Petőfi Népe, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-24 / 303. szám

196Ä. december Sí, szombat 5. oldal Egy történelmi évforduló A képernyőn láttuk Hírős történet .* ^ •• -Jtf ^ . » j '3***sáli J;: ! fii S\.-MCMMaS. mm. Amidőn Hitler és Mussolini hordáinak agresszivitása vég­képpen fenyegető veszéllyé nőtt, a kommunista pártok ki­dolgozták antifasiszta népfront- politikájukat. Ezt 1935-ben a Komintern VII. kongresszusa hagyta jóvá. Attól kezdve a KMP fokozott céltudatossággal építette a munkás-paraszt szö­vetséget és a társadalom vala­mennyi egészséges rétegét tö­möríteni igyekezett e szövetség köré. Az alap természetesen a munkásegység kiharcolása volt. E küzdelemben a súlyos aka­dályok egész sorát kellett a pártnak elhárítania. Hosszú és nem mindig egye­nes vonalú fejlődés után a párt erőfeszítéseit siker koro­názta. Huszonöt évvel ezelőtt megjelent a Népszava 1941-es karácsonyi száma, amelyben a kommunisták oldalán együtt tettek hitet a szociáldemokrata baloldal képviselői a legkülön­félébb patrióta irányzatok har­cosaival a fasizmus ellen. Ebben az ünnepi népfront­számban Szakosíts Árpád és a baloldali szociáldemokraták; Kállai Gyula és vele a kom­munisták egész sora; Szekfű Gyula, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Móricz Zsigmond, Darvas Jó­zsef, Benedek Marcell és mel­lettük a közéleti személyiségek népes tábora jelentkezett hit­vallásával. Szakasits Árpád a lap első oldalán tette közzé a közös jel­szót: Független, szabad, haladó Magyarországot! És hozzátette: „Magyarország szabadsága és függetlensége, a népszabadság gondolata és a szociális haladás nem a pillanat politikai jelsza­va tehát, hanem mélyen átgon­dolt és a magyar történelemben gyökerező program.” Bajcsy-Zsilinszky Endre a kossuthi függetlenségi gondola­tot elemezve szólt kortársaihoz: „... bármennyire is bizonytalan a harc kimenetele, de nem hoz­hat végleges bukást egy nagy­lelkű és bátor nemzet számára, ha minden ereiével kiáll nála sokszorta hatalmasabb erőkkel szemben is ...” Móricz Zsiamond ugyancsak történelmi példára hivatkozott: „Petőfi az eavetlen. aki soha egy pillanatra sem feledte el, hogy azonnal és végzetesen fel ne emelje a szavát a név mel­lett. Egész élete egyetlen harc volt. egyetlen nagy eszme érde­kében: megszüntetni a jogtalan és oktalan rabsánot...” Kállai Gyula „Az önálló ál­lamalapítás” című cikkében — áttekintve a nemzeti történel­met — állapította meg: „... egy magasabb gazdasági és politikai rendszerbe sohasem lehet be­illeszkedni az ország független­ségének és szabadságának fel­adása árán... csak az ország legteljesebb függetlensége biz­tosíthatja a társadalom haladó irányú átalakítását...” A kommunista népfrontpoliti­ka megnövelte a KMP befolyását az egész országban; a sikeres Köszönet a televíziónak, hogy az utóbbi időben egyre nagyobb érdeklődéssel fordul Bács-Kis- kun megye felé, szemmel lát­ható jóindulattal foglalkozik a tanyavilággal és segíti gond­jaink megoidását. A múlt hé­ten láttunk egy ilyen filmet Móricgátról, s most kedden is­mét Bács-Kiskun megyei, és ff­A kiegyezés ‘te s& 8 A milÖMiMftNí« A MiÉm&m to-.***** A Népszava emlékezetes oldalai küzdelem útjára vezette a szo­ciáldemokrata baloldalt; új helytállásra mozgósította a munkásmozgalmat; vonzotta a haladó polgárságot. Létrejött a Történelmi Em­lékbizottság. Végbement a vi­haros márciusi tüntetés. Még később megalakultak az ellen­álló csoportok. A magyar nép legjobb fiai és leányai becsü­lettel harcoltak a kommunisták által megjelölt nemzeti célo­kért. Az elvetett mag nem pusztult el. Átvészelte a leg­gonoszabb történelmi megpró­báltatásokat. Diadalmaskodott a gyávaság, az árulás, a meg­alkuvás szelleme fölött És a kommunisták sohasem váltak hűtlenné a nemzeti összefogás politikájához. Napjainkban, alapvetően megváltozott körülmények kö­zött. új eszközökkel, de válto­zatlanul a nemzeti egység alap­ján vezetik a küzdelmet az ere­deti célokért, a szocialista, majd a kommunista társadalom meg­valósításáért F. M. új fent tanyai témával álltak az ország közvéleménye elé tele­víziós kollégáink. Most Hírős történet címmel arról szóltak, hogy mint is lett meg a kecs­keméti Törekvés Termelőszö­vetkezetben a tanyaközpont, amiben pedig — talán csak a Törekvés vezetőit kivéve — senkise hitt, s amelyet min­denesetre nágyon-nagyon sokan akadályoztak, legfőképpen az elavult, a mai viszonyok által erősen túlhaladott rendelettö­meg. Annál inkább hasznos, tehát örömmel üdvözlendő ez a film, mert valóban jellegzetesen ma­gyar, pontosabban alföldi gond a témája. Az első képsorokon a tanyát látjuk, az ósdi, egész­ségtelen, mindenünnen távoleső pusztai lakot, ahol petróleum­mal világítanak, ásott kút vizét isszák, nedves a vályogfal és járhatatlan az út, ahol se mozi, se színház, kínlódás a gyerek­nek az iskolába járás, s ahova az egész nép életében bekövet­kezett változások csak késve, tompítottan, szinte számyasze- getten érnek el. A parasztság — szaporodó je­lekből ítélve — hamarabb unja meg a tanyát, mint ahogyan köz­pontilag, államilag hozzáláthat­nánk a tanyavilág felszámolá­sához. Így vannak ezzel a kecs­keméti Törekvés jól dolgozó, te­hát jól kereső gazdái is. S a képernyőn Szmolenszki László elnök rendre beszámol arról, hogy a tagság biztatására mint vette kézbe a vezetőség az új tanyaközpont ügyét. A film megpróbálja, ameny- nyire csak lehetséges, végigkí­sérni és érzékeltetni a*Törek­vés vezetőinek kálváriáját A kérés meghallgatásra talált ugyan a város és a megye ve­zetőinél, a párt- és tanácsszer­veknél, s ígéretük valóban nem­csak üres biztatás és nemcsak hatástalan jószándék. De sok a buktató, szívósan ellenszegül a bürokrácia szelleme — való­ban szellem, mert végül is nem tudjuk meg a filmből se az akadékoskodó hivatalok és hi­vatalnokok nevét —, amely vé­gül is odáig merészkedik, hogv (tépés volna lebonttatni a már elkészült házakat is!!! Ilyet azért már nem lehet nálunk! — hirdeti a történet, amely végül is jóra fordult és hirdeti a film befejező monda­tában: „Mint mindenkor, bár nehezen, most is az igazság győzött...” — Pariser Strasse 39—40, 1-es számú lakás — igazítja útba Bruck. Leültet minket a puha karos- székbe, amelyekben ezelőtt, még nem is olyan régen, a náci fő­kolomposok, Blaschke páciensei üldögéltek. 1932 óta. megszakí­tás nélkül töltötte be Hitler házi fogorvosának tisztét. Bruck szintén helyet foglal az egyik karosszékben. Megtud­juk tőle, hogy ő szintén fog­orvos. de régebben vidéken élt és dolgozott. Käthe Häuserman nedig, akiért a diák elment, Blaschke professzor asszisztens- nője, nála tanult, majd a se­gédorvosa lett. Ez még a nácik hatalomra jutása előtt történt. Neki később Käthe és nővére segítettek bujkálni, minthogy zsidó létére álnéven kellett él­nie. Karcsú, magas, vonzó külsejű asszony lép be. kék kabátban, a fején kendő, amely alól ki­buknak szőke fürtjei. — Kötelén — szólítja meg Bruck —, orvosok vannak itt. A nő mintha nem is hallaná, sírva fakad. Dr. Bruck zavarban van. a kezét tördel’ —. Kätchen, hi­szen ők a barátaink! Bruck jóval alacsonyabb ná­la. de most úgy fogja kAzen, min* eev gyereket és messimo- gatja rajta a kék kabátot Ez a két ember a fasiszta rendszer ellentétes pólusain he­lyezkedett el. Az asszony kivé­telezett helyzetet élvezett, azok közé tartozott, akik Hitler szol­gálatára voltak rendelve. A fér­fi pedig törvényen kívül álló, üldözött ember volt, alát en­nek a nőnek a családja támo­gatott. A sokszínű, gazdag, változatos élet nem vetette alá magát azoknak a törvényeknek, ame­lyeket a nácizmus írt elő szá­mára. Käthe Häusermannal beszél­gettünk. Közvetlenül és őszin­tén viselkedik. Harmincöt éves. vőlegénye tanító, most altiszt és valahol Norvégiában van, már régóta nem kapott hírt róla. Blaschke professzor felajánlotta neki, hogy repüljön el Berch- tesgadenbe. de nem ment vele, mert ruháit elásta Berlin kör­nyékén. hogy megmaradjanak, ha a házuk a Pariser Strassén romba dőlne, vagv leégne, és kár lett volna itthasyni őket. Elmesélt nekem néhány aprósá­got Is Hitlerről és a Göbbels családjáról. De ezekről a dol­gokról később beszélgettünk. Akkor. B’oschke professzor lakásán Gorbusin ezredes arra kért. hogy kérdenem meg tőle. megtalálhatók-e itt Hitler kór- tö’b'őn^tének az anvaga. Häusermann igennel vála­szolt és azonnal elővesz egy kartotékokat tartalmazó dobozt. Izgatottan követjük az ujjait, amint a kartonlapok között vá­logatnak. Előkerülnek a kórtör- ténetek — Himmleré. Lévé. Dietrich sajtófőnöké, Göbbelsé, a feleségéé, az összes gyereke­ké... Blaschke professzor dolgozó- szobájára olyan csend telepe­dett, hogy hallani lehetett, amint dr. Bruck felsóhajt. Ö nem tudott arról, hogy mi ho­zott minket ide. csak egyet kí­vánt. hogv minden lehető a leg­jobban sikerüljön. A diák azon­ban már pedzette. hogy miről lehet szó és a mi izgatott vára­kozásunk őrá is átragadt. Moz­dulatlanul állt, borzas fejét ol­dalra hajtva. Végre megkerült a keresett lap — Hitler kórtörténete. Ez már valami! Röntgenfelvételek azonban nem voltak. Häusermann feltételezte, hogy azok talán Blaschke másik ren­delőjében vannak, a birodalmi kancellárián. Az utolsó napok- han koronákat készítet1'’’- ame­lyeket már nem tudtak feltenni Hitler fogaira. Elbúcsúztunk a bolgár diák­tól, dr. Brucktól. és Käthe Häusermannal a birodalmi kan­celláriára indulunk. (Folytatása következik) Igen, győzött, a Törekvés Termelőszövetkezet gazdái meg­kapták az engedélyt és takaro*- kis falucskát építettek a pesti kövesút mellé. Reméljük, a film hozzásegített másokat is, ha ha­sonló bonyodalmakba gabalyod- nak a paragrafusokkal, bog’’ leküzdjék a visszahúzó jelensé­geket. Mester László Wem ferde mór — a minaret A szamarkandi „ferde mina­ret” problémája régóta fog- ’qikoztatta a szovjet énítésze­ket, Különösen aggasztóvá vált a XV. század elején énült dél­nyugati torony helyzete. Felső -észe 178 centiméterrel elhaí- ’ott a függőlegestől. A 33 mé- fer magas és több mint ezer ionná súlyú minaret klegvene- sítéséhez az Üzbegisztánban »lég gyakori