Petőfi Népe, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-08 / 238. szám

Látogatás as újjássületett budapesti Közlekedési Múzeumban H DÍVSZ felhívása a világ demokratikus ifjúságához Október 15-én lesz két éve annak, hogy az amerikai ag- resszorok és lakájaik kivégeztet­ték Nguyen Van Troi fiatal viet­nami hazafit, mert részt vett a vietnami nép felszabadító har­cában. Ebből az alkalomból a Demokratikus Ifjúsági Világ- szövetség irodája felhívja vala­mennyi országban működő tag- szervezeteit és a baráti szerve­seteket, hogy október 15-ét te­gyék emlékezetessé a fiatalok sokrétű megmozdulásaival, nagygyűlésekkel, előadásokkal, utcai tüntetésekkel, fénykép- kiállitásokkal, aláírásgyűjtéssel, pénz- és orvosi felszerelés gyűj­tésével stb. Azzal a céllal, hogy fokozzák a világ fiataljainak a mozgósítását az amerikai agresz- szió ellen, és szolidaritását Viet­nammal. Hatalmas, szürke, romos épü­let állt hosszú éveken keresztül a Városliget közepén. A fiata­labb generáció egyszerűen egy, a háborúból ittmaradt rominak könyvelte el. Az idősebbek azon­ban tudták, hogy valamikor e téglahegy helyén a Közlekedési Múzeum állott. A millennium évében hatalmas kiállítást rendeztek a közleke­dési technika addigi vívmányai­nak bemutatására. A kiállítás olyan nagy érdeklődést váltott ki, hogy a város vezetői meg­hagyták és állandó múzeumot létesítettek a helyén. A háború alatt bombatámadás rombolta le az épületet. A múzeológusok, amit lehetett, megmentettek, biztos helyekre szállították, még­is pótolhatatlan kincsek, felbe­csülhetetlen értékek semmisül­tek meg. 1951-ben indult meg a Köz­lekedési Múzeum újjászervezé­se. Azóta nemcsak az épületet építették újjá, hanem ennél sok­kal nehezebb, bonyolultabb gyűjtőmunkát is végeztek. Dr. Vaszkó Ákos tudományos főmunkatárs, igazgató-helyettes­től kérdeztük: — Hol és hogyan sikerüli ezt a nagymennyiségű, pénzben nem is mérhető értékű közleke­dési műemléket összegyűjteni? — Mindig vannak emberek, akik nyitott szemmel járnak, érdeklődőek és ha valahol véle­ményük szerint értékes mű­tárgyra bukkantak, értesítettek bennünket. Talán íurcsálja az olvasó, hogy nem egy kiállítási tárgyunk roncstelepekről, hulla­dékgyűjtőhelyekről került a mú­zeumba. Szakemberek járták az autótemetőket. A többi között az ő expedíciójuknak köszönhe­zeum, s talán nem túlozunk, ha azt mondjuk, hogy pillanatnyi­lag az ország egyik leglátoga­tottabb múzeuma. — Milyen elgondolás alapján rendezték az első tárlat anya­gát? — Már amint belép a látogató a főkapun, rögtön szemébe ötlik egy műszakilag teljesen pontos és működő roozdonymodell. a DeríL Ez az első magyar moz­dony, amely magyar mérnökök tervei alapján készült. Balra re­pülőgépmotor, a jobb oldalon vitorláshajó látható. Ezzel a há­rom kiállított tárggyal akarjuk érzékeltetni, hogy kiállításunk bemutatja a közlekedés történe­tét napjainkig, sőt a jövőt is, szárazon, vizen és levegőben. A modern elrendezésű mú­zeum egyik aulájában a vasút történetét tanulmányozhatják a látogatók, az első járat indulá­sától a korszerű elektromos sze­relvényig. Magnetofonról elevenedik meg a kiállított századelejei első mo­toros repülőgép pilótájának visz- szaemlékezése. Mi magyarok sokat adtunk a közlekedés fejlődéséhez. Ezt le­mérhetjük a vitrinekben kiállí­tott találmányokon is. Magyar mérnökök voltak a porlasztó feltalálói. Asbóth Oszkár a he­likopter egyik atyja. Jedlik Ányos és mindenekelőtt Kandó Kálmán élen járt a vasúti köz­lekedés fejlesztésében. A kiállítás anyaga nemcsak gazdag, és tartalmas, hanem esz­tétikailag is szépen elrendezett. Külföldi lapvélemények szerint is az újonnan megnyílt buda­pesti Közlekedési Múzeum Eu­rópa egyik legjelentősebb ilyen jellegű intézménye. Randevú a Közlekedési Múzeumban, Az első magyar mozdony, mellette a modern kor nagy teljesítményű Diesel-vontatója. Miért pusztultak el a méhek? A bíróság nem ítélte meg a kártérítést íme a jövő útjai. Ez még makett, de az egyre gyorsabban fejlődő közlekedés rövidesen megköveteli. (MTI Foto — Lajos György felvételei.) Érdekes és nagyon tanulságos ügyben hozott ítéletet nemré­giben a kecskeméti járásbíró­ság. A Kecskemét és Vidéke körzeti Földművesszövetkezet méhész szakcsoportjának tagjai állományukat Hetényegyházán tartották a Külsőnyír 1. és 5. 