűnt, hogy a jóformán minden valamirevaló bort termelő ország itókái közül hiányoznak a mieink. Illetve: mindössze az Egri Bikavér volt kapható, palackban, s meglehetősen drágán. Tavaly nyáron az ausztriai Tauplitz- ban üdültem, s itt, ahol főleg télen, síszezonban, a nyugati turisták tízezrei fordulnak meg, a panziókban hírét sem isme* rik a magyar boroknak. A mi panziónk tulajdonosa jelentőségteljes kacsintással megkínált bennünket valami olasz vörösborral, amelynél zamattalanabb szőlőlevét még ritkán ittam. A kedveskedést a magammal vitt demizson nem is márkás tartalmából — háznál vásárolt rizlinggel — viszonoztam, mire a panziós odavolt a megle-_ petéstül. Ilyen jó bort mégnem gyakran ízlelhetett, mondta, pedig bevásárlás céljából járt már Itáliában, Francia-, Spanyol-' és Görögországban A kóstoló után kijelentette, hogy ellátogat hazánkba is nagyobb mennyiségű bort rendelni. Ugyancsak ausztriai tartózkodásom alatt a nyugatnémet és olasz turisták által elözönlött Hallstatt városka piacán szomorúan állapítottam meg, hogy magyar gyümölcs csak három „Hungarofruct”"os feliratú ládikóban szerénykedett a más országokból származó száz és száz láda szemre is silányabb, magas áron kínált tartalma között.. Volt ott sa- vanykás spanyol szilva, Ausztráliából és Kanadából (!) szállított alma, de nem volt a termőhelyét vonaton is hét-nyolc óra alatt elérhető magyar Jo- nathán. Becs több piacán hasonló volt a helyzet. Ez év szeptember elején a Magas-Tát- ra egyik üdülőhelyének népes piacán csupán egyetlen láda magyar szőlőt fedeztem fel. Egyik esetben sem volt nehéz arra következtetni, hogy a bor- és gyümölcsértékesítéssel foglalkozó külkereskedelmünk npm áll „hivatása magaslatán”, nehézkesen oldja meg felada" tát. Két éve, amikor a jó termés következtében nem kis gondott okozott boraink értékesítése, sajtótájékoztatón említettem is lengyelországi tapasztalatomat a bort exportáló Mo- nimpex egyik vezetőjének. Azt válaszolta, hogy a lengyelek nem szeretik a bort, a vodkát isszák. Hát persze. Ami nincs, amit nem ismer, amihez nem juthat az ember, azt nyilván nem szereti. Lengyelország közepétől északra — de másutt is — nem terem meg a szőlő, ezért .szoktak hozzá barátaink a répából, burgonyából főzött tömény szeszhez. De ha eljönnek hozzánk, bizony jóízűen és elismeréssel fogyasztják a mi zamatos homoki borainkat. Az Egri Bikavért mi is ritkán isz- szuk, a többi közt azért, mert nálunk is drága, s így vannak -vele a lengyelek is. Hát miért nem szállítottak és szállítanak exportőreink az olcsóbb borainkból is? Miért nem rendeznek kevéssé ismert borainkból, kóstolókat, kiállításokat, miért nem állítanak fel például borozókat a Balti- tenger partján, vagy egyebütt? Az osztrák panziósnak miért véletlen folytán kellett megtudnia azt, hogy nálunk is vásárolhat jó bort?! A miérteket a gyümölcsfélékkel kapcsolatban is emlegethetnénk. Egy szó, mint száz: a csupán futtában szerzett tapasztalatok is azt mutatják, hogy külkereskedelmünk nem végzi elég körültekintően és rugalmasan. minden lehetőséget keresve a piackutatást. A Sárfehér szőlővel kapcsolatos, cikkünk elején ismertetett bonyodalom okainak keresésekor az izsákiak elmondották: A harmincas években fogadtak két ügynököt, akik külföldön akkora vevőkört szereztek — mondhatnék: szerveztek — az étkezési szőlőnek, hogy munkájuknak köszönhetően sohasem volt probléma az exportálással. (Ebben természetesen az évről évre szállított áru egyenletes, jó minősége is közrejátszott.) Külkereskedelmünk sikeres lebonyolítása feszült politikai viszonyok, s más országok növekvő, árukínálata következtében az eddiginél dere- kasabb és minden évben meg- ismétlendő helytállást igényel az illetékesektől. Igényli az alaposabb piackutatást, a jobb külkereskedelmet az 1968. elején bevezetésre kerülő új gazdasági mechanizmus is. Az eddigi módszerek javítása, megváltoztatása nélkül csak sokasodnak a bonyodalmak, ami károsan hat vissza a termelésre, népgazdaságunk egészére! Tarján István téka. — A földművesszövetkezeti boltok a megye kiskereskedelmi forgalmának körülbelül felét bonyolítják. Hatalmas vevőtábor keresletét elégítik ki, ami bizonyos áruk esetében — a hazai ipar csekély termelése, vagy az import korlátozottsága miatt —• nehézségekbe ütközik. — Ez alól, sajnos, Bács megye sem kivétel — hangsúlyozta Piukovics elvtárs — bár, ebben az évben lényegesen csökkent a hiánycikklista. Töltelékáru, mák nincs elegendő, a pezsgőre ugyanez vonatkozik. Déligyümölcsöt — a citromot kivéve — egyáltalán nem árusítunk, pedig igényelné a falusi lakosság. Hiába keresik a zománcozott edényt, füstcsövet, s a tűzhelyellátás sem megfelelő. A különféle apró vasműszaki cikkek tekintélyes hányada évek óta egyáltalán, vagy csak elvétve kapható üzleteinkben — hogy csak néhány példát említsek. Az áruellátás, a falusi kereskedelem kulturáltságának további javításán kívül természetesen az a célunk, hogy hiánycikkekből is mielőbb kielégítsük a falusi lakosság igényeit. B. Gy.