földrengések elle­nére hozzáfogtak. Tizenkét óm■' lossú emelés és új alanozás "*án a minaret újra egyenesen áll. A munkálatokat a moszkvai föie-ipttj vasút én,'*Aszrn'í-nö- vei irányították, akik már 1938- ban maidnem két m-storm’ •noffojnüHÁl^ g rn^«7Vvni £$7err>­levő négy emeletes kőházat. A A PAJTÁS ÚJSÁG meg­jelenésének 20. évfordulója al­kalmából klubdélutánt rende­zett a mélykúti 3583. sz. Zrínyi Ilona Űttörőcsapat. Honvéd! Magdolna őrsvezető — Élénk a mozgalmi élet úttörő- csapatunkban — írja Bácsalmásról Szuhai Mária, a Béke őrs tagja. — Társadalmi munka, szüret, szel­lemi vetélkedő, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eseményeit 'éző képesalbum összeáll.tása, da­losverseny rendezése és még sok érdekes esemény került be az utób­bi időben az őrsi naplóba, i* — A BÁCSALMÁSI Vörös­marty Mihály Általános Iskola Vll/a. osztályának három őrse közül a Mackó-őrs nyerte a legjobb őrs címet. Antőni Erzsébet • 0 KÉSZÜLÜNK a következő tanulmányi versenyre a 11. Rő-t kóczi Ferenc Űttörőcsapat Tye- reskova Örsében, a kecskeméti Ballószögi iskolában. A pajtá­sak a felkészülés során megis­merik a megyeszékhely eddigi és ezután várható fejlődését is. Táczl-Szabó Erika őrsvezető • + Gyermek-parlamentet rendes- tünk Bdtmonostoron, a község út­törőinek részvételével. Részt vett a tanácskozáson Odor István, ba­jai járási úttörőtitkár Is, aki ké­résünkre megígérte, hogy segít­séget nyújt a játszótér létrehozá­sához, amihez társadalmi munkánk­kal ml is hozzájárulunk. Nagy Erzsébet, a Riporter őrs tagja • — VERSENYT rendeztek a tassi úttörők télapó napján. Az őrsök télapói krampuszok kísé­retében ugyanis nemcsak az ajándékokat adták át a kisdo­bosoknak; hanem vetélkedtek abban, hogy kinek a kosztümje a legötletesebb„ Túrnál Judit faliújság-felelős • X FENYŐFA-ÜNNEPET ren­deznek a mélykúti úttörőik részvételével a községi művelő­dési otthonban. Az ünnepségen a 3583. sz. Zrínyi Ilona Úttörő­csapat VII/a osztályos leányai és a Ciklámen őrs tagjai mű­sorral is közreműködnek. Pacsi Mária őrsvezető • + KÖZÖSEN ellátogattunk a községünkben megrendezett ér­dekes játékkiállításra. Nagyon tetszettek a szép babák, a nylon- és szivacskabaläk, vil­lanyautók stb. A községi 132. sz. II. Rákóczi Ferenc Űttörő­csapat tagjai is megemlékeztek a Pajtás megjelenésének 20. évt fordulójáról. Szokotai Eszter csapattitkár, Tass • — JUBILEUMI emlékünnep- séget rendeztek csütörtökön a Kecskeméti Szalvay Mihály Űttörőház fennállásának 13 éves évfordulóján. A nagysike­rű emlékünnepség a városi fenyőkamevállal fejeződött be. • A A HETÉNYEGYHÁZI óvo­dába is ellátogatott a Télapó. A helyi általános iskolának Pető- ’i-rajának ajándékait szintén elvitte a kicsiknek, akik nagyon megörültek a megemlékezésnek, óz úttörők karácsonyra újabb játékokkal lepik meg az óvodá­sokat. Kedves Pa fiúsok! Lapunk ÜttSrőélet rovata a máso­ik félév kezdetéig téli vakációra ér. Kérünk benneteket: a megérde­melt pihenés, szórakozás időszaká­én se feledkezzetek meg tudósító’ •munkálatokról. Csapataitok életéről, inkájáról szóló Írásokon kívül, nk a vakációs élményekről szó- • eszámo’ókat is. Végezetül: régi 1 új tudósítóinknak, minden Bács- úttörönek és kisdobosnak, raj- és csapatvezetőnek jó pi- miíst, kellemes ünnepeket és bol­dog új esztendőt kívánunk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom