Petőfi Népe, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-17 / 271. szám
w Ev vége előtt a FiiSZÉRT-nél Külföldi szardínia, lengyel almabor Megjelent a füge, várják a banánt, a narancsot Hetényegyházi savanyúkáposzta, hazai pörköltmogyoró A megye lakosságának negyven százalékát a Csongrád— Bács megyei Élelmiszer és Vegyesáru Nagykereskedelmi Vállalat (FÜSZÉRT) látja el alapvető élelmiszerekkel, édes- és konzervipari termékekkel, vegyes fűszeráruval, déligyümölcs- csel, valamint vegyiáruval. Az Idei 230 millió forintos forgalmi terv első tíz hónapra eső részét körülbelül 1,5 százalékkal túlteljesítették a vállalat dolgozói, akik október közepén megkezdték az év végi csúcsforgalomra való felkészülést. — A körzetünkhöz tartozó közel nyolcszáz állami és földművesszövetkezeti boltban — mondotta Stein Ernő áruforgalmi vezető — hetek óta vásárolható a Télapó-napi piros szaloncukor, s kaphatók a különféle csokoládéfigurák. Az év végi ünnepekre ezekből a cikkekből több mint ötmillió forint értékű mennyiséget biztosítunk, amiben szerepel a díszes dobozokba csomagolt édességfélék gazdag választéka is, — Milyennek ígérkezik a déligyümölcs-ellátás? — Akárcsak eddig, ezután is lesz elegendő citrom, s hamarosan árusítanak a jelenlegihez viszonyítva érettebb citromot is. December elejére várható az első narancsszállítmány, de ebből — előreláthatólag —, csak részben tudjuk kielégíteni a keresletet. Fügét már most, banánt pedig a karácsonyi ünnepek' előtt lehet majd vásárolni. — Az eddig importált amerikai mogyorót hazai pörkölt mogyoróval helyettesítjük, s újdonság lesz a Lengyelországból behozott palackozott alma bor, az NDK-ból származó heringfilé, a spanyol, dán, jugoszláv és ma- roMcói szardínia. ’ — Az utóbbi időben sok helyen gondot okozott a fűszer- és édespaprika- ellátás. Várható-e ezen a téren javulás a közeljövőben? — Csak részben, mivel a kalocsai és a- szegedi paprikafeldolgozó üzemből nem kapunk folyamatosan és megfelelő választékban árut. A sertésvágásoknál szükséges egyéb fűszerekből — bors, majoránna, köménymag stb. —, továbbá süteményízesítőkből, rizsből, valamint kolbász- és hurkabélből nem lesz fennakadás az ellátásban. Paradicsomsűrítményből azonban a közeljövőben sem tudunk minden igényt kielégíteni, a hazai konzervgyárak szűk kapacitása miatt. — Az alapvető élelmezési cikkekből, savanyúságból milyen lesz a téli ellátás? — Gyümölcsíz, befőtt, csemege- és ecetes savanyúság (paprika, uborka) több lesz az üzletekben, mint a múlt év végén. A kecskeméti fmsz hetényegyházi savanyító üzemének jóvoltából a közkedvelt savanyított hordóskáposzta sem szerepel az idén a hiánycikklistán. Végül: az alapvető élelmezési cikknek számító zsír, margarin, liszt, vajellátásban év végén sem lesz fennakadás, s mivel a karácsonyi díszgyertya és fenyőfabeszerzés is a mi vállalatunk feladata, elmondhatom, hogy ezekből a cikkekből is gondoskodunk a szükséges meny- nyiségről és választékról — fejezte be a tájékoztatást Stein Ernő. B. Gy. Felhívás Vádlott: az ÁLKOHOL MÉG NEM készült el a végleges statisztika, az előjelek viszont azt mutatják, hogy az idén — az elmúlt évekhez viszonyítva — nem csökkent az az összeg, amit az alkoholizmus miatt kiesett munkanapok száma, a kifizetett táppénzekés gyógyításra fordított egészség- ügyi kiadások képeznek. Bár sok millió forintról van itt szó, mégsem lenne helyes az alkoholizmus romboló hatását kizárólag gazdasági oldalról vizsgálni. Jól tudjuk, az egyén és egyes családok, az egész társadalom szempontjából egyaránt megoldásra váró feladatok, bonyolult problémák sokaságát jelenti az alkoholizmus, illetve az ellene való küzdelem. Elég a már említett anyagi kihatáson túlmenően pillantást vetni például a megyei főügyészség által készített egyik felmérés megdöbbentő következtetéseire. Eszerint a megyében a garázdaság • 80—90, az emberölések 43, a testi sértések 40 százalékát szeszes ital hatására követték el, és a válások közel 30 százalékánál szintén az alkohol játszotta a döntő szerepet. EZEK A TÉNYEK is bizonyítják: a túlzott szeszes italfogyasztás elleni harc nem elszigetelt, hanem tervszerű, megfontolt, széles körű társadalmi összefogást, együttműködést igényel. Ennek jegyében működik évek óta megyénkben az alkoholizmus elleni társadalmi bizottság, melynek feladata nemcsak az alkoholizmust kiváltó lehetőségek, okok elleni harc, hanem az is, hogy az emberek tömegeit még időben felvilágosítsa e szörnyű szenvedély káros hatásáról. Különösen jelentős feladat a fiatalkorúak, az ifjúság körében végzett megelőző, nevelő munka, amit igyekszünk a felnőtt korosztályoknál is minél szélesebb körben, és egyre hatékonyabban végezni. A tudomány mai álláspontja szerint az alkoholizmus betegség, tehát gyógyítható. Jelenleg Kecskeméten, Baján és Kiskunhalason működnek alkoholelvonó ambuláns rendelők. A megye egészségügyi és más illetékes vezető szerveinek és természetesen bizottságunknak is az a célja, hogy minél rövi- debb időn belül a megye valamennyi városában és járási székhelyén létesüljenek alkoholelvonó ambulanciák. Elsősorban a helyi tanácsok tehetnek sokat megvalósításukért. ISMERETES, hogy a legutóbbi kormányrendelkezés jogot ad a szakszervezeteknek, a Vörös- keresztnek, a KIS2-nek, a nőtanácsoknak ahhoz, hogy indokolt esetben javaslatot tegyenek a kötelező alkoholelvonókezelésre, s ha szükséges, a családtagok érdekében, az érintett személy fizetése 50 százalékának bírósági letiltására. Az üzemekben, vállalatoknál megalakult' társadalmi bíróságok hasonló jogkörrel rendelkeznek, s az eddigi tapasztalatok szerint, esetenként élnek is a lehetőséggel. Kívánatos, sőt szükséges, hogy ezt a példát a munkahelyek vezetői, a szak- szervezetek, s az említett társadalmi és tömegszervezetek szintén kövessék. Ez módot nyújtana arra, hogy mind többen legyenek azok, akik egyénileg is felelősséget éreznek és tesznek is az alkoholisták és családtagjaik megmentéséért. MERT SENKI SEM lehet közömbös addig, amíg a túlzott italfogyasztás miatt e szörnyű szenvedély rabjainak és hozzátartozóinak élete kátyúba jut, nem is beszélve az alkoholizmus súlyos erkölcsi és óriási terhet jelentő táradalmi, gazdasági kihatásairól. SZABÓ LÁSZLÓ, a megyei alkoholizmus elleni társadalmi bizottság titkára a megyei színes diafeszttválra A Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. Művelődési Osztálya a kiskunhalasi művelődési ház közreműködésével megyei színes diafesztivált rendez. Részvételi feltételek: 1. A fesztiválon részt vehet minden hivatásos, vagy amatőrfotós, aki a megye területén él, vagy dolgozik. 2. A fesztivál témája kötetlen. 3. A fesztiválra szerzőnként 10 db művészi értékkel rendel-, kező színes dia küldhető be* amely még megyei fesztiválon nem szerepelt és a szabvány | 5x5 cm-es keretben van elher lyezve. 4. A diakereteken jól olvashatóan feltüntetendő a. mű címe, a szerző neve és lakcíme. (Pl.: műanyagkereten fekete nitrófestékkel). A kollekcióhoz mellékelni kell egy jegyzéket, amely a mű címét és a szerző adatait tartalmazza. 5. A színes diákat legkésőbb 1967. február 1-ig kell a kiskun- halasi művelődési ház címére megküldeni ,,Megyei diafesztivál” megjelöléssel, ajánlva. 6. A színes diákat legkésőbb 1967. március 15-ig küldjük visz- sza a szerzőknek. 7. Díjazás: a fesztivál legjobb öt diája tiszteletdíjban, további három dia oklevélben részesül. Rendezőség PETŐFI NtPB A Magyar Srocla'lsta Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága é9 a megyei tanács lapia. Főszerkesztő- ár Weither Dániel Riadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István Igazgat/ Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház Szerkesztőség) telefonközpont- Szerkesztő Bizottság 10-» ai-lS 25-16. Kiadóhivatalt Kecskemét Szabadság tét t/a Telefon: 17-09 Terjeszti s Magyar Posta előfizetési d!1 i nőnapra 1* forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V Kecskemét - Telefon: 11-8» Index! 23 069 Múzeum a pusztán Ez a kontyos kunyhó és a téli pihenő. Ott áll ezüstpitykés mellénnyel a juhász- előtte a nyáj. A vendég friss túrót, sajtot is kaphat, s rá tüzes homo kit ihat. Bugacon — o pusztán, ahol már a legkorszerűbb mezőgazdasági termelés honos — ismét, egy tenyérnyi sarkában, meg elevenedik a múlt. A hajdani pusztai élet... muzeológusok, szakemberek felelevenítették a bugaci pásztoréletmódot. Nádból számyékot építettek — széltől védte az állatot, s enyhelye; adott a pásztornak —, magasodik már a sík pusztán az ágas- fa, az idegeid megnézheti, milyen volt hajdan a kontyos kunyhó (körötte tülekedő aranygyapjas birkák), a tejespince és a savóforraló sem hiányzik e szabadtéri múzeumból. S ami talán még többé teszi a mi bugaci múzeumunkat az ismert külföldi szabadtéri múzeumoknál: élettel töltötték meg. Itt legel a „kiállított tárgyak’’’, hajdani pásztorhelyek körül a féltve őrzött szürke magyar gulya, a juhnyáj és a ménesek. Nem múzeumban érzi a vendég magát; a régi pusztai hangulatot találja meg kint Buga- con, ha a vidám, modem vendégváró városból, Kecskemétről Bugacra látogat. Az alsó képen: A nádból font fal neve: cserény, csikóspiiienő a jászollal. A cserény ló nélkül mit ér? Két hátas is tanyázik benne: a vendég ha kívánja, felülhet rá. Sík a puszta- mint az ember tenyere. Domb, magaslat nincs rajta, ahonnét messzire lehetne látni. Erre való az: ágasfa. Innét, a magasból nézett szét a számadó juhász, a mai nyelven így tudta ellenőrizni” a nyájakat, a juhászokat, a bojtárokat. Az ágasfa tetején ott a számadó, dp most már inkább az idegenforgalom alkalmazottja, mintsem nyájak, juhászok gazdája. (MTI foto — jFchérváry Ferenc felvételei.)
