Petőfi Népe, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-04 / 261. szám
Kéményseprők, kályhások a tél előtt ál barátság útján Készül a megyei kéménykataszter Hogyan fűtsünk üzembiztosán és takarékosan? Teljesítették az éves tervet örömhírrel kezdte a beszélgetést Kecskeméten, a Bács- Kiskun megyei Kéményseprő- és Cserépkályhaépítő Vállalatnál Rendeczky János igazgató és Biróczi Gyula főkönyvelő. — Az idei kétmillió forintos tervünk — mondották —, 100 000 forinttal magasabb a múlt évinél. Kályhás részlegünk azonban már október végén teljesítette cserépkályha-építési- és átrakási programját, de jelentős tervtúlteljesítésre számítunk kéményseprőrészlegünknél is. Minden feltétel megvan tehát ahhoz, hogy kilenc éve fennálló vállalatunk az idén először két millió forinton felüli termelési eredményt érjen el... Nem kampányszerűen A vállalat 10 körzetében, szerte a megyében a százhuszonhárom kéményseprő és a tizennyolc cserépkályhaépítő egész évben egyenletesen dolgozott. Január óta 40 000 kémény füstnyomáspróbáját végezték el a kéményseprők, akik Kivégezték a veresegyházi gyilkost Varró Ferenc tavaly augusztusban az esti órákban megtámadta Arnold Lujza 61 éves veresegyházi lakost és rablásj kísérlet után brutális módon megölte. A Pest megyei Bíróság Varró Ferencet különösen kegyetlen módon és aljas indokból elkövetett emberölés, valamint rablás kísérlete miatt halálra ítélte. A Legfelsőbb Bíróság a halálos ítéletet helybenhagyta. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Varró Ferenc kegyelmi kérelmét elutasította, a halálos ítéletet csütörtökön végrehajtották. (MTI) PETOPlNEPB A Magyar Szoda’lsta Munkáspárt Bács-Klsktm megye) Bizottsága és a megye) tanács lapja. Főszerkesztő: dr Weither Dániel. Kiadja a Báes megye) Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadói Mezei István Igazgató Szerkesztőségi Kecskemét, Városi Tanáeshár Szerkesztőség) telefonközpont: Szerkesztő bizottság 10-SS 20-19. 25-16. Kiadóhivatalt Kecskemét. Szabadság tét tfa. Telefon? 17-09. Terjeszt) a Magyar Posta, onőftzetést dll 1 hónapra IS forint Báes-Kiskun megye) Nyomda V Kecskemét — Telefons 11-85 index: 83 OH a téli fűtési szezon előtt mintegy 170 000 kéményt „szabadítottak” meg a koromtól, a szuroktól, s ha szükséges volt, a kisebb javításokat is elvégezték. — Milyen feladatokat jelent az októberben megkezdődött fűtési szezon? — Nálunk télen sincs több munka, mint más évszakokban, megszűnt a szakma idényjellege. Októbertől 230 000 kémény tisztítása a feladat, ennek 80 százaléka háztartási, a többi üzemi, központi fűtéshez szolgáló, valamint thermophor-ké- mény. Kéményseprőink, akiknek hetven százaléka tett eddig szakmunkásvizsgát, különösen esős, fagyos időben dolgoznak nehéz körülmények között. Komoly fizikai igénybevételt jelent az úgynevezett „mászhatós” kémények havonkénti tisztítása, amelyek a háztartási kémények nyolcvan százalékát teszik ki. Cserépkályha, import csempéből A megyében előállított cserépkályhák mintegy 70 százalékát a vállalat szakmunkásai készítik. Az idén eddig több mint 500 új cserépkályha építését és közel 400 régi cserépkályha átrakását végezték el. A lakosság tényleges igényei azonban ennél lényegesen nagyobbak. — Éppen ezért a jövő évben növelni kívánjuk a cserépkály- ha-építő részleg termelését — folytatódott a tájékoztatás —, emellett azonban a minőség javítására is törekszünk. Módot nyújt erre a Lengyelországból és Romániából importált kiváló minőségű kályhacsempe felhasználása és dolgozóink szakképzésének fokozása is. A másik tervünk: Jövőre folytatjuk — a füstnyomáspróbákkal párhuzamosan —, a megye kéménykataszterének készítését, ez a munka 1970-ben befejeződik, a megye 230 000 kéményének „személyi“ adatai tehát kivétel nélkül nyilvántartásba kerülnek. A kéményseprő — fűtési tanácsadó is... — Általános tapasztalat, hogy a lakosság jelentős hányada nincs eléggé tisztában azzal, miként lehet növelni a fűtőanyagok hasznos energiáját, hogyan kell szakszerűen kezelni a különféle kályhákat, tűzhelyeket és egyéb fűtőberendezéseket. — Valóban így van — hangzott az egyetértő válasz. — Ezért felhívjuk a figyelmet az ajtók, ablakok kifogástalan szigetelésének fontosságára. Ha a lakásból eltávozunk, ne hagyjuk őrizetlenül az égő, megrakott kályhát, tűzhelyet. Az is fontos, hogy a kályhát csak akkor zárjuk el, ha a szén teljesen elégett és fehér parázzsal izzik. Sokszor hallunk olyan panaszt, hogy a felhasznált tüzelő kalóriájának csak kis százalékát tudják hasznosítani, magyarán: A kéménynek fűte- nek ... Ezzel kapcsolatban nehéz általánosan hasznosítható tanácsot adni, hiszen a különféle kályháknál, tűzhelyeknél egymástól eltérő tüzelési technológiát kell alkalmazni. Éppen ezért az a javaslatunk, hogy a lakosság kérje ki a kéményseprők véleményét a legmegfelelőbb, legtakarékosabb tüzelési módszerrel kapcsolatban. B. Gy. II. Kísérőnk és útikalauzunk, Sávolt Béla, az MSZBT megyei titkára, aki mellesleg — és szeAgurájev elvtárs köszönti a Barátság-vonat résztvevőit. rencsénkre — igen jól beszél oroszul, már jelezte: számítsunk rá, hogy a pályaudvaron fogadletünkre, s vonathossznyira integessenek és szaladjanak elénk a virágcsokrot szorongató moszkvaiak. Kik ezek a mosolygó és bennünket ismerősként köszöntő férfiak és nők? S kik vagyunk mi; tulajdonképpen, hogy kijárjon nekünk ez a túláradó ünneplés? Nem csoda, hogy félszegeh állunk, s nekik kell közrefogniuk bennünket... S egy díszes emelvény a bejáratnál, fényképészek és rádióriporterek, majd meleg tónusú szavak — a tolmács fordítja is már... V. G, Agurájev, a tyi- mirjazevi kerület első titkára szól hozzánk, mint a testvéri magyar nép küldötteihez. Sokszor szinte pjirulunk a dicsérő jelzők hallatán... S örülünk, amikor MSZBT titkárunk oroszul fejezi be válaszbeszédét, s felzúg a taps !— legalább ennyivel mi is tudtuk viszonozni a túláradó fogadtatást. A viszontlátásra! — búcsúznak tőlünk, s nem gondoljuk, Súlyos visszaélések a Telipari Vállalat kecskeméti üzemében Évek óta dolgoz fel juhtejet sajttá a Budapest és Vidéke Tejipari Vállalat kecskeméti üzeme. A juhsajt készítése szezonjellegű. ám így is március végétől szeptember közepéig naponta 6—7 ezer liter juhtejből gyártanak sajtalapanyagot, amelyet további feldolgozásra Nagykőrösre szállítanak. A sajt alapanyagát feldarabolás után hűtés céljából az udvarra rakják ki, s csupán az elszállítás előtt mérik le. Az üzem ezenkívül naponta 40—50 ezer liter tehéntejet fölöz le, amelyből 1800 liter tejszínt kannáznak. Az udvaron történő szabad tárolást, valamint az ellenőrzés hiányosságait kihasználva az ott dolgozók közül néhányan rendszeresen dézsmálták a társadalmi tulajdont. Az „éber4* portás Egy évig portásként, azt megelőzően más munkakörben dolgozott a kecskeméti tejüzemben Énekes József. Évekkel ezelőtt amikor éjszakai műszakba volt beosztva, már többször megdézsmálta az őrizetlenül hagyott sajtot és sikerült is kicsempészni a lopott holmit az üzemből. Amikor bizalmi munkakörbe került, még inkább vérszemet kapott. Három év alatt nem kevesebb mint 234 kiló juhsajtot lopott el, önállóan, vagy társai segítségével több mint 7500 forint értékben. Az „élelmes” portás azonban nem elégedett meg csupán a sajttal, szemet vetett a tejszínre is. Sok kicsi sokra megy, s Énekes a rendőrségen már 57 liter tejszínről beszélt, amelynek literje éppen tízszerese a tej árának. A tejet sem vetette meg. Rendszeresen szállított haza, hetenként két litert, amiért mondanunk sem kell „elfelejtett” fizetni. Ilyen módon közel 250 liter tejet lopott. Az általa okozott kár értéke pedig megüti a tízezer forintot. Tej saln százliter számra Karbantartóként dolgozott a tejipari vállalatnál Andó Mihály. A portásnak nyilvánvalóan nem tűnt fel, hogy Andó egy kétliteres kannával járt be dolgozni. Ezt az edényt, ha nem is sűrűn, de rendszeresen — hetenként két-három alkalommal — megtöltötte tejszínnel, és hazavitte a portás szemelát- tára. A karbantartó szintén az éj leple alatt dézsmálta a közös tulajdont, s nem csoda, ha négy év alatt 166 literre emelkedett a lopott tejszín mennyisége. Andó azonban nemcsak egyedül, hanem másokkal közösen is „tevékenykedett”. A lopásban segítségére voltak Tóth Ferenc, Csorba Erzsébet és Gulyás Éva is. Néhányszor előfordult, hogy a kazánházba levittek egy teli tejszínes kannát, amelyet egyenlő arányban szétosztottak maguk között. A tejszín nem min- dep — tartotta Andó —, s így két év alatt két-háromkilós darabokban összesen 84 kiló sajtot szállított haza, nem beszélve az egyéb szerszámokról és anyagokról. Tolvajok és orgazdák Tóth Ferenc, aki két évig dolgozott a Tejipari Vállalatnál, az éjszakás műszakban főleg a sajtot, nappal pedig a tejszínes kannákat dézsmálta, Rövid idő A legkisebbek az üzemi kul túrház színpadán. {Tóth Sándor felvétele.) nak bennünket. De azért arra hogy ez már aznap este bekö- nem számítottunk, hogy két vetkezik. Pihenésről szó sem fúvószenekar is szóljon a tiszte- lehet, indulás a Tyimirjazevről elnevezett kerületbe... Útközben tudjuk meg, hogy már hagyományai vannak a kecskemétiek, Báes megyeiek és e moszkvai kerület barátságának. A tavasszal is ők látták vendégül a tőlünk érkezett Barátság-vonat utasait, s ismét ők a házigazdáink. Egy négyezer főt foglalkoztató konfekcióüzem kultúrtermében adnak műsort számunkra. Mondjuk azt, hogy inkább pihennénk a szállodai szobánkban? De hiszen már el is tűnt a fáradtságunk! Lám a fiatalok —, de mintha idősebbeket is látnék a kör közepén! — az előcsarnokban, egy tánczenekar hangjaira ropják a legújabb táncok egyikét, a Let-kisst. A mellettem állók, megjegyzik, hogy az élen táncoló, az üzem párttitkámője... A műsor — ha nem tévedek — volt vagy két és fél órás. Meghívott művészek és az üzemi öntevékeny színjátszók, énekesek, táncosok a kis óvódásoktól kezdve, a magyar táncot lejtő balettművészig. No és egy rögtönzött divatbemutató a gyár legújabb termékeiből... Nem lehetett megunni. Pedig már tíz óra felé járt az idő. S nem unták ők sem, pedig már nem először csinálhatták. Még az ajtóban is álltak, s onnét biztatták a szereplőket. S ott álltak a kultúrház kapujában is, amíg el nem indultak az autóbuszaink. S élükön a kerületi pártbizottság első titkárával, s kedves mosolyú Agurájev elvtárssal, ezt kiáltották ütemesen és kórusban (a titkár vezényelt hozzá): Zdraszt-vuj- tye!.;. Zdraszt-vuj-tye! Szótlanul hallgattunk hazáig, s az érzékenyebb lelkűek a szemüket törülgették... (Fölytatjuk.) F. Tóth Pál alatt 55 liter tejszínt, 131 kiló sajtot lopott el saját céljaira, vagy értékesítésre. Sajnálatos, hogy a felsoroltakon kívül az üzem dolgozói közül még jó néhányan hasonlóképpen lopkodták a különböző tejtermékeket és eladogatták a lopott holmit. Borsodi Jánosné például három év alatt 42 kiló sajtot vásárolt meg Énekes Józseftől és társaitól. Sörös József né összesen 75 kiló sajtot, 54 liter tejszínt vásárolt meg tőlük. A Budapest és Vidéke Tejipari Vállalat kecskeméti üzemében tevékenykedő tolvajok több mint 34 ezer forint kárt okoztak a népgazdaságnak. E jelentős kárösszeg vonatkozásában ismét felvetődik a kérdés: melyek voltak azok az okok, amelyek lehetőséget adtak a bűncselekmények elkövetésére? Az is elég furcsa, hogy rendszeres lopások ellenére a feldolgozott tej mennyiségéből nem mutatkozott hiány, a vállalat termelő munkájában. De az összefüggések ezen túlmenően is nyilvánvalóak: alkalom szülte a tolvajokat, akik a lehetőségeket alaposan kihasználva megkárosították a közös vagyont. A tolvajokat, orgazdákat felelősségre vonják, de a bűncselekmények előidéző okainak megszüntetéséről már az üzem vezetőinek kell gondoskodniok a társadalmi tulajdon megóvása érdekében. Gémes Gábor A Kecskeméti Rendőrkapitányság Énekes József, Andó Mihály, Tóth Ferenc, Csorba Erzsébet, Gulyás Éva ellen társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopás. Sörös Jó- zsefné és Borsodi Jánosnc ellen társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett orgazdaság miatt indított eljárást.
