Petőfi Népe, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-07 / 237. szám
Utak, járdák a bajai járásban A termelést és a lakosságot egyaránt közvetlenül érintő téma az utak, járdák, a közlekedés helyzete és az ezzel kapcsolatos fejlesztési feladatok. Figye- • lemre méltó tehát, ha e témakörben egy járás ólymódon próbál összegezést adni, mint legHarcostársak találkoztak... A magyar antifasiszta ellenállási mozgalom egyik kiemelkedő fegyvertényéről emlékeztek meg csütörtökön az Erzsé- bet-híd budai oldalán, a hídfeljáró melletti Döbrentei parkban, ahol 22 esztendővel ezelőtt az illegális kommunista párt fegyveres akciógárdistái — az úgynevezett Marót-csoport tagjai — felrobbantották Gömbös Gyula szobrát. A volt szobor helyén ünnepélyesen leplezték le az évforduló alkalmából a fővárosi tanács által emelt emlékkövet. Az ünnepségen megjelent Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, Gábor István, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára, Matos János, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese. Ott voltak politikai és társadalmi életünk más ismert vezető személyiségei, néphadseregünk és a társ fegyveres testületek magasrangú képviselői, valamint a Mai'ót- és más partizán csoportok egykori tagjai. aaiSaii Átjelzés nélkül? Naponta vásárolok friss gyümölcsöt főzelékfélét a kecskeméti Lenin téri zöldségboltban. A gyümölcsök áráról többnyire tájékozott vagyok, de ha megkérdeznék tőlem, hogy mennyibe kerül egy kiló kar* fiol, burgonya vagy kelkáposzta, szégyenkezve kellene bevallanom: fogalmam sincs róla. Pedig nem szenvedek krónikus feledékenységi zavarban. Tájékozatlanságom abból fakad, hogy a zöldséges boltban többnyire nem tesznek ki árcédulát, csak a gyümölcsös ládákra. Így a tojás, a paradicsom, a paprika stb. napi árát — ami a szezontól függően állandóan változik — a bevásárló háziasszonyók elöl sűrű homály fedi. Igaz, vásárolni azért így is lehet. Például megnevezzük a vacsorához szükséges árukat és mennyiségeket, az eladó kiméri, fejben villámgyorsan kiszámolja az érte járó összeget, s már csak fizetni kell. Ez a módszer tulajdonképpen megkíméli a kedves vevőt a vásári ás közben végzendő agymunkától: nem kell figyelni a mérleget, az árakat, szorozni, összeadni. Viszont, ha valaki ragaszkodik a számoláshoz, akkor egyszerre csak egyfajta árut kell kérnie, majd a kifizetett összeg és a mérleg nyelve által mutatott szám hányadosaként megkaphatja az egységárat, Egyszerű! Szó sincs róla, hogy a bolt eladóit azzal gyanúsítanánk: nem a naponta megállapított hivatalos áron mérik kosarunkba a főznivalót. De szeretnénk mi is gyakorolni a villámgyors fejszámolást és ehhex szükségünk van az ártáblára. Annál is inkább, mert az árak feltüntetése minden kereskedelmi egységben kőtelezőt a. Za utóbb a bajai tette. A járási tanács vb által készített, s a megyei tanács végrehajtó bizottsága által is megvitatott tájékoztató jelentés nemcsak eredményekről és feladatokról tudósít — bár ez a leglényegesebb vonása — hanem egyúttal ösztönzést, módszert is ad más járásoknak hasonló vizsgálódáshoz. Hiszen mindaz, ami e téma tanulmányozását szükségessé teszi, megyénk többi járásában is fellelhető jele a fejlődésnek. Az utóbbi öt év alatt megye- szerte jelentősen fejlődött a mezőgazdasági termelés. Hatására egyedül a bajai járásból a múlt évben már 4142 vagonnal több — összesen 16 082 