Petőfi Népe, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-13 / 268. szám
4. oldal. Valamennyi társadalmi erő összefogásával lehet megoldani fokozatosan a lakásgondokat (Folytatás -a 3. oldalról.) üzemek, tervezése. Ezek évente összesen 40 millió téglának megfelelő blokkot gyártanak. Az építkezések kavicshiányát a Duna Bács megyei szakaszáról pó- ' toljuk. Az állami építőipart az eddiginél jobban szeretnénk bevonni a társasház-építkezésbe, Egyik módja ennek a félkész házak építése amely lehetővé teszi az állami építőipar szabad blokk-kapacitásának fel- használását és a befejező munkákba a különböző vállalatoknál dolgozó karbantartó építő és szakipari munkások bevonását. KÉRDÉS: Tudjuk, hogy a tő- niegis-zerveaeteK és a tanácsok eddig is hatékony segítséget adtak a magán-lakásépítkezések lebonyolításához. Most milyen további elképzelések vannak, milyen lehetőségek kínálkoznak a társadalmi akciók kiszélesítésére ? VÁLASZ: A tömegszerveze- tektől rendkívül sokat várunk a munka megszervezésében. A megye területén a KISZ, és a népfront által szervezett lakás- építési akciónak a második ötéves tervidőszakban kiemelkedő eredményei voltak, ami különösen Baja, Kiskunhalas és Kecskemét városokban jelentett nagyobb számú lakásépítést. Azon túl. hogy tanácsi szerveink, a KISZ és a népfront akciót területkijelöléssel, közműjuttatással és esetenként építőipari kapacitással is mesz- szemenően támogatják, e szervektől azt kérjük, hogy az élenjárók tevékenységét tanulmányozzák, gyűjtsék össze azokat a tapasztalatokat, amelyek hasznosításával gyorsíthatják, kiszélesíthetik a magánerős építkezéseket. KÉRDÉS: A lakások elosztásával kapcsolatban az utóbbi időben több észrevétel hangzott el. Ezért szeretném^ választ kapni arra, hogyan történt az elosztás, vannak-e olyan felmérések, amelyek alapján az igazságosság elvét még fokozottabban lehetne érvényesíteni, s lehetne-e az elosztást nyilvánosabbá és tervszerűbbé tenni? VÁLASZ: Az állami erőből újonnan épülő lakások elosztásáról kormányhatározat rendelkezik, melynek alapján az illetékes tanács végrehajtó bizottsága az első bérlő kijelelölési jogával az esetek túlnyomó többségében, az egyes vállalatok, intézezetek, intézmények vezetőit hatalmazza fel. A lakosság széles rétegeiből jelentkező, mind nagyobb számú lakásigény szükségessé teszi az elosztás egy másik — tanácsi kiutalásos rendszerének fenntartását is. Ezért hasznos kezdeményezés volt Kecskemét és Kalocsa, majd később a többi városokban is a lakásügyi állandó bizottságok létrehozása, melyeknek tagjai segítették a hatóságokat a rendelkezésre álló lakások igazságosabb elosztásában. A lakáselosztással ösz- szefüggő észrevételek okát általában nem e bizottságok tevékenysége szolgáltatta, hanem az, hogy kevés olyan lakás volt, amelynek kiutalási jogával e bizottságok rendelkeztek. A lakásbizottságok tagjai ugyanis a helyszínen vizsgálták az igény- jogosultság mértékét, ennek megfelelően javasolták a hatóságnak a lakáshoz juttatást. Kalocsán a bizottság sürgősségi listát is felállított az igényjogosultakról. amit közszemlére bocsátott. Ügy érezzük tehát hogy a lakásbizottságok, amennyiben további hatáskört kapnak, és több lakás fölött rendelkeznek, alkalmasak arra, hogy megfelelő, ieazságos elvek alánján va- lósvdinn rnes a Jakáselosztás A jövőben viszont célszerű lenne, hogy az újonnan épült lakások nagyobb százalékát a lakásbizottságok javaslata alapján osszuk szét. Ennek elősegítésére e bizottságoknak és ak- tivahálózatuknak számba kell venniük az igényjogosultakat. majd több évre szóló sürgősségi listát felállítani, amelyben név szerint szerepelnek azok, akik a rászorultság mértéke szerint lakást kapnak. E névsort közszemlére kell tenni, hogy a lakosság bírálat alá vegye és javaslatokat fűzzön hozzá. Ezt kövesse a névsor végleges jóváhagyása, s annak következetes betartása a lakáshoz juttatásnál. Ami a nyilvántartásokat illeti, arról elmondhatom, hogy az Építésügyi Minisztérium körrendeletben szabályozta ennek módját. Ezek a meglevő nyilvántartások alkalmasak arra, hogy egy jól működő lakásügyi bizottság, vagy a lakásügyi hatóság az elosztást a közérdeknek megfelelően végezhesse. Természetesen azért itt is indokoltnak látszik az eddigi gyakorlat felülvizsgálata. Mégpedig annak érdekében, hogy az elosztásnál, az eddigieknél jobban figyelembe vegyük az igény- jogosult család jövedelmét és tartós javakkal való ellátottságát. Itt érdemel megjegyzést az a körülmény, hogy a közvéleményt élénken foglalkoztatják az úgynevezett minőségi lakáscserék. E cserék gyakran megtévesztően hatnak a közvéleményre, mert úgy gondolják, hogy egyes személyek — bár lakásuk volt — más lakást kaptak, ugyanakkor nem jutnak lakáshoz olyanok, akik igénylőként vannak nyilvántartva. Véleményem szerint a minőségi lakáscserék — korlátozott mértékű — engedélyezésére szükség van. Indokolja a minőségi lakáscserék engedélyezését, hogy a kisebb lakásokban lakó, nagyobb létszámú családok ezzel megfelelőbb körülmények közé kerülhetnek, továbbá így nyerhet külön elismerést a szocialista építésben kifejtett munkásság is. Olyan tapasztalataink is vannak, hogy az új, magasabb értékű lakások kijelölt bérlői — ellenszolgáltatás mellett, vagy anélkül — néhány hónap után lakáscsere engedélyezésre terjesztenek elő kérelmet, mert a magasabb lakbér, vagy zártabb környezet miatt el kívánnak költözni. Ilyen esetekben lényegében nem a rászorultak elől vonnak el lakásokat, mert a minőségi csere folytán felszabadult lakást is igénylők részére biztosítják. Itt kell megemlítenem azt is, hogy a megye az erőteljes iparosítás útján van, továbbá kulturális és egészségügyi tekintetben is nagy a fejlődés. B területek szakemberellátása lakáskérdés is, amire szintén gondolnunk kell, hiszen egy-egy szakember ide- telepü lésétől sokak foglalkoztatása, kereseti lehetősége, vagy éppen egészségvédelme, művelődési lehetősége függ. KÉRDÉS: Várhatóan milyen hatással lesz a gazdaságirányítás 19€ 8-ban életbe lépő új rendszere a lakásépítkezésekre, beruházásokra? VÁLASZ: A reformtól sokat, s úgy gondolom, sok tekintetben várhatunk előnyös változásokat, Elsősorban azért, mert a reform alapvető célkitűzése a szocialista gazdaságban rejlő lehetőségek jobb kihasználása és a gazdasági fejlődés ütemének növelése. Ebből következik, hogy nagyobb anyagi erők szabadulhatnak fel, s az eddigiek mellett a vállalatoknak, szövetkezeteknek is sokkal nagyobb lehetőségei lesznek a lakásépítésre. Bízunk abban is, hogy a reform nyomán az építőipar termelése inkább lépést tart az igényekkel, erőteljesebbé válik a kapacitásbővülés és megszűh- nek a ma még sok akadályt jelentő megkötöttségek. E kötöttségek feloldása jelentkezik a beruházások előkészítésénél meglevő bürokrácia csökkentésében, a lakásépítő szervek, vállalatok. közösségek és egyéb kivitelezők önállóságának növeléTÉ£? ISTVÄM seben. A reform végrehajtása során fokozottan lehet számolni a tanácsi, vállalati sajáterős és magánlakás-építés helyi és állami támogatására. Mindezek után összegzésül még szükségesnek tartom elmondani, hogy az ötéves terv kezdete mindig az indulás, az erőgyűjtés időszaka. Így az 1966-os és 1967-es évben a bázishoz képest kevesebb lakás felépítésével lehet számolni, de a következő három évre olyan tervszámokkal rendelkezünk, amely a bázisidőszakot erőteljesen meghaladó lakásépítési ütemet kíván. S ha a társadalom, a megye egész lakossága magáévá teszi azokat a feladatokat, melyek a lakásgondok enyhítése során ránk várnak, akkor a terven felüli építkezések lehetősége is felmerül. Éppen ezért minden eddiginél többet kérünk a tömegszervezetektől, a tanácsoktól, a szakapparátustól és az egyéntől, s mindazoktól, akik terveink megvalósításáért bármit is tehetnek. Perny Irén—Eszik Éva 40. Meddig tarthatott? öt percig, (tízig, félórát, egy órát? Fr, incis nem érezte az időt, csak kimeredt szemekkel figyelte a jóst, aki végül hevesen rángatózni kezdett, majd megmerevedett. Rossz angolsággal suttogta: — ön szerencsés ember! ön a bátrak bátra! Gazdag lesz és boldog, híres és megelégedett! Aztán felengedett a merev tartás. Első hétköznapi mozdulatként a tenyerét nyújtotta Rowers felé. A pilóta két egy- rupiást helyezett bele. A kéz nem húzódott vissza. A jós megszólalt: — öt rúpia, uram! öt rúpia jár! A pilóta odaadta a három rúpia különbözetet. „Korunk nagy csodája” félretaposott sarkú cipőiben kicsoszogott. S máris ott termett nesztelen lépteivel Rowers asztalánál a pincér. Ugyanaz, aki előző nap fölajánlott^, hogy a jóst oda- küldi az asztalhoz. — Mit parancsol, uram? — kérdezte. — Narancslevet! A pincéjr meghajolt. Arcán ugyanaz a szemtelen vigyor ült, amelyben Rowers előző nap kihívást látott. — Igenig uram, egy narancslevet! És, ha szabadna figyelmeztetnem,; helyesen tenné, ha kezet mosjna! „Korunk nagy csodája” ugyanis trahomában szenved, és nem szeretném, ha alázatosan tisztelt uraságod is elkapná tőle... Rowers megfogadta a jótanácsot, nelfogy megkapja ezt a fertőző siembetegséget. Jólesett, ahqgy a mosdóban a csuklójára engedte a hidegvizet. És már szidta magát, hogy babonás vénasszony módjára hagyta, hogy a jós befolyása alá | kerüljön. A . szemfényvesztő alighanem mindig ugyanezt á szöveget jósolja, legalábbis fiatal és gazdag venTársadaimi munkások a Petői i-szigeten A 9. sz. AKÖV bajai kirendeltségének dolgozói társadalmi munkában bővítik a helyi Petőfi-szigeten levő vállalati üdülőjüket. A régi épület mellé két új kabinsort és egy társalgót létesítenek. A kőműves munkát kivéve minden egyéb tevékenységet saját maguk végeznek el. Ismét a velőscsoiitfól Átadták a KISZ K. B. vándorzászlaját a kecskeméti repülő alakulatnak Szombaton délelőtt 11 érakor zsúfolásig megtöltötték a kecskeméti repülő alakulat kultúrtermét az egység katonái és tisztjei. Pontosan 11 órakor vette kezdetét az a bensőséges ünnepség, amelynek keretében az alakulatnak átadták a KISZ Központi Bizottságának vörös selyem vándorzászlaját. Az elnökségben helyet foglalt Borsos György, a megyei KlSZ-bizott- ság első titkára, a KISZ Központi Bizottságának tagja, Gáti Sándor alezredes, a magasabb egység pártbizottságának titkára, Erdélyi Ignác, a város» pártbizottság első titkára, valamint sok magas rangú katonatiszt. A megnyitó után Borsos György, a megyei KlSZ-bizott- ság első titkára emelkedett szólásra, s beszédében méltatta az egész alakulat személyi állományának kiváló tevékenységét, amelyet a katonai, a harci és a politikai kiképzésben elértek. Ezt követően azokról a feladatokról szólt, amelyek néphadseregünk KISZ-fiataljai előtt állanak. A beszéd végeztével Borsos György átnyújtotta az alakulat KISZ-bizottsága titkárának a KISZ Központi Bizottság vándorzászlaját és tolmácsolta a Központi Bizottság szerencse- kívánatait. A megyei KISZ-bizottság első titkárának beszéde után Kocsis Mihály főhadnagy, az alakulat KISZ-bizottságának titkára, majd az alakulat parancsnoka mondott beszédet. A vendégek az ünnepség után megtekintették az alakulat csapatmúzeumát, melyről nagy megelégedéssel nyilatkoztak. G. G. „Hol van hát a velőscsont?” —, ezzel a drámai kérdéssel indítja j címünkre érkezett levelét Walter I Lajos, az 1301-es számú kecskeméti J húsbolt vezetője. Azért tart illetékesnek bennünket a válaszadásra, mert augusztus 26-1 számunkban szóvá tettük, hogy a Kiskunfélegyházi Húsipari Vállalatnál jelentős mt nnyiségű velőscsont halmozódik, mivel az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat elzárkózik az átvételétől. Levélírónk kétségbe vonja akkori cikkünk megalapozottságát, mondván: „több mint egy hónapja közvetlenül szállítja az árut a félegy- hái vágóhíd a kecskeméti húsbol- tol nak. A megrendelőn mindig szerepeltetem a velösesontot, de a mai napig egy kilót sem k .ptam." Nyilvánvaló, hogy sántikál az elmarasztalás alapjául szolgáló Indok. Augusztus 26-án ugyanis vígan lehetett csonteladási problémája a vágóhídnak, annak ellenére, hogy Walter Lajos megrendelései körülbelül október l-től — másfél hónapéi említ levelében — kielégítetlenül maradtak. De ne beszéljünk feltételes módban, amikor minden okunk megvan rá, hogy kijelentőt használjunk. Tehát: augusztus 26-án valóban vevőt keresett a velőre a húsipar. Miután pedig ezt a szerepkört — különféle indokok alapján — a Bács megyei Élelmiszer Ki kereskedelmi Vállalat nem volt hajlandó betölteni, a félegyháziak más tájakon, zömmel Budapesten értékesítették az árut. (Így zárójelben jegyezzük meg: már-már úgy alakult a helyzet, hogy a MÉH-nek kell átadni, kilónként 20 fiUérért.) Hz volt akkor. És mi van most? Huszik Gyulának, a Húsipari Vál1966. november 13, vasárnap lalat áruforgalmi osztályvezetőjének tájékoztatása alapján közölhetjük Walter Lajossal, hogy időközben igen keresett cikk lett megyeszerte a velőscsont. Elsősorban azért, mert a kereskedelem kérésiének eleget téve, 10—15 centiméteres darabokra fűrészelve szállítják a boltokba. De talán senki sem illet bennünket a szerénytelenség vádjával, ha úgy véljük, hogy a kereskedelmi érdeklődés fokozódásában cikkünknek is volt egy kis szerepe. Napi 3—4 mázsa csontót termelnek ki jeiénleg a vágóhídon, és ennek tekinjtélyes hányada velős. A kiskereskedelmi vállalat boltjain kívül igényeinek csontot á fóldimű- vesszövetke^eti üzletek és a yen- déglátóipar is. így időnként előfordulhat, hogy nem minden megrendelést tudnak marailéktahfmil kielégíteni. AZ 1301-es számú kecskeméti húsbolt vezetőjének a panasza azonban meglepte Huszik Gyulát. Megígérte, hogy utánanéz az elosztásnak. A vizsgálat eredménye minket is érdekel. Augusztus 2S-án ezt a címet adtuk a cikkünknek: „Vevőre vár a velő”. Most) ügy tűnik fordítóét a helyzet: a vevő vár a velőre. Meddig? Ha a jobb elosztás sem segít, akkor egészen addig, amíg nem termelünk több velőscsontot. Mivél pedig egy-égy szarvasmarhánál a lábszárcsontok száma adott — és d tudomány mai állása mellett könnyűszerrel nem is növelhető — nincs más hátra, mint több vágóállatot tenyészteni. A velőscgont-rajongók széles tömegeivel együtt, reménykedve várjuk a közős gazdaságok Ilyen értelmű híradását. B. D.
