Petőfi Népe, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-05 / Különkiadás
Az állami gazdaság tajói kerületében Z,Z millió forintért idén megépített KISZ-tábor egyik része. bővítését; a felszabadulás óta nem üzemelő mészhomoktéglagyár megindítását; a közigazgatást illetően tanyai ötös bizottságok létrehozását; a tisztességes kiskereskedelem és kisipar támogatását: termelő, értékesítő, s fogyasztási, valamint földműves- és házépítő szövetkezet alakítását; az utak rendbehozását; a közellátás javítására burgonya- és zsiradékakció szervezését; bölcsőde, napközi otthon, gyermekjátszótér, a magatehetetlen öregek számára menház építését; a városi kórház fejlesztését, a tanyák népe orvosellátásának biztosítását: a város nyugati határán elterülő 400 kh mocsár víztárolórendszerrel termőtalajú területté való átalakítását; stb.. Fejlődő ipar és mezőgazdaság S ma, húsz év múltán, nemcsak a bizonyos mértékben módosított program, hanem továbbiak megvalósításával is büszkélkedhetnek a halasiak. ^Látványos, országos hírű sikereket ugyan nem ért el a város. Nagy építkezések nem állították országos érdeklődés fénycsóvájába” — írta tavaly az egyik fővárosi hetilap halasi származású munkatársa. Ám a város önmagához mért fejlődésének nagyarányú méretei megállapíthatók. A felszabadulás utáni évek útkeresését, alapozását követő időszakban, különösen a legutóbbi 6—8 év alatt, főként a második ötéves terv időszakában elért eredmények szembeszökőek. Ami egy település városi jellegének fő tényezője: az iparfejlesztés nagy léptekkel haladt előre. A VII. pártkongresszus, s a megyei pártértekezlet iránymutató határozatainak megfelelően az 1959-ben megtartott városi pártértekezlet az ipar fejlesztésének módját a meglevő üzemek bővítése mellett újak létrehozásában jelölte meg. A baromfifeldolgozó, és több más kisebb-na- gyobb üzem mellé így sorakozik ma már a félezer embert foglalkoztató ÉM. Fémmunkás Tömegcikkipari Gyár, az élüzem címet 1962-ben elnyert ÉM. Faipari Vállalat, a Dél-Bács megyei Vízmű Vállalat stb. A város tárca, tanácsi és szövetkezeti ipara az 1960-ban {fl* dukált több mint negyedmilliárdos termelési értéket az elmúlt év végére 160 százalékkal növelte. Ez idő alatt csaknem megháromszorozódott az exportált cikkek 66 millió forintos értéke. Ma már nemcsak az évente 6 millió forint értékű termékeket — főként hímzett gyermekruházati cikkeket — előállító háziipari szövetkezet kezelésében működő Csipkeház világhírű terméke, a financiális mércével mérve egyébként csak évi másfél százezer forintot jelentő halasi csipke öregbíti a várce hírnevét hazánk határain túl, hanem egyéb iparcikkek is. Az iparban foglalkoztatottak száma az elmúlt fél évtized alatt 2009-ről 4555-re ugrott. Az iparosítás egyszersmind megállította, sőt a visszájára fordította a lakosság csökkenését. 1957-ben 1400 fővel keves- bedett a lélekszám, tavaly pedig 1680- nal volt több (csaknem 28 ezer), mint öt esztendeje. A nagyüzemi munkásság létszámának növekedése előnyösebbé tette a város társadalmának rétegeződését, s megteremtette a szocialista tudat kialakulásának nagyobb lehetőségeit. Ugyanez mondható a területtel más helységek határában is rendelkező állami és erdőgazdaság, s a gépjavító állomás dolgozóira, valamint a mezőgazdaság 1962-ben végrehajtott átszervezése során hat tsz-be, öt tszcs-be és egy szakszövetkezetbe tömörült parasztságra vonatkozóan is. A tanyasi településed — Pirtó. Balotaszállás, Kun- fehértó, Zsana, Imrehegy, Harkakötöny — önálló községgé történt alakulása után a város határának területe 54 255 holdra „zsugorodott”. A szántók átlagos aranykorona értéke az országos 11,7-del szemben 5,84. s vannak egy- két-három aranykoronás földek is. 