Petőfi Népe, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-25 / 304. szám
196». (fecwnber 25, vasárnap 5. oldal Hőkamra 1960 óta foglalkozik Korpa Károly, aki jelenleg a Kiskunhalasi Keltető Állomás vezetője, a baromfikeltetés egy rendkívül olcsó módszerével: a hőkamrával. Lényege ennek az, hogy a baromfitojásokat egy helyiségben előmelegítik olyan körülmények között, mintha a keltetőgépben lennének, tehát gondoskodnak kellő hőmérsékletről, páratartalomról, oxigénről. A hőkamrában általában egy hétig van a tojás, ezután lámpázzák és innen kerül további két hétre a Gergely-féle keltetőgépbe. A hőkamrát házilag könnyűszerrel létrehozhatja minden kellető állomás. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy átlag io ezer forintból el lehet végez ni a szükséges átalakítást. Ennyibe került a kiskunhalasi is, amelyet Korpa Károly tervei alapján rendeztek be. Hasonló összegből oldották meg a kecskemétit is. Valkai Ferenc, az itteni baromfikeltető állomás vezetője elmondja, hogy három évvel ezelőtt, a halasi példa nyomán ők is készítettek ilyen kamrát. Egy raktárhelyiséget alakítottak át. Annyira bevált, hogy egy év múlva egy másikat is létrehoztak, a tapasztalat szerint — mondja — a hőkamrában kezelt tojások kelés! százaléka magasabb, az ily módon keltetett csirkék erőteljesebbek, egészségesebbek. Érthető, hiszen fejlődésük során több oxigénhez jutnak. Az sem lényeges, hogy egy hétig tartsuk a hőkamrában a tojásokat, ott lehetnek két hétig, sőt a kelésig is. Ha figyelembe vesszük, hogy egy IC ezer tojást befogadó Gergely-féle keltetőgép 44 ezer forint, nem csoda, hogy nagy az érdeklődés az újítás iránt országszerte. Szegeden és Békéscsabán már alkalmazzák, Gyo- mán, Szolnokon most akarják megvalósítani Korpa Károly intenciói alapján. Dunántúlon is több keltető állomás már kért tőle tanácsot. Azt is érdemes megjegyezni, hogy amikor nincs keltetés, a helyiség más célokra is használható, például raktárnak. Másrészt a hőkamrát ki tudják bővíteni és teremkeltetést is lehet alkalmazni, amelyre vonatkozólag Korpa Károlynak szintén vannak tapasztalatai. Ezek után joggal várhatnánk, hogy ezt a kezdeményezést az illetékesek pártolják. Az olcsóság és az, hogy a befektetés szinte egy év alatt megtérül, természetessé tehetné ezt. Sajnos, nem így van. Korpa Károly már évek óta állandó levelezésben Van a Földművelésügyi Minisztériummal. Kéri kezdeményezésének erkölcsi és anyagi elismerését. Ebben se* gítségére van a megyei tanács vb szakvezetése is. Levelezése azonban eléggé egyoldalú, mert választ ritkán kapott, amit kapott, az is elutasító volt. Több lapban, köztük a Petőfi Népé-ben is jelent meg már cikk az újítás előnyeiről, az elmúlt fél évtizedben. Ennek ellenére nem Ismerték el a kezdeményezést. F ént tehát nem fogadják el a hőkamrát, lent pedig terjed országosan, ha illegálisan is. A gazdasági reform egyik fő célkitűzése: az olcsóbb termelésre való törekvés. Érthetetlen tehát, hogy miért nem kap több támogatást a halasi kezdeményezés. K. S. ülsz Rács mögött a szobádban, vagy fekszel még az ágyadon, és olvasod az újságot. Olvasod ezt az írást is. A szeretet ünnepének hangulata vesz körül; nem mentije a bűnöst. Hasonló legidősebb fiú — a rab — számviteli tanfolyamot végzett, s ő lett a szövetkezet főkönyvelője. Elekor már házasember volt, a karácsonyfa alatt ott van- okok láncolatát ezren és száz- két gyermek apja, de nem si- nak még az ajándékok, me- ezren el tudnának sorolni a sa- került a házassága. Mint mond- lyekkel Te lepted meg a csalá- ját életükből. De ezren és száz- ja, a felesége rabjává vált az dód tagjait, feleségedet, gyér- ezren nem a bűnben keresték, alkoholnak. Elváltak, az asz- makeidet. a szüléidét, rokonai- s keresik a kivezető utat a ne- szony elköltözött szüleihez, a dat, illetve, amelyekkel ők héz körülményekből. A börtön- harmadik megyébe, magával leptek meg Téged. A kellemes cellától való félelemből? Nem. vitte a két gyermeküket is. Ö melegben szétáradt a fenyő Erkölcsi meggondolásból. 780 forint gyermektartást fizeillata. Az utóbbi hiányzott a börtön tett Aztán újból megnősült Az Valahol két kisgyerek nem lakójából. S ezért kellett végig- új asszony gyermekkel lépett kapott az édesapjától ajándé- hallgatnia az ítéletet: „A társa- vele frigyre, ó pedig az elsőtől kot; valahol egy fiatalasszony dalmi tulajdont károsító, foly- visszahozta a kisfiát. A máso- sírva tekint a szobának abba a tatólagosan elkövetett sikítasz- dik feleségének ez nem tetszett, sarkába, amelyben a kará- tásért 2 év 8 hónap szabadság- állandóan veszekedtek, végül csonyfának kellene állnia; va- vesztésre, mint főbüntetésre, — elváltak. A kisfiú visszakerült lahol egy öreg parasztember mellékbüntetésként a közügyek az anyához. Ö hiánytalanul fi- bánatát feledtetőn búskomoran gyakorlásától 3 évi eltiltásra zette a gyermektartást Ez év tesz-vesz a ház leörül. És so- ítéljük.” júniusában harmadszor is megrolni lehetne a „valahol”-okat, k hírAscrer házasodott Fiatal, nálánál tiahol a kiterjedt rokonság ünne- -zenkét évvel fiatalabb leány- pi hangulata gyászossá feketült hogy a nak esküdött hűséget S akkor Mert az. akinek az ajándékát “ melyet már nyakig benne volt • bűnvárták, Tkit szerettek volna báro™ 'évf} ben. e napon a körükben látni, az ~ A csalá<ö Äletam vlaszáaapa, a férj. a legidősebb test- eze)r„ 4™ íregkarositott ágainak a rendezéséhez pénz vér, a rokon - börtönben ül... 3 kellett ISaz- a szövetkezet töb- Olyan rossz nélküle. A w/en £ bi gazdájához képest nem kanyaron esküdtünk, és hat hét előélete, s a két gyér- restem rosszul. Kezdetben kétmúlva letartóztatták. Hogy te- ‘ ezer forint volt a fizetésem, hette, istenem, hogy tehette? — .. Nem a dörzsöltek módján majd tavaly január óta 2700. úszik könnyben a fiatal feleség sikk^ztott -- mondja utóda, a Plusz a háztájim jövedelme, őzikeszeme. — Nem tudtam, ^ képzett főkönyvelő. ■— A De nem tudott megállni a hogy bűn terheli a lelkét... le8n^ivabb módszert alkalmaz- lejtőn, amelyre három és fél Amikor a munkából hazamé- *a; Es a dologban ez a legel- éve lépett. A vádiraton nézem gyek, olyan üres otthon min- ^epesztőbb. Hogy csak három sikkasztásainak dátumát, a az den. Ügy el vagyok keseredve. múlva jöttek rá! A revizo- összegeket. Senkim sincs, csak a szégyen tki <rS£k Először 900 forintot tuta)az enyém. Nem éreztetik ve- könyvelő, aki még nem is lem, hogy a férjem börtönben erJr nagyon a bonyolultabb van, de azért mégis... És számvitelt. •enyém a gond is. Kifizetni az Erre kitér a rab is. Itt ül ügyvédet, már négyszázat fizet- velem szemben, darócban, bidonított el. Négy hónap múlva már kilencezret, öt napra rá tízezret Akkor várt tizenöt hónapot s tavaly kétszer nyúlt a közösség pénzéhez. Még mindig tem, ugyanennyivel adós va- linccsel a kezén, fegyőr kísérte nem vették észre. Az idén már H rrtrrti. A. re T /v n.rv> taí /iaII A-í A KAI n n -7 A tv. un Irt««. Ír í _ . . . . » _. . ... gyök még... Lesz-e a férjem- fel cellájából a számunkra kinek becsülete, ha letelik a jelölt ügyészi szobába. Frissen büntetése? Hogy tetszik mon- borotvált jó színben van. Pil- dani? Hogy nálunk nincs örök- lanatra eszembe jut: börtö- re szóló megbélyegzés? Aki neinkben emberséges a bánásmegbűnhődött. újra nekikezdhet a becsületes életnek? Igen, én mellette fogok állni! De sokára is lesz istenkém, amíg most nem ez a téma. mód. A cél: a bűnüktől megtisztult emberek kerüljenek vissza a társadalomba. Dehát odaállhatok mellé! — Eh! — ennyi csak az apa megjegyzése. De az indulatszó, s a keserű legyintés a maga sűrített drámaiságával többet mond a becsületben megöregedett nyugdíjas tsz-tagban dúló viharról, mintha szóáradattal ecsetelné azt. — Magam sem értem, hogy tehette! — Érthetetlen számára is a fia bűncselekménye. Fesztelenül beszél a harminchat éves rab. Nem menti tettét, csak magyarázza az okokat. Családi drámájával kezdi. Tizenegy éves volt, amikor gyermekágyban meghalt az édesanyja. A tanyavilágban gazdálkodó édesapja az ő, az öccse és az újszülött kishúguk felnevelésének gondjával küszködött a gyengén termő földön. Évek múltak, felnőttek a Az Okok valóban bonyolul- gyerekek, s apjukkal együtt tak, de érthetők. Ám csak ma- több mint tíz évvel ezelőtt a gyarázzák a bűn indítékát, de termelőszövetkezetbe léptek. A Á kölyök Elsős gimnazista. Nem csitri már, de nagylány se még. Kölyök — e szóval kifejezett fogalom legszebb és legmegraga- dóbb értelmében. Tele van felnőttes szándékkal, tenniakarással —, s a korához illő játékossággal. Céltudatossága nagyobb az átlagénál. Azoknak a fiataloknak a típusa, akikre büszkék vagyunk, s akiknek útját különös féltéssel egyengetjük. Mert kincs van bennük. E kincs felszínre hozásában, csiszolgatásában igyekszünk nekik segíteni. Néha felkeres a szerkeszt őségben. Majdnem pukkedlizva kezitcsó- kolom-ot köszön, így is búcsúzik tőlem. S e két kislányos köszönése között irodalmi vitát folytat velem. A vita az ö személye körül zajlik — mert író akar lenni. Jaj, vigyázzak, nagyon vigyázzak, hogy az legyen! Lesz-e? Lehet-e? Igen is. meg nem is. Ha töretlen lesz a fejlődése, fut te tudja küzdeni az íróvá neve- lődés akadályait, akkor igen. Ha elkapatja magát, fejébe száll a dicsőség, akkor nem. El keU tehát ismernem az átlagénál jobb képességeit, hogy legyen az íráshoz önbizalma, de ugyanakkor figyelmeztetnem is kell az önbizalom túltenaésé- nek veszélyeire. Egy leányka sorsát említem neki, akinek 16 éves korában sikerült egyetlen-egy jó verset írnia, tízegynéhány éve országos antológiában is közölték. Az ifjú költőnőt mértéken felül dicsérték —, s ezután már egyetlen elfogadható költeményt sem tudott alkotni. Amíg mindezt mondom neki, beharapja a szájaszélét, s szaporán pislogni kezd. Igen, megértette szándékom lényegét. A novellája, amelyet legutóbb is behozott, különösképpen indokolja, hogy figyelmeztessem. Kitűnő a témája. egy vak leány szerelméről szól. Jó a történet, a story, jól bonyolítja a cselekményt is — tehát dicsérnem kellene. A megállapításaiban, m részletekben azonban jócskán akad naivitás. Ez természetes — a téma feldolgozása érett írót is próbára tenne, A vak leány helyzetébe, érzelemvilágába való beleélés. — Tudod mit? Az ilyen nehéz témákat hagyd későbbre — mondom neki. — Olyanokat dolgozz fel, amelyek a te életeddel kapcsolatosak. A diákkörnyezetben történt események alapján írj egy-egy novellát. Csalódásféle suhan át a tekintetén. — Pedig már belefogtam egy másikba is. Szintén nem a diákéletről szól. Egy vietnami szabadságharcos csoport egy heti életét, harcait akarom benne megírni. — S miért? — bökkenek meg. — Mert igy akarom felkelteni, ébren tartani közvéleményünkben a felelősséget, hogy a maga posztján kinek- kinek helyt kell állnia. A vietnamiakért is, önmagunkért is. Az emberiség békéjéért. — Szándékod a legnemesebb. A téma feldolgozása azonban meghaladja erőidet, lAm, nagy írók sem nyúlnak hozzá. — Éppen azért! — De nem ismered a vietnami körülményeket, a szabadság- harcosok lelkivilágát; azt sem tudod, hogyan zajlik le egy ütközet... — Sok riportot olvastam már a vietnami háborúról, s számos földrajzi leírást Vietnamról... De novellát, magyar novellát még nem olvastam a vietnami szabadság- harcosokról. Elszántsága magával ragad. S arra kényszerít, hogy segítsek neki a történetét érdekessé bonyolítani. Élénken figyel, néha ellenkezik, végül megállapodtunk a végleges cselekményben. Hogy jó lesz-e a novella? Most nem ez a fontos. Talán az sem, hogy egyszer író lesz-e ifjú vendégem, vagy sem. Az a fontos, amit ez a kedves kölyök mond: — Tetszik tudni, az ember a legeslegnehezebb feladatok megoldásához se féljen hozzáfogni! ... A vietnamiak sem félnek! —n. —n. zuhant a lejtőn. Fél év alatt hétszer — májusban háromszor — sikkasztott, összesen csaknem 18 ezer forintot Hogyan vált lehetővé, hogy három éven át visszaélhessen, a bizalommal? A tsz-ből 6 járt a bankba pénzt felvenni. Mivel nincs telefonjuk, soha nem tudták: mekkora összeg áll a rendelkezésükre. Ezért az elnök üres csekket irt alá, amelyen a főkönyvelő a bankban rögzítette a felvett összeget. Illetve a csekk két szelvényére a valódi összeget írta, a csekk-tömbben maradó harmadikra viszont otthon már annyival kevesebbet jegyzett, amennyit zsebre vágott Hogy kijöjjön az egyenleg, az elsikkasztott pénzt az évközi eredményváltozás számlán könyvelte eL A sikkasztás legprimitívebb módszere. — amelyre egy alig képzett könyvelő jött T&. — Igen, ha a bank ellenőrzi, hogy a csekk-tömbben maradó szelvényre is ráírtam-e a valódi összeget, s lestempllzi, akkor így nem sikkaszthattam volna... És ha a tsz-revizorok nemcsak az egyenleget nézték volna. hanem tételesen is az elkönyvelt összegeket! — Milyen érzés bűnben élni? — kérdezi vissza. — Nem tudok elképzelni olyan embert, aki nyugodt lehetne a bűn tudatában! Három évig éltem így. Akkor nyugodtam meg, amikor jöttek értem... Ha letelik a büntetésem, akkor sem teszek ilyet, ha betevő falatom sem lesz... Elhiszem, amit mond. Es sajnálom, összefacsarod ik a szívem. amikor megcsörren kezén a bilincs, s a darócba gubózva a fegyőr előtt lemegy a cellájába. És arra gondolok ma, a szeretet ünnepén, hogy ezt az embert nem szerették azok, akik vakon bíztak benne... És valóban: fogjuk mi egymás kezét úgy, hogy ha szükséges, ideiében le is foghassuk a bűnt elkövetni akaró kezét? Nem élünk annak a megnyugvásnak a rácsa mögött, hogy hiánytalan éberséggel őrködünk egymás felett? Gondolunk arra, hogy ha ezt elmulasztjuk, valahol. valakiknél gyászossá fe- ketülnek nemcsak az ünnepek, de a hétköznapok is..! Tarján István JUJ LICS Öntözik a burgonyát a duna- vecsei Virágzó Tsz szabadföldi kertészetében. AUGUSZTUS Végre megjött — ha késve is — a jó idő. Két „napimadó” a keceli strandon. SZEPTEMBER Szüret az Aranyhomokon! Hidas János bácsi fárvlhatat- lanul főzi a gulyást a szabadszállási fmsz „birkacsárdájában”.
