Petőfi Népe, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-01 / 232. szám
W66. október 1, szombat 1 oldal A téli felkészülés központjában az építs munkások egészségvédelme áll Hajdanában a böllérek zöme a kőművesei? közül került ki. Nem azért, mintha a vakolókanál és a disznóölő kés kezelése a legkisebb mértékben is hasonlítana, hanem azért, mert a fagy beálltától tavaszig, kénytelen volt szakmán kívüli kereseti forrás után nézni az építőmunkás. Az építőipar tevékenysége már hosszú évek óta nem idényjellegű. A gyorsan növekvő feladatok megkövetelik a vállalatoktól, hogy a téli hónapokban is foglalkoztassák a munkásokat, gépeket. A tóliesítés előkészítése. a munka megszervezése évről évre visszatérő gondja a vezetőknek. Átfogó intézkedési tervet dolgoznak ki minden őszszel, amelyben a termelési kérdésekkel azonos súlyt kap a dolgozók egészségvédelme. Túlzás nélkül mondhatjuk tehát. hogy a téliesítés egyben gazdasági és politikai feladat, és éppen ezért szívügyének kell tekintenie a vállalatok szakszervezeti bi zottságamsk is. Könyv, rádió a téli estékre Ezeknek a gondolatoknak a jegyében zajlott le az építők megyei bizottságának legutóbbi tanácskozása, amelyen az ÉM. Bács megyei Állami Építőipari Vállalat, az Építési és Szerelő- ipari Vállalat, valamint a „Fémmunkás” kecskeméti gyáregységének a téliesítési programját vitatták meg a résztvevők. Az állami építőipari vállalat 1967 első negyedévében 57 millió forint értékű munkát kíván elvégezni és ez azt jelenti, hogy a munkásgárdájának a 85 százalékát a téli hónapokban is foglalkoztatni tudja majd. Főképpen a közép- és nagyblokkos lakásépítkezéseken van lehetőség a téliesítésre — körülbelül negyven munkahely m. A vállalat vezetősége és szak- szervezetá bizottsága gondoskodik arról, hogy a dolgozók zavartalanul végezhessék munkájukat a téli hónapokban és jól fűtött szállásokon pihenjék ki magukat a vidéki munkahelyeken is. Már augusztusban hozzáláttak a kályhák javításához, több szálláson paplannal cserélték ki a pokrócokat és újabb rádiókat, televíziókat vásároltak. Nem feledkezik még a szakszervezeti bizottság arról sem, hogy felfrissítse a könyvtárak állományát és ellenőrzi, hogy időben ellátják-e a konyhákat a védőitalhoz szükséges cukorral, teával. Fűthető munkacsarnokok — saját erőből Jogos büszkeséggel számolt be a „Fémmunkás” vezetősége arról, hogy az 1964. évi kétszázzal szemben idén már csak nyolcvan vasszerkezeti lakatosnak kell szabad ég alatt dolgoznia az üzemben. Ez annak köszönhető, hogy az utóbbi években több elavult szerelő- csarnokot felújítottak és fűthe- tővé tettek — saját erőből. Felkészültek arra is. hogy ha nagyon alacsonyra száll a hőmérő higanyszála, akkor a ma még kinn dolgozó lakatosoknak is a csarnokokban biztosítanak munkát. Az üzem téliesítési programjában szerepel még többek között az úthálózat felújítása és a belső anyagmozgatásnál használt vontatók vezetőfülkével való felszerelése. Ez a vállalat azzal is dicsekedhet, hogy munkatermeinek a fele idén már a távfűtő hálózatból kapja a meleget. A három vállalat közül kétségkívül a tanácsi építőknek a legnehezebb a téli munka megszervezése, mivel a dolgozók zöme a lakott településektől távol, a termelőszövetkezetek beruházásán dolgozik. A viszonylag kis értékű építkezéseken nyilván nem lehet magas költségű téliesítési végezni. Gondot okoz továbbá, hogy a távoli munkahelyek egy részét igen nehéz megközelíteni a havas utakon. Hétszázezer forint értékű meleg holmi Az „ÉPSZER” vezetősége úgy igyekszik megoldani a dolgot, hogy 8—10 központba — részben tsz-majorokba — vonja ösz- sze a téli hónapokra a jelenleg szinte megszámlálhatatlanul sok munkahelyen foglalkoztatott dolgozóit. Ezeken a helyeken jól fűthető szállásokat rendeznek be. Körülbelül 700 ezer forint értékű meleg holmival is kiegészíti a vállalat a dolgozók védő- ruhakészletét. A vezetőség úgy számít, hogy ha nem fordul túl hidekre az időjárás, az első negyedévben 26 millió forint értékű munkát tudnak elvégezni és igen kevés dolgozót kell majd fagyszabadságra küldeni. Örömmel hallottuk, hogy a szakszervezeti bizottság a munkás-védelmi őrök és a bizalmiak segítségével kívánja figyelemmel kísérni a távoli munkás- szállások életét. A beszámolók alaján az építők megyei bizottsága megállapította, hogy a vállalatok vezetősége körültekintően készítette elő a téli munkát. A programokban élőirányzott feladatok zömét azonban még ezután kell megvalósítani és hogy lelkiismeretesen hajtják-e végre a ter- yezett intézkedéseket, az nem kis mértékben azon múlik majd, hogyan őrködik a szakszervezet a dolgozók egészsége, szociális ellátottsága fölött. B. D. II Hazafias Népfront Országos Elnökségének ülése A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége — a mozgalom budapesti és megyei bizottságai elnökeinek részvételével — pénteken ülést tartott, amelyen a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága IX. kongresszusának irányelveit vitatták meg. Kállai Gyula, a. Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének megnyitója után dr. Erdei Ferenc főtitkár mondott bevezetőt. A vita során felszólalt Balia János, dr. Bodóczky László, dr. Csernik József, Darvas József, dr. Erdey-Grúz Tibor, dr Földi Mihály, dr. Harrer Ferenc, Nagy Antal, Sin Lajos és Z. Nagy Ferenc. Az ülésen részt vett és a vitában felszólalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Az elnökség beható eszmecsere után kifejezésre juttatta helyeslését az irányelvekben megnyivánuló politika alapvető kérdéseivel kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy az irányelvek céljaival egyetért és azokat támogatja. Elhatározta, hogy a vitában elhangzott észrevételeket és javaslatokat eljuttatja a Magyar Szocialista Munkásp írt Központi Bizottságának. (MTI) Hasznosnak ígérkező kaocsolat A nagyhírű Bábolnai Állami Gazdasággal alakít ki kapcsolatot a bajai járás most alakuló állattenyésztési csoportja, amely a bácskai mezőgazdasági kísérleti bizottságon belül fog tevékenykedni. A bábolnai gazdaságtól elsősorban a korszerű baromfitenyésztéshez szükséges tapasztalatait kívánják átvenni. ALPAR GONDJAI Egy tanácsülés tükrében A tanácsülés beszámolóját Barna János vb-titkár adta elő. A fő téma Alpár költségvetése volt és a legnagyobb érdeklődés a községfejlesztéssel kapcsolatos részt kísérte. Érthető, hiszen ez az ami legjobban érinti közvetlenül is a lakosságot. Az alpáriak szeretik községüket, törődnek fejlesztésével, amit ez a tanácsülés is bizonyított. A felszólalók kertelés- nélkül, keresetlen szavakkal mondták el a véleményüket, hívták fel a figyelmet a sürgős tennivalókra és számos hiányosságra figyelmeztették a végrehajtó bizottság vezetőit. A felszólalásokból érződött, hogy magukénak érzik a község gondjait, bajait amellett, hogy — természetesen — örülnek az eredményeknek. A lakosság szívesen vesz részt községének építésében, szépítésében. Az elmúlt évben az egy személyre jutó társadalmi munka értéke 100 forint volt, az idén csaknem 50 forint már eddig. Ezzel szemben a járási átlag tavaly nem érte el a 40 forintot, ez évben pedig a 30-at. 1963. óta többek között nyolc kilométer hosszú vízvezetékhálózat, 3 kilométer járda épült, melyek létrehozásában a lakosság is segített. Elhanyagolt 1 isza-p:irt Több hozzászóló sürgette a közvilágítás rendbehozását és különösen arra hívták fel a figyelmet, hogy a holt Tisza partján álló halászcsárda felé vezető úton nincsenek utcai lámpák. ami már több szerencsétlenséget okozott. Nagyon elhanyagolt a csárda környéke is. A. Molnár József vb-elnök elmondta, hogy van terv a Tisza- part rendbehozására. Tudja a vb is, hogy nem közömbös ez a község szempontjából, hiszen nyáron nagyobb lenne az idegenforgalom, ha kulturáltabb fürdési lehetőséget tudnának teremteni. Ehhez tartozik az is, hogy a községnek nincs egy állandó vendéglője, mert a csárda idényjellegű. Még tavaly összedőlt a régi vendéglő, azóta csak romok vannak. Tán az idén hozzákezdenek egy új, modem földművesszövetkezeti vendéglő építéséhez. A Tisza-part rendbehozására 300 ezer forint kellene — monben mintegy 200 családtag is rendszeresen részt vesz. Ujj á választás után Talán már elmúlt éjfél Is az egyik szeptemberi éjszakán, amikor harmincöt párttag és három tagjelölt haza indult a bőgi és a sárhalmi tanyákra. A pártve- . . „ zetőiség újjáválasztó taggyűlés után a jól szerepe volt ennek elereseben a beruhatetni, segítséget adni, de ugyanakkor a pártvezetőségnek be kell számoltatni és Az utóbbi két évben a növénytermesz- ellenőrizni a gazdaságvezetést. Ehhez vltés, a kertészet és az állattenyésztés sokat fejlődött. Az itt dolgozók megduplázták a rájuk eső termelési értéket, s ennek eredményeként 10 millió 376 ezer forinttal nőtt az összbevétel. Jelentős végzett munka tudatában hagyták el a tiszakécskei Tiszagyöngye Termelőszövetkezet kultúrházát, sok-sok tanácskozásuk szépen berendezett székhelyét. • A héttagú pártvezetőség azóta már munkához látott. Eddig is szép eredményt értek el, A pártszervezet a legnehezebb feladatok megoldására is tudta mozgósítani nemcsak a kommunistákat, hánem a pártonkívüliek mintegy nyokszázas táborát. A jól szervezett munka jellemzi ezt a szövetkezetei. Szükséges is ez, mert a majdnem négyezer holdnyi terület 34 százaléka kertészet és ez különösen igényli a munkák összehangolását. Valamennyi szövetkezeti gazda rendszeresen részt vesz a közös feladatok segítésében, ezenkívül a termelőszövetkezet idős gazdái is több-kevesebb munkát vállalnak. Megjegyzendő, hogy a szövetkezet tagjainak átlagos életkora alig haladja meg a 45 évet. Az utóbbi két évben 133 fiatallal emelkedett a tagok száma, akik zömmel a városi üzemekből jöttek vissza a mezőgazdaságba. A földek művelésézásoknak, melynek értéke túlhaladta az 5 millió forintot, de annak is, hogy ösztönző bérezési formákat alkalmaztak. Az egy gazdára jutó évi átlagjövedelem már megközelíti a 20 ezer forintot. Bevezették a fizetéses szabadságot. 212 tag részesült balatoni üdülésben. Kilencven házhely kiméréséré is sor került. A sárhalmi tanyaközpontban megvalósítják a teljes közművesítést. Épül víztorony, villany, vízvezeték. A közös gazdaságban minden bizottság aktívan dolgozik, különösen azok, amelyekbe a kommunisták képviselőket delegáltak. A tavaszi közgyűlésen tíz kommunistát választottak például a gazdaságvezetésbe, akik ösztönzői a gyorsabb előrehaladásnak, a szocialista nagyüzem fejlesztésének. Döntő szerepük volt abban, hogy a kongresszusi versenyhez mintegy 400 pártonkívüli csatlakozott. Az eddigi eredményeket fejlessze tovább a pártvezetőség — hangoztatták az első ülésen. Az újjáválasztott pártvezetőség kimondta azt is, hogy politikai munkával kell utat mutatni, figyelmei szont az szükséges, hogy a kommunisták mutassanak példát a közös munkában, de a magánéletben is. További célként tűzték ki, hogy tovább erősítik a kétszáz tagot magába foglaló KISZ-szervezetet, nőbizottságot. Növelik a napilapok és pártfolyóiratok olvasóinak táborát. Eddig 315 családnak jár valamilyen sajtótermék. 1 Számos határozat született ezenkívül, többek között az is, hogy minden párttag rendszeresen népszerűsíti a párthatározatokat , és erre felhasználja a brigádértekezleteket, a pártnapokat és az időnként megjelenő Szövetkezeti Híradót is. Agazdasági reform előkészítése, megvalósítása magasabb színvonalú vezetést igényel. Ezért sokkal nagyobb mértékben fejlesztik a párt és a szakmai oktatást. El akarják érni, hogy a termelőszövetkezet bevételei 1970-ig 60 százalékkal növekedjenek és a szőlőterületek jelenlegi hozama megkétszereződjék. A zöldségtermesztést a primőrök mennyiségének növelése érdekében 60 hollandi ággyal fejlesztik és megszervezik termelvényeik nagyobb arányokban történő feldolgozását. Ezeket a nagyszerű célkitűzésekkel fogott munkához a Tiszagyöngye Termelőszövetkezet új pártvezetősége. HORVÁTH, IGNÁQ dotta A. Molnár József. — Kértünk a megyétől is pénzt. Szükséges a parkosítás, az árkok betemetése, a víz tisztítása. Ennek egyrészét társadalmi munkában oldanák meg. Víkendházak építésére nagyon alkalmas a környék. Ot év alatt háromszor A Tiszával kapcsolatos a község másik régi gondja is. Árvíz idején a folyó igen veszedelmes tud lenni és öt év alatt háromszor öntötte el a község határának jelentős részét. A legjobb termőterületet érinti az árvíz, ahol 50 mázsa kukorica, 100 mázsa cukorrépa és 25 mázsa búza terem jó esztendőben. A Kiskunsági Vízgazdálkodási Társulat szerint 12—14 millió forintból rendbe lehetne hozni a gátrendszert és a jelenlegi 6,10 méterről 7,50 méterre lehetne emelni a gát magasságát, ami védelmet nyújtana. — Megérné — hangoztatta a végrehajtó bizottság elnöke —, mintegy 15 kilométeres szakaszról van itt szó. Nemcsak a községet érinti az árvíz, hanem Ti- szaújfalut, Lakiteleket. Bokrost, Tiszasast, Csongrádot, Ti- szaugot. Ha számítjuk a mező- gazdaságnak okozott kárt, néhány év alatt megtérülnének a költségek. Tavaly például 2 és fél millió forintot költöttek a védekezésre. 4. termelőszövetkezetek vállalnák Ezért is jöttek össze itt nálunk az érintett községek termelőszövetkezetei és vállalták, hogy több millió forinttal hozzájárulnak a költségekhez, arányosan aszerint, mekkora a veszélyeztetett földterületük. Sajnos, e tekintetben még nincs döntés. Az Alsó Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság nem tud határozott választ adni a beruházást illetően; Az alpári tanács végrehajtó bizottságának vezetői igyekeznek a lakossággal együttműködve enyhíteni a gondokat, vannak azsonban bizonyos feladatok, amelyek meghaladják a végrehajtó bizottság, a tanácsülés hatáskörét. Ehhez kémek több segítséget a felsőbb szervektől. JK- S,