vagon mezőgazdasági terméket szállítottak ki, mint 1960-ban. A szállítás gyorsaságát, gazdaságosságát pedig nemcsak a szállítóeszközök, de az utak állapota is befolyásolja. A bajai járásban a legnagyobb mértékben a második ötéves tervidőszakban javult az állami úthálózat. A tervidőszakban 95 kilométeren végeztek útkorszerűsítést összesen 84 millió forint ráfordítással. A jelentősebb értékű felújítás valósult meg a Baja—Bácsalmás, a Baja—Dávod, a Sükösd —Nemesnádudvar, a Bácsalmás —Katymár közötti útvonalon, így öt év alatt a legrosszabb minőségű úgynevezett vizes ma- kadám utak aránya 75 százalékról 5,7 százalékra csökkent. Ám a fejlődés ellenére sem megnyugtató még a helyzet a Baja —Bácsszentgyörgyi, Baja—Bács- bokodi. Csávoly—Bácsbokodi és a Dávod—Hercegszántó—Hódunai utakon, amelyek sürgős javításra szorulnak. Másik nagy gondját a járásnak az okozza, hogy egyes községekben az átkelő szakaszok nagyon elhanyagoltak. s nincs tudomásuk arról, hogy a KPM ezek rendbehozását a következő öt cvre tervbevette. Jóllehet a KPM néhány célkitűzéséről már értesülték. Ezek közé tartozik, hogy a harmadik ötéves terv idején, mintegy 28 millió forintos költséggel korszerűsítik a Baja-Szeremlci, valamint a Nagybaracska-Mo- hácsi útvonalakat, s ezen kívül a Mohácsi úton a jelenlegi pontonhíd helyett — kilenc millió forintból — vas- betonhíd épül. A tanácsi kezelésben levő utak kiépítésében, korszerűsítésében az elmúlt öt évben csak a kezdeti lépéseket sikerült megtenni. Természetesen ezt sem szabad lebecsülni, mert a községek belterületén elkészült 13 kilométernyi úthálózat 13 millió 700 ezer forintba került. Igaz, hogy e munka kisebb hányadát fedezték csak a községfejlesztési alapokból, de ehhez hozzá kell számítani, hogy lakossági kérésre a helyi tanácsok az elmúlt öt év alatt főleg a járdaépítést gyorsították. A következő öt évben már a KÖFÁ-ból is többet költenek az útépítésekre. A községi tanácsok összesített terve szerint a ráfordítás meghaladja a hatmilliót, ami csaknem kétszerese az előző öt évben erre áldozott összegnek. Ám ez is csak hat kilométernyi út megépítésére elegendő, s erre is főleg a belterületeken lenne szükség Ugyanakkor egyre sürgetőbbé válik a külterületi utak rendbehozása — a termelés és szállítás szempontjából is. Az elmúlt öt évben a járás 41 termelőszövetkezete közül tizenhatnak a majorjába készült bekötőút, míg huszonöt tsz egyáltalán nem rendelkezik bekótó- úttal. A járási tanács illetékesei felmérték a tsz-ek útépítési igényét, s e felmérés azt mutatja, hogy 1970-ig 119, 1980-ig pedig újabb 73 kilométernyi külterületi, vagy bekötőút megépítését tartják szükségesnek. Ezek között van a Felsőszentiván és Bácsbokod közötti nyári út megépítése, amely mintegy ötezer holdnyi terület terményének beszállítását, trágyával és egyéb anyaggal való ellátását könnyítené meg. Mindezek megvalósításához azonban a tanácsok ereje, pénzügyi forrásai nem elegendők, Szükség lesz a lakosság támogatására. a termelőszövetkezeti tagság társadalmi munkájára, jelentősebb termelőszövetkezeti hozzájárulásokra. Csak _ így, minden lehetőség hasznosításával lehet a reális igényeket megközelíteni. Szükség van továbbá arra is, hogy a meglevő utak rendben- tartásában előbbre lépjenek. Erre jó megoldás lenne egy járási útkarbantartó részleg megszervezése — a jelenlegi útőrök bevonásával, kiket a szükséges kisgépekkel is felszerelnének. A rendkívül sokoldalú tájékoztatóból érdemes még idézni az alábbiakat: A községi tanácsok az elmúlt öt évben községfejlesztési alapjuk jelentős hányadát a járdaépítésre áldozták. Az eredmény: 10 és fél millió forintot meghaladó értékben 108 ezer folyóméter járda készült el a járásban. Ez az időszak azonban még mindig nem tüntette el az egyes községek közötti kirívó aránytalanságokat. Míg például Csávolyon, Garán és Katymáron a járdák 85—83 százaléka vált kiépítette, azaz kapott burkolást, addig ez az arány Érsekcsanádon csak 6,5, Sükösdön 8,2 százalék. Oka ennek, hogy a kisközségek kevesebb KÖFA-alap felett rendelkeznek, vagy az, hogy egyes helyeken — a lakossági igények alapján — a vízellátást, kultúr- ház-, mozi-, iskolaépítést helyezték előtérbe az elmúlt öt év alatt. A következő években ezekben a községekben kell elsősorban a járdák kiépítésére törekedni, s ezt a törekvést jelzi az is, hogy a tervekben újabb 100 ezer folyóméter járda építése szerepel. E. E. Testvérországok 77 ezer forintos bércsaiás a kiskunhalasi vasútállomáson életéből Az ukrajnai Ivano-Franko területről gázvezeték építését kezdték meg a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba. A vezeték a legkorszerűbb technika segítségével I967-re készül el és lép üzembe. A kiskunhalasi járási ügyészség a napokban készítette el egy nagyarányú csalás ügyében a vádiratot, amelyet a MÁV kiskunhalasi állomásának néhány dolgozója követett el. A társadalmi tulajdont fondorlatos módon megkárosító büncselek- mény-sorozat megértéséhez azonban ismerni kell azokat az előzményeket, amelyek lehetőséget nyújtottak a különböző manipulációkhoz. A Magyar Államvasutak Ke- lebia és Subótica határállomások közötti vonattovábbítást 1965. májusától december 1-ig a kiskunhalasi állomás létszámába tartozó húsz vonatkísérő látta el, akik öttagú brigádokban dolgoztak. A négy brigádvezető, egyben vonatfelvevő Borbényi Károly, Takács Ferenc, Angyal Béla és Soós Béla volt. Az ő feladatuk az volt, hogy Suboti- cán a jugoszláv vasutak képviselőitől a vagonokat valamennyi tartozékkal együtt átvegyék. Abban az esetben, amikor vonatfelvevőként tartózkodtak Jugoszláviában, lényegében állomási dolgozóknak számítottak, tehát vonatvezetői teendőket nem láthattak el. A MÁV szigorú utasítása szerint az utazási naplót csak vonatkísérő és vonatvezető töltheti ki. Angyal és társainak kalandjai A MÁV utasítását kijátszva a négy vonatfelvevő Subótica állomáson azonban nemcsak a saját, de a brigádok többi tagjainak, a vonatvezetőknek és a vonatkísérőknek az utazási naplóját is vezették. Ez még nem is lett volna olyan nagy baj, de az utazási naplóba „véletlenül’’ nem megfelelő adatokat írtak be. Borbényi Károly volt a kezdeményező, ugyanis már legelső szolgálata alatt több vonat továbbítását jegyezte be a naplóba, mint amennyi valóban közlekedett. Ez természetesen a határforgalomban dolgozó vonatfelvevők, vonatkísérők és vonatvezetők számára olyan lehetőséget adott, hogy illetéktélen haszonra tegyenek szert. Borbényi „módszerét” azonnal átvette Takács Ferenc, Sós Béla és Angyal Béla, már csak azért is, mert nem akartak kevesebbet „keresni”. mint a Borbényi-brigád. A négy vonatfelvevő szinte kivétel nélkül ebben a minőségben tartózkodott Suboticán, ennek ellenére úgy vezették az utazási naplókat, mintha ők is vonatvezetőként utaztak volna. Előfordult olyan eset