Petőfi Népe, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-25 / 278. szám
1966. november 25., péntek 3. oldal A takarmány keresi a jószágot Hogyan tovább a kalocsai járás termelőszövetkezeteiben Úttörőkből — KISZ-isták Nemrégiben a Kalocsai Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága a felvásárlásról tárgyalt. E téma kapcsán számos termeléssel kapcsolatos kérdés is felmerült. A kalocsai járásban az idén 10,3 mázsa volt a búza holdankénti termésátlaga. Ismeretes, hogy a megyei átlag 13,7 mázsa — ami az országos átlag felett van. Felmerül a kérdés, hogy miért ilyen nagy a különbség a megye és a járás eredménye között. Az erről szóló vita kapcsán az is szóba került, hogy nagy az eltérés a járáson belül is. Az öregcsertői Petőfi Termelőszövetkezetben az idén még az 5 mázsát sem érte el az egy holdról learatott búza. A fajszi Kék Duna Termelőszövetkezet viszont hasonló minőségű földön 16 mázsa körül aratott holdanként. A dusnoki Munkás-Paraszt Szövetség, a dunapataji Új Élet és a már említett öregcsertői Petőfi a járás búzaterületének 24 százalékán termelt gabonát és 6,7 mázsa átlagtermés volt az említett három termelőszövetkezetben. A sokkal gyengébb területen gazdálkodó szakmán és homokmégyi termelőszövetkezetek viszont 9 mázsa fölé emelték az átlagot. A tapasztalatok azt bizonyítjákl hogy a rossz talajelőkészítés, a hanyag munka, a késői, nem megfelelő vetés bosszulta meg magát. A végrehajtó bizottság tagjai azt is elmondták a vita során, hogy az idén általában kedvezőbbek a tapasztalatok és jobb a vetések minősége, mint az elmúlt évben. Húsz mázsa helyett huszonhat A másik témakör, amiről szó esett ezen a végrehajtó bizottsági ülésen, a takarmánytermesztés és az állattenyésztés összefüggései. Míg a megyében átlagosan 20 mázsa abraktakarmány jut egy számosállatra, addig a kalocsai járásban 26 mázsa. Mégsem fejlődik ennek megfelelően az állattenyésztés. Egyes termelőszövetkezetekben jelentős takarmányfelesleggel találkozni, másutt viszont az ellenkezőjét tapasztalni, vagyis van jószág, de nincs takarmány. A termelőszövetkezetek egy része nem foglalkozik állattenyész- sel olyan mértékben, mint a lehetőségei megengednék, inkább eladja a takarmányt más szövetkezeteknek a lehető legmagasabb áron. Mintegy 100 vagon takarmány', rendszerint kukorica cserél ily módon gazdát évenként. Kukorica van, de sertés nincs Az még a jobbik eset, amikor a termelőszövetkezetek megveszik a takarmányt. Nem egyszer állami akció útján igyekeznek hozzájutni. A vita során számos közös gazdaság neve szóba került. Helytelenítették a végrehajtó bizottság tagjai, hogy például a bátyai Piros Arany jelentős mennyiségű kukoricát termelt, ugyanakkor nincs sertésállománya. Több termelőszövetkezet hivatkozik arra, hogy nincs megfelelő férőhely te jószágoknak. Ennek érdekében többet kell tenni a jövőben. Elsősorban a termelőszövetkezeteknek kell kezdeményezni. A közös gazdaságok is jobban járnak, ha fejlesztik az állattenyésztést, mert az növeli a jövedelmet. Általános jelenség, hogy csökken a koca- és a tehénállomány, ami veszélyezteti az állattenyésztés további fejlesztését. A megyei pártértekezlet megállapította, hogy a Duna melléki termelési körzetben, ahova a kalocsai járás is tartozik, kiemelkedő szerepe van a növénytermesztés és a kertészeten kívül az állattenyésztésnek. Nagy lehetőség van az öntözésre, amely a takarmánytermelés növelését segíti elő A megyei pártértekezlet beszámolója azt is megállapítja: a Duna melléki termelési körzetben szükség van a sertésállomány növelésére éppen az előbb említettek következtében is. Keltetogépek kellenek A végrehajtó bizottsági ülésen megállapították, hogy az állattenyésztést jobban kellene szorgalmazni a háztáji gazdaságokban is. Tarthatatlan az a helyzet, hogy o kalocsai járásban nincs keltetőállomás és az idén is a naposbaromfi jórósze azért hullott el, mert a mesz- sziről való, nem megfelelő szállítás következtében megfáztak. Ez visszavetette a baromfitenyésztést, ami jelentkezik a felvásárlásnál is. Olyan állásfoglalás született, hogy sürgősen be kell szerezni kisebb kapacitású keltetőgépeket. összefoglalva a Kalocsai Járási Tanács végrehajtó bizottsági ülésének tanulságait, megállapítható, hogy a járás vezetése helyesen elemezte a gondokat. Több olyap határozat született, amely figyelemre méltó. Többek között megállapították azt, hogy a jövőben sokkal jobban kell figyelemmel kísérni a felvásárlás és a termelés összefüggéseit. A járási tanács vb mezőgazda- sági osztályának irányító tevékenységében arra kell törekedni, hogy ahol megtermelik a takarmányt, ott legyen jószág is. A kalocsai járás 28 termelő- szövetkezetében 54 dotációs vezető van. Ezeket helyes lenne időnként, beszámoltatni, mert közülük néhányan nem állnak hivatásuk magaslatán és emiatt is vannak az említett -gondok: az alacsony termésátlag kenyér- gabonából, az állattenyésztés elhanyagolása stb. Határozat született arra is, hogy jobban kell szorgalmazni a háztáji társulásokat a baromfitenyésztés fejlesztése érdekében. Állást foglalt a végrehajtó bizottság amellett is, hogy jó termelési módszereket, az állattenyésztésnél az olcsóbb beruházásokat minél nagyobb mértékben néo- szerűsíteni kell a mezőgazdasági nagyüzemekben. SZEPTEMBERBEN kezdődött, s jelenleg is tart a megye középiskolai és szakmunkás tanulóintézeti KlSZ-szervezetei- ben a nemrég még úttörőnyakkendőt viselő lányok, fiúk KISZ- tagfelvétele. Csaknem háromszáz úttörőcsapat bocsátotta szárnyra ezeket a fiatalokat, kiknek válaszaiból kiderül, hogy szinte kivétel nélkül KISZ-ta- gok szeretnének lenni.'S a kapu mindazok előtt nyitva áll, akik tanulásukkal, magatartásukkal, eddigi úttörőmunkájuk- alapján kiérdemelték a megtiszteltetést. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 49. évfordulója alkalmából lezajlott iskolai ünnepségeken már elhangzott az új KISZ-tagok fogadalomtétele, elsősorban az úttörőket patronáló iskolai KlSZ-szervezetek- ben. A többi KISZ-tag jelölt pedig izgalommal várja a személyre szóló meghívót, a felvételüket tárgyaló taggyűlésre. AZ UTÖBBI időben a KISZ- szervezetek és az úttörőcsapatok javuló kapcsolatának, közös akcióinak eredményeként szinte szemmel láthatóan javult a megyében a tagfelvételi munka. Többek között a Kecskeméti Zrínyi Ilona Általános Iskolában az úttörők KISZ-tagságra való tervszerű, céltudatos felkészítése. a Fülöpszálláson a helyi úttörőcsapatból kikerült gyerekek további életútjának, KISZ-munkájának figyelemmel kísérése, a Kecskeméti Katona József Gimnázium úttörőket patronáló, segítő munkája egyaránt példa erre. Az elmúlt tanévben végzett mintegy nyolcezer általános iskolás közül kétezerötszázan középiskolában. körülbelül ugyanennyien szakmunkás-tanulóintézetekben folytatják tanulmányaikat. E nagy létszám bizonyítja: a KISZ utánpótlásának erős, értékes bázisa nevelődik úttörő- csapatainkban. ami az úttörő- csapatok veze.tőinek, a pedagógusok, s a középfokú tanintézetek KISZ-szervezeteinek felelősségét is jelzi. ÜGY GONDOLJUK, nem árt e figyelmeztető felelősségre utalni, most, a KISZTtagfeIvé- teli munka dandárjában sem. Az eddigi tapasztalatok szerint néhány úttörőcsapatunknál még mindig előfordulnak formális elemek a KISZ-tagságra való ajánlásokban, másutt pedig az ajánlások megszövegezéséről egyszerűen „megfeledkeztek”. Gyakori eset az is, hogy az úttörőcsapatok ajánlásai nem hasznosíthatók, mivel lényegtelen, túlságosan általános megállapításokat tartalmaznak a KISZ-be jelentkező úttörők egyéniségére. magatartására, munkájára vonatkozóan. Sajnos, a formális és felületes ajánlások több iskolában nehezítik, illetve gátolják a tagfelvételek gondos, körültekintő lebonyolítását. Elsősorban azért, mert az újdonsült KlSZ-tagok- ról — felvételük előtt —, nem alakulhat ki reális kép, s így az is kétséges, hogy az ifjúsági szövetségben ezeknek a fiataloknak egyéniségükhöz, felkészültségükhöz „szabott” megbízatásokat, feladatokat tudnak adni. S ez — esetleg — törést okozhat, fiataljaink életének abban a periódusában, ami az úttörő-szövetségből a KlSZ-szer- vezetbe való átmenetet jelenti. AZ IDÉN végzett általános iskolások többsége tisztában van azzal, mit jelent ma ifjú kommunistának lenni. Tudják, mit vár tőlük az ifjúsági szövetség, de ők maguk is sokat várnak a KISZ-szervezettől. S hogy várakozásukban ne csalódjanak, ez nemcsak rajtuk, hanem a felsőbb osztályosokon, a KISZ- istákon, a pedagógusokon is múlik. Éppen ezért a középfokú tanintézetek KlSZ-munkájá- ban az egykori úttörők által ismert és javasolt módszereket, friss ötleteket is hasznos lenne minél bátrabban alkalmazni, hasznosítani. Hiszen ezáltal csak színesebbé, elevenebbé válhat az új, legfiatalabb utánpótlással megerősödött KlSZ-szerveze- teinkben a munka. Pap István ■ megyei úttörőtitkár K. S. rint kell értelmezni a Központi Bizottság útmutatását, miszerint „az új helyzetben tovább kell fejleszteni a pártmunka ma is helyesnek bizonyuló jó módszereit, s módosítani kell azokat, amelyek eddigi formájukban már nem hoznak kielégítő eredményt és el kell hagyni mindazt, amit a fejlődés már túlhaladott.” A munkamódszerek tökéletesítése állandó feladat. Nyilvánvaló, hogy a pártmunka több alapvető vonása továbbra is megmarad. Ilyen például a pártszervezet gazdasági ellenőrző tevékenysége, a káderek kiválasztása és nevelése, a dolgozók között végzett politikai munka, mozgósításuk a gazdasági feladatok eredményes végrehajtására, valamint érdekeik védelme, jogos követeléseik melletti kiállás. Ezek megtartása és továbbfejlesztése mellett el kell azonban hagyni a termelés folyamatába való mindennapos operatív beavatkozást, a gazdasági vezetők tevékenységének másolását és az olyan munkát, amelyet nem az alaoszervezeteknek kill elvégezniük. A megváltozott körülmények között — amikor már az új mechanizmusban élünk — minden bizonnyal sok új helyes és célravezető módszer fog kialakulni. Ezek nagy részét még nem ismerjük, bár keresésükre törekvés van. A helyes módszerek kialakításánál feltétlen figyelembe veendők a politika és a gazdaság összefüggései, mert közöttük bonyolult kölcsönhatások állnak fenn. A gazdasági folyamatok rendszeres elemzése politikai kötelessége lesz az alapszervezeteknek. Az ezzel kapcsolatos feladatokat nem szabad leszűkíteni csak a termelés emberi vonatkozásaira, hanem az objektív gazdasági folyamatokat is ismerni és elemezni kell. Az olyan fogalmak, mint például a piac, hitel, kamat, nyereség a vállalati ' élet mindennapos szereplői lesznek, s az ezekkel való foglalkozás elől nem lehet kitérni. Eddiq az alapszervezetek gazdasági vonatkozású feladatai viszonylag egyszerű formában jelentkeztek. Legtöbb esetben leszűkültek a vállalatra lebontott tervszámok ismertetésére, a feladatok teljesítésére és bizonyos ellenőrző tevékenységre. Most ennél lényegesen többre van szükség. Megszűnnek a kötelező tervmutatók. A vállalat maga dolgozza ki — meghatározott feltételek betartása mellett — éves programját. Ennek során az alapszervezeteknek elő kell segíteniük, hogy a vállalat vezetői helyesen, a párt gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megfelelően tervezzék meg a vállalat gazdasági tevékenységét. Az üzemi adottságokat már a tervezésnél figyelembe kell venni, mert egy megalapozatlan célkitűzés igen kedvezőtlenül érintheti a vállalati eredményt. Az új körülmények között előreláthatólag jelentős szerepe lesz a többéves gazdaság- fejlesztési tervek kidolgozásának. A megyében levő járási és városi pártbizottságok — a megyei párt-végrehajtóbizottság iránymutatásával — már elkészítették területük fejlesztési irányelveit. Célszerűnek látszik ezek figyelembevételével a különböző termelőegységek fejlesztési terveit is elkészíteni. Ezek elkészítésébe az alapszervezetek a dolgozók széles rétegeit is bevonhatják. A pártmunkának továbbra is szerves része lesz a gazdasági folyamatok ellenőrzése, amelynek azonban az érdemi oldala kerül előtérbe. Nem kell foglalkozni ugyanis valamennyi részkérdéssel. Ezáltal a figyelem a legfontosabb kérdésekre irányítható, azokkal viszont érdemben kell foglalkozni. Jelentősen nő az alapszervezet felelőssége a kádermunkában. Többet és hatékonyabban kell foglalkozni a vezetési módszerekkel, a gazda-: ságvezetők munkastílusával, a különböző vezető poszton levő emberekkel. Az új gazdasági mechanizmus viszonyai között ugyanis nagyobb lesz a gazdaságvezetők önállósága, s így törvényszerűen nagyobb lesz a jelentősége annak, hogy kik töltik be a vezető posztokat. Tág tere lesz az üzemi demokrácia kiszélesítésének, ez azonban feltétele is az új mechanizmus gördülékeny működésének. Arról van szó tulajdonképpen, hogy a dolgozók majd sajᣠmunkájukról, annak eredményességéről döntenek. S hogy a döntés előremutató legyen, ahhoz a dolgozóknak ismerniök kell az össz- vállalati tevékenységet. A köz- gazdasági tudat jelenlegi szintje az ilyen irányú igényeket még nem elégíti ki. Az alapszervezeteknek tehát jelentős szerepük lesz a helyes közgazdasági szemlélet kialakításában. Az üzemi pártszervezetek munkája sokrétűbb, közvetlenebb, színesebb és felelősségteljesebb lesz, mert sok kérdésben kell majd állást foglal- niok. Ha pedig valami nem az elképzeléseiknek megfelelően történik, akkor elsősorban saját területükön kell a hiba okát keresni. Ez kettős felelősséget jelent. Felelősséggel tartoznak azért, hogy a párt gaz-. daságpolitikai célkitűzéseit minél jobban segítsék, s azért is, hogy az üzem dolgozói a részükre biztosított jogokkal élhessenek és megkapják a jobb munka után járó előnyöket. A gazdasági területen folyó pártmunkában sokkal inkább, mint eddig, központi helyre kell állítani az emberekkel való foglalkozást. Nem elsősorban az adott ügyekkel, hanem a felmerülő porblémák emberi, politikai oldalaival kell foglalkozni. Az alapszervezet ne az ügyeket intézze, hanem találja meg azt az embert, aki ezeket legjobban elvégzi. A szakmai kérdéseknél is megtalálhatók az emberi vonatkozású oldalak. Ezek elsősorban a vélemények, javaslatok ösz- szegyűjtését, értékelését és a megvalósítás segítését jelentik. A pártmunka előterében tehát az új mechanizmusban is az ember áll úgy, mint a termelés fő tényezője. Az úi helyzetben sok új módszer fog kialakulni. Előtérbe kerül az alapszervezetek termeléssel összefüggő munkájának javítása. Megköveteli ezt a párt vezető szerepe fokozásának szükségessége, a gazdaság munka területén. Erdélyi Ignác, a kecskeméti városi pár bizottság első titkára