Petőfi Népe, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-01 / 232. szám
8. «Wal ÍS66. flítfóTter T, szamÜal Novellapályáasat A Petőfi Népe szerkesztőbizottsága novellapályázalot hirdet a megye dolgozóinak mai életét, gazdasági, kulturális és társadalmi fejlődését bemutató művekre. A pályázat jeligés. A pályaművek terjedelme legfeljebb öt gépelt oldal, (illetve 150—160 sor). Beküldési határidő: 1966. november 15, Cím: Petőfi Népe, Kecskemét. A borítékon feltüntetendő: Novellapályázat. Eredményhirdetés: 1966. december 18-i számunkban. I. díj: 1200 Forint 11. díj: 800 Forint III. díj: 500 Forint A dijakon felül a művek közléséért a szokásos honoráriumot fizetjük. A közlésre alkalmasnak ítélt írásokra akkor is igényt tartunk, ha díjat nem nyertek. A beküldött műveket nem küldjük vissza, s megőrzésükre sem vállalkozunk. Gazdag m nyílik programmal . . u, a Múzeumi Hónap HIDEG NAPOK A népművelési program végrehajtásában a múzeumoknak jelentős szerep jut. A múlté már az a szemlélet, hogy a múzeumok hivatása csupán a régiségek gyűjtést*. Hogy milyen széleskörű a feladatuk, legjobban megmutatkozik az évente megismétlődő múzeumi hónap alkalmával, amikor gazdag programmal igyekeznek bebizonyítani. mennyire felelnek meg a kitűzött feladatoknak. Az idén a múzeumi hónap gazdagabb programmal indul, mint eddig bármikor. A Kecskeméti Katona József Múzeumban továbbra is nyitva marad a megyei népművészeti kiállítás, de ezen kívül megrendezik a Bács-Kiskun megye Műemlékei című fotókiállítást a Hazafias Népfront helyiségében. Ezt Juhász István városi főmérnök nyitja meg október 2-án délelőtt II órakor. Október 6-án délután 4 órakor műemléki sétát rendeznek Kecskeméten. Vezeti: Juhász István. A Bajai Türr István Múzeum programja is igen gazdag. Többek között megrendezik a Gallé Tibor Emlékkiállítást (október 6-án nyitja meg Mangáné Heiel Olga). A kelebiai ezüstkincset október 9-én mutatják be, ugyanezen a napon délelőtt 11 órakor nyitják meg a dr. Rich- novszky Andor immár híressé vált csigagyűjteményéből rendezett kiállítást. A Kiskunhalasi Thomia János Múzeumban október 16-án nyílik meg a hajdúböszörményi festők kiállításának első része, a második rész megnyitására október 30-án kerül sor. Kiskun fe légy házán Maszkok és álarcok címmel lesz kiállítás a múzeumban, majd a Magyar táblaképfestészet 196E nevű tárlatot nyitja meg október 8-én Morvay Pétemé. A bugaci szabadtéri néprajzi múzeum anyagát október 24-én láthatja a közönség. Jelentős bemutatókat rendez a Kiskőrösi Petőfi Múzeum és a Kalocsai Viskt Károly Múzeum is az októberben rendezendő múzeumi hónap idején. De nemcsak kiállításokat tartanak múzeumaink ez idő alatt, hanem előadásokat is. Kecskeméten dr. Hajnóczy Gyula adjunktus Egyiptom műemlékeiről és építészetéről, dr. Wessetzky Vilmos professzor pedig a núbiai régészeti feltárásokról beszél majd. Baján Mangáné I-Ielel Olga, valamint dr. Sólymos Ede múzeumigazgató tart képzőművészeti előadást. A halasi múzeum a hajdúböszörményi festők kiállítására helyezi a hangsúlyt előadásaiban is, ezenkívül október 26-án képzőművészeti vetélkedőt rendeznek Dávid Katalin művészettörténész vezetésével. Gazdag' programot tervezett a képzőművészeti és régészeti ismeretterjesztésre a kiskunfélegyházi múzeum. A magyar népi kerámiáról, a magyar népviseletről, valamint a Kecskemét környéki népdalgyűjtésről hallhat — többek közölt — előadást a közönség. Érdekesnek ígérkezik a kalocsai múzeum előadása a mohácsi tömegsírok feltárásáról, valamint a Kalocsa környéki népi táncokról és dalokról szóló vetélkedő. B. J. Amikor közölték az első hírek, hogy Kovács András filmet forgat Cseres Tibor regényéből, sokan kétkedtek: Filmre lehet vinni azt a cselekménynyel alig összekapcsolt külön szálakból, belső monológokból szőtt regényt? A Karlovy Vary -i fesztivál fődija elnémította a kétkedést, fokozott érdeklődéssel vártuk a bemutatót. Nem kellett csalódnunk. A Hideg napok vitathatatlanul beletartozik az utóbbi évek magyar filmgyártásának legjava alkotásai közé. Húsz óra, Szegénylegények, Hideg napok. „Üj hullám”, mondhatnánk, ha a franciák nem tették volna gyanússá a kifejezést. Figyelemreméltó, hogy mind a három film jelentős író- és rendezőegyéniség talákozásának eredménye. Sánta Ferenc, Hernádi Gyula, Cseres Tibor írásai súlyos mondanivalója, izgalmas alapot adtak Fábri holtán nemesen realista, Jancsó Miklós sallangta- lanul egyéni és Kovács András mélybemetszően elemző stílusához. A Hideg napok témája a XX. századi magyar történelem legsötétebb szégyenfoltja. 3309 embert gyilkolt meg a Bácskában 1942. januárjában a horthysta katonaság és csendőrség. Az ürügyet egy állítólagos partizán-szervezkedés szolgáltatta, amelyben az akkori katonai vezetők véleménye szerint is csupán negyvenen vehettek részt. Cseres Tibor nem történelmi tablót adott a vérengzésről. Négy ember töprengése a Népbíróság cellájában. Nem irányítók voltak a mészárlásban, bűnösségüket többé-kevésbé érthető önelfogultsággal tagadják. A cellajelenetekkel váltakozó visszaemlékezések lassanként egyre magasabb feszültségre váltva kibontják a katonás beidegződés alól igazi jellemüket és a hideg napok hiteles történetét. A gőgös őrnagy csak családi élete után futott, „csak” éppen elhallgatta ezredese parancsára a zsidó villanyszerelő panaszát, akinek családját kiirtotta a Dorner-raj. A főhaj ó- nagy meglehetős jóindulattal próbálta kezelni az állomásra zárt tömeget, de eszébe sem jutott, nem akart gondolni rá, mi történik velük az állomáson kívül. A jellegtelen, else- kélyesedett lelkű zászlós „csupán” a kivégzőosztagok rumadagjának szétosztását vezette, no meg a vesztőhelyreszállításba segített bele. Még a parasztkatona sem gyilkolt, csak ivott a kiirtott csalad pálinkájából, „csak” a jég alá gyömöszölte a hullákat, és valahogy imponált neki a „karakán” Dorner tizedes úr. Osak. Mégis nyilvánvaló a bűnösségük. Mert nem éltek azzal a — roppant szűk határok közt, de mégis lehetséges — választással sem, amit meghagyott számukra 1 a történelmi—társadalmi determináció. És ez frázissá halványította azokat a látszólag tisztességes elveket is, amelyekhez ragaszkodtak: az őrnagy becsület- és családkultuszát, a népdalgyűjtő főhajónagy valamiféle esztéti- záló humanizmusát, a zászlós lapuló fegyelmét, a közlegény nyers bátorságát. Kovács András az Isten őszi csillagából és a Nehéz emberekből már ismert jellemábrázoló és légkör terem tő ereje, tiszta, tudatos szerkesztése nemcsak filmre vitte a regényt, de új művet alkotott. Képsoraiból premierplánba vett holttestek nélkül is árad a fasizmus gyilkos iszonyata. A legmegrázóbb talán a lékrob- bantás-jelenet. A csendőrök, katonák tempós, majdhogynem kedélyes igyekezete éppen esz- köztelenségével döbbent rá a hatalmas kontrasztra, amely tevékenységük látszata és tartalma közt feszül. Kevés ennél hatásosabb és tömörebb tiltakozást láthattunk az embertelenség ellen. Szécsényi Ferenc operatőr kamerája higanyérzékenységgel idomult az atmoszférához. „Árnyalatdramaturgia”, mondhatnánk Antonioni színdramaturgiája nyomán, ha a cella mészfehérében bántóan éles arcokra, a bolyhosszürke Du- na-partra, vagy az éjjeli őrjárat mélysötétjére gondolunk. A színészi játék külön mél- atást érdemelne. A főszereplők: Latinovits Zoltán, Darvas íván, Szirtes Ádám és — ennek különösen örültünk — a kecskeméti Szilágyi Tibor, s a neves művészgárdát felvonultató epizódisták is méltó társai voltak az alkotóknak. (Talán Avar István Dornerje lehetett volna markánsabb.) És még valamit. A film előzetes kecskeméti’ bemutatója utáni vitán merült föl: Nem kellene-e ezt a filmet még jóidőre félretenni a nagyközönség elől? Nem fog-e régi sebeket föltépni a nemzetiségi területeken, Jugoszláviában? Nem árt-e nemzeti hírnevünknek? Az a tény, hogy tz a film elkészülhetett, hogy mí rántjuk le a leplet múltunk borzalmairól, záloga annak, hogy nem eredendően magyar vonás a múlt vérgőzös nacionalizmusa, és hogy a szocialista Magyarországon nincs helye még szórványos, délibábos szólamokká szelídült változatainak sem. Szabó János 6. egy cigarettát Összeesett, s Osztálytársai közül sokakat görcsök közepette meghalt. A más foglalkoztatott. Alig egy rendőrorvos később megállapí- hónappal Mrs. Field öngyilkos- tóttá, hogy mérgezett cigarettát sága után rendőrök jelentele adtak el neki. A nyomozás nem meg az iskolában és magukkal tudta megállapítani, hogy ki vittek két fiút és egy lányt. Az V0Jt a tettes. Annyi bizonyos- újságok szellőztették a botrányt. na'í látszott, hogy a New York-1 A három diák kokainista volt. Saug így állt bosszút Henryn, Rendszeresen fogyasztották ezt mert leleplezte a kokainistá- a kábítószert. Állítólag egy New hat •1 • York-i bandával álltak kapcso- A halott fiú temetésén Theo- latban — onnan kapták a ko- dor McGrath, az iskola angol kaint, amit nemcsak maguk „él- tanára szónokolt. Beszédében — veztek”, hanem rendszeresen valamennyien megkönnyezték — árulták is. A kábítószerkereske- hosszasan szóU az amerikai fia. désen számukra az volt a bu- talság jövőjéről. Arról beszélt, siness. hogy maguk megkapták hogy Henrynek azért kellett főnökeiktől azt. az adagot, ami- meghalnia, mert egyesek nemre szükségük volt. csak őt. nemcsak a kábítószerEgy héttel a három osztály- rel rendszeresen élő néhány társ letartóztatása után Henry diákot, hanem az egész ameri- Winston, aki állítólag a három kai ifjúságot meg akarják fer- \ kokainista diák nyomára vezette tőzni. a rendőrséget, az egyik .szünet- — Mi, felnőttek, akikre haben kiment a mellékhelyiségbe, zánk az amerikai ifjúság jövő- hogy szokás szerint elszívjon jét bízta, nem nézhetjük ölbe tett kézzel, miként mennek tönkre fiaink, lányaink, legszebb reménységeink — folytatta a tanár. Mindannyian felelősek vagyunk az amerikai fiatalok jövőjéért. Ez a fiatalság szépre és jóra született. Szabad, demokratikus államban, a mi szeretett Amerikánkban, amelynek szabadságát és demokráciáját őseink vérrel vívták ki. Amerika nem lehet a gengszterek földje. Az amerikai fiatalság nem lehet a züllés, hanem a jövendő, a szépség, a becsület ifjúságává kell, hogy váljék. Henry halála figyelmeztetett bennünket: nem nézhetjük ölhetett kézzel, ami körülöttünk és napjainkban a fiatalsággal, a diáksággal történik... Két héttel a temetés után McGrath-ot felfüggesztették. Mrs. Fieldhez hasonlóan őt is azzal vádolták, hogy a „vörösök ügynöke”. Az angol tanár épp úgy megtagadta a választ a kiküldött inkvizitorok kérdéseire, mint karácsony előtt a tanítónő. McGrath azonban sokban különbözött Mrs. Fiaidtól. A tanítónő idős asszony volt, aki félelemmel teli meglepetésében tagadta meg a választ, majd a következmények elől a halálba menekült. Az angol tanár jól tudta, mit tesz, mit vállal magára, amikor nem állt szóba a főigazgató kiküldötteivel. De vállalta a harcot, mert tisztában volt jogaival. S azért is, mert úgy érezte, hogy ezzel is tartozik az amerikai ifjúság jövőjének, amelyről nemrégiben éppen egyik diákja temetésén beszélt... Francisban nem kisebb megdöbbenést keltett az angol tanár felfüggesztése, mint két hónappal előbb Mrs. Field öngyilkossága. McGrath-ot kedvenc tanáraként tisztelte. Igazi pedagógus, aki nem elégszik meg any- nyival, hogy az órákon gyorsan ledarálja az anyagot, csengetéskor pedig megkönnyebültén sóhajt fel és siet, hogy a tanítás végeztével saját ügyei után lásson. McGrath szenvedélyes pedagógus: életcéljának tekintette, hogy a gondjaira bízott gyerekeket ne csak tanítsa, hanem nevelje is. A fiúk között nagy tekintélynek örvendett. Valamennyien tudták róla, hogy 1942-ben önként jelentkezett katonának. Három gyermeke miatt nem kellett volna bevonulnia, de önszántából vállalta a szolgálatot és a legveszedelmesebb fegyvernemhez, a repülőkhöz kérte magát.Egy vadászgép géppuskásaként részt vett a partraszállásban — fent, a levegőben halált megvető bátorsággal harcolt a náci pilótákkal. hogy partraszálló bajtársait biztosítsa. Egész sereg kitüntetést szerzett a háború folyamán. A győzelem napja után McGrath- nak felajánlották, hogy maradjon továbbra is a légierők szolgálatában, magas fizetést kínáltak neki, de ő nem fogadta el. Kérte, hogy szereljék le, — élethivatása a tanári pálya, s hogy Hitler nincs többé, Németország* nem fenyegeti többé a szabadságot és a demokráciát, ismét a diákjai között van a helye. A tanár ügyének nyilvános tárgyalása a közoktatási tanács üléstermében kezdődött meg. Mr. Rubin, Rosa apja elnökölt, akit a közoktatási tanács, mint köztiszteletben álló városi polgárt bízott meg az ügy kivizsgálásával. A vizsgálóbizottság előtt sorra vonultak fel a vád tanúi. Legtöbbjükről Francis semmit sem hallott. Mindenesetre furcsa alakok voltak. A tárgyalási tudósításokban azt állították: „legtöbbjük valamikor tagja volt a kommunista pártnak, de aztán felismerték hibájukat, kiléptek és elhatározták, hogy életüket a kommunizmus elleni harcnak szentelik”. A tanúk közül csak ketten mondták hogy ismerik a vád alá helyezett tanárt. (Folytatása következik.)
