Petőfi Népe, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-27 / 254. szám

Munkával is gyógyítanak | Akár a „zsibyasar a «r m \ Mulo ..aranykor66 — de akad meg re ## Itt minden az embert, annak gyógyulását szolgálja. A téli­kert, a lombok tisztította friss levegő, a bőséges étkezés, a be­tegek által gondozott sétányok, a virágok, bokrok. Nem nagy, alig két és fél hold területen fekszik Solton, a Dunavecsei Járási TBC-gondozó Intézet, ahonnan tavaly százhuszonki- lenc, az idén eddig kilenc venegy beteg gyógyultan távozott. Dr. Kis Ferenc 16 éve tüdő­gyógyász-szakorvos, 1962. óta irányítja a gondozó- és a kór- házrészdeg munkáját. Energi­kus, nyugodt, derűlátó férfi, aki nemes hivatásáról vallomásnak is beillő szavakkal beszél. — Optimista vagyok? Lehet, de úgy érzem meg is van rá az okom. Csak egy példát Gondo­zási körzetünkben az idén 18 106 ernyőképszűrést végeztek és csak öt fertőzött személyt „szűr­tek” ki. A gyerekek BCG-oltá­sa, a rendszeres tüdőszűrő vizs­gálatok, s nem utolsósorban a gyógyszeres kezelés, vagy szük­ség esetén a műtéti beavatko­zás, ma már teljes sikert hoz­nak a tbc elleni küzdelemben. Persze, a százszázalékos gyógyu­lás feltétele az is, hogy a be­tegség felderítését követő öt éven keresztül a páciens — akár intézetben van, akár nem Á közlekedésrendészet tanácsai Az elmúlt hónapban a megye közúti közlekedésben reszt­vevők gondatlan magatartásából 129 közlekedési baleset történt A szerencsétlenségek következtében 92 személy megsérült, öten pedig életüket vesztették. Az év tíz hónapjában az áthaladási el­sőbbségre vonatkozó szabályok megszegése 141 esetben vezetett balesethez, amely elérte az összes balesetek húsz százalékát. A szabályok megszegéséből kifolyólag a baleseteik a következőkre vezethetők vissza: 1. A járművezetők jelentős része nem ismeri alaposan a közlekedésrendészeti szabályokat. 2. Ismerik, de dur­ván megszegik azokat, 3. Vannak, akik hibásan értelmezik. A fentiek valamelyike miatt okozott balesetet Varga György 21 éves keszthelyi lakos, aki 1966. szeptember 9-én Solt község­ben tehergépkocsijával figyelmen kívül hagyta az „Állj! Elsőbb­ségadás kötelező” jelzőtáblát, s 30 kilométeres sebességgel haj­tott fel a táblával védett útra. Ezért ütközött össze az útke­reszteződésben szabályosan haladó személygépkocsival. —, betartsa a szakorvosi eíőírá­sokat. S természetesen később is vigyáznia kell magára. Az intézetben negyvenkét gon­dozottat kezelnek. Velük is be­szélgettem. — Kérem, én — magyarázta V. László —, évekig semmit nem tudtam betegségemről. Csont- bőr voltam, mikor bekerültem, azóta 13 kilót híztam. Eleinte rossz volt, idegileg is „kikészül­tem”. Most már nyugodt va­gyok, hiszen szépen javul az állapotami — Az a jó, hogy van tv, rádió, könyvtál’, sőt dolgozni is lehet — folytatta a szót O. Mihály. — A parkban, a pavilonokban akad tennivaló. És mi szívesen segí­tünk ... El sem hiszi, milyen jóleső érzés, hogy csinálhatunk valamit. Így egész embernek érezzük magunkat. Tovább sétálunk a nyári pa­vilon felé, az igazgató-főorvos magyaráz: — A munkatherápiás kezelés híve vagyok. Ez a természetes gyógymód az esetek döntő több­ségében hatékonyabb minden pszichikai-idegi kezelésnél. Mert erre is szükség van, hiszen be­tegeink — kezdetben —, dep­ressziós állapotba kerülnek át­menetileg; — Milyen munkát végezhet­nek, akik meggyógyulnak? — Már a kérdés feltevése is rossz. Mi nem csökkent munka- képességű, rokkant embereket bocsájtunik ki az intézetből. Csak teljesen gyógyultakat. akik alkalmasak arra, hogy folytas­sák régi hivtásukat, foglalkozá­sukat, akármi is az. Sajnos, ez­zel kapcsolatban még mindig sok előítéletet kell leküzdeni, de ez — úgy vélem —, már nem orvosi kérdés, hanem első­sorban társadalmi ügy}.. B. Gy. „aranykor66 — de akad még ce»ö... Csorosxlya és pásztorsíp a ponyván Van ezen a tarka kecskeméti [ pokat látott. A szőrmén is ezt zsibvásáron minden. A muzeális értékű csoroszlyától a pásztor­sípon, a gramofónszerkezten — rádión, tangóhermonikán, ko- vácssatún, villany borotván, so­főrbundán, dédanyánk háló­Böngcszde., i pruszlikján, a töröttfülű „bil- likomon,, és „szúrágta” kályha- csövön keresztül a kiskerekű, piros Jáwa motorig minden, de minden! Csak győzze ámulattal és bámulattal a csöndes szem­lélődő — hogy mik vannak!? Nem túlságosan fiatal és nem- is túlságosan széparcú nő alku­szik valamiféle szőrmére. Feke­te kosztüm feszül rajta. A kosz­tümön látni, hogy gazdája -f- úgymond — egykoron jobb na­venni észre ... Most erősen árad belőle a naftalin, a fekete kosz­tümből viszont egyhe levendula. A két illatszer pikáns keve­redése azonban senkit sem iz­gat. Legkevésbé a vén szőr­mést, mivel bodor füstöt ereget­ve pipál. — Adja húszért — mondja a nő és megjátssza a hanyag kö­zömböst. — Negyvennyolc! — ismétli immár negyedszer a szőrmés mindenki füle hallatára. — Szóval, nem enged a negy­vennyolcból? — Ajándékba kapja úgyis; A nő visszaadja a szőrmét. Az ajkába harap. Töpreng. Szép a szőrme, csillog a bágyadt őszi kucsmának való, de talán még karmantyú is futná belőle. Ál­lítólag újra divat lesz a télen; A feketekosztümös nő nyújtja már a pénzt. A pipás adja a szőrmét. Újságpapírban. Adja az ötvenesből visszajáró két fo­rintot is. Halom ringy-rongy babakelen­gye között válogat egy kreolbő­rű kismamajelölt. — Két forint darabja, egyre- másra — biztatja az árulgató csontbőr öregszüle. S talán jó­kedvében, hogy lám, ma mégis­csak eladhat valamit ezen a dög zsibajon, még énekel is. Így: „Két, két minden darab két...! — Éppen egy tucat — sóhajt­ja a kismama, amikor fölegye­nesedik. — Jól van, lelkem. Két tucat forintot kapok... Hazánkban páratlan temetkezési lelet Az Orosházához tartozó mo- nori tanyaközpontban Hajas András, az orosházi Dózsa Tsz tagja cukorrépabetakarítás köz­ben jókora malomkövet talált. A malomkő alatt egy hatalmas agyagedény volt. 75 centiméter magas, korongon készült, lefelé erősen szűkülő edény — ré­gész nyelven „pikosz” — embe­ri csontokkal volt tele. Az áthaladási elsőbbség szabályait a KRESZ félreértést kizáró módon meghatározza. Az áthaladási elsőbb­ség-biztosítása azt jelenti, hogy a táblával megjelölt és az egyenrangú út kereszteződésénél az erre kötele­zett jármű az elsőbbséggel rendel­kező járművet haladásában nem za­varhatja, indokolatlan sebességcsök­kentésre, forgalmi sáv változtatására nem kényszerítheti. Az, hogy mikor forog fenn a zavarás, a sebesség­csökkentésre való kényszerítés, azt a jármű vezetőjének kell megállapí­tania. ö köteles megítélni az elsőbb­séggel rendelkező jármű sebességét, a kereszteződéstől való távolságát és az egyéb körülményeket. Ahol rendőri forgalomirányítás nincs, ott az áthaladási elsőbbség kérdése két módon érvényesülhet. Az együk amikor ezt táblával Jelzik, s a védett útvonalon haladó jármű­nek van elsőbbsége, a másik a Jel főtáblával nem védett egyenrangú útkereszteződéseknél a járművezető jobb keze felől érkezőnek van át- j haladási elsőbbsége. Ez alól egyet- i len kivétel van: a földúton haladó I jármű hátránya a szilárd burkolatú ! úton haladóval szemben, j Az egyenrangú útkeresztezödések- í ben a jobbkéz-szabály akkor is