'Ilyen területen is — a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeinek és a tag-ág szorgalmának köszönhetően — a kenyérgabona átlagtermése három év alatt 45,7, a kukoricáé 83 százalékkal nőtt. Az átlagok így is alacsonyak (6,7, illetve 13,9 mázsásak), de a növekedés ugrásszerű tendenciája nyilvánvaló. A gépesítettség fejlődésére jellemző, hogy tavaly a három évvel korábbi 960-nal szemben 23e szántóegységre jsíott egy traktoregység. S 516 kh. szőlőt. 968 kh. gyümölcsöst is telepítettek a szövetkezetek. Tagságuk jövedelme az 1962-es 3785-tel szemben tavaly 8413 forint volt. Fejlődésük ellenére mind a hat tsz még a meg nem erősödőitek kategóriájába tartozik, de — a megyei tanács egyik szakemberének megállapítása szerint — a saját lábukon állnak, s minimális a mérleghiányuk. További fejlődésük legfőbb záloga: a szövetkezeti gazdák tudatában végbement és folyamatosan végbemenő változás. Amíg a korábbi években többségük nem akart szerepet játszani a tsz-ek belső életében, most mindennapi, s közgyűlési megnyilatkozásaikban, valamint a tetteikben hangsúlyt nyer: a közös. Vezetőik — többen a maguk kárán — is tanultak az első lépések hibáiból, s javítottak a tagság és a köztük levő viszonyon. Bizonyítja ezt az, hogy egyre kevesebb panasz érkezik a felsőbb szervekhez, a vitás kérdéseket elintézik maguk között, — ami viszont a szövetkezeti demokrácia erősödésének a bizonyítéka. Értelmiség— műveltség A két alapvető társadalmi osztály fejlődésétől, helytállásától nem maradt el a — városi jelleget szintén meghatározó — értelmiség sem. Halas a múltban is számos olyan értelmiségivel — tudósokkal, művészekkel, politikusokkal — büszkélkedhetett (hogy csak a legközismertebbeket említsük: Földi János természettudós, Gőzön Lajos 48-as szabadsághös, Szilády Áron orientalista és várospolitikus. Szaiay László író. a már megnevezett Thorma János festőművész. Dékáni Árpád rajztanár, a halasi csipkeipar megteremtője és munkatársa, Markovits Mária, Szűts József tanító, 1919-ben a Munkás- és Katonatanács később mártírhalált halt elnöke, a jelenleg is tevékeny 3 Nagy Czirok László néprajz-kutató), akik elhivatottságuknak megfelelően, különböző módon törődtek a nép sorsával. Nos: a mostani értelmiség, a negyedezer pedagógus, 42 orvos, az agrár- szakemberek .ipari mérnökök gárdájának nem csekély hányada, s a többi hat-hét év óta a foglalkozási körén túl is tevékenyen részt vállal a közügyekből. Nagy szerepe van ennek abban, működése, másrészt a lakosság támogatásának kérése, a közügyekbe való beleszólása, az azokban kifejteit péidás tevékenysége eredményezte. Nagyszerű módszere például a tanácsnak, hogy egy-egy fejlődési szakasz előtt kérdőíveken kikéri a lakosság véleményét. 1958-ban 48 992 (!) különböző — ebből a bel- és külterület rendezésére vonatkozóan hatezer, a törpevízmű építését sürgetően ötezer — javaslat étkezett be. A módszert a Baranya megyei és az egyik fővárosi kerületi tanács is tanulmányozta. Ily módon Halas mégis csati „országos érdeklődés fénycsóvájába” ke. rült, de úgy is, ahogy a városi tanacs sürgősségi sorrendben hozzáfogott a javaslatok megvalósításához. Nyíltan a lakosság elé tárta, milyen anyagi erő áll rendelkezésére, s mekkora társadalmi munkára van szükség. S az országosan is párját ritkító példák tucatjait lehetne felsorolni arról, milyen odaadással siettek városuk fellendítésére a halasiak. A vezetőszervek és a lakosság összefogása tüntette el a templom alá húzódó „legrégibb ellenséget”, a mocsarat is. s teremtett a helyén szép strandot, vásárcsarnokot, villasort. Országos érdeklődésre igényt tartható eredményt szült a lakásprobléma résaNyáron is sokan keresik fel a városi könyvtárat. hogy a város lakossága egyre jobban művelődik; abban, hogy a városfejlesztést alapos tervezés előzte meg. s az egészségügyi, ellátás odaadóbb, mint korábban. Ízelítőül egy-két példa: a művelődési házban kitűnő fotó-, varró-, bélyeggyűjtő szakkör, népi tánc- és színjátszócsoport tevékenykedik; az öt évvel előbbi 18 ezerrel szemben tavaly már csaknem 40 ezer kötettel rendelkező könyvtár beiratkozott olvasóinak száma háromezerről öt és fél ezerre nőtt, a kölcsönzött könyvek száma pedig az elmúlt évben több mint megkétszereződött 1960-hoz képest (csaknem negyedmilliót tett ki). A rádióelőfizetők száma 3845-ről 5367-re. a tv- előfizetőké 32-ről 1616-ra szökkent. Sokat segítettek a mezőgazdaság átszervezésekor az agrárklub tagjai. Az értelmiség tudatformálásában egyébként nagy a jelentősége az 1963-ban nyílt Marxizmus—leninizmus Esti Egyetemnek. Példás összefogás és a jövő Az általános fellendülésnek a több mint ezer kommunista az irányítója, szervezője. S az elgondolások, tervek gyors realizálódását egyrészt a városi pártbizottság <s a tanács szoros egvOttA népfront-akció eredménye: új bázak a Fáy-telepen. leges megoldása is. Minthogy Halason is nagy — több mint 1300 — a lakásigénylők száma, a pártbizottsággal egyetértésben a városi tanács végrehajtó bizottsága felkérte a KISZ-, majd a Hazafias Népfrontbizottságot, szer- vezzének lakásépítő közösségeket. (A szervezés módjának tanulmányozására 1962-ben a Váci Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának négytagú delegációja is felkereste Kiskunhalast.) És az eredmény? Részben szétszórtan, nagyrészt azonban a takarékossági mozgalom atyjáról, Fáy Andrásról elnevezett zárt telepen — OTP-hitel igénybevételével és a városi tanács szakembereinek segítségével — a KISZ „égisze” alatt két- és háromszobás lakásokból eddig 52 épült fel, s úgy fest, hogy még az idén további 20 is elkészül. A népfront-akció eredménye: 40 lakás, a hat nappal ezelőtt ünnepélyes keretek közt átadott újabb 44. s ugyancsak az idén készen lesz még 60. A népfront 1970-ig 350 lakás építésére vállalta közösségek szervezését, s a még hiányzó 206-ból 150-en máris jelentkeztek lakásépíttetésre. Hálást köti a múltja? Igen. De máj? ellenkező értelemben, mint 28 évvel ezelőtt. Az ősök áldozatvállalása, helytállása buzog a halasiakban városukért. Siet már Halas, vonzza jövője. S a jövő következő, 1970-ig tartó szakaszának útját már korábban, a város harmadik ötéves tervében „kijelölte” a városi pártbizottság. Szinte minden gyáregység, telephely rekonstrukciója, korszerűbb iparcikkek gyártása, a lakossági szolgáltatás javítása, a kereske- / delmi hálózat korszerűsítése, a tsz-ek közepes színvonalra fejlesztése, gabona és gyű möicstároló, nyolctantermes iskola, járási-városi könyvtár, bölcsőde. ezer lakás, irodaház építése, 1500 kh nyárfatelepítés, a kórház — a negyedik ötéves terv időszakában befejezésre kerülő — bővítése, csatornázás sporttelep, a Sóstó mellett hétvégi pihenőhely létesítése stb. szerepel a ten’ ben. Az embernek önkéntelenül is az a pror ram jut az eszébe, melyet húsz évvf ezelőtt szintén a kommunisták adtak városnak. Ég ahogy annak a prograr- nak a megvalósítása is sikerrel jár — ismerve a halasiak immár buzgó *ü relmetlenségét — a mostaninak még- inkább az lesz az eredménye. Tarján István
