Petőfi Népe, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-23 / 302. szám

Külföldi gépkocsikat fosztogattak Jő üzlet volt a lopott orkánkabát Kézre került a kecskeméti tolvajgaleri Még tavasszal, márciusban történt A kecskeméti művelő­dési ház Hóvirág-bált rendezett, s a táncest befejezése után a ru­határból néhány orkánkabát el­tűnt A rendőrség annak ellené­re, hogy gyorsan munkához lá­tott, a tetteseket, de még a lo­pott tárgyakat sem találta meg. Ettől kezdve egyre sűrűbben kel­lett a bejelentett lopások aktái­ra rávezetni: „a tettes ismeret­len”. Ám a nyomozók résen áll­tak. Novemberben ismét egy bálból tűnt el több orkánkabát, de most már rövid idő alatt si­került egy 19—20 éves fiúkból álló tolvajgalerit a rendőrség­nek ártalmatlanná tennie. Az öt tagú társaság háromnegyed év alatt harminc különböző bűncse­lekményt követett el közösen. Kicsiben kezdődött Nehéz lenne kibogozni, hogy mikor határozták el magukat ezek a fiatalok bűncselekmény elkövetésére, egyetlen kiinduló dátum a biztos: március 12. Ezen az estén Almási Ferenc a mű­velődési házban, kihasználva a ruhatár előtti csoportosulást, fel­ragadott négy orkánkabátot és eldugta a folyosón egy haszná­latból kivont kályhába. Két hét múlva, amikor a lopás hullámai már elültek, öccsével Almási Já­nos Attilával felnyitották a rej­tekhelyét, két kabátot kiemeltek, majd Budapesten értékesítették. Később ezt a jó „heccet” elme­sélték Pap Mihálynak, aki egy barátjával a másik két orkán­kabáton megosztozott. Almási Ferencet ez a sikeres lopás újabb „akcióra” sarkallta. Ebben az időben Budapesten együtt dolgozott Sasvári Gyulá­val, akivel megbeszélték, hogy a vállalattól szigetelt villanydrótot lopnak. Az elhatározást rövide­sen tett követte, s a 300 méter drót mellé még az egyik mun­katársuk fényképezőgépét is zsákmányuknak mondhatták. A két fiatalember egyébként nem túlságosan rajongott a munkáért, no meg égett a lábuk alatt a talaj, s visszatértek Kecskemét­re, itt folytatva léha életüket. Nagyban folytatódott Sasvári a Gyenes cukrászdá­ban gyorsan összeismerkedett Sallai Sándorral, s szeptember­ben már jó barátokként jártak együtt. Szeptember 15-én este is együtt csatangoltak a városban, s az Aranyhomok Szálló mellett egy csehszlovák turistákat szál­lító autóbuszra lettek figyelme­sek. Elhatározták, valamifélekép­pen „szereznek” külföldi ruha­neműt. Este 11 óra után sikerült félretolniók az autóbusz egyik ablakát, s a résen benyúlva férfi zakókat, orkánkabátokat húztak ki. Még abban a hónapban Sas­várival együtt egy másik külföl­di autóbuszt is megdézsmált. Evés közben jött meg Sallai étvágya is. A különböző orszá­gokból érkező turista autóbu­szokba hasonló módszerrel ha­tolt be, és lopta el az értékeket Pap Mihállyal vagy más fiatal­korú társaival. A 19 éves Sallai egyetlen hónapban cinkosaival négy autóbusz kifosztásában vett részt. Szeptemberben egy kül­földi személyautót is kirabolt fiatalkorú társával. És a „lebukás“ Novemberben a felsőfokú me­zőgazdasági technikum gólyabá- lat rendezett. A tolvajbanda tag­jai mintha csak megbeszélték volna, egytől egyig megjelentek ezen az összejövetelen. Este 10 óra felé összetalálkozott a két Almási fivér Sallai Sándorral, Sasvári Gyulával és Pap Mihály- lyal. Azonnal beszámoltak ta­pasztalataikról, arról, hogy sok értékes holmit hagytak őrizetle­nül, s nem lesz nehéz néhány ruhadarabot magukkal vinni. Párokra szakadva éjfél felé „munkához” láttak. A Sallai— Sasvári „duó” egy szivacs és öt- orkánkabátot, Almási János At­tila egy ballonkabátot és egy szoknyát, Pap pedig sálat, kesz­tyűket lopott el. Másnap igye­keztek megszabadulni a lopott holmitól, s jó részét értékesítet­ték. Néhány nap múlva ismét A TV és a Rádió szilveszteri műsora találkoztak a bűntársak, de ez­úttal nem a törzshelyen, hanem a rendőrségen... A nyomozás során valameny- nyien beismerték milyen bűn- cselekményeket követtek el, ám nemcsak erre, hanem arra is fény derült, mi taszította ezeket a fiatalokat a bűn útjára. Há­rom pontban lehetne összefog­lalni a tényeket anélkül, hogy a fiatalokat felmentenénk a fe­lelősség alól. Ezek: a szülői fel­ügyelet hiánya, a munkátlanság, s a nagyravágyó élet. S hogy ez mennyire így van, azt bizonyít­ják a következők: Sallai Sándor szülei különváltan élnek, a fiú jó ideje egyedül lakott. Egy év óta táppénzállományban van, s nem dolgozik. Sasvári Gyula édesanya nélkül nőtt fel, s az apa nem tud már hatni rá, ezért fél éve nem dolgozik. A két Al­mási testvér apja felesége halá­la után újra megnősült, s a két fiú magára maradt, egyedül la­kott, hónapok óta ők sem dol­goznak. A nagy „szabadság”, az erkölcsi érzék torzulásai, a mun­kanélküli élet züllesztő hatása juttatta ezeket a fiúkat a bűn útjára, s oda hogy cinikus egy­kedvűséggel beszéljenek bűneik­ről. A tolvajbanda tagjai meg­kapják méltó büntetésüket, de esetük figyelmeztet: vigyázzunk jobban a felnövekvő nemzedék életkörülményeire, erkölcsi tisz­taságára! Gémes Gábor A Kecskeméti Járási Rendőrkapi­tányság Sallai Sándor, Sasvári Gyu­la, Almási Ferenc, Almási János At­tila és Pap Mihály ellen bűnszövet­ségben elkövetett lopás miatt indí­tott eljárást. Valamennyinket letar­tóztatta. Szerkesztői üzenetek Gy. Gyuláné, Kecskemét! A bérlő a lakás előtti részen abban az eset­ben köteles a havat eltakarítani, ha a bérleti szerződésben ezt megálla­pították. Ha a bérleti szerződés sze­rint a hó eltakarítása a bérlő köte­lessége 20 százalék lakbérengedmény Illeti meg. Amennyiben megállapo­dás nem jött létre, a hó eltakarítása a tulajdonos kötelessége. B. János, Kecskemét: Panaszukkal megkerestük a Víz- és Csatornamű Vállalatot, ahol közölték, hogy a pa­naszolt csatornaszakaszt kitisztítják. B. L,. Fülöpszállás és F. Pálné kecs­keméti olvasóinkat értesítjük, hogy panaszukat kivizsgáltuk, s a vizsgá­lat eredményét levélben közöljük. Az élet Poznanban III. Megelőzés — mindenekelőtt A tuberkulózis — bár úgy tu­dom Magyarországon morbus hungaricusnak, magyar beteg­ségnek nevezik — sajnos nálunk is nagyon elterjedt és veszedel­mes népbetegség volt. Ma már nem gyógyíthatatlan és ami a legfontosabb, könnyen felfedez­hető. Az időben kezelésbe vett beteg megszabadulhat a tuber­kulózistól ás annak minden kö­vetkezményétől. éven felüli lakos évente egyszer köteles megjelenni a vizsgála­ton, idézése alapján. Ez a rend­kívül veszélyes betegség meg­szüntetésének egyik legfonto­sabb útja. 1963-ban 113 100 vizs­gálatot végeztek Poznanban, 1965-ben pedig már 243 ezret. Rövidesen évi 300 ezerre emel­kedik a szűrének száma, aho­gyan fokozatosan javul a tüdő­szűrő intézetek felszereléssel va­Az új lakóházak, parkok is hozzájárulnak életmódhoz. egészségesebb Poznanban már több éve kü­lönös figyelmet fordítanak a tbc megelőzésére. 1963—64-ben nagy összegű beruházással hatalmas gondozóintézetet építettele, amely azóta a tbc elleni küzdelem köz­pontja lett A jól szervezett meg­előzési akciók következtében év­ről évre csökkent a betegek szá­ma. Három évvel ezelőtt 3900 tbc-st tartottak nyilván a város­ban. Két év alatt ez a szám 2660-ra csökkent. Világos tehát, hogy a gyógyítás eredményes és az új megbetegedés is egyre kevesebb. Korábban 21,1 volt a tízezer lakosra jutó megbetege­dés aránya, tavaly pedig már csak 13,4. Még jelentősebb csök­kenés mutatkozik a gyermek­megbetegedéseknél. Akárcsak Magyarországon, igen eredményesek nálunk is a kötelző tüdőszűrések. Minden 14 KUTYADOLOG A újabb Az év utolsó napján a Kos- suth-Rádióban már az Esti kró­nika hangulata is szilveszteri lesz. A szerkesztők a riporteri munka fonákságaival nevettetik majd a hallgatókat. A főműsor: a „BUÉK 1967” — 21,30-kor kez­dődik. A Rádió szilveszteri ven­dége lesz többek között az „An­gyal”, Major Tamás személyesí­ti meg. A mikrofon elé lép Ta­hi László is. Az új esztendő kez­detét 12 gongütés jelzi, majd a Himnusz hangjai csendülnek fel. A tánczenei műsor reggel öt órá­ig tart. A Televízió szilveszter délutá­ni programja 15,53 perckor kez­dődik. Jelentkeznek a szokott műsorok, így a TV-jelenti és a Híradó is, 20,55 perckor pedig „Kapcsoljuk a 6-os Stúdiót’ címmel részleteket láthatnak a televízió nézők a Rádió szilvesz­teri műsorából. Az évet búcsúztató kabaré műsorszámait 21,39-tól „Szil­veszter, vagy amit akartok” cím­mel a Vidám Színpadról közve­títi a TV; A nyitókép főszerep­lői Gobbi Hilda és Kabos Lász­ló. A látványosságot a tánckar szolgáltatja, Alfonsó opera-pa­ródiát ad élő, Rátonyi Róbert partnere a „Plusz egy fő”-ből már ismert Rátonyi Hajnalka lesz. Közös műsorban énekel Voith Ági és Bodrogi Gyula, s közkívánatra felhangzanak az .Örökzöld’’ melódiák is. Ebben a műsorban rendezik meg a Te­levízió komolyzenei fesztiválját, a közkedvelt fiatal tánodaléne- kesnők részvételével. Húzzátok cigányok! — című műsorban Sárdy János, Petress Zsuzsa, és Fónay Márta énekel Kovács Ár­pád népi zenekarának kíséreté­vel. Az újévi köszöntőt Sinko- vits Imre mondja. Éjfél után tánczenei összeállítást sugároz a televízió. A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, Dobi István hagyományos köszöntőjét újév napján sugározza a rádió 12,05 perckor, illetve a televízió 11.50 perckor. B. B. 1. bürokrácia történettel ajándékozta meg a derülni vágyó kö­zönséget. Persze egyáltalán nem ne- vettetési szándék rejlik a dolgok mö­gött, hanem komoly hivatali eljárás, amely ezúttal a visz- szájára fordult. Ismeretes az a tréfás nóta, mely szerint „Akinek nincs kutyája, ma­ga ugat este .. " Olykor azonban még az ilyen embernek is ebadót kell fizet­nie. A krónikás nem teheti, hogy holmi kisujjból szopott mesével félrevezes­se a nyájas olva­sót, annyi azonban engedtessék meg, hogy helységtől, ne­vektől eltekintve, csupán a történet­ről szóljunk. S ha már közmondást idéztünk, toldjuk meg még eggyel: Akinek nem inge, ne vegye magára. Történt pedig a következő eset. Já­nos gazda többször is szigorú felszólí­tást kapott, hogyfi- zese be az ebadót, különben az úr le­gyen irgalmas neki. Jön a végrehajtó! A jámbor gazda ba- zsalygott egyet .rit­kuló bajsza alatt és tévedésre, elírásra gondolt. A papírok­ra ügyet sem vetett, így tett — illetve nem tett — mind­három felszólítás esetén. S ekkor meg­jelent a végrehajtó. Az öregben egy pil­lanatra megállt az ütő, de kivágta ma­gát szorongatott helyzetéből: — Bün­tetőjogi felelőssé­gem tudatában ki­jelentem, hogy 1960 óta nincs ebállat a házban! Akkor ugyanis a Blökit agyonrúgta a Pej- kó, íme az eb sír­hantja —, s ezzel a kert végébe veze­tett végrehajtóknak megmutatta a kis­ded dombocskát, mert ott van a ku­tya elásva. A Hivatal embe­reit persze nem le­hetett ilyen olcsó trükkel átverni. Ök annál sokkal fir_z nájszosabbak. Ki­hallgatták a szom­szédot, aki nagy jó­indulatában kival­lotta, hogy estén­ként ebvonítást hall az öreg portája fe­lől, ami kétségtelen­né teszi, hogy ku­tya jár a kertben. Ezt a vaslogikára épült érvelést a cse­les hivataliak elfo­gadták, s keményen megdorgálva rá­ijesztettek János gazdára. Ne csavargassuk azonban a történe­tet. Elégedjünk meg azzal, hogy János bácsi nem fizette meg a harminc fo­rintokat, hanem el­ment fűhöz, fához, bizonyítván a maga igazát. Már majd­nem exhumálták a kutyát, amikor az öreget feloldották az ebadó miatti fogla­lás fenyegető árnyé­ka alól. Az igazság­ban újra megerő­södvén János bácsi falakat megremeg­tető sóhajtással húz­ta be maga mögött a Hivatal cirádás kapuját. (gál.) ló ellátottsága. Természetesen folyik a tanulóifjúság tüdőszű­rése is és a csecsemők BCG-ol­tása. Poznan öt kerülete közül négynek saját tbe-gondozó inté­zete van, ahol a legkorszerűbb röntgengépek működnek, és jól képzett szakorvosok dolgoznak. A szakorvosok száma egyébként gyorsan nő és javul az egészség- ügyi középkáderek munkája is. Küzdelmet folytatunk a tüdő­rák ellen is. A rádiófotós vizs­gálatok a rák korai felismerését teszik lehetővé. Egyébként a tbc elleni küzdelem segítséget je­lent a rákos megbetegedések ko­rai stádiumban való felismeré­sében is. Sok minden jót és szépet le­hetne még elmondani Poznan egészségügyi helyzetéről. A sok­rétű és gazdag eredmények puszta felsorolása is sok helyet venne igénybe. A többi közül még csupán annyit, hogy né­hány éve kötelező a Heine-Me- dine oltás, s ennek következté­ben már három éve egyetlen ilyen megbetegedés sem fordult elő. Eugeninsz Cofta 70 ezer Sewer tyúk a háztájakra Az eddiginél jobban tojó tyú­kokat kapnak a háztáji gazda­ságok. Az idén 10 ezer Sewer fajtát tenyésztettek a kis udva­rokban, jövőre pedig 70 ezer. évente átlag 220—250 tojást tojó tenyészbaromfit adnak át a föld­művesszövetkezetek a háztáji tyúktörzsállományok frissítésére. PETŐFI NÄPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Kiadja a Bács megyéi Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanáesház Szerkesztőségi telefonközpont 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság 19-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/: Telefon: 17-99. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési dij 1 hónapra 13 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: u-95 Index; 25 065

Next

/
Oldalképek
Tartalom