fenn­áll, ha a jobbról érkező jármű bár­melyik irányban kíván tovább ha­ladni. A jobbkéz-szabály alkalmazá­sa szempontjából közömbös, hogy melyik útvonal szélesebb, forgalma­sabb. Nem vehető figyelembe az út kiépítése és jellege sem. A tapasz­talatok szerint egyes járművezetők a forgalmasabb útvonalakon halad­va kevéssé óvatosak és késve érzé­keiig az egyenrangú utak meglétét. Mindenki a maga módján A járást székhely központ­jában, a modem, új áruház előtt egy fiatalember él­vezi az őszi napfényt. Járáskép­telensége a tolókocsihoz sze­gezi. Ül és nézelődik. Figyeli a jövő-menőket, aztán a kör­nyező parkon, a frissen zsen- dülő pázsiton hordozza végig a tekintetét. E gyszer csak, mint három kiscsikó, islcolatáskáját lábalva három legényke nyarga- lászik el mellette. Lendületük számára keskenynek bizonyul a nemrégiben készült széles járda. Egy, kettő, s lábuk nyoma már­is ott éktelenkedik a park fű- szőnyegén. — Ejnye, ejnye, gyerekek! Jöttök ki onnan rögtön! Hát ezt tanuljátok az iskolában, meg az úttörőknél? Ezért fi zeti apátok a fejlesztési hozzá- | járulást — tört ki az intelem I a fiatalemberből. Egy pillanatra megszeppent a I haszontalankodó három lurkó, \ s talán kergetőzésük okát is | feledve, eltűntek a környékről. M eglett eb b korú asszony halad el a tolókocsi mel­lett, magyarázattal már neki szolgál az önkéntes parkőr: — Tessék mondani, nincs iga­zam? Sok pénzébe van a köz­ségnek az ilyen park. Én, saj­nos, ráérek, hát wgyázok rá ... —y —n A tudományos akadémia ré­gészeti kutatócsoportjának tag­jai kiderítették, hogy a monori laposdűlőben nomád szármaták éltek időszámításunk után a III. században. A szakértők vélemé­nye szerint a mostani lelethez hasonló temetkezési módról Új Guineában, Óceániában, illetve egyes primitív népek szokásai- i bői maradtak fenn emlékek. A jelek szerint a halottakat a test felbontása után helyezték! edénybe, s a nagyobb csontokat előre össze tördelték; A hazánk­ban páratlan temetkezési leletet hamarosan bemutatják az Oros­házi Szántó Kovács János Mú­zeumban. (MTI) Újabb kiállítások a Kiskun Múzeumban Két érdekes kiállítás nyílik november 6-án délelőtt a Kis­kunfélegyházi Kiskun Múzeum­ban. Az egyiket Csohány Kál­mán Munkácsy-díjas grafikus- művész. legújabb alkotásaiból rendezik. A másik tárlat Nán­dor Mikola ?0 éve Finnország­ban élő magyar származású fes­tőművész 33 alkotását mutatja be. A festő Rudnay-növendék volt. Képeinek nagyrészén a természet adta szépségeket örö­kíti meg. A kiállítás anyagát a Kulturális Kapcsolatok Intéze­tének budapesti Dorottya utcai kiállítási terméből viszik a Kis­kun Múzeumba. — Jő ez még, kedveském! — Csak egyet. — Mit csak egyet? — Forintot. — Hát meszet ettem én, he? — Adja? öregszüle tartja a tenyerét. — Jó lesz ez mind ennek a kis nyavalyásnak — mondja az asszonyka és indul. — Viselje (egészséggel! — ki­áltja utána öregszüle, amikor el­billeg. Csak a háborút követő inflá­cióban élhette aranykorát a zsi- baj. Ma egyreinkább a legmé­lyebb mélypont felé „tendál”. De vajon ki sajnálja? Vass Imre PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr Weither Dániel. Kiadia a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelőt kiadó: Mt2el István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsüáz. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19 25-16. Szerkesztő bizottság: in-'" Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. llőfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint. Báos-Klákun megyei Nyomda V. Kecskemét Telefon; U-8A index: Z3 0&

Next

/
Oldalképek
Tartalom