Petőfi Népe, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-25 / 278. szám

1966. november 25., péntek 3. oldal A takarmány keresi a jószágot Hogyan tovább a kalocsai járás termelőszövetkezeteiben Úttörőkből — KISZ-isták Nemrégiben a Kalocsai Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága a felvásárlásról tárgyalt. E téma kapcsán számos termeléssel kap­csolatos kérdés is felmerült. A kalocsai járásban az idén 10,3 mázsa volt a búza holdankénti termésátlaga. Ismeretes, hogy a megyei átlag 13,7 mázsa — ami az országos átlag felett van. Felmerül a kérdés, hogy miért ilyen nagy a különbség a megye és a járás eredménye között. Az erről szóló vita kapcsán az is szóba került, hogy nagy az eltérés a járáson belül is. Az öregcsertői Petőfi Termelőszö­vetkezetben az idén még az 5 mázsát sem érte el az egy hold­ról learatott búza. A fajszi Kék Duna Termelőszövetkezet vi­szont hasonló minőségű földön 16 mázsa körül aratott holdan­ként. A dusnoki Munkás-Pa­raszt Szövetség, a dunapataji Új Élet és a már említett öreg­csertői Petőfi a járás búzaterü­letének 24 százalékán termelt gabonát és 6,7 mázsa átlagter­més volt az említett három ter­melőszövetkezetben. A sokkal gyengébb területen gazdálkodó szakmán és homokmégyi ter­melőszövetkezetek viszont 9 má­zsa fölé emelték az átlagot. A tapasztalatok azt bizonyítjákl hogy a rossz talajelőkészítés, a hanyag munka, a késői, nem megfelelő vetés bosszulta meg magát. A végrehajtó bizottság tagjai azt is elmondták a vita során, hogy az idén általában kedve­zőbbek a tapasztalatok és jobb a vetések minősége, mint az el­múlt évben. Húsz mázsa helyett huszonhat A másik témakör, amiről szó esett ezen a végrehajtó bizott­sági ülésen, a takarmányter­mesztés és az állattenyésztés összefüggései. Míg a megyében átlagosan 20 mázsa abraktakar­mány jut egy számosállatra, ad­dig a kalocsai járásban 26 má­zsa. Mégsem fejlődik ennek megfelelően az állattenyésztés. Egyes termelőszövetkezetekben jelentős takarmányfelesleggel találkozni, másutt viszont az ellenkezőjét tapasztalni, vagyis van jószág, de nincs takarmány. A termelőszövetkezetek egy ré­sze nem foglalkozik állattenyész- sel olyan mértékben, mint a lehetőségei megengednék, in­kább eladja a takarmányt más szövetkezeteknek a lehető leg­magasabb áron. Mintegy 100 va­gon takarmány', rendszerint ku­korica cserél ily módon gazdát évenként. Kukorica van, de sertés nincs Az még a jobbik eset, amikor a termelőszövetkezetek megve­szik a takarmányt. Nem egyszer állami akció útján igyekeznek hozzájutni. A vita során számos közös gazdaság neve szóba ke­rült. Helytelenítették a végre­hajtó bizottság tagjai, hogy pél­dául a bátyai Piros Arany je­lentős mennyiségű kukoricát termelt, ugyanakkor nincs ser­tésállománya. Több termelőszö­vetkezet hivatkozik arra, hogy nincs megfelelő férőhely te jó­szágoknak. Ennek érdekében többet kell tenni a jövőben. El­sősorban a termelőszövetkeze­teknek kell kezdeményezni. A közös gazdaságok is jobban jár­nak, ha fejlesztik az állatte­nyésztést, mert az növeli a jö­vedelmet. Általános jelenség, hogy csök­ken a koca- és a tehénállomány, ami veszélyezteti az állattenyész­tés további fejlesztését. A megyei pártértekezlet meg­állapította, hogy a Duna mel­léki termelési körzetben, ahova a kalocsai járás is tartozik, ki­emelkedő szerepe van a nö­vénytermesztés és a kertészeten kívül az állattenyésztésnek. Nagy lehetőség van az öntözésre, amely a takarmánytermelés nö­velését segíti elő A megyei párt­értekezlet beszámolója azt is megállapítja: a Duna melléki termelési körzetben szükség van a sertésállomány növelésére ép­pen az előbb említettek követ­keztében is. Keltetogépek kellenek A végrehajtó bizottsági ülé­sen megállapították, hogy az állattenyésztést jobban kellene szorgalmazni a háztáji gazda­ságokban is. Tarthatatlan az a helyzet, hogy o kalocsai járás­ban nincs keltetőállomás és az idén is a naposbaromfi jórósze azért hullott el, mert a mesz- sziről való, nem megfelelő szál­lítás következtében megfáztak. Ez visszavetette a baromfite­nyésztést, ami jelentkezik a fel­vásárlásnál is. Olyan állásfog­lalás született, hogy sürgősen be kell szerezni kisebb kapaci­tású keltetőgépeket. összefoglalva a Kalocsai Já­rási Tanács végrehajtó bizottsági ülésének tanulságait, megálla­pítható, hogy a járás vezetése helyesen elemezte a gondokat. Több olyap határozat született, amely figyelemre méltó. Többek között megállapították azt, hogy a jövőben sokkal jobban kell figyelemmel kísérni a felvásár­lás és a termelés összefüggéseit. A járási tanács vb mezőgazda- sági osztályának irányító tevé­kenységében arra kell töreked­ni, hogy ahol megtermelik a ta­karmányt, ott legyen jószág is. A kalocsai járás 28 termelő- szövetkezetében 54 dotációs ve­zető van. Ezeket helyes lenne időnként, beszámoltatni, mert közülük néhányan nem állnak hivatásuk magaslatán és emiatt is vannak az említett -gondok: az alacsony termésátlag kenyér- gabonából, az állattenyésztés el­hanyagolása stb. Határozat szü­letett arra is, hogy jobban kell szorgalmazni a háztáji társulá­sokat a baromfitenyésztés fej­lesztése érdekében. Állást fog­lalt a végrehajtó bizottság amellett is, hogy jó termelési módszereket, az állattenyésztés­nél az olcsóbb beruházásokat minél nagyobb mértékben néo- szerűsíteni kell a mezőgazda­sági nagyüzemekben. SZEPTEMBERBEN kezdődött, s jelenleg is tart a megye kö­zépiskolai és szakmunkás ta­nulóintézeti KlSZ-szervezetei- ben a nemrég még úttörőnyak­kendőt viselő lányok, fiúk KISZ- tagfelvétele. Csaknem három­száz úttörőcsapat bocsátotta szárnyra ezeket a fiatalokat, kiknek válaszaiból kiderül, hogy szinte kivétel nélkül KISZ-ta- gok szeretnének lenni.'S a ka­pu mindazok előtt nyitva áll, akik tanulásukkal, magatartá­sukkal, eddigi úttörőmunkájuk- alapján kiérdemelték a megtisz­teltetést. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 49. évfordulója al­kalmából lezajlott iskolai ün­nepségeken már elhangzott az új KISZ-tagok fogadalomtétele, elsősorban az úttörőket patro­náló iskolai KlSZ-szervezetek- ben. A többi KISZ-tag jelölt pe­dig izgalommal várja a sze­mélyre szóló meghívót, a felvé­telüket tárgyaló taggyűlésre. AZ UTÖBBI időben a KISZ- szervezetek és az úttörőcsapatok javuló kapcsolatának, közös ak­cióinak eredményeként szinte szemmel láthatóan javult a me­gyében a tagfelvételi munka. Többek között a Kecskeméti Zrínyi Ilona Általános Iskolá­ban az úttörők KISZ-tagságra való tervszerű, céltudatos fel­készítése. a Fülöpszálláson a he­lyi úttörőcsapatból kikerült gye­rekek további életútjának, KISZ-munkájának figyelemmel kísérése, a Kecskeméti Katona József Gimnázium úttörőket patronáló, segítő munkája egy­aránt példa erre. Az elmúlt tanévben végzett mintegy nyolcezer általános is­kolás közül kétezerötszázan kö­zépiskolában. körülbelül ugyan­ennyien szakmunkás-tanulóinté­zetekben folytatják tanulmányai­kat. E nagy létszám bizonyítja: a KISZ utánpótlásának erős, ér­tékes bázisa nevelődik úttörő- csapatainkban. ami az úttörő- csapatok veze.tőinek, a pedagó­gusok, s a középfokú tanintéze­tek KISZ-szervezeteinek felelős­ségét is jelzi. ÜGY GONDOLJUK, nem árt e figyelmeztető felelősségre utalni, most, a KISZTtagfeIvé- teli munka dandárjában sem. Az eddigi tapasztalatok szerint néhány úttörőcsapatunknál még mindig előfordulnak formális elemek a KISZ-tagságra való ajánlásokban, másutt pedig az ajánlások megszövegezéséről egyszerűen „megfeledkeztek”. Gyakori eset az is, hogy az úttörőcsapatok ajánlásai nem hasznosíthatók, mivel lényegte­len, túlságosan általános megál­lapításokat tartalmaznak a KISZ-be jelentkező úttörők egyéniségére. magatartására, munkájára vonatkozóan. Sajnos, a formális és felüle­tes ajánlások több iskolában nehezítik, illetve gátolják a tag­felvételek gondos, körültekintő lebonyolítását. Elsősorban azért, mert az újdonsült KlSZ-tagok- ról — felvételük előtt —, nem alakulhat ki reális kép, s így az is kétséges, hogy az ifjúsági szövetségben ezeknek a fiata­loknak egyéniségükhöz, felké­szültségükhöz „szabott” megbí­zatásokat, feladatokat tudnak adni. S ez — esetleg — törést okozhat, fiataljaink életének ab­ban a periódusában, ami az út­törő-szövetségből a KlSZ-szer- vezetbe való átmenetet jelenti. AZ IDÉN végzett általános is­kolások többsége tisztában van azzal, mit jelent ma ifjú kom­munistának lenni. Tudják, mit vár tőlük az ifjúsági szövetség, de ők maguk is sokat várnak a KISZ-szervezettől. S hogy vá­rakozásukban ne csalódjanak, ez nemcsak rajtuk, hanem a felsőbb osztályosokon, a KISZ- istákon, a pedagógusokon is múlik. Éppen ezért a középfo­kú tanintézetek KlSZ-munkájá- ban az egykori úttörők által is­mert és javasolt módszereket, friss ötleteket is hasznos lenne minél bátrabban alkalmazni, hasznosítani. Hiszen ezáltal csak színesebbé, elevenebbé válhat az új, legfiatalabb utánpótlással megerősödött KlSZ-szerveze- teinkben a munka. Pap István ■ megyei úttörőtitkár K. S. rint kell értelmezni a Közpon­ti Bizottság útmutatását, mi­szerint „az új helyzetben to­vább kell fejleszteni a párt­munka ma is helyesnek bizo­nyuló jó módszereit, s módo­sítani kell azokat, amelyek ed­digi formájukban már nem hoznak kielégítő eredményt és el kell hagyni mindazt, amit a fejlődés már túlhaladott.” A munkamódszerek tö­kéletesítése állandó feladat. Nyilvánvaló, hogy a pártmun­ka több alapvető vonása to­vábbra is megmarad. Ilyen pél­dául a pártszervezet gazdasági ellenőrző tevékenysége, a ká­derek kiválasztása és nevelése, a dolgozók között végzett poli­tikai munka, mozgósításuk a gazdasági feladatok eredmé­nyes végrehajtására, valamint érdekeik védelme, jogos köve­teléseik melletti kiállás. Ezek megtartása és továbbfejlesztése mellett el kell azonban hagyni a termelés folyamatába való mindennapos operatív beavat­kozást, a gazdasági vezetők tevékenységének másolását és az olyan munkát, amelyet nem az alaoszervezeteknek kill el­végezniük. A megváltozott körülmények között — amikor már az új mechanizmusban élünk — minden bizonnyal sok új he­lyes és célravezető módszer fog kialakulni. Ezek nagy részét még nem ismerjük, bár kere­sésükre törekvés van. A he­lyes módszerek kialakításánál feltétlen figyelembe veendők a politika és a gazdaság össze­függései, mert közöttük bo­nyolult kölcsönhatások állnak fenn. A gazdasági folya­matok rendszeres elemzése politikai kötelessége lesz az alapszervezeteknek. Az ez­zel kapcsolatos feladatokat nem szabad leszűkíteni csak a termelés emberi vonatkozá­saira, hanem az objektív gaz­dasági folyamatokat is ismerni és elemezni kell. Az olyan fo­galmak, mint például a piac, hitel, kamat, nyereség a vál­lalati ' élet mindennapos sze­replői lesznek, s az ezekkel való foglalkozás elől nem le­het kitérni. Eddiq az alapszervezetek gazdasági vonatkozású felada­tai viszonylag egyszerű formá­ban jelentkeztek. Legtöbb eset­ben leszűkültek a vállalatra lebontott tervszámok ismerte­tésére, a feladatok teljesítésére és bizonyos ellenőrző tevé­kenységre. Most ennél lényege­sen többre van szükség. Meg­szűnnek a kötelező tervmuta­tók. A vállalat maga dolgozza ki — meghatározott feltételek betartása mellett — éves prog­ramját. Ennek során az alap­szervezeteknek elő kell segíte­niük, hogy a vállalat vezetői helyesen, a párt gazdaságpoliti­kai célkitűzéseinek megfele­lően tervezzék meg a vállalat gazdasági tevékenységét. Az üzemi adottságokat már a ter­vezésnél figyelembe kell venni, mert egy megalapozatlan cél­kitűzés igen kedvezőtlenül érintheti a vállalati eredményt. Az új körülmények között előreláthatólag jelentős szere­pe lesz a többéves gazdaság- fejlesztési tervek kidolgozásá­nak. A megyében levő járási és városi pártbizottságok — a megyei párt-végrehajtóbizott­ság iránymutatásával — már elkészítették területük fejlesz­tési irányelveit. Célszerűnek látszik ezek figyelembevételé­vel a különböző termelőegysé­gek fejlesztési terveit is elké­szíteni. Ezek elkészítésébe az alapszervezetek a dolgozók széles rétegeit is bevonhatják. A pártmunkának to­vábbra is szerves része lesz a gazdasági folyamatok ellenőr­zése, amelynek azonban az ér­demi oldala kerül előtérbe. Nem kell foglalkozni ugyanis valamennyi részkérdéssel. Ez­által a figyelem a legfontosabb kérdésekre irányítható, azokkal viszont érdemben kell foglal­kozni. Jelentősen nő az alap­szervezet felelőssége a káder­munkában. Többet és hatéko­nyabban kell foglalkozni a ve­zetési módszerekkel, a gazda-: ságvezetők munkastílusával, a különböző vezető poszton levő emberekkel. Az új gazdasági mechanizmus viszonyai között ugyanis nagyobb lesz a gazda­ságvezetők önállósága, s így törvényszerűen nagyobb lesz a jelentősége annak, hogy kik töltik be a vezető posztokat. Tág tere lesz az üzemi demokrácia kiszélesítésének, ez azonban feltétele is az új me­chanizmus gördülékeny műkö­désének. Arról van szó tulaj­donképpen, hogy a dolgozók majd sajᣠmunkájukról, an­nak eredményességéről dönte­nek. S hogy a döntés előre­mutató legyen, ahhoz a dolgo­zóknak ismerniök kell az össz- vállalati tevékenységet. A köz- gazdasági tudat jelenlegi szint­je az ilyen irányú igényeket még nem elégíti ki. Az alap­szervezeteknek tehát jelentős szerepük lesz a helyes közgaz­dasági szemlélet kialakításá­ban. Az üzemi pártszervezetek munkája sokrétűbb, közvetle­nebb, színesebb és felelősség­teljesebb lesz, mert sok kér­désben kell majd állást foglal- niok. Ha pedig valami nem az elképzeléseiknek megfelelően történik, akkor elsősorban sa­ját területükön kell a hiba okát keresni. Ez kettős felelős­séget jelent. Felelősséggel tar­toznak azért, hogy a párt gaz-. daságpolitikai célkitűzéseit mi­nél jobban segítsék, s azért is, hogy az üzem dolgozói a ré­szükre biztosított jogokkal él­hessenek és megkapják a jobb munka után járó előnyöket. A gazdasági területen folyó pártmunkában sokkal inkább, mint eddig, központi helyre kell állítani az emberekkel való foglalkozást. Nem elsősor­ban az adott ügyekkel, hanem a felmerülő porblémák embe­ri, politikai oldalaival kell fog­lalkozni. Az alapszervezet ne az ügyeket intézze, hanem ta­lálja meg azt az embert, aki ezeket legjobban elvégzi. A szakmai kérdéseknél is meg­találhatók az emberi vonatko­zású oldalak. Ezek elsősorban a vélemények, javaslatok ösz- szegyűjtését, értékelését és a megvalósítás segítését jelen­tik. A pártmunka előterében tehát az új mechanizmusban is az ember áll úgy, mint a ter­melés fő tényezője. Az úi helyzetben sok új módszer fog kialakulni. Elő­térbe kerül az alapszervezetek termeléssel összefüggő munká­jának javítása. Megköveteli ezt a párt vezető szerepe fokozásá­nak szükségessége, a gazdaság munka területén. Erdélyi Ignác, a kecskeméti városi pár bizottság első titkára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom