Petőfi Népe, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-30 / 282. szám
XXI. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM * Ara 60 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek I 1966. NOVEMBER 30. SZERDA Az MSZMP IX. kongresszusának keddi tanácskozása Kedden reggel 9 óraikor Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának elnökletével folytatódott a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának tanácskozása az Építők Rózsa' Ferenc Művelődési Házában. A részvevők nagy tapssal köszöntötték az elnökségben helyet foglaló Kádár Jánost, és a többi magyar vezetőt, továbbá L. I. Brezsnyevet és a többi testvérpárt delegációjának vezetőjét. Biszlau Béla, a Politikai Bizottság tagja lépett a mikrofonhoz, s terjesztette elő a Magyar Szocialista Munkáspárt Szervezeti Szabályzatának módosítására vonatkozó beszámolót. Javaslat a Szervezeti Szabályzat Biszku Béla előadói beszéde módosítására A Központi Bizottság ez év augusztusában vitára bocsátotta a Szervezeti Szabályzat módosításának tervezetét, hogy e fontos dokumentum mennél jobban kifejezze a párttagság véleményét. A vita — melyben több mint tízezer párttag fejtette ki álláspontját — rendkívül élénk, alkotó jellegű és felelősségteljes volt. Egyértelműen kicsendült belőle az az igény, hogy a Szervezeti Szabályzat tovább erősítse a párt eszmei, politikai, szervezeti, cselekvési egységét, még erőteljesebben fejlessze kommunista jellegét, védelmezze tisztaságát és ahol szükséges, szervezeti szigorításokkal is óvja sorait az oda nem való elemektől. A Központi Bizottság a véleményeket és javaslatokat gondosan elemezte és azok jelentős részét a Szervezeti Szabályzat most benyújtott tervezetében figyelembe vette — állapítja meg a beszámoló bevezetője —, majd így folytatódik: A párt helyzetének tanulmányozásánál és a széles körű vitánál bebizonyosodott, hogy a Szervezeti Szabályzatban alapvető változásokra' nincs szükség. Ezért a Központi Bizottság ilyen jellegű módosításokat nem javasol. Célszerű és szükséges azonban módosítani mindazt, ami már túlhaladott, továbbá az egyes meglevő szabályokat pontosabbá, illetve egyszerűbbé tenni. A Központi Bizottság egyben ajánlja a kongresszusnak, hogy a párt alkotmánya ne tartalmazzon program és munkamódszer jellegű utalásokat, mivel ez nem 'lehet a Szervezeti Szabályzat feladata. Lenin tanácsát követve, ügyeljünk arra, hogy „ne változtassuk a Szervezeti Szabályzatot jámbor óhajok gyűjteményévé". A kongresszust megelőző vitában — mint eddig minden kongresszus előtt — többen kérték, hogy a párt nevét „Magyar'Kommunista Párt”-ra változtassuk. A Központi Bizottságnak az a véleménye, hegy ez a javaslat a párt lényegét nem érinti és komoly indoka nincs.; Minden 'erőfeszítésünk arra irányul, hogy a párt kommunista jellege erősödjön, tagjai és szervezetei minél inkább e nagyszerű eszme harcosaiként dolgozzanak. A párt kommunista jellegét nem a neve határozza meg, hanem célja, politikája és tevékenysége. Pártunk történetéből tudjuk, hogy amikor a párt kommunista jellege csorbát szenvedett, ennek oka sohasem a párt elnevezésében, hanem politikájában és gyakorlatában volt. A Magyar Szocialista Munkáspárt kommunista párt, amelyet marxista—leninista politikája és gyakorlati tevékenysége egyaránt bizonyít. Ezt rögzíti a Szervezeti Szabályzat tervezetének első mondata is, amely leszögezi: „A Magyar Szocialista Munkáspárt kommunista párt, a munkásosztály forradalmi élcsapata, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom része.” A Magyar Szocialista Munkáspárt elnevezésnek dicső forradalmi hagyománya van, a magyar munkásmozgalom régebbi és legutóbbi történetében. A Központi Bizottság ezért azt javasolja a kongresszusnak, hogy tartsa meg pártunk jelenlegi elnevezését, amely alatt az elmúlt évtizedben kivívtuk népünk és a nemzetközi kommunista mozgalom megbecsülését. A pártszervezetekben a tagjelöltség megszüntetéséről szenvedélyes vita alakult ki, amelyben az új helyzet követelményeinek felismerése mellett a (Folytatás a 2. oldalon.) Ünnepi visszhang Tegnap hallhattuk a rádióban, ma olvastuk a lapokban a Központi Bizottság 1 kongresszusi beszámolóját. Végiggondolni, érteni és érezni ezernyi vonatkozásában — még nem lehetett. Erre hosszú idő szükséges, amely alatt egyben gyakorlatilag is realizálódnak a referátum útmutatásai. De kérdezzünk bárkit, aki Kádár elvtárs beszédét hallgatta — olvasta —, a rögtönzésnek tűnő véleményalkotásból is látszik, mennyire alkotó gondolkodásra serkentette a párttagokat, pártonkívülieket ezalatt is. Felelősséget ébresztő szavak Napi munka közben leptük meg Király Margit elvtársnőt, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat szb-titkárát. Szinte percekkel azelőtt érkezett „si- Keres” Mikulás-vásárlásból’. Az üzem nagy családja — mintegy ötven gyermeknek már elő van | készítve a kellemes meglepetés. Az ajándékválogatás ünnepi hangulatából nyomban a leltározás kicsit egyhangú műveletébe váltott át az elvtárső. Alig tettük fel a kérdést, mi fogta meg őt „első hallásra” a referátumból, — mosolygós készséggel fűzte közbe: A felelősség, a felelősség. — Amikor arról volt szó, hogy szükségessé vált a szak- szervezetek jogkörének rendezése és kiterjesztése, szinte magától értetődőnek hangzott, nogy növeltszik felelősségük is. — Eddig is volt jogköre a szakszervezetnek, de valahogy úgy jött ti a gyakorlatban, hogy lehetősége nem volt mindig jogainak érvényesítésére. Ennek is sok összetevője volt. Attól kezdve, hogy a gazdasági vezetés előtt nem mindenütt volt tekintélye, súlya, — odáig, hogy a szakszervezeti funkcionáriusok rátermettségén is sok múlott. — Határozottabban kell fellépnünk a dolgozók anyagi, kulturális, szociális érdekeinek érvényesítéséért. Hogy erre a növekvő követelmények között is alkalmasak legyünk, önmagunkat is képeznünk kell. •Tudjuk, az új mechanizmusban megnő a vállalatok önállósága. Az eredményes munka fő' mutatója lesz a nyereség, gazdaságosság. — Esetenként harcolni kell azért, hogy például a munkások szociális helyzetének, munkakörülményeinek fejlesztéséről a gazdasági vezetők huzamosabb időn át meg ne feledkez- zehek. Mert érthető, hogy időnként csak a termelést elősegítő intézkedéseket látják fontosnak egyesek, — hiszen ott lesz a cél, a minél nagyobb nyereség. Persze, ez nem önmagáért cél, hanem az emberekért, akik azt létrehozzák, vezetőktől, segédmunkásokig. — A nagyobb nyereség, gazdaságosabb termelés érdekében a szakszervezetnek kell nevelni, mozgósítani a dolgozókat. Versenyezzenek, újítsanak, ne álljanak meg az első eredményeknél, alakítsanak szocialista brigádokat. Megértetni, hogy amikor'ők a legjobbra törekednek, az a párt politikája is. — Viták gazdasági, Igazgatási s más szervekkel voltak, de ezután is lesznek. Anélkül nincs haladás. De éppen a kongresszusi beszámoló is érzékelteti, hogy amikor én, mint sok lelkes szakszervezeti aktíva, munkás, alkalmazott nevében szót emelek, akkor ne csak személyemre gondoljanak, hanem a szakszervezetre, a dolgozók legfontosabb tömegszervezetére. Tóth István Reális célok, világos út Leviczky Józseffel, a Kecskeméti Iparitanuló Intézet tanárával csak néhány szót tudtunk váltani a Központi Bizottság beszájnolójáról. Igen fontos tanácskozás zajlott le ugyanis kedden az intézetben a szocialista hazafiságra nevelésről; a tanácskozás egyik szervezője és az első felszólaló éppen Leviczky elvtárs volt. De mivel meghallgatta az előző este a televízióban a kongresszusról készült összefoglalót, s másnap reggel — bárhogyan is szorította az idő —, nem mulasztotta el átfutni legalább az ideológiai munkával foglalkozó fejezetet, szívesen mondott véle-^ ményt röviden. — Engem mindenekelőtt a tudományos elemző munka ragadott meg — mondta Leviczky elv társ —, amelyre a Központi Bizottság beszámolója nyilvánvalóan épült. Bár a VIII. kongresszuson is sok szó esett az elméleti munkáról, a tudományról, a IX. kongresszus beszámolójának minden során átsüt egyrészt a felelősség, másrészt a tárgynak a tudományos elemzés útján nyert alapos ismerete. — Továbbá: Kádár elvtárs szándékosan szűkén bánt a számokkal. De azok az adatok, amiket elsorolt, egyszeriben megragadtak az emberben: a 44 órás munkahét, a 600 forintos gyermekgondozási segély. .. Engem núnt pedagógust, s mint ipáritanuló-iskolai tanárt különösen közelről érintett az, hogy ma már az általános iskolások 42 százaléka középiskolában, 41 százaléka pedig szakmunkástanuló-intézetben folytatja tanulmányait. Ez jól mutatja, milyen fontosak feladataink, s hogyan növekednek majd tovább a munkásosztály jövendő tagjainak képzésében. — A beszámoló rendkívül objektív, higgadt hangvételű. Ennél fogva szerintem optimista is. Ügy értem: nem afféle „előre a kitűzött célokért !”-szerű érzelmeket akar kelteni, hanem: a párt biztos magában. Reális célok, világosan kijelölt út. Éppen ez a bizonyosság lelkesítő. — Ha a beszámolót figyelmesen áttanulmányozza az ember, igen sok gondolatot, útmutatást ad majd. Hiszen a következő négy évre a párt egész politikáját most határozza meg a kongresszus. Mester László (Folytatás a 4. oldalon.) /
