Petőfi Népe, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-13 / 268. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA XXI. ÉVF„ 368. SZ. Ara SO fillér m*. NOV. 13, vasárnap Szakszervezeti világkonferenciát tartanak Budapesten Világ proletárjai, egyesüljetek Őszi napsütés (Fényes Tamás felvétele.) mint negyedmilliárdos A megye villamosításának fejlesztése a harmadik ötéves terv időszakában A nemzetközi kereskedelmi és gazdasági kapcsolatoknak a dolgozók és a nemzetek érde­kében való fejlesztésével fog­lalkozó első világkonferenciát ez év december 14—17 között tartják meg Budapesten. Luis Saillant, a Szakszervezeti Vi­lágszövetség főtitkára pénteken Prágában megtartott sajtókon­ferenciáján erről beszélt. A konferenciára meghívták a gaz­dasági és szociális problémák­kal foglalkozó szervezeteket: az ENSZ-t- az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési bizottságát, a FAO-t, az UNESCO-t és nem­zetközileg ismert közgazdászo­kat is. A konferencia céljai meg­egyezés a szakszervezetek nem­zeti és nemzetközi alapokon tör­ténő fellépésében a monopóliu­mok politikája és tevékenysége ellen, amelyek megszegik a nemzetközi kereskedelem alap­vető szabályait. Közös utak ku­tatása a diszkrimináció nélküli, az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján kialakuló- ke­reskedelmi és gazdasági kap­csolatok érdekében. Az SZVSZ támogatja a Sza­bad Szakszervezetek Nemzet­közi Szövetségéhez, a Keresz­Tegnap Kalocsán folytatódott f VI. Bács-Kiskun megyei Or- *»snapok programja, dr. Cseh Imre egyetemi magántanár, a bajai kórház igazgató-főorvosá­nak az elnökletével. A megyei orvosok találkozójának második napján újabb hozzászólások hangzottak el a pénteki főrefe­rátumokhoz. Többek között előadást tar­tott dr. Kulka Frigyes, a Sze­ded i Orvostudományi Egyetem professzora, dr. Horváth Berta­lan, a kalocsai városi kórház igazgatója, a tüdőosztály veze­tője, dr. Jancsin József, a bajai tény Szakszervezetek Nemzet­közi Szövetségéhez és az auto­nóm szakszervezetekhez tarto­zó nemzeti központok olyan in­dítványait, amelyek elősegítik Nyugat és Kelet, valamint az iparilag fejlett és fejletlen or­szágok közötti kereskedelem fejlesztését. Küldöttségek utaztak a Bolgár KP IX. kongresszusára v * i Leonyid Brezsnyev vezetésé­vel szombaton Szófiába utazott az a szovjet küldöttség, amely a BKP Központi Bizottságának meghívására részt vesz a kilen­cedik bolgár pártkongresszuson. Komócsin Zoltánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével szomba­ton magyaT pártküldöttség, Alexander Dubceknak, a CSKP KB. elnöksége tagjának, Szlo­vákia Kommunista Pártja első titkárának vezetésével a Cseh­szlovákia Kommunista Pártjá­nak küldöttsége utazott Szó­fiába. városi kórház főorvosa, dr. Sze­derkényi Gyula és dr. Jármai Árpád, a kecskeméti megyei kórház szakorvosa. Az előadá­sok főleg a tüdőgyógyászatban előforduló diagnosztikus téve­désekkel foglalkoztak. Levetí­tettek néhány röntgenfelvételt is a hallgatóknak. Bár szervezett kórházlátoga- tás nem szerepelt az orvosna- | pok programjában, mindkét na­pon sok orvos kereste fel a me­gye legnagyobb TBC-kórházát Kalocsán. A képen az orvosna pok részt­vevőinek egy csoportja látható. A megyei tanács vb egyik utóbbi ülésén a lakosság, az ipar és a mezőgazdaság villamos­energiával való ellátásáról, an­nak további fejlesztéséről, a be­ruházások nagyságáról és azok költségeiről tárgyaltak. Igen nagyjelentőségű a kérdés, hiszen a korszerű termelés egyik alap­vető tényezője éppen a villa­mosenergia széles körű felhasz­nálása, az erre alapozott gépe­sítés mind az iparban, mind a mezőgazdaságban. Ezenkívül egyre több áramot fogyasztanak a háztartások, a modern kony­hagépek, a televíziók, fűtőbe­rendezések stb. AZ ORSZÁGOS ÁTLAG FÖLÖTT A fő kérdés mégis — hiszen ez természetes — az ipari és mezőgazdasági termelés korsze­rűsítése, kapacitásának növelé­se. ami nem képzelhető el vil­lamosítás nélkül. Megyénk eb­ben a tekintetben szép eredmé­nyekkel dicsekedhet. A megyei tanács vb-ülése elé terjesztett, a Délmagyarországi és a Ti­szántúli Áramszolgáltató Vál­lalatok által készített beszámo­lójelentésben érdekes kimuta­tás tanúskodik erről. Míg a második ötéves terv során or­szágosan 58,2 százalékkal nőtt az áramfogyasztás, megyénkben 130 százalékkal emelkedett. Vagyis míg 1960-ban Bács-Kis­kun megyében 59 ezer 345 MWó elektromos áramot hasz­náltak el. addig 1965-ben már 136 ezer 499 MWó volt a fo­gyasztás. A megye fejlődési üteme tehát lényegesen meg­haladta az országos átlagot. A fogyasztási igény növeke­dése természetesen az energia- szállító és átviteli berendezé­sek számának és teljesítő ké­pességének fokozását is megkö­vetelte. Csak egy számot erről: 1965-ben 1074 transzformátor­állomás működött megyénkben az öt évvel korábbi 665-tel szemben. A közvilágítási háló­zat 334 kilométerrel lett hosz- szabb, közel ötezerrel több vil­lanykörte és kétezerrel több higanygőz-, illetve fénycsöves lámpa szolgálja most a közvi­lágítást, mint 1960-ban. KISEBB TELEPÜLÉSEK, ISKOLÁK A következő években, a har­madik ötéves terv idején tovább bővül megyénk villanyhálózata, fokozódik a lakosság, az ipar, és a mezőgazdaság villamos­árammal való ellátása. Az elő­zetes számítások szerint össze­sen 267 millió forint értékű be­ruházást végez a Eélmagyaror- szági Áramszolgáltató Vállalat a megyében 1970. végéig. Eb­ből az összegből többek között Szabadszálláson, Kiskunfélegy­házán, Solton nagyteljesítmé­nyű transzformátorállomást épí­tenek. illetve szerelnek fel. Kö­zel 140 kilométerrel bővítik a hálózatot, körülbelül 30 külte­rületi települést villamosítanak. Természetesen az említett 267 millió forintból az új beruhá­zásokon kívül műszaki felújítá­sokra, korszerűsítésekre is je­lentős összegeket fordítanak. A megye területén levő 92 tanyai külterületi iskola közül a DÉ- MÁSZ — kivitelezési kapacitás hiányában — a harmadik öt­éves terv során csupán huszon­ötnek a villamosítását tudja el­végezni, ami közel lő millió fo­rintba kerül. Termelőszövetkezeti gazdasá­gok villamosítására öt év alatt • [tpbjb 12 núgjó forintot fordítanak, míg az ehhez szük­séges nagyobb járulékos beru­házások elektromos árammal való ellátásához a tervidőszak folyamán egymillió 96o ezer fo­rint áll rendelkezésre. LEGFONTOSABB A SZERVEZÉS A Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalathoz megyénkből csak Tiszakécske község tartozik Ke­rekdombbal. Új- és Óböggel, a Tiszagyöngye Tsz lakótelepé­vel és az állami gazdaság sár­halmi üzemegységében épült családi házakkal. A felsorolt településeket már villamosítot­ták, de évről évre új házak épülnek. Ezenkívül hálózatfej­lesztési, felújítási és korszerű­sítési munkák is hárulnak a TITÁSZ-ra. Az elmondottakból képet al­kothatunk arról, hogy milyen nagy lépéssel halad előre a me­gye villamosítása a következő öt évben. Természetesen a ter­vek megvalósításának záloga nem utolsósorban a munka jó megszervezése, az illetékesek közötti jó együttműködés, s a határidők betartása. G. S. interjú a lakáskérdésről (3. oldal) Tárgyalóteremből (5. oldal) Belsőnyíri lámpagyújtók (5. oldal) A „Bánk kán“ alkotója (6. oldal) A művész — hazatért (€. oldal Szegény kis betörő (7. oldal) Befejeződtek a megyei orvosnapok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom