Petőfi Népe, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-03 / 285. szám
Lezárult a beszámolók feletti vita A IX. kongresszus pénteki üléséről jelentjük Pénteken reggel az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában Molnár Frigyesnek, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkárának elnökletével folytatta munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa. A pénteki vitában elsőként Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese szólalt fel. A gazdaságirányítási reformmal a mezőgazdaság továbbfejlődését is megalapozzuk Fehér Lajos felszólalása Tisztelt Kongresszus! A Vili. kongresszus óta eltelt fvek egyik fő jellemzője, hogy ebben az időszakban mar nemcsak a város, hanem a falu is szocialista alapokon fejlődött. Pártunk IX. kongresszusa megelégedéssel állapíthatja meg: a szocialista forradalom ügye sikeresen haladt előre a mezőgazdaságban is. Szövetkezeti parasztságunk — tapasztaltabb testvére, a munkásosztály segítségével, szocialista államunk és társadalmunk hathatós támogatásával — bátran hozzáfogott az új életforma kialakításához. Termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink nagy többsége az utóbbi években megszilárdult. Fiatal nagyüzemi mezőgazdaságunk eredményes továbbfejlődésének igen fontos feltételeit teremtjük meg a gazdaságirányítási reform megvalósítása során. A Központi Bizottság álláspontja szerint a mezőgazdasági ár-, adó- és pénzügyi rendszer továbbfejlesztésével is arra kell törekedni, hogy gazdaságpolitikánk végrehajtásához kedvezőbb feltételeket teremtsünk. A harmadik ötéves tervben fokozatosan olyan mezőgazda- sági árszínvonalat igyekszünk kialakítani, amely a mezőgazdasági munka növekvő termelékenysége mellett a gazdaságok többsége számára lehetővé teszi, hogy saját árbevételeikből mindinkább pótolhassák az elhasználódott állóeszközöket, fedezni tudják anyagi ráfordításaikat; tagjaiknak a bérből élők életszínvonalához közelítő személyi jövedelmet nyújtsanak; s végül a termelés tervezett bővítéséhez szükséges felhalmozást — illetve az erre a célra felvett hitelek visszafizetését — saját erőből fedezni tudják. Az önálló gazdálkodás e követelményeit a gazdaságok egy részénél csak olyan fokú további mezőgazdasági árszínvonal-emeléssel lehetne megvalósítani, amely már nagyobb mértékben érintené a fogyasztói árakat is. Éppen ezért a munkásosztály és a városi fogyasztók érdekeit is szem előtt tartva, a felvásárlási árakat csak kisebb mértékben emelhetjük, viszont egybekapcsoljuk azt a termelőszövetkezetek korábban felgyülemlett hiteleinek rendezésével. Az átszervezés időszakában sok olyan állóeszköz került a közös gazdaságokba, amely ma már nincs a termelésben, vagy amelynek rendkívül csökkent az értéke. Hasonlóképp kiesett a termelésből, az átszervezés utáni években létrehozott ideig- . lenes építmények, öntözőtelepek, egyéb befektetések jelentős része is. Ezenkívül az állóeszközök egy része az elmúlt években fokozatosan elhasználódott. A termelőszövetkezetek viszont — pénzügyi eszközök híján — ez év elejéig nem képezhettek amortizációs alapot. Ennek következménye az volt, hogy a fejlesztés zöme, de a pótlás egy része is állami hitelből történt. Mindezek miatt válik szükségessé a termelőszövetkezetek hitelállományának rendezése. A kormány határozatokat hozott a hitelrendezésre. Ezt a következő alapelvek szerint kell a jövő esztendőben lebonyolítani: — a hitelrendezés során törölni kell a termelőszövetkeze' leket terhelő állóeszköz- és középlejáratú forgóeszköz-hitelekből azt a részt, amelynek az állóeszközök újraértékelése után nincs fedezete; — a hitelrendezés után megmaradó hitelállomány arányos legyen a ténylegesen használható eszközállománnyal; — a fennmaradó hitelállomány törlesztésének ütemezését a termelőszövetkezet tényleges eherbíróképességétől függően kell meghatározni: a hitelrendezés fontos célja, hogy a hitelfegyelem megszilárdulhasson. Az eddigi ár- és hitelrendezés együttesen lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezetek már 