Petőfi Népe, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-05 / 235. szám

%9<M. október 5. szerda 9. óidat Derű és fegyelem A Bajai Központi Fiúiskolá­ban 708 gyerek tanuL Közülük 312 (44,07%) munkásszármazású, alkalmazott 301 (42,51%) értel­miségi 77 (10,88%) és egyéb 18 (2,54%). A felsorolt kategóriák szerinti sorrendben a tanulók évvégi tanulmányi eredménye: 3,77, 3,88. 4,74 és 3,50. A felmé­résből az tűnik ki, hogy a leg­nagyobb létszámot képviselő munkásgyermekek vannak — leszámítva a kis létszámú „egyéb” csoportot — a leghátrá­nyosabb helyzetben. Ennek láttán mit tett Szabó János, az iskola igazgatója? A tantestülettel együtt megvizs­gálta, kik a munkásgyermekek közül a legrászorultabbak, aztán felkérte a pedagógusokat, vál­laljanak védnökséget. A tantes­tület tagjai egy emberként vál­lalták 63 tanuló segítését. Mindenki segít Ez a külön foglalkozás a gyengébb tanulókkal Í965. szep­tember 1-én' kezdődött. Mi lett az egy év eredménye? — ötven tanulónál értünk el kimutatható, lényeges javulást az egy év alatt, — mondja Sza­bó János igazgató. — Persze, ez nem ment magától. A 35 pe­dagógusból álló tantestület tag­jai közül többen két tanulót is vállaltak. A külön foglalkozás rendszerint csak egy-két tan­tárgyra terjed ki. minden pe­dagógus elsősorban a saját szak­tárgyából korrepetál. Hogy mi­kor? Reggel már hét órakor be­jön tanár és tanuló, és egyik tanteremben folyik a munka. Nos, az eredmény: számos ta­nuló átlaga egy egésszel javult egy év alatt. Van olyan tanuló, aki 2-ről 4-re javított, de a leg­többnél egy az átlagos emelke­dés. És, hogy az iskola átlaga egy év alatt 0,3-del 3,9-re emel­kedett. az annak is betudható, hogy a patronáltak példája a nem patronáltakra is serkentő­leg hatott. Hasznos az ellenőrzés Szabó János igazgató más serkentő módszereket is beve­zetett. A dicséretet, az elis­merést. Hogyan történik ez? — Havonta egyszer értékel­jük a patronált tanulók ered­ményeit, és azokat, akik előre­haladást mutatnak, röpgyűlésen nyilvános igazgatói dicséretben részesítjük. A dicsérő meleg szó, a buzdítás igen hatásos, mint azt az eredmények is mutatják A kétségkívül nagy áldozatot hozó, reggeli szabad idejüket feláldozó pedagógusok is meg­óta áll a helyén. Rá vonatkozó adatokat másoktól lehet csak megtudni, mert magáról nem­igen beszél. Így tudom meg: nagy harcokat vívott itt Baján az iskolák államosításáért és akkor sem volt könnyű a hely­zete, amikor az államosítást neki kellett végeznie. Hogy senki se bukjon meg! Huszadik éve tagja a párt­nak. Most a tantestülettel egyet­értésben a pártkongresszus tiszteletére a „Bukásmentes is­kola” célért küzdenek. Nem lesz könnyű. Szívós, kitartó munka és türelem kell' hozzá. De — ahogy ezt a kollektívát ismerjük — meglesz. Hasonló nehéz feladatokkal birkóznak napról napra. Balogh József Tankönyvek „premier”-je. (MTI Foto — Kovács László felv.) — Fogadóóra? Azt én nem tartok. A lakásomon is felke­reshet bárki! — mondja Szabó János igazgató. kapják természetesen a lehető elismerést. Persze, anyagilag honorálni ezt a munkát nem mindig lehet, de a legkiválóbb eredményeket elérők közül né­gyen: Miskolczy Ferencné, Kom- lósi Ferencné, Gellért Sándor- né és Petz Eszter 8—8 napot töltöttek az idén Csehszlová­kiában, jutalomüdülésen. Erről az áldozatos munkát vállaló pedagógus kollektíváról el kell mondani: tíz esztendő alatt csak hárman távoztak el innen, azok is saját kérésükre, családi okokból. Szabó János igazgató 18 év PEN-pályázaton ért el eredményt Turcsányi Ervin A nemzetközi PÉN-nel kap­csolatban álló nemzetközi írói alap a múlt évben novellapá­lyázatot hirdetett Bulgária. Csehszlovákia, Görögország Ju­goszlávia, Lengyelország Ma­gyarország, a Német Demokra­tikus Köztársaság és Románia fiatal írói számára; A jeligés pályázaton csak 30 év alatti írók vehettek részt; Az eredménye­ket a nemzetközi PEN a kö­zelmúltban Amheroben tartott konferenciáján hirdették ki. Az első díjat a szlovák Vincent Sl- kula, a másodikat a magyar Lengyel Péter, a harmadikat pe­dig a csehszlovák Marta Kadle- cikova nyerte el. Dicséretben ré­szesült négy pályázó: Csanád János. Ungváry Rudolf és Tur­csányi Ervin Magyarország, Di- mitru Radu Popescu Románia. A pályadíjnyertesek egy hóna­pot tölthetnek a nemzetközi írói alap költségén valamelyik álta­luk kiválasztott európai ország­ban. (MTI) c/L njípmRoiAzet kinejtárő sa Nincs a lakásban egy talp­alatnyi hely, ahol ne csillog­na a népi kézimunka egy-egy remeke. Az ágyterítő anyaga a bunyevácok ünnepi torbájának — tarisznyájának — motívumá­tól ékes. Ügy szövette a katy- mári Katica nénivel, külön. Függönyök az ablakon: dráva- menti hímzés. Sublóton, fote­lokon, székeken mindenféle bu- nyevác és sokác kézimunkák, kicsik-nagyok vegyesen. Az em­ber fél lelülni a csodálatosan finom díszekre. Aki itt lakik, nagyon szeretheti a kézimunkát. Valóban: Báldy Flóra bajai lakása kincstára a délszláv — bunyevác és sokác — asszo­ny ok-lányok dús fantáziájából kisarjadt és fürge kezük által életre hívott gyönyörűségeknek. — Nem vagyok én úttörő ezen a téren, — szabadkozik a végtelenül szerény nyugdíjas tanítónő. — Édesapám útján járok csupán. Ő — Belosits Bá­lint, a bajai tanítóképző inté­zet egykori igazgatója — mesz- sze. megelőzve korát, összegyűj­tötte és tudományos rendszerbe foglalta a délvidéken élő ma­gyarok és bunyevácok népraj­zát. Tőle tanultam szeretni és A kincsek és gyűjtőjük, Báldy Flóra. Té& /srióá/vTV 8. Honnan szerezte ezt a biztos értesülést? És mivel bizo­nyítja, hogy az én feladatom az lett volna, hogy ehhez az akció­hoz. a diákok közül vörös ügy­nököket toborozzak? Várom a választ? DeBoer kivörösödött, s segélyt- kérően nézett az elnökre. Csak annyit tudott kinyögni: — De kérem, hallatlan, hogy a becsületes amerikaiakat ilyen impertinens hangon, még itt a vizsgálóbizottság előtt is rágal­mazzák ! Mr. Rubin segítségére sietett b matematika tanárnak: — Igaza van, Mr. Beérnek! Nem kell ezekre a kérdésekre válaszolnia. A vádlottnak pedig megtiltom, hogy a tanúhoz to­vábbi kérdéseket intézzen. Diadalmasan nézett körül, a mellette ülő két urat, a vész­bíróság tagjait kereste tekinte­tével. Azok bólintottak. McGrath még egyszer szót kapott, az utolsó szó jogán be­szélhetett. Ennyit mondott: — Semmi olyasmit nem tet­tem. ami összeférhetetlen lenne a mi amerikai demokráciánk igazi eszményeivel. A hisztéria, amelyet ez a bizottság felkor­bácsolt, a legaljasabb üldözte­tésnek tesz ki engem. Az elle­nem, mint tanár edlen indított üldözés annak a kampánynak egy része, amelynek célja, hogy a tanárokat országszerte meg­fosszák gondolatszabadságától.;. A bizottság kétperces tanács­kozás után úgy döntött, hogy McGrath „vörös", aki minden alkalmat megragadott, hogy a gondjaira bízott gyermekeket a vörösök szája íze szerint ne­velje. Külön megemlítették: az iskola egyik „tragikus körülmé­nyek között” elhunyt tanulójá­nak temetésén „lázító beszédet’’ mondott és úgy állította be a dolgot, mintha az amerikai if­júság nevelése nem lenne a legjobb kezekben. Ezzel is a vörösök