Petőfi Népe, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-30 / 282. szám

XXI. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM * Ara 60 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek I 1966. NOVEMBER 30. SZERDA Az MSZMP IX. kongresszusának keddi tanácskozása Kedden reggel 9 óraikor Apró Antalnak, az MSZMP Poli­tikai Bizottsága tagjának elnökletével folytatódott a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának tanácskozása az Építők Rózsa' Ferenc Művelődési Házában. A részvevők nagy tapssal köszöntötték az elnökségben helyet foglaló Kádár Jánost, és a többi magyar vezetőt, továbbá L. I. Brezsnyevet és a többi testvérpárt delegációjának vezetőjét. Biszlau Béla, a Politikai Bizottság tagja lépett a mikrofon­hoz, s terjesztette elő a Magyar Szocialista Munkáspárt Szerve­zeti Szabályzatának módosítására vonatkozó beszámolót. Javaslat a Szervezeti Szabályzat Biszku Béla előadói beszéde módosítására A Központi Bizottság ez év augusztusában vitára bocsátotta a Szervezeti Szabályzat módosí­tásának tervezetét, hogy e fon­tos dokumentum mennél job­ban kifejezze a párttagság vé­leményét. A vita — melyben több mint tízezer párttag fej­tette ki álláspontját — rendkí­vül élénk, alkotó jellegű és fe­lelősségteljes volt. Egyértel­műen kicsendült belőle az az igény, hogy a Szervezeti Sza­bályzat tovább erősítse a párt eszmei, politikai, szervezeti, cselekvési egységét, még erőtel­jesebben fejlessze kommunista jellegét, védelmezze tisztaságát és ahol szükséges, szervezeti szigorításokkal is óvja sorait az oda nem való elemektől. A Központi Bizottság a vélemé­nyeket és javaslatokat gondo­san elemezte és azok jelentős részét a Szervezeti Szabályzat most benyújtott tervezetében figyelembe vette — állapítja meg a beszámoló bevezetője —, majd így folytatódik: A párt helyzetének tanulmányozásánál és a széles körű vitánál bebi­zonyosodott, hogy a Szervezeti Szabályzatban alapvető változásokra' nincs szükség. Ezért a Központi Bizottság ilyen jellegű módosításokat nem javasol. Célszerű és szük­séges azonban módosítani mindazt, ami már túlhaladott, továbbá az egyes meglevő sza­bályokat pontosabbá, illetve egyszerűbbé tenni. A Központi Bizottság egyben ajánlja a kongresszusnak, hogy a párt alkotmánya ne tartalmazzon program és munkamódszer jel­legű utalásokat, mivel ez nem 'lehet a Szervezeti Szabályzat feladata. Lenin tanácsát követ­ve, ügyeljünk arra, hogy „ne változtassuk a Szervezeti Sza­bályzatot jámbor óhajok gyűj­teményévé". A kongresszust megelőző vi­tában — mint eddig minden kongresszus előtt — többen kérték, hogy a párt nevét „Ma­gyar'Kommunista Párt”-ra vál­toztassuk. A Központi Bizott­ságnak az a véleménye, hegy ez a javaslat a párt lényegét nem érinti és komoly indoka nincs.; Minden 'erőfeszítésünk arra irányul, hogy a párt kommu­nista jellege erősödjön, tagjai és szervezetei minél inkább e nagyszerű eszme harcosaiként dolgozzanak. A párt kommunista jelle­gét nem a neve határozza meg, hanem célja, politi­kája és tevékenysége. Pártunk történetéből tudjuk, hogy amikor a párt kommu­nista jellege csorbát szenvedett, ennek oka sohasem a párt el­nevezésében, hanem politikájá­ban és gyakorlatában volt. A Magyar Szocialista Munkáspárt kommunista párt, amelyet mar­xista—leninista politikája és gyakorlati tevékenysége egy­aránt bizonyít. Ezt rögzíti a Szervezeti Szabályzat tervezeté­nek első mondata is, amely le­szögezi: „A Magyar Szocialista Munkáspárt kommunista párt, a munkásosztály forradalmi él­csapata, a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom ré­sze.” A Magyar Szocialista Munkáspárt elnevezésnek dicső forradalmi hagyománya van, a magyar munkásmozgalom ré­gebbi és legutóbbi történetében. A Központi Bizottság ezért azt javasolja a kongresszusnak, hogy tartsa meg pártunk jelen­legi elnevezését, amely alatt az elmúlt évtized­ben kivívtuk népünk és a nem­zetközi kommunista mozgalom megbecsülését. A pártszervezetekben a tag­jelöltség megszüntetéséről szen­vedélyes vita alakult ki, amely­ben az új helyzet követelmé­nyeinek felismerése mellett a (Folytatás a 2. oldalon.) Ünnepi visszhang Tegnap hallhattuk a rádióban, ma olvastuk a lapokban a Központi Bizottság 1 kongresszusi beszámolóját. Végiggondolni, érteni és érezni ezernyi vonatkozásában — még nem lehetett. Erre hosszú idő szükséges, amely alatt egyben gyakorlatilag is realizálódnak a referátum útmutatásai. De kérdezzünk bárkit, aki Kádár elvtárs beszédét hallgatta — olvasta —, a rögtönzés­nek tűnő véleményalkotásból is látszik, mennyire alkotó gon­dolkodásra serkentette a párttagokat, pártonkívülieket ezalatt is. Felelősséget ébresztő szavak Napi munka közben leptük meg Király Margit elvtársnőt, a Kecskeméti Baromfifeldolgo­zó Vállalat szb-titkárát. Szinte percekkel azelőtt érkezett „si- Keres” Mikulás-vásárlásból’. Az üzem nagy családja — mintegy ötven gyermeknek már elő van | készítve a kellemes meglepe­tés. Az ajándékválogatás ünne­pi hangulatából nyomban a lel­tározás kicsit egyhangú műve­letébe váltott át az elvtárső. Alig tettük fel a kérdést, mi fogta meg őt „első hallásra” a refe­rátumból, — mosolygós kész­séggel fűzte közbe: A fele­lősség, a felelősség. — Amikor arról volt szó, hogy szükségessé vált a szak- szervezetek jogkörének rende­zése és kiterjesztése, szinte ma­gától értetődőnek hangzott, nogy növeltszik felelősségük is. — Eddig is volt jogköre a szakszervezetnek, de valahogy úgy jött ti a gyakorlatban, hogy lehetősége nem volt min­dig jogainak érvényesítésére. Ennek is sok összetevője volt. Attól kezdve, hogy a gazdasági vezetés előtt nem mindenütt volt tekintélye, súlya, — odáig, hogy a szakszervezeti funkcio­náriusok rátermettségén is sok múlott. — Határozottabban kell fel­lépnünk a dolgozók anyagi, kul­turális, szociális érdekeinek ér­vényesítéséért. Hogy erre a nö­vekvő követelmények között is alkalmasak legyünk, önmagun­kat is képeznünk kell. •Tudjuk, az új mechanizmusban megnő a vállalatok önállósága. Az eredményes munka fő' mutató­ja lesz a nyereség, gazdaságos­ság. — Esetenként harcolni kell azért, hogy például a munká­sok szociális helyzetének, mun­kakörülményeinek fejlesztéséről a gazdasági vezetők huzamo­sabb időn át meg ne feledkez- zehek. Mert érthető, hogy időn­ként csak a termelést elősegítő intézkedéseket látják fontosnak egyesek, — hiszen ott lesz a cél, a minél nagyobb nyereség. Per­sze, ez nem önmagáért cél, ha­nem az emberekért, akik azt létrehozzák, vezetőktől, segéd­munkásokig. — A nagyobb nyereség, gaz­daságosabb termelés érdekében a szakszervezetnek kell nevel­ni, mozgósítani a dolgozókat. Versenyezzenek, újítsanak, ne álljanak meg az első eredmé­nyeknél, alakítsanak szocialista brigádokat. Megértetni, hogy amikor'ők a legjobbra töreked­nek, az a párt politikája is. — Viták gazdasági, Igazgatá­si s más szervekkel voltak, de ezután is lesznek. Anélkül nincs haladás. De éppen a kongresszusi beszámoló is érzé­kelteti, hogy amikor én, mint sok lelkes szakszervezeti aktí­va, munkás, alkalmazott nevé­ben szót emelek, akkor ne csak személyemre gondoljanak, ha­nem a szakszervezetre, a dol­gozók legfontosabb tömegszer­vezetére. Tóth István Reális célok, világos út Leviczky Józseffel, a Kecs­keméti Iparitanuló Intézet ta­nárával csak néhány szót tud­tunk váltani a Központi Bizott­ság beszájnolójáról. Igen fontos tanácskozás zajlott le ugyanis kedden az intézetben a szocia­lista hazafiságra nevelésről; a tanácskozás egyik szervezője és az első felszólaló éppen Levicz­ky elvtárs volt. De mivel meg­hallgatta az előző este a tele­vízióban a kongresszusról ké­szült összefoglalót, s másnap reggel — bárhogyan is szorítot­ta az idő —, nem mulasztotta el átfutni legalább az ideoló­giai munkával foglalkozó fe­jezetet, szívesen mondott véle-^ ményt röviden. — Engem mindenekelőtt a tudományos elemző munka ra­gadott meg — mondta Levicz­ky elv társ —, amelyre a Köz­ponti Bizottság beszámolója nyilvánvalóan épült. Bár a VIII. kongresszuson is sok szó esett az elméleti munkáról, a tudo­mányról, a IX. kongresszus be­számolójának minden során át­süt egyrészt a felelősség, más­részt a tárgynak a tudományos elemzés útján nyert alapos is­merete. — Továbbá: Kádár elvtárs szándékosan szűkén bánt a számokkal. De azok az adatok, amiket elsorolt, egyszeriben megragadtak az emberben: a 44 órás munkahét, a 600 fo­rintos gyermekgondozási se­gély. .. Engem núnt pedagó­gust, s mint ipáritanuló-iskolai tanárt különösen közelről érin­tett az, hogy ma már az álta­lános iskolások 42 százaléka középiskolában, 41 százaléka pedig szakmunkástanuló-inté­zetben folytatja tanulmányait. Ez jól mutatja, milyen fonto­sak feladataink, s hogyan nö­vekednek majd tovább a mun­kásosztály jövendő tagjainak képzésében. — A beszámoló rendkívül ob­jektív, higgadt hangvételű. En­nél fogva szerintem optimista is. Ügy értem: nem afféle „elő­re a kitűzött célokért !”-szerű érzelmeket akar kelteni, ha­nem: a párt biztos magában. Reális célok, világosan kijelölt út. Éppen ez a bizonyosság lel­kesítő. — Ha a beszámolót figyel­mesen áttanulmányozza az em­ber, igen sok gondolatot, út­mutatást ad majd. Hiszen a következő négy évre a párt egész politikáját most határoz­za meg a kongresszus. Mester László (Folytatás a 4. oldalon.) /

Next

/
Oldalképek
Tartalom