Petőfi Népe, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-25 / 304. szám
A termelőszövetkezeti tagok új A termelőszövetkezeti tagok jelenlegi nyugdíjrendszere 19-58. január 1-én lépett életbe. Ez nagy jelentőségű intézkedés volt: az 1960-ban bevezetett öregségi és munkaképtelenségi járadékkal együtt javította a termelőszövetkezeti tagság szociális helyzetét, s különösen a szocialista átszervezés éveiben elősegítette a termelőszövetkezetek fejlesztését. A jelenlegi rendszer alapján kifizetésre kerülő nyugdíjak és járadékok egy évre számított összege meghaladja az egymilliárd forintot. A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának határozata szerint létre kell hozni a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok olyan új nyugdíjrendszerét, amely alapelveiben és rendszerében azonos a bérből élőkével. Az erről szóló törvényerejű rendelet tervezetét a Minisztertanács legutóbbi ülésén megtárgyalta, elfogadta, s az Elnöki Tanács elé terjesztette. Az Elnöki Tanács pénteki ülésén alkotott törvényerejű rendelet megállapítja, hogy a parasztságnak a nagyüzemi társasgazdálkodásban elért, fokozatosan javuló eredményei . lehetővé teszik a termelőszövetkezeti tagokról való gondoskodás továbbfejlesztését. A törvényerejű rendelet és a végrehajtásáról szóló kormány rendelet és SZOT-szabályzat a nyugdijak megállapításánál figyelembe veszi a temelőszövet kezeti tag munkában eltöltött idejét, szakképzettségét, a közös munkáért kapott részesedést, s ennek megfelelően nagyobb nyugdíjat biztosít azoknak, akik többet és jobban dolgoztak. Megszűnik tehát a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjrendszerében az egyenlősdi, ami abban nyilvánult meg, hogy nyugellátásukat, személyi jövedelmüktől függetlenül minden esetben havi 900 forint átlagos jövedelem alapján kellett megállapítani. A törvényerejű rendelet gondoskodik az alacsony összegű régi nyugdíjak emeléséről is. ÖREGSÉGI NYUGDÍJ A termelőszövetkezeti tagok közül öregségi nyugdíjra azok a férfiak jogosultak, akik 65. évüket és azok a nők, akik 60- évüket betöltötték és legalább 10 nyugdíjévük van. Az öregségi nyugdíj összege tíz nyugdíjév esetén a terme- löszövetKezeti tag havi átlagjövedelmének 33 százaléka; 10—25 nyugdíjév esetén — évi 2 százalékos növekedéssel — az átlagjövedelem 63 százalékáig emelkedik; 25 nyugdíjéven felül minden további nyugdíjév után a termelőszövetkezeti tag átlagjövedelmének 1—1 százalékával nő, de nem lehet több átlagos jövedelmének 70 százalékánál. Az öregségi nyugdíj legkisebb összege 400 forint. ROKKANTSÁGI NYUGDÍJ A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdijévek száma & bérből és fizetésből élő dolgozók nyugdíjrendszeréhez hasonlóan az életkortól függ. A korábbi jogszabályok a rokkantságnak csak két csoportját ismerték, ezzel szemben az új nyugdíjrendszerben három rokkantsági csoport szerepel, tehát e nyugdíjak mértékében jobban érvényesülhet a munkaképesség csökkenésének foka. A jogosultsághoz szükséges nyugdijévek esetén a rokkantsági nyugdíj: A 3. rokkantsági csoportban a havi átlagjo. edelem 33 százaléka, de legalább havi 400 forint; a 2. csoportban a havi átlag- jövedelem 33 százaléka, de legalább 430 forint; az 1. csoportban a Havi átlagjövedelem 43 százaléka, de legalább 470 forint. A rokkantsági nyugdíj összege a szükséges nyugdíjéven felül minden további nyugdíjév után — a huszonötödik nyugdíjévig bezárólag — a havi átlagjövedelem 2—2 százalékával, a huszonötödik évet követően pedig minden nyugdíjév után a havi átlagjövedelem 1—1 százalékával nő. Az üzemi baleset következtében megrokkant termelőszövetkezeti tagok a felsoroltaknál magasabb összegű rokkantsági nyugellátásban részesülnekA baleseti rokkantsági nyugdíjra az a termelőszövetkezeti tag is jogosult, aki nyugdíjévét nem szerzett. BALESETI JÁRADÉK, * 12 KÁRTALANÍTÁSI SEGELT Ha a termelőszövetkezeti tag munkaképessége üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség következtében csökkent, de nem rokkant, baleseti járadékra jogosult. Ennek négy fokozata van. Az új jogszabály meghatározza ezekben a fokozatokban a baleseti járadék kiszámításának módját és legkisebb összegét. A kártalanítási segély azt a termelőszövetkezeti tagot illeti meg, aki üzemi baleset, vagy foglalkozása betegség következtében keresőképtelenné vált. Ennek a segélynek a havi ősz- szege az átlagjövedelem 65 százaléka. nyugdíjevek Nyugdíjévenként azokat a naptári éveket kell számításba venni, amelyekben a férfi termelőszövetkezeti tag 150, a nő tsz-tag 100 tízórás munkanapnak megfelelő munkát végzett a közös gazdaságban. Ha a termelőszövetkezeti tag egy naptári évben ennél kevesebb ideig vett részt a közös munkában, munkaidejét nyugdíjhónapokra kell átszámítani oly módon, hogy a férfiak 13, a nők pedig 8 tízórás munkanappal szereznek egy-egy nyugdíjhónapot. Egy naptári évben természetesen csak egy nyugdíjévét lehet szerezni. A nyugdíjév megszerzéséhez több munkanapot jelenleg azért nem lehet előírni, mert a tagok jelentős részének foglalkoztatása nem biztosítható egész éven át A 150 tízórás munkanap egyébként csaknem 190 nyolcórás munkanapnak felel meg. A bérből és fizetésből élők számára 60 vasárnapot és fizetett ünnepnapot, ezenkívül a munkaviszonyban eltöltött évekkel növekvő, de legalább 12 nap fizetett szabadságot biztosítanak a rendelkezések. A jogszabály ezeken kívül figyelemmel volt arra is, hogy helyes és szükséges, ha a mező- gazdasági termelőszövetkezeti tagoknak évente legalább 50 munkanapjuk van háztáji földjük megművelésére, hiszen az onnan származó termékek feltétlenül szükségesek az ellátásukhoz. Munkaviszonyban, kisipari szövetkezetben és a kisipari nyugdíjbiztosításban eltöltött időt is számításba kell venni. Az 1967. évet megelőző nyugdíjévek kiszámítása változatlan marad. Továbbra is azt a naptári évet lehet nyugdíjévként figyelembe venni, amelyben a termelőszövetkezeti tag férfi legalább 120, nő leealább 80 munkaegységet teljesített. Az új rendelkezések lehetővé teszik, hogv azok a családtagok, akik belépnek a termelőszövetkezetbe, az ezt követően egy éven belül kérhessék a családtagként a közös munkában töltött idejük beszámítását nyugdíjidejükbe. Erre akkor van lehetőség, ha a családtag a beszámításra kért évben az akkor előírt, a nyugdíjév megszerzéséhez szükséges legkisebb munkamennyiséget teljesítette és a nyugdíjjáradékot — nyugdíjosztálya szerint — visszamenőleg megfizeti. Ilyen módon legfeljebb 5 évet lehet beszámítani. Azok a családtagok, akik 1967. január 1- előtt léptek be a termelőszövetkezetbe, ezzel a lehetőséggel 1967. december 31-ig élhetnek. MEGSZAKÍTÁS a nyugdíjevek között Ha a nyugdíjévként figyelembe vehető idők között egyhuzamban 5 évet meghaladó megszakítás van — ugyanúgy, mint a bérből és fizetésből élők nyugdíjrendszerében — a megszakítást megelőző időt nem lehet számításba venni. Ez a rendelkezés is előnyösebb, mint a korábbi volt. Annak az értelmében ugyanis már két évet meghaladó megszakítás esetén figyelmen kívül kellett hagyni a korábban szerzett nyugdíjéveket. NYUGDÍJOSZTÁLYOK, A NYUGDÍJ ALAPJA ■ A termelőszövetkezeti tagot a jövedelemelosztás sajátosságai miatt és nyugdija megállapításának egyszerűsítése céljából minden naptári év elején — előző évi személyi Jövedelme alapján — nyugdíjosztályba kell sorolni. A személyi jövedelem összege a zárszámadásban az illető tag javára a közös munka alapján kimutatott részesedés. Amennyiben a termelőszövetkezeti tag családi, részes stb. művelést is folytatott, figyelembe kell venni az ebből