Petőfi Népe, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-06 / 287. szám

196«. december 6, kedd 3. oldal Ötletes gépjavítók Kifogyhatatlanok a munkát gyorsító, olcsóbbá és könnyebbé tevő újításokból a Kiskőrösi Gépjavító Állomás technikusai és szerelői. Mint fenti képünkön is látható, a hernyótalpas traktor lánckocsijának beállításához szükséges asztalt szerkesztettek. A berendezéssel felére csökkentették a munkaidőt, s így szívesen dolgoznak vele a futóműfelújító részegység szerelői: Tóth János, Váci Antal és Mad ácsi Antal. ÍÉSlIililllsii Minden irányban könnyedén mozgatható a sebességváltó, bár­mely részéhez hozzá lehet férni pillanatok alatt, sőt még a gépbe történő visszaszerelés is könnyebbé és gyorsabbá vált— vallja Torgyik Pál szerelő, az ugyancsak házilag készített szerelőállvány mellett. Az újítás jóvoltából sok nehézkes, aprólékos művelettől szabadultak, meg. _________________. Jó eredmények állami gazdaságainkban Országosan is jó eredménye­ket értek el a megye állami gazdaságai az őszi munkákban. A mélyszántást már november 20-ig befejezte valamennyi ál­lami gazdaság. 37 6&1 holdon forgatták meg a talajt. Figye­lemre méltó az is, hogy a be­takarítást is időben elvégezték. Többek között 4870 holdon, vagyis az összterület 43 száza­lékán géppel törték a kukori­cát. Érdemes azt is megemlíte­ni, hogy 7200 holddal nagyobb területre juttattak istállótrá­gyát, mint az elmúlt évben. A NEB megvizsgálta A közös vagyon védelme a megye termelőszövetkezeteiben A társadalmi tulajdon védel­mét vizsgálta nemrég a terme­lőszövetkezetekben a megyei népi ellenőrzési bizottság. E témakörben elsősorban az őszi betakarítási munkák tapaszta­latait összegezték. Megállapítot­ták, hogy a társadalmi tulajdon védelme egyre javul, a szövet­kezeti gazdák ügyelnek arra, hogy a közös vagyon károsított felelősségre vonják. A társadal­mi tulajdon védelme sok min­dennel összefügg, elsősorban a gazdák öntudatával, a vezetés­sel, a gazdálkodás fejlettségével. Összefügg a vezetéssel Legtöbb hanyagsággal a gyen­ge termelőszövetkezetkben ta­lálkoztak. ott is elsősorban ahol a vezetés nem megfelelő szín­vonalú. A gyenge termelőszö­vetkezeteknél azonban azt is fi­gyelembe kell venni, hogy bi­zonyos objektív nehézségekkel küzdenek, különösen a Homok­hátságon, ahol még nem ol­dották meg kellőképpen szőlő- és gyümölcstelepítéssel a terü­let hasznosítását, vagy jelenleg még nincs lehetőségük a gaz­dálkodás színvonalának olyan mértékű fejlesztésére, mint azt az általános követelmények megkívánják. Megállapítható, hogy a me­zőgazdasági erő-, és munkagé­pek, amelyek jelentős tételt kép­viselnék ma már a közös va­gyonban. az előző évekhez vi­szonyítva gondosabb védelem­ben részesülnek. A jobb anyagi körülményele között levő ter­melőszövetkezetek egy része fe­dett helyen is tudja tárolni eze­ket. Legtöbb közös gazdaság­ban, ahol erre nincs még lehe­tőség, bekerített helyen tartják a gépeket. A szabadban való tá­rolás, a korrózió elleni véde­lem azonban még nem megol­dott, a gépek letakarása, vagy védő festékkel való ápolása nem kielégítő. Ahol nem tudják a gépparkot bekeríteni, ott is megoldják az őrzését. Legtöbb helyen a központi major mel-' lett vonják össze az erő- és munkagépeket és éjjeliőr fel­ügyelete alatt tartják. Kinthagyott termények Az őszi munkák során talál­koztak az ellenőrök gyakran az­zal, hogy a felszedett termények jelentős része részben tárolási, részben