propaganda szólamait ismételte. Ezért McGrath-ot ál­lásvesztésre ítélte. A tárgyalóterem közönsége megelégedetten vette tudomá­sul a döntést. Francis, aki mindeddig szerette McGrathot, ugyancsak helyesnek tartotta, ha a tanárt eltávolítják — ta­lán még a többieknél is jobban gyűlölte most, amAit kiderült róla, hogy vörös. Hiszen ennek a tanárnak majdnem sikerüli őt is hálójába kerítenie. Pedig az ifjú Rowers igazi amerikai akart lenni, s még a gondolatá­tól is irtózott, hogy saját hazá­ja ellenségének tekintsék. Ha némi rokonszenv maradt is még benne a felfüggesztett ta­nár iránt, arról nem volt haj­landó tudomást venni. Egy igazi amerikainak nem szabad szenti­mentálisnak lennie. A kommu­nisták terve éppen az, hogy bizalmat keltve férkőzzenek közel az emberekhez. McGrath közel került az ő szivéhez, s bizonyára azért, hogy később felhasználja majd őt Amerika ellenségeinek érdekében. De nem, abból nem eszik Mr. McGrath. Francis .Rowers amerikai, s eszerint él, s ha kell, hal is. III. Ebben az időben már Fran­cis elhatározta, hogy repülő lesz. Ez az elhatározása még McGrath elbeszéléseinek hatá­sa alatt érett meg benne. McGrath nagyszerű története­ket tudott a háborúról. (Folytatása következik.) \ tisztelni ennek a népnek az al­kotásait. — Mióta gyűjti a kézimunká­kat? — Ügy tizenhat évvel ezelőtt kezdtem. Kijártam a falvakba,' ahol lehetett megvásároltam egyes darabokat. A környéken főként kilenc községben talál­hatók ezek a kincsek. Sajnos, ez a művészet már majdnem kihalóban van. Kinyitja a sublót fiókját Tömkelegben a sok-sok nagy­értékű kézimunka. Álmodni sem lehetne szebbet, mint a szeremlei szőttes, a sárközi ing­ujj, vagy a hercegszántói — fe­hér alapon fehér és arany — hímzés. Egy másik darab, a 80 éves ugyancsak hercegszántói terítő, arannyal ékes.' Piros-fe­hér hímzéses székely párnavég kelleti magát emitt. Bukovinai székelyek hozták magukkal. Mostanában ismét készülnek ilyen csodálatos szép kincsek. Báldy Flóra minden akadályt leküzdő lelkesedése éleszti a díszítőművész szakköröket; Ezt is elhárítja magától. — Nem én csinálom. A nő­tanácsok. Főként Pankovits Jó- zsefné megyei titkár van rajta, hogy a népi kézimunkaművésze­tet élesszük fel. Ezt a hihetet­lenül finom, leheletszerű vilá­got nem szabad veszendőben hagyni. Nézem a beszélgetés közben előszedett halomnyi kézimun­kát: nehéz földműves munkát végző asszonyok keze bújtatta a szemmel alig látható tűt se­lyemben, vászonban, vagy sur- rantotta a vetélőt. Micsoda ügyesség, micsoda művészi ih- letettség, milyen jellegzetesen egészséges szépérzék! — Hány szakkör van a me­gyében? — Körülbelül 50. Persze, nem- csupán a déli járásban. Minde­nütt, másutt is a jellegzetes népi művészetet élesztik. El­mondhatjuk, hogy megyénk az egyetlen hazánkban, ahol min­den járás élén képzett díszítő­művészeti irányító tevékenyke­dik. Azután mintegy 100 azok­nak a kisebb köröknek a száma, ahová kötni, kézimunkázni be­járnak a lányok, asszonyok. Ezekből sarjadnak ki a díszítő- művész szakkörök. A falon Éber Sándor festmé­nye Báldy Flóra édesapjáról. Anyai nagybácsija volt a neves festő. Művészcsalád, erről árul­kodik itt minden bútordarab és a levegő minden rezdülése. — Az igazi népművészet fel­tárása és alkalmazása: ez a cé­lom. Ezért gyűjtök, ezért harco­lok. Nagybaracskán például ha­marosan takácsok szakköre kez­di meg a munkát. 50—60 szövő­szék rejtőzik még a padláso­kon. Nyolcat-tízet beállíttunk a művelődési otthonba; Színes, ezerarcú. 'eladat. ; v ~ JL

Next

/
Oldalképek
Tartalom