elért jövedelemnek a tag munkájával arányos részét is. A jogszabály 21 nyugdíjosztályt állapít meg. A legalacsonyabb osztályban a nyugdíj alapjaként figyelembe vehető jövedelem havi 900. a legmagasabb osztályban pedig havi 5000 forint. A nyugdíj összegét azokra a nyugdíjosztályokra meghatározott jövedelmeknek az átlaga alapján számítják ki, amelyekbe a termelőszövetkezeti tag az irányadó időszakban tartozott. Irányadó időszakként a nyugdíjazás évét megelőző negyedik naptári év első napjától a nyugdíj megállapításáig terjedő időt veszik számításba. Az általános szabályoktól eltérően annál a termelőszövetkezeti tagnál, akinek folyamatos a tagsága 1967. január 1-től egészen nyugdíjának megállapításáig, csak az új nyugdijosz- tálya szerinti jövedelmet veszik figyelembe. Az új nyugdíjrendszer a termelőszövetkezeti szakmunkáA már nyugdíjban vagy járadékban részesülőknek igényelniük kell az új rendelkezések alapján járó házastársi pótlékotAz özvegyi nyugdíj legkisebb összege havi 300 forint, a félárváé havi 150, a szülőtlen (teljes) árváé pedig havi 300 forint. ÖREGSÉGI, MUNKAKEPTELENSBGI Es özvegyi járadék Az új nyugdíjrendszer változatlanul hagyja az öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékra vonatkozó szabályokat. Az egyéb feltételek fennállása esetén a nyugdíjra nem jogosult termelőszövetkezeti tag férfiak 70., a nők pedig 65. évük betöltése után, vagy teljes munkaképtelenségük esetén az eddigivel azonos összegű járadékot kapják. Az új rendelkezés annyiban tér el az eddigi szabályozástól, hogy az öregségi és munkaképtelenségi járadékosok 65. évüket betöltött, vagy rokkant feleségük után havi 40 forint házastársi pótlékot kaphatnak. A NYUGELLÁTÁSOK FOLYÓSÍTÁSA A termelőszövetkezetben tagként dolgozó nyugdíjasok és járadékosok, amennyiben fizikai munkát végeznek, nyugdíjukat, illetve járadékukat a közös munkából származó jövedelemre való tekintet nélkül megkapják. A nem fizikai munkát végzők nyugdíja, vagy járadéka csak addig folyósítható korlátozás nélkül, amíg a nyugdíjas, járadékos teljesítménye a naptári évben nem haladja meg a 120 munkanapot. Ha a nem fizikai munkát végző termelőszövetkezeti tag ennél több munkanapot dolgozott, a nyugdíj, járadék folyósítása az év végéig szünetel. A REGI NYUGELLÁTÁSOK EMBLfiSE Az 196^. előtt megállapított öregségi és rokkantsági nyugdíjakat havi 400 forintra, a gondozási pótlékkal kiegészített rokkantsági nyugdíjakat havi 470, az özvegyi nyugdíjakat havi 300, az özvegyi járadékokat havi 200, a félárvák ellátását havi 150, a szülőtlen (teljes) árvák ellátását pedig havi 300 forintra kell emelni. Ettől eltérően emelik azokat a nyugdíjellátásokat, amelyeket 'egalább 10 évi munkaviszonyban töltött idő és ezen felül szerzett termelőszövetkezeti nyugdíjévek figyelembevételével állapítottak meg. Az így megállapított öregségi és rokkantsági nyugdíjakat 10 százalékkal, de legfeljebb 750 forintra, az özvegyi nyugdíjakat ugyancsak 10 százalékkal, de legfeljebb havi 400 forintra, a félárvák ellátá4át 10 százalékkal, de legfeljebb 200 forintra, a szülőtlen (teljes) árvák ellátását ugyancsak 10 százalékkal, de legfeljebb havi 400 forintra kell emelni. _ A szülői nyugdíjakat ugyanúgy emeli It, mint az özvegyi nyugdíjakat A nyugdíjakat és járadékokat a nyugdíjfolyósító igazgatóság külön kérelem nélkül felemeli, tehát ezzel kapcsolatban a nyugdíjasoknak és járadékosoknak ninas teendőjük. a járulék fizetésének RENDSZERE A magasabb színvonalú nyugdíjrendszer bevezetése szükségessé tette a járulékfizetési rendszer megváltoztatását is. A termelőszövetkezetek a közös gazdaságban végzett munka utáni részesedés címén felosztható jövedelmük után egységesen 7,5 százalék társadalombiztosítási járulékot fizetnek, amely a nyugdíjjárulékon kívül a betegségi és a baleseti biztosítási díjat is magában foglalja. A 7.5 százalékos társadalombiztcH sítási járulékon felül a termelő- szövetkezetek saját alapjukból fedezik a tagokat a jogszabályok szerint megillető betegségi, terhességi-gyermekágyi segélyeket, ami a közös munka után felosztható részesedés további 2.5 százalékát jelenti. A termelőszövetkezeti tagok a nyugdíjosztályulcnak megfelelő jövedelmük után — ugyanúgy, mint a bérből és fizetésből élők — progresszív nyugdíjjárulékot fizetnek. A termelőszövetkezetek és a tagok tehát ugyanolyan mértékű társadalombiztosítási terheket viselnek, mint a bérből és fizetésből élő dolgozók és munkáltatóik. AZ ÜJ NYUGDÍJRENDSZER HATÁLYBA LBpBSE Az új nyugdíjrendszer intézkedései 1967. január 1-én, az új rendszerű járulék fizetésére vonatkozó rendelkezések pedig 1968. január 1-én lépnek életbe. Ennek megfelelően a termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer hatálya alá tartozók nyugellátását már 1967. január 1-étől kezdődően az új rendelkezések szerint állapítják meg és folyósítják, a járulékokat viszont mind a termelőszövetkezetek, mind a termelőszövetkezeti tagok az 1967. évre vonatkozóan még a régi rendelkezések szerint fizetik. (MTI) sokra is kiterjeszti azt a kedvezményt, amelyet az ipari szakmunkások élveznek. Az előírt feltételek fennállása esetén jogukban áll, hogy tényleges személyi jövedelmük helyett a szakmájukra irányadó átlagos kereset figyelembe vételét kérjék, ha ez számukra kedvezőbb. HÁZASTÁRSI PÓTLÉK. HOZZÁTARTOZÓI NYUGELLÁTÁSOK Az új rendelkezések lehetővé teszik, hogy az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjas házastársi pótlékban részesüljön, amennyiben házastársa 60. életévét betöltötte, vagy rokkant és nincs havi 360 forintot meghaladó keresete, jövedelme, nyugdíja. A házastársi pótlék összege — a bérből és fizetésből élőkéhez hasonlóan — általában havi 100 forint Nézd meg a televízióban! Hallgasd meg a rádióban! A Magyar Televízió és Rádió szerkesztői a szünidőre hasznos, érdekes programot állítottak össze a vakációzó diákoknak. A műsorban meseoperák, mesejátékok, rádió-, és tv- játékok, hasznos vetélkedők szerepelnek. Iskolásoknak szól „Az új lány” című rádiójáték. Kántor Zsuzsa, több sikeres Ifjúsági regény szerzője bemutatja Marit, az „új lányt” és öcs- csét, Bumbot, akik nem találják helyüket az új iskolában. Mari okossága, leleményessége révén végül Jó barátokra találnak. Január 3-án hallhatjátok Mari és Bumbo történetét. Bizonyára sokan Ismeritek az „így írunk ml.. című pályázatot. Bár még nem fejeződött be, de a szerkesztők előzetesen néhány művet bemutatnak. A műsorban Mécs Károly, Tordi Géza, Berek Kati, Ha- cser Józsa, Slnkó László és még sok más színész szerepel. Január 4-én sugározza a rádió Fé- űs Éva—Gulyás László „Szeplöcs- ke” című gyermekoperáját. A történet: a királyról és három lányáról. Neves operaénekesek: Neményi Lili, Maleczky Oszkár, Várhelyi Endre, Deák Sándor szerepelnek a műsorban, valamint a MRT Gyermekkórusa. A Szarvasi Művelődési Ház olvasótermében vetélkedőt rendeznek január «-án „Könyvbarát bajvívók” címmel. A szünidőben Ismét hallani lehet a Huszas stúdiót, amely ezúttal „felfedező utat” tesz a sport történetében. A Kiváncsiak klubja 131. adása éppen Szilveszter napján jelentkezik. Figyelmetekbe ajánlhatjuk a televízió műsorai közül a „Halló fiúk! Halló lányok!” Szilveszter előtti adását. Január 5-én délelőtt láthatjátok Móra Ferenc „Csodakalap” című Írásából készült egyórás tv-já- tékot, valamint a „Légy Jő mindhalálig” című nagysikerű magyar Játékfilmet. Folytatják a szünidőben Is a „Támadás a király ellen” 6akktanfolya- mot. Számos rajzfilmet, természet- tudományi, pályaválasztási segítő kls- ilmet Is műsorra tűztek a szerkesztők. (barthat