szállítási nehézségek miatt átmenetileg a szántóföl­dön marad. A mátételki Győ­zelem Termelőszövetkezetben például 300 hold kukoricát le­törtek, azonban annak beszál­lításáról nem gondoskodtak, hu­zamosabb időn keresztül a ku­koricatáblán maradt a - termés. Hasonló volt •# helyzet 15 va­gon kiszántott burgonya eseté­ben is. A dávodi Rákóczi Ter­melőszövetkezetnél a vizsgála­tot folytatott népi ellenőrök 20 vagon burgonyát találtak a te­rületen felszedettemül. Az utób­bi összefügg értékesítési nehéz­ségekkel is, amely különösen a burgonya esetében jelentke­zett. az idén. A tapasztalatok szerint a ter­mények betkarítása és tárolá­sa az előbb említettektől elte­kintve szervezettebben történik, mint az elmúlt években. A ré~ szesművelés esetében például a terményelosztásoknál a gazda­ság vezetősége jelen van. Ta­pasztalható azonban az is, hogy a mérlegelési helyekre történő szállítás bizonylat nélkül törté­nik, így kétséges az eredeti mennyiségek oda jutása. Mindezekkel összefügg a ter­melőszövetkezetek ellenőrző bi­zottságainak működése. Sajnos, nagyon sok helyen csak meg­közelítően látják el feladatai­kat, pedig jelentős szerepük lenne a társadalmi tulajdon vé­delmében. Tevékenységük hoz­zátartozik a termelőszövetkeze­ti demokráciához. Működésük­ről írásos feljegyzések általában alig találhatók. Munkaprogra­mot nem készítenek. A vezető­séget és a közgyűlést legtöbb­ször csak szóban tájékoztatják. Néhány tanulság Sok tanulság levonható mind­ezekből. Már többször szó volt arról, hogy példáid az ellenőrző bizottságok részére továbbkép­ző tanfolyamot kellene indítani. Csak így tudják jobban megis­merni n^mkaköiáiket, jogaikat és kötelezettségeiket. A terme­lőszövetkezetek pedig saját ér­dekükben törekedjenek gépeik, állóeszközeik védelmére. Több­ször szó esett arról is. hogy szorgalmazni kell például az ipar nak a műtrágyák műanyagzsá­kokba történő csomagolását. Ez ugyanis már régi gond. és gyak­ran tapasztalható, hogy az üzembe szállított műtrágya nagy része a nem megfelelő tárolás miatt tönkremegy, ható anyaga jelentős károsodást szenved. Az a véleményen vannak, hogy a kongresszus állásfoglalásai és döntései messze bevilágítják a magyar nép útját, és zsinór- mértékül szolgálnak számunk­ra, amikor most tovább hala­dunk a szocializmus teljes fel­építésének útján. Most, a kong­resszust követően is lelkesítő erővel nyilatkozik meg a párt egysége, a párt és a dolgozó tömegek egyetértése és össze- forrottsága, ami eddig is nagy eredményeink legfőbb alapja volt, és ezután is az marad. Teljes az egyetértés a párt és a nép között a legfőbb kö­vetendő célban: a szocializmus teljes felépítésében, ami a leg­közelebbi években is történel­mi feladatunk. Amint a kong­resszus rámutatott: még sok év jó munkája szükséges e cél el­éréséhez, de nem kétséges, hogy a megvalósított szocializ­mus gyümölcseit még a ma élő nemzedékek élvezni fogják. Ez a távlat is arra lelkesít, hogy az élet minden területén gyor­sítsuk meg haladásunkat. A kongresszus kidolgozta és fel­vázolta ennek a lehetőségeit is. A kongresszus megállapítot­ta: jelenlegi viszonyaink kö­zött a gazdasági építőmunka a szocialista forradalom központi kérdése. Ettől függ céljaink megközelítésének üteme, a dol­gozók életszínvonalának foko­zatos emelése, gazdasági fel­adatainkat pedig a harmadik ötéves terv foglalja össze. Az­zal tesszük a lehető legtöbbet önmagunkért, jelenünk gazda­gításáért és szilárd jövendőn­kért, ha az ötéves terv vala­mennyi feladatát ' megvalósít­juk. Gyorsabb haladásunk fő emelője pedig a gazdasági me­chanizmus reformja, amely' ma­gában foglalja gazdasági mun­kánk korszerű, az új szükség­letekhez és feltételekhez alkal­mazkodó elemeit és módszereit. Már ma is, és az elkövetkező években szintén rendkívül sok­rétű, igényes, és teljes oda­adást követelő munkánk az új gazdasági mechanizmus előké­szítése, bevezetése, és haté­konyságának biztosítása. A harmadik ötéves terv, és az új gazdaságirányítási rendszer az előttünk álló nagy munka gerince, erre épülnek teendőink. A szocializmus tel­jes felépítését célzó átfogó program végrehajtásában ki­vétel nélkül mindenkire fontos Szerep jut. Ez a program cSak az egész dojgozó nép kollektív erőfeszítései révén' válhat való­ra. Az iparban, a mezőgazda­ságban, a kulturális és az ideológai munkában épp úgy, mint a jövő megalkotásának bármely más területén, az ösz- szes feladatok között szoros összefüggés van. A kongresszus megállapítot- ta, hogy a kijelölt feladatok megvalósításának feltételei az országon belül hiánytalanul megvannak. Ami pedig a külső, a nemzetközi viszonyokban rej­lő feltételeket illeti, ma ezek is adottak, és szakadatlan helyt­állással továbbra is biztosítha- < tők. Az a nagy munka, ame-' lyet népünk céljainak betölté­séért itthon végzünk, koránt­sem függetleníthető a békéért, a haladásért, az imperializmus visszaszorításáért folyó nemzet­közi harctól. Mennél több eredmény öreg­bíti hazánk nemzetközi tekin­télyét. annál sikeresebben folytathatjuk erőfeszítéseinket a béke oltalmában, az európái biztonság megszilárdításáért. A párt tagsága, és az egész dolgozó nép azt kérte a kong­resszustól, hogy pártunk ezután is folytassa a tíz év alatt ki­dolgozott és bevált politikáját, ne változtasson annak fő irány­vonalán. Fontolóra véve, hogy ezt a politikát a szocialista épí­tőmunka nagy eredményei, és a dolgozó tömegek cselekvő tá­mogatása egyaránt igazolják, a IX. kongresszus e poütika foly­tatása mellett foglalt állást, «az­zal, hogy ezt a politikát az új körülményekhez és feltételek­hez igazodva, következetesen valósítja meg. A IX. kongresszus még jobban összekovácsolta dolgozó népünk, a szocializmus építői seregének sorait. Dolgozóink fo­kozott bizalommal és ragaszko­dással fordulnak a párt felé és ez elsősorban a párt útmutatá­sait követő szándékokban, érté­kes tettekben jut kifejezésre. Bizonyság erre az a sok jelen­tős munkasiker, amely a kong­resszusi héten született az üze­mekben, a különböző munka­helyeken. Egyszersmind ez jelzi a dolgozó nép elhatározott szándékát, hegy a pártot továbbra is híven követve, megvalósítja a kongresszus ha­tározatait. S ez már ma is több, mint ígéret a pártnak, valamint a párt újonnan meg­választott vezető szerveinek a cselekvő támogatására. A IX. kongresszus szelleme megter­mékenyíti az emberi tettvágyat, és a határozatokból eleven valóságot formáló munka és harc meghozza, amire vala­mennyien egyaránt törekszünk: a beteljesült szocializmust, iparnak törekednie kellene ar­ra is, hogy több és olcsóbb tá­rolószín létrehozásához adjon lehetőséget előregyártott elemek készítésével. Megfontolandó ja­vaslat az is —, amely már több­ször elhangzott —, hogy |meg kellene szervezni az önkérí.es rendőrök hálózatát a termelő­szövetkezeti tagokból a társa­dalmi tulajdon hatékonyabb vé­delmére. A termelőszövetkezet értékei­nek. a közös vagyonnak a vé­delme minden termelőszövetke­zeti gazdának érdeke, hiszen je­lentősen összefügg a gazdálko­dás eredményeivel. K. S. A Delta KRIMI Nemzeti krimi szerzőnk: Agathe Christie is megirigyelhetné a Delta tv históriáját, ha a meglepő fordu­latok mellett még néhány vérfolt is tarkítaná. Hulla szerencsére nincs, de ezenkívül mindaz előfordul a Delta hátborzongató történetében, ami egy jó krimitől megkívántatik. Kőrös Ferenc, Kecskemét, Hunor utca €. szám alatti lakos — a címet tessék megjegyezni, mert fontos szerepe lesz a továbbiakban! — no­vember elején javításra küldte te­levízióját a budapesti rádió- és tv- szervizbe. Ettől kezdve nemcsak a napok, de az órák múlását is szá­molva várta a készülék visszatértét, mert nemcsak abban hasonlít a töb­bi előfizetőhöz, hogy általában csap­nivalónak tartja a műsort, hanem abban is, hogy ugyanakkor él-lial érte. November 10-én megérkezett az örömteli híradás a szerviztől: vas­útra tették a^ immár hibátlan tv-t. Négy végtelennek tűnő nap után K. Ferenc érdeklődött a kecskeméti pályaudvaron: itt van-e már? Vá­lasz: Legyen türelmes, ha megjön a küldemény úgyis megkapja. 26-ig futotta a türelméből. Ekkor felhívta telefonon a budapesti cé­get. Kívánságára előkeresték a fu­varlevelet és megerősítették koráb­bi híradásukat: már elindították Kecskemétre a készüléket. Még e napon elzarándokolt ismét a pályaudvarra a boldogtalan tv- tulajdonos, de itt is az előzőhöz hasonló választ kapott: Legyen tü­relmes, ha megjön a készülék úgy­is megkapja. Meg is kapta 28-án ... No, nem a Deltáját, hanem a szerviz újabb levelét: a készüléket tévedésből nem neki, hanem a névrokonának szál­lította ki a MÄV, már jó néhány nappal ezelőtt a Horog utca 12. szám alá. Irány a Horog utca. A névrokon elmondta, hogy nem volt otthon, amikor a MAV-szállítók keresték. Szomszédnője vette át a készüléket, aki nem a saját nevét, hanem az övét biggyesztette a hivatalos pa­pír alá. A budapesti szervizt ő ér­tesítette, mert úgy vélte, hogy sem­mivel sem szolgált rá a váratlan ajándékra. Beszélt a szomszédasszonnyal is Kőrös Ferenc, aki az eddig elmon­dottakat azzal egészítette ki, hogy eleve gyanúsnak találta annak ide­jén a szállítmányt, hiszen csak a név egyezett, a lakcím nem. De a MÄV alkalmazottjai nagyon erős- ködtek, hogy vegye át, mert ők nem hajlandók tovább cipelni eb­ben a zord időben. így hát átvette. És ezért őt nem is igen lefcet hi­báztatni. Az alkalmazottaknak kel­lett volna tudnia, hogy: , 1* A közel hétezer forintot érő készülékes a tulajdonoson kívül csak az veheti át, aki megbízólevéllel rendelkezik, 2. Ha megbízólevél van, akkor is a saját nevét kell az okmány alá biggyeszteni az átvevőnek. Kőrös Ferenc a tények tisztázása után még egyszer kiballagott a vasútállomásra. Nem azért, hogy a végre előkerült tv-t átszállíttassa a Horog utcából a Hunor utcába — ezt „biztos, ami biztos”, most már maga végezte el — hanem azért, hogy kifejezze rosszallását a ha­nyag munka miatt. Többek között ilyenféle válaszo­kat kapott az illetékesektől: „Nem akaszthatjuk föl a tévedésért az embereket”, „előfordulhat hasonló eset”. Szerintünk sajnálatos, hogy elő­fordulhat. És ha kötéráltali halálra nem is kell ítélni a hanyag szállí­tókat, a felelősségrevonás valami­lyen enyhébb formájának az alkal­mazása fölöttébb kívánatos. Csak így nyerhet a klasszikus hagyományokhoz hű — a rossz mindig elnyeri büntetését — meg­nyugtató befejezést a krimi. B. D.

Next

/
Oldalképek
Tartalom