6zám alatt. A múlt év máju­sában azt tapasztalták, hogy a kijáró méhek tömegesen pusz­tulnak és nyilvánvaló mérgezé­si tüneteket észleltek rajtuk. Ennek okát keresve hamarosan kiderítették, hogy a környező gyümölcsösökben a virágzó al­mafákat Wofatox nevű méreg­gel permetezték be — a tiltó rendelkezések ellenére. A méhesekben keletkezett kár igen nagymérvű volt. Rö­vid idő alatt több mint, 73 ezer forint értékű méh pusz­tult el a méregtől. A tulajdo­nosok ezek után bírósághoz fordultak és kérték, hogy köte­lezze a bíróság a permetezőket az okozott kár megtérítésére. A járásbíróság azonban eluta­sította a méhészék kérését, mert a tanúk, szakértők vallomása, valamint a beszerzett iratok alapján a következőket állapí­totta meg: A megyei tanács vb. mező- gazdasági osztálya az 1965-ös évre növényvédelmi tervet dol­gozott ki. amelyben Hetényegy- házát — egy Földművelésügyi Minisztériumi rendelet értelmé­ben — fokozott növényvédelmi rendszabályok alá tartozónak nyilvánította. A községi tanács a fenti tervet szabályszerűen közhírré tette, megemlítve azt is, hogy a permetezés ideje áp­rilis 25-től május 10-ig tart. I Ugyanakkor értesítette a mé- j hészeket s felszólította őket, I hogy méheiket vigyék el a köz- { ségből, mert azokra a vegysze- j rés permetezés ártalmas, a mé­hészek közül azonban többen i nem kaptak ilyen értesítést, mivel a tanácsnak nem volt tudomása arról, hogy a méhei­ket Hetényegyh’ázára hozták, de — amint kiderült — ők is tudtak az intézkedésekről, a várható permetezésről. Ennek ellenére nem vitték el a méheket. Igaz. hogy a perme­tezés során csak olyan fákra szórták a mérget, amelyek még nem virágoztak, viszont elke­rülhetetlen — amint a szakér­tő és a bíróság is hangsúlyoz­ta — hogy egyik fáról a má­sikra ne szóródjon a méregből, így történt meg, hogy a virág­zó fákra is került a Wofatox- ból. Az Állategészségügyi In­tézet szakvéleménye kétségte­lenné teszi, hogy a méhek való­ban az említett permetező anyagtól pusztultak el, de az is vitathatatlan, hogy ez a kár a méhészek gondatlanságának a következménye. A járásbiróság ítéletében többek között ezt ír­ja: „ A bíróság megállapítása szerint a felperesek (a méhé­szek) részéről felmerül kár ki­zárólag a felpereseknek felró­ható magatartásból származott és így a felmerült kárukat tel­jes egészében nekik kell visel­ni. Ezért kereseti kérelmüket elutasítottuk...” Az ítélet nem jogerős. tő, hogy olyan régi autótípusok vannak a birtokunkban, ame­lyeket szívesen látna nem egy európai múzeum. — Április elején nyitott a mú­— Ezzel természetesen nem fejeződött be a mi munkánk — mondja dr. Vaszkó Ákos. — Nagyon sok értékes közlekedési műemlék vár még elhelyezésre Sajnos — helyhiány miatt — a budapesti múzeumban nem ál­líthatunk ki minden tárgyat, amelyeket pedig — közlekedés­történeti értékük miatt — meg kellene óvnunk az enyészettől. Ezért a vidéki nagyvárosokhoz fordulunk segítségért. Ajánljanak fel helyet műtárgyaink kiállítá­sára, s ahol lehet, ott mi állan­dó kiállítást létesítenénk — fe­jezte be tájékoztatását a Köz­lekedési Múzeum igazgató-he­lyettese. Regös István G. S. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottság» és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadla a Báos megyei Lapkiadó Vállalat. Felelőt, kiadó: Mezei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét, városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19 25-16. Szerkesztő bizottság: iő-3* Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. El őf Ize téti díj I hőnapra 13 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda v. Kecskemét Telefon: 11-85. inde&j 25 065, A VIRÁGCSOKORRAL, aján­dékokkal köszöntötték a csávo­lyt úttörők a helyi öregek ottho­nának lakóit. Milunovics Erika és Baranyi Ildikó szavalatai után az iskola kamarakórusa szerepelt, majd Flikinger Má­ria és Fekete Imre a községi KISZ-szervezet tagjai nevében üdvözölte az idős néniket, bá­csikat. Az otthon vezetője, Mán- dics Mihályné meleg szavakkal fejezte ki hálás köszönetét az úttörő és KISZ-fiataloknak a látogatásért, az ajándékokért, a kedves műsorért. «-f- Ezen a héten úttörő tudó­sítóink többsége a szeptember 29^en megtartott Fegyveres Erők Napja eseményeiről kül­dött beszámolót. „A Fegyveres Erők Napján — írja csávolyi tudósítónk — a község általá­nos iskolájának úttörői is be­neveztek a Vörös Zászló Hősei­nek Ütján mozgalomba. A be­nevezési lapokat az ünnepélyes csapatösszejövetelen adták át a csapatvezetőségnek, majd kultúrműsor következett. Ké­sőbb akadályversenyen, szám­háborúban vettek részt a paj­tások.” . = OKTÓBER 20-ÄN, Vár««« földön.a kecskeméti járási párt- értekezlet színhelyén a járási úttöröparlamcnt tagjai ünnepé­lyesen köszöntik a párttérte- kezlet résztvevőit. Az úttörő­parlament ezután a kecskeméti Városi Űttörfíházban ül össze, hogy megvitassa a Vörös Zász­ló Hőseinek Ütján mozgalom szervezésének eddigi tapaszta­latait. • — Hajdú Judit őrsvezető ar­ról ír, nagy a mélykúti 3583-as számú Zrinyj Ilona Úttörőcsa­pat tizenhat kisdobos és har­minc úttörőörse szintén jelent­kezett a Vörös Zászló Hőseinek Ütján mozgalomba, aminek a meghirdetésére a Fegyveres Erők Napján került sor. Az ez alkalomból rendezett ünnepsé­gen az úttörő- és KISZ-fiatalok katonákkal, tisztekkel, munkás­őrökkel találkoztak. — Dertül Katalin, a bácsszőlősi 2457-es • számú Petőfi Sándor Úttörő- csapat őrsvezetője, Király Mag­dolna Dávodi úttörő raj vezető­helyettes, Dulity Erika, a bács­almási Rákóczi úti általános iskola Riporter őrsének tagja, Jánosi Júlia lakiteleki úttörő őrsvezető, valamint Kovács Sándor, a kunszentmiklósi köz­ségi művelődési ház igazgató­ja ugyancsak színes, érdekes tudósítást küldött a Fegyveres Erők Napja ünnepségsorozat eseményeiről, és a helyi úttö­rők jelentkezéséről a Vörös Zászló Hőseinek Ütján mozga­lomba. . + AZ ÜJBÖGI BEM JÓZSEF Ut>- töröcsapat nyolcvan pajtása egy napot dolgozott a Szikrai Állami Gzdaság Ujbögi üzemegységeben. A pajtások keresetüket félretették a következő nyári táborozás költsé­geire. ^ X Huszonegy szocialista szer­ződés. A kecskeméti járásban eddig 21 úttörőcsapat kötött szocialista szerződést az állami és szövetkezeti gazdaságokkal, az őszi mezőgazdasági munkák segítésére. — Rovatunk egyik legszorgalma­sabb tudósítója Haász Jolán, a soltva dkerti 928-as számú Petőfi Sándor Úttörőcsapat Hattyú őrsé­nek volt vezetője, ezúttal Buda­pestről jelentkezett. „Már rég nem vagyok úttörő — írja levelében. —> jelenleg a Budapesti I. István Köz- gazdasági Technikum első osztá­lyába járok. Ezután unokatestvé­rem, Havasi Ibolya írja majd Soltvad'kertről a tudósításokat, ö most hetedikes, és bizonyos vagyok abban, hogy tudósítói munkáját is buzgalommal, lelkesedéssel látja majd el.” Az immár technikumba járó Haász Jolán megemlíti: Jól érzi magát az üj környezetben, de nem szakad el ezután sem a régi iskolájától. S ha lesz rá módjai szívesen tevákenykedik a főváros­ban, mint üttörővezető. Mi ezúttal kívánunk Jolinak sok sikert, ered­ményes tanulást, s megköszönjük eddigi közreműködését. Utódjának,- Havasi Ibolyának a tudósításait pedig várjuk a 928. sz. Petőfi Sán­dor Úttörőcsapat munkájáról, éle­téről.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom