Petőfi Népe, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-15 / 269. szám
1966. november 15, kedd S. oldal Gyümölcsexport as „óriás frissiderekből 99 Hová tegyük a homok gyümölcsét? A meggyet, a szamócát, a kajszit, az őszibarackot, az almát. Pár év múlva a megyében az új telepítések jóvoltából megkétszereződik a gyümölcstermés, s csupán a MÉK- nek több mint tízezer vagonos évenkénti felvásárlással kell számolnia. A zöldségtermő terület is nagy növekedés előtt áll, s itt is másfélszeres-kétszeres hozammal kell számolni. Ez azt jelenti, hogy a szövetkezeti felvásárló szervnek évente 20— 25 ezer vagon árut kell átvennie és továbbítania. Egyszerűnek tűnik a válasz: értékesíteni kell. exportálni, új külföldi piacokat szerezni, önmagában véve ezzel nem is lenne gond, a magyar gyümölcs és zöldség Nyugaton és Keleten egyaránt keresett. De korántsem mindegy, hogy milyen áron értékesítünk, mekkora veszteséggel. A vásárlók igényei nemcsak a szüreti kampány, a betakarítás idején jelentkeznek, hanem szinte egész éven át. Négy körzetben De ezeket az igényeket megfelelő tároló- és hűtőtér hiányában lehetetlen kielégíteni. Pusztul a termék, kívánatos küllemét elveszti, s késedelmes szállítás esetén már átvételre sem számíthatunk. Az új telepítések járulékos beruházásairól szólva eddig keveset foglalkoztunk a tárolótér helyzetével. Pedig az idő sürget, S a jelenlegi kapacitás még aggasztóan kevés. A MÉK összesen 60 vagonos hűtőraktárral, s ezenkívül 200 vagonos téliesített tárolóval rendelkezik. S ugyanakkor csupán a lakosság téli ellátására jóval több mint ezer vagon árut kell tartósítani, ami jórészt „szabadtéren” történik. Még az olyan, viszonylag kényesebb árunál is. mint például a vöröshagyma. Az átvevő telepek nagyobb hányadán csak egyszerű, nyitott színek találhatók. Mindezek még inkább sürgetnek a gondok felszámolására, ha tudjuk, hogy a MÉK az idén is több mint 500 millió forint értékű árut vásárol fel. Vannak is már tervek az új, nagy teljesítményű hűtőraktárak építésére. A tervek szerint a négy súlyponti körzetben — Kecskeméten, Kiskőrösön, Jánoshalmán tővé fogja tenni, hogy a gyümölcstermesztő nagyüzemek maguk is közvetlenül szállítsanak exportra. Tehát a gazdaságok saját hűtőtereinek a megépítését is számításba kell vennünk. és Baján — 1970-ig összesen 1500 vagon befogadóképességű raktártér megépítésére van szükség, összesen 150 millió forintos költséggel. Az előbbi kettő létrehozásához jórészt már a tervek is elkészültek. Az utóbbiakra vonatkozóan még tárgyalások folynak a megyei és az országos szervek között. Tízszeres kihasználás Látható ebből az is, hogy a MÉK a koncentrált, nagy kapacitású raktárterek megépítésére törekszik. Több, egyenként is méltányolható szempontból.' Nyilvánvalóan olcsóbb az egy vagonra jutó építési költség, mint a kisebb egységek esetén. Másrészt kevesebb munkaerőt és szakképzett vezetőt kell így foglalkoztatni, s jobb a lehetőség a térség folyamatos kihasználására is. S egyúttal az ott dolgozók is állandó munkához jutnak. De a beruházás még így is költségesnek tűnik, hiszen a fentiek szerint az egy vagonra jutó építési költség éppen százezer forint. Csakhogy ezt a kapacitást május elejétől folyamatosan a következő év márciusáig mintegy tízszeresen lehet kihasználni, s így a megépítendő négy központi gyümölcsraktár évi áteresztő képessége elérheti a 15 ezer vagont. Gondolnunk kell azonban a további fejlődésre is, valamint arra, hogy a koncentrált raktárak és hűtőterek esetenként komoly szállítási gondok elé állítják majd a gazdaságokat. Másrészt a gazdasági reform leheKisérlet Izsákon Vannak már ilyen kezdeményezések. A Hosszúhegyi Állami Gazdaság érsekhalmi üzemegységében például a régi csikóistállóból alakítottak ki tízva- gonos hűtőraktárat, félmillió forintos költségágéi. Ennek még akkor is jó hasznát veszik, ha Hildpusztán felépül majd a gazdaság 800 vagonos raktára, amelynek fele ugyancsak hűthető lesz. Borsodi Miklós, az Izsáki Állami Gazdaság igazgatója pedig legutóbb a megyei pártértekezleten arról beszélt, hogy náluk kísérleti céllal átmeneti tárolót létesítenek. Ez is olcsó megoldással készül, kis gépegységekkel, a levegő mínusz két fokig hűthető kondicionálásával. Szabadban, vagy nyitott színben az értékesítésig az alma tíz százaléka megy veszendőbe. Az Izsákon néhány éven belül várható 840 vagonos almatermésnél ez már hárommillió forintos veszteséget jelent Ebből is látható, hogy az „óriás .frizsiderek’’ nélkül egyre inkább elképzelhetetlen a korszerű gyümölcs- és zöldségtermesztés, vagy inkább: az értékesítés. Már pedig az elkövetkező években ez nem kiisebb súllyal esik latba, mint a gazdálkodás. H. D. Á tiszakécskei tsz.ek közös vállalkozásai Egyre szorosabb az együttműködés a tiszakécskei termelőszövetkezetek között. Amellett, hogy a belvizek levezetését, öntöző csatornák létrehozását már évek óta vízgazdálkodási társulatba tömörülve oldják meg, többféle közös vállalkozásuk is van. A Béke, a Szabadság és a Tiszagyöngye Tsz például együttesen végzi az anyagbeszerzést; az utóbbi két tsz közös bortároló építését tervezi, s mindhárom, valamint az Űj Élet. és rajtuk kívül a lakiteleki Szikra, illetve két lászlófalvi közös gazdaság együttes erővel hozatja rendbe az évekkel ezelőtt leállított lakiteleki téglagyárat. Terveik szerint jövőre már 2—2,5 millió téglát égetnek. SZÜRET ÜTAN Befejezték a szüretet a Bajai Állami Gazdaság vaskúti üzemegységében is. A jégkár ellenére 30 mázsa termést szedtek le jegy-' egy holdról. Az új telepítések egy része is termőre fordult. Képünkön Tőzsér István szakmunkás már az új bort fejti a korszer rű pincében. Az idén összesen 33 ezer mázsa szőlőt dolgoztak fél az üzemben. Vaskút és környékének -jó borait dicséri ez a kép. Felvéte- lünökön Szentlászlói László pincevezető a legutóbbi borversenyen nyert díjakat mutatja, összesen egy arany és három ezüst érmet nyertek a vaskúti borok a nemzetközi vetélkedőn. Ez utóbbiakkal együtt már tizenöt érem bizonyítja a vitrinben Vaskút és környéke bortermelőinek munkáját „ Édes "■ találkozó Vigyázat: WOFAIOX! A budapesti Heim Pál kórházban kiét tragikus végű esetet jegyeztek fel, az elsőt 1964-ben. A Pest környéki faluból száguldva hozott a mentő két tízévesforma fiúcskát. Az egyik a mentőkocsiban meghalt, a másik bekerült a gyermekkórház mérgezéses osztályára és hetekig tartó gondos kezelés után meggyógyult. A másik eset a közelmúltban történt. Ekkor egy 13 és egy 7 éves Hűt hozott a mentőkocsi. A kórházba fel sem vették őket, hanem azonnal melléjük ült az orvos és ^száguldottak a szemben levó László-kórházba, ahol gépi lélegeztető berendezés is van. A nagyobbik fiún sajnos, ez sem segített, egy heti gépi lélegeztetés után beállt a halál. A kisebbik erősebbnek bizonyult — életben maradt. A két történet előzménye azonos. A gyerekek olyan kádban füröd- tek, amelyben korábban Wofatox- oldatot tartottak. Hiába mosták ki ezután a kádat, hiába töltötték meg „tiszta” vízzel, a vegyszer hatása olyan erősnek bizonyult, hogy még igy, közvetve és bőrön keresztül is balált okozott. A Wofatox-mérgezéseknek — sajnos — lassan már bőséges td8o- mányos irodalma van. A szegedi városi kórházból legutóbb öt mérgezésről számoltak be a szaksajtóban az orvosok. Mi okozza a mérgezéseket? A Wofatox különleges erős hatású mérgező szer. Éppen ezért alkalmazzák szívesen — elsősorban gyümölcspermetezésre. — Arról azonban sokan megfeledkeznek. hogy ha méreggel dolgoznak, úgy is kell azzal bánni, mint a méreggel szokás. A legszigorúbban be kell tartani az óvatossági rendszabályokat, elsősorban — akármilyen kellemetlen is — védőálarcot kell használni. A szegedi városi kórházba például egyszerűen azért került be súlyos mérgezéssel egy 37 éves parasztember, mert a Wo- fatox-port — töltés közben, álarc híjján — belélegezte! A budapesti Korányi kórház mérgezéses osztályán, ahol az ország legkülönbözőbb részeiből is fekszenek betegek — a Wofatox- mérgezettek tucatjait kezelték már, sajnos nem egy halálos végű mérgezés is volt ezek között. A belélegzett mérgező hatású növényvédőszer ugyanis megbéníthatja a légzést, s a szervezetben levő élet- fontosságú enzimek egyikére hat bénítóan. Volt, aki azért került a kórházba, mert a permetező csövét szájjal fújta ki. Máskor az történt, hogy nem a szélnek háttal, hanem szemközt végezte valaki a permetezést. Majdnem a szeme világába került ez a „kis könnyelműség”. Olyan eset is előfordult, amikor a Wofatox-szal permetezett gyümölcsfa alatt konyhakerti növények voltak, ezekre is hullott a peirmetléből, és azt fogyasztották el. Egész család került így mérgezéssel a kórházba. Jő lenne, ha a hatásos, de nagyon veszélyes Wofatox mellett jobban ellátnák a kereskedelmet a hasonlóan jó hatású, de sokkal veszélytelenebb Malation vagy Fosz- fation nevű permetezőszerrel. Mindezen túl pedig: nagyobb elővigyázatosságot, gondosságot mindazoktól, akik a Wofatox-ot használják — elsősorban saját érdekükben. S. M. A dísztorták, marcipánok, csoki szeletek gondosan csomagolva indultak útra Bajáról, Kalocsáról, Halasról, Félegyházáról Kecskemétre, az Expressz Étterembe. Már várták őket a megyeszékhely cukrászüzemében készült sütemények, s vasárnap reggel, amikor megnyílt az étterem ajtaja, az öt város cukrászai be is fejezték egymás remekeinek szemrevételezését. Ezt követte a legszigorúbb zsűri, a közönség bírálata. Molnár Jánossal, a megyei vendéglátó vállalat igazgatójával is az érdeklődök sokaságában találkoztunk. Hamar megtudtuk tőle: — A jövő hét vasárnapján Félegyházán kerül sor az öt város cukrászati bemutatójára, s ezzel az idén befejeződik vállalatunk e méltán nagy visszhangot kiváltó, sikeres kiállítássorozata. Ám térjünk vissza Félegyházáról az Expressz Étterembe, és lássuk: milyen remekműveket alkottak erre az alkalomra a megye legjobb cukrászai? Megismerkedtünk a bajaiak FTC-feliratú gesztenyés desz- szertjével, a gusztusos őznyelvvel, a kalocsaiak piros- és zöldpaprika specialitásával, a félegyháziak újszerű, sakktáblához hasonló op-art szeletével, a halasiak tejszínes készítményeivel, és a híres somlói galuskával. Kitettek magukért a kecskeméti cukrászok is: többek között fatörzs, mozaik szelet, modern vonalú csoki váza szerepelt „repertoárjukon”. Délelőtt a férfiak, délután a nők voltak többségben a cukrászati bemutatón. Érthető, hiszen a vasárnapi ebédfőzés asz- szonymunka, a sütemény, az édességbeszerzés azonban ezúttal a férjek feladata volt. S mivel erre is nyílt lehetőség, jól éltek ezzel a férjek: gyorsan fogytak a kiállított műremekek a pultokról. De a délutáni látogatók sem panaszkodhattak, hiszen egész nap volt elegendő utánpótlás valamennyi készítményből. Az ínyencségeken, a vásárlásokon túl, a vendégkönyvi bejegyzések is tanúskodnak városaink cukrászainak szakértelméről, tudásáról. Az elismerő sorok között néhány döcögő, de annál inkább szívből jött strófát is olvashatunk, bizonyságképpen, hogy az Ízlelő szerveken kívül még a költői vénákra is hatást gyakorolt a sok látnivaló. Mi mégis egy prózai bejegyzést emelünk ki a sok közül, ami így hangzik: „Csodálatos! Csak ezután a presszókban, éttermekben, cukrászdákban is szeretnénk minél többet megtalálni az ilyen készítményekből.” Miért idéztük e sorokat? Azért, mert aki tollat ragadott, a mi szívünk, bocsánat: szájunk íze szerint is szólt... B. Gy. Munkások kertszövetkezete Vasárnap délelőtt a városi tanács dísztermében tartotta alakuló közgyűlését Kiskunfélegyházán a helybeli munkások kertszövetkezete. Ilyen jellegű társulás — a városi tanács által juttatott 20 hold területen, az fmsz és az üzemek szakszervezeti bizottságainak' kezdeményezésére — a megyében elsőnek jött létre. A közgyűlésen az' előkészítő bizottság jelentést tett munkájáról, majd ismertették a tagokkal a kertszövetkezet alapszabályát. Ezután a közgyűlés megválasztotta a vezetőséget. A munkás kertszövetkezet előreláthatóan nagyban enyhíti a város zöldségellátásának gondját. Fejlesztés Bátyán Törpevízmű létesül Bátyán a harmadik ötéves terv időszakában, s a községi orvosi rendelőt fogászati szakrendelővel bővítik. Ugyancsak ebben az időszakban modern autóbuszvárótermet építenek a község központjában, s villamosítják az alsószállási tanyaközpontot.