1967. január 1-től megteremtsék az állóeszközök teljes körére a pótlási alapot. Ebből az amortizációs alapból nemcsak pótlásra, hartem bizonyos korszerűsítésre és kisebb bővítésre is mód lesz. A hitelrendezést felhasználjuk a forgóalapok szükséges méretű kiegészítésére is. A kormány úgy határozott, hogy a szövetkezeti termelésben állandóan (lekötött és növekvő forgóeszköz-állomány szintjéig fel kell tölteni a forgós'aookaí. nagyobbrészt saját erőből. E célból a szövetkezetek a részükre most, egyszeri alkalommal nyújtott középlejáratú forgóeszközhitelek segítségével létrehozhatják a termelésben tartósan lekötött — üzemenként változó nagyságú — forgóalapjukat. Szeretnék kiemelni két lényeges körülményt. Az egyik: a felvásárlási áremelés és a (Folytatás a 2. oldalon.) ___________________________________s______________________________ , Képek a kongresszusról Első képen: Leonyid Brezsnyev — Giuliano Pajetta, Arturo Colombi és Frederico Brini olasz küldöttekkel. A második képen: Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke Molomzsanc mongol küldöttel. Harmadik képünkön: Paul Fröhlich és Max Reimann kongresszusi tanácskozása (MTI foto) xxL évf„ 285. sz. ,lru 60 fillér--------19 Í6. DEC. 3, SZOMBAT rszag érintő kérdésekről tárgyalt Koszigin és de Gaulle Koszigin szovjet miniszterelnök pénteken délelőtt az Elysée- palotában de Gaulle tábornokkal folytatott négyszemközti megbeszéléssel kezdte franciaországi látogatása második napjának zsúfolt programját. A két államférfi bizalmas megbeszélését követően a tárgyalások ugyancsak az Elysée-palotában a küldöttségek többi tagjának részvételével folytatódtak. A több mint egyórás tanácskozáson a két ország kapcsolatait érintő kérdésekről volt szó. Délben a párizsi városháza épületében Párizs város vezetői adtak fogadást a szovjet küldöttség tiszteletére. A fogadáson Alekszej Koszigin miniszterelnök rövid beszédet mondott. A fogadás után Pompidou miniszterelnök adott ebédet Koszigin és a vezetésével Franciaországban tartózkodó szovjet küldöttség tiszteletére. Az ebédet követően a Matignon-palotában a két küldöttség folytatta a két ország kapcsolatait érintő kérdések megtárgyalását. Délután Debre francia gazdasági és pénzügyminiszter hivatalában fogadta Kirillint, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének helyettesét. Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke pénteken a párizsi városházán elhangzott beszédében kijelentette: A Szovjetunió ég Francia- ország erőfeszítései — amelyek nem a két ország elkülönülésére, hanem a keleti és nyugati államok közeledésének előmozdítására irányulnak — mind nagyobb megértésre és visszhangra találnak. — Mindez együttvéve azt a meggyőződést sugallja, hogy a mai Európában a háborús veszély kérdését le lehet venni és le is kell venni a napirendről. UThant újabb öt évre válallta a főtitkári tisztet A Biztonsági Tanács -pénteken zárt ülést tartott, s ezen egyhangú döntést hozott, amelynek értelmében ajánlja a közgyűlésnek, hogy U Thantot újabb ötéves időtartamra válassza meg a világszervezet főtitkárának. A tanács egyidűjeg felhívással fordult U Thant főtitkárhoz is, s ebben hangoztatja, hogy „a világszervezet legmagaszto- sabb céljait szolgálná, ha a főtitkár posztján maradna”. Nem sokkal a Biztonsági Tanács zárt ülése után U Thant hivatalos formában bejelentette, hogy eleget tesz a felhívásnak és elvállalja újabb öt évre a főtitkári tisztséget. Szovjet—indiai gazdasági tárgyalások Űj-Delhiben a szovjet és az indiai kormányküldöttség a 4. in- diai ötéves tervhez nyújtandó szovjet segítségről tárgyal. A szovjet segítségnyújtás legnagyobb tétele a bokarói acélmű befejezéséhez adandó új hitel. De tárgyalások folynak arról is, hogy a bhilai acélművet 3 millió 300 ezer tonna kapacitásra fejlesztik, Kiruburuban és Dalliban ércelőkészítő, Korbá- ban alumínium, Pakhában réz. Hardwarban elektromos felszereléseket gyártó üzemet, valamint kokszolót építenek szovjet segítséggel. A Szovjetunió jelentős segítséget nyújt Indiának az olajkutatások terén is.