is, amikor az utazási naplóba olyan vonatokat is beírtak, amelyek a valóságban egyáltalán nem közlekedtek, sőt egyik brigád által továbbított vonatokat számtalan esetben a másik brigádok tagjai számára is bejegyezték. Naponta nyolc vonat A múlt év nyarán a négy brigádvezető már abban is megállapodott, hogy i négy vonatpár továbbítását jegyzik be az utazási naplóba, függetlenül attól* hogy tényelegesen hány vonat közlekedett. Arról talán nem is kell külön beszélni, hogy a Suboticán tartózkodó vonatfelvevő nemegyszer saját magát utaztatta az utazási naplóban, ám ténylegesen az állomáson tartózkodott. A hamisítás másik variációja az volt, hogy a vonatokat időarányosan úgy osztották be és ezeket úgy írták az utazási naplóba, hogy a szolgálat folytonos legyen és így több bért tudtak felvenni. A „dörzsölt” ^vonatkísérők még ezen is túlmentek. A két határ- állomás között közlekedő úgynevezett gépmeneteket szolgálati útnak jelezték, úgy mintha valóságban vonatot továbbítottak volna. Akkor is meghamisították az utazási naplót, amikor Kiskunhalasról Kelebiáig munkába utaztak, vagy onnan Kiskunhalasra hazatértek. Az ellenőrzés hiánya Hónapokon keresztül sikerült ezekkel a módszerekkel a MÁV húsz alkalmazottjának több mint 77 ezer forinttal nagyobb ösz- szegü „fizetést” felvennie. Hogyan történhetett, hogy a MÁV szabályzatának megsértését nem vette észre senki? A visszaélések elkövetésit lehetővé tette Belényi Mihály MÁV-felügyelő, a kiskunhalasi állomás vezénylő tisztjének hanyagsága. Munkaköri kötelessége volt az utazási naplókat ellenőrizni, de ezt elmulasztotta, s ezért kerülhettek az utazási naplókba valótlan adatok. Kisebbfokú felelősség terheli a kelebiai MÁV-állomás forgalmi szolgálattevőit is, akik szintén nem ellenőrizték az utazási naplókat, hanem azt mechanikusan, kritika nélkül aláírták. A négy vonatfelvevő hónapokon keresztül azzal követte el a bűncselekményt, hogy az utazási naplókat hamisan vezették. - Ám ezt a nyolc vonatvezető azzal segítette, hogy a naplók vezetését átengedték, sőt hozzájárultak a valótlan adatok rögzítéséhez. A nyolc vonatkísérő sem kifogásolta a hamisítást, annak ellenére, hogy tudták: a csalás jogtalan anyagi előnyhöz juttatja őket. A MÁV szigorú szabályai szinte lehetetlenné teszik a visszaélések elkövetését, s lám a túlzott bizalom, néhány elmulasztott ellenőrzés alkalmat teremtett négy brigádnak arra, hogy jelentős összegű kárt okozzanak. Ez a példa méginkább aláhúzza, bármilyen jól szervezett intézménynél is szükséges végrehajtani az ellenőrzéseket, melyek megakadályozzák, lehetetlenné teszik áz állam megkárosítását, a bűncselekmények elkövetését. Gémes Gábor Az ügyészség Angyal Béla és IS társa ellen bűnszövetségben, folyta- télagosan elkövetett, a társadalmi tulajdont károsító csalás, Belényi Mihály ellen a társadalmi tulajdonban kárt okozó hanyag kezelés miatt nyújtott be vádiratot. PETŐFI N EPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő.' dr. Weither Dániel. Kiadja a Báes megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadói Mezei István Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanáesház Szerkesztőségi telefonkőzpon' szerkesztő bizottság 10-38 28-19, 2S-1A. Kiadóhivatala Kecskemét. Szabadság tér l/t Telefon: 17-09. Terjeszti b Magyar Posta, ^őfizetés! díj 1 hónapra 13 farin' Bács-Kiskun megyei Nyomda V Kecskemét — Telefons 11-85 Jades,* 8s 063
