Petőfi Népe, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-19 / 247. szám

1986. október 19, szerda 3. oldal t évvel korábban Ragyogó őszben szürtetaeb a szakszövetkezetek. Millió fürt a kiskőrösi járás új szőlős tábláinak huzalokra futtatott szőlősorain. Nagyszerű ez a bőség. Mintha a nap is azért sütne ilyen áradóan, mert már nem is emlékezik a négy év előtti eldózerolt sivatagra hazudtoló rekordtermés szüle­tett Hogy hol? Például a ke­celi Űj Élet és a soltvadkerti Rákóczi Szakszövetkezetben. Az utóbbinak a négyéves kadarkája egyes területeken holdanként száz mázsával fizetett Beszélgetésünk kezdetekor a kiskőrösi Petőfi Szakszövetke­das táblán. Naponta nyolcvanar szüretelnek; a szőlőművelő bri­gád tagjai, s a gimnázium egyik osztálya. — Az új védekező szerek tel­jes sikert hoztak — állapítja meg elégedetten Pálfalvi Pál, az elnökhelyettes. Miképpen érdekeltek a gaz­Csurog a kadarka mustja a Csipai-tanya présházában. <Pásztor Zoltán felvétele) Akkor az optimisták sem mer­tek arra gondolni, hogy a sima­vesszők négy év alatt holdan­ként 30—40 mázsa höldankénti termést adó tőkékké fejlődnek. Egy évvel korábban, mint ahogy azt a korábbi tapasztalatok meg a tudós könyvek előírják. Nádas János, a MÉSZÖV me­zőgazdasági osztályvezetője örömmel újságolja: — A megye húsz szakszövet­kezetének közös tábláin 20—22 ezer mázsa szőlőt szüretelnek. Mintegy 1200 holdnyi négy, va­lamint hároméves területről. Néhol minden várakozást meg­„Olaj fiatalítás“ az állami gazdaságban Egyre több a gép a mezőgaz­daság nagyüzemeiben, s ennek megfelelően mind nagyobb a felhasznált olaj mennyisége. Ez a megye állami gazdaságaiban például eléri az évi 130 ezer kilót. A masinák, motorok ennél nem sokkal kevesebb fáradt olajat „adnak vissza”, s az ed­digi gyakorlat szerint a gazda­ságoknak ezt vissza kellett szol­gáltatniuk az ÁFORT-nak, ahol a regeneráló berendezéssel új­ból használható, az eredetivel egyenértékű olajat nyertek be­lőle. Nos, a megye agrárüzemei ez év végétől már maguk végzik — pontosabban végeztetik el — az olaj „megfiatalítását”, a Kis­kunhalasi Állami Gazdaságban most épülő regeneráló üzemben. A berendezéseket Vészint vásá­rolják, másrészt itt készítik. Nem egészen félmillió forintba kerül a beruházás, de a tervek szerint már az első évben több mint 700 ezer forint hasznot hajt a gazdaságoknak. Mégpe­dig úgy, hogy 90 ezer kiló ola­jat újítanak fel általa, s ezt a gazdaságok csaknem feleannyi­ért kapják, mint az ÁFORT-nál. Ehhez még annyit kell hozzá­tennünk, hogy az ÁFORT hoz­zájárult a segédüzem létesítésé­hez, csupán a minőségi ellen­őrzés jogának gyakorlásához ra­gaszkodik továbbra is* zet központjában „futunk össze”. Itt is nagy a forgalom; a fiatal pincemesternőnek, Lénárt Edit­nek az idén már ezer hektóra lesz gondja. Aztán itt van Feny­vesi Jenőné, aki Budapesten a közös gazdaság Kerepesi úti borkimérésének a vezetője. Ha­vonta a 3—4 féle borból 70 hektóval ad el. (összesen négy borkimérése van a szakszövet­kezetnek, mindegyik a főváros­ban.) A Petőfi-tó közelében fekvő Csipai-tanyán pedig szinte meg­sűrűsödik a levegő az édes must­szagtól. Nem csoda, hiszen 22 fokos mustot préselnek ki a kadarkából, s ez a fajta itt 30 mázsás átlaggal fizet a 31 hol­OKTÖBER 8-1, „Mi a sorsa a szabadszállási kezdeményezés­nek?” című cikkükre a követ­kező tájékoztatást adjuk. Vállalatunk támogatja a taná­csi és pártszervek kezdeménye­zését a községben jó ideje fenn­álló foglalkozási gondok fel­számolása érdekében. Augusz­tus 4-i, „Egy község gondjai” című írásuk megjelenése után, augusztus 6-án a Kecskeméti Konzervgyár főmérnöke levelet intézett hozzánk, melyben kér­te a konzervgyári raktár átadá­sát. Válaszképpen, augusztus 10-i kelettel, közöltük a kon­zervgyárral. a raktárát hajlan­dók vagyunk részükre átadni, csak kérjük, hogy kártalanítás címén a szabadszállási szénatele­pen levő 3 kukoricagórénkat bontassák le, és helyi malom­üzemünk mellett állíttassák fel. E kérésünket indokolja, hogy ki­eső férőhely miatti hátrányain­kat a górék centralizálása némi­leg kárpótolja. Mindenekelőtt alátámasztja azonban az a tény, hogy vállalatunk a konzervgyá­ri raktárra — annak ellenére, hogy bérleményünk — nagyobb beruházási összegeket fordított. E LEVELÜNK alapján válla­latunk megbízottja a konzerv­gyár képviselőjével együtt a helyszínen tekintette meg az át­telepíteni kért górékat. Ez al­kalommal felkeresték a községi dák az új szőlő termésében? Részelnek belőle azok, akik földdel járultak hozzá, vala­mint a szőlőművelők. A termés felének értéke azonban tiszta haszonként marad a közösben —, ezt a nagyüzem fejlesztésére fordítják. A szakszövetkezetek új szőlői meghozták az első sikert. A folytatás minden bizonnyal mél­tó lesz a kezdethez. S ez már most arra sarkallja a gazdasá­gokat, hogy erőikhez mérten folytassák a telepítést: ősszel és tavasszal 250 holdon létesíte­nek új szőlőt és gyümölcsöst; ebből 40 holdon csemegeszőlőt ültetnek. H. D. tanács vezetőit is, akik előtt megbízottunk ismételten kije­lentette, hogy a raktárát, a há­rom góré áttelepítése ellenében hajlandók vagyunk átadni. A konzervgyár kérte, hogy azon­nali hatállyal adjuk át a telep hátsó részében levő két kisebb helyiséget. Erre hajlandók let­tünk volna, amennyiben az egész telep átadását és a górék áttelepítését rögzítő megállapo­dás létrejön. Sajnos, azonban a konzerv­gyár a fenti — augusztus 104 levelünkre és a helyszíni szem­le alkalmával történt megbeszé­lésre a mai napig sem vála­szolt. A telep átadása tehát nem vállalatunk, hanem a konzerv­gyár késedelmes ügyintézése miatt húzódik. Ismételten szeretném hangsú­lyozni, hogy vállalatunk megér­ti a község problémáját, s an­nak megoldását még további raktáré tad ásókkal is elő kí­vánja segíteni. A MEGYEI tanács ez év jú­lius 28-án, helyszíni bejáráson kérte, hogy a szabadszállási vasútállomás mellett levő két — MÁV felvonulási épületet adjuk át a Bács-Kiskun megyei Textilfeldolgozó Vállalat kalo­csai üzeme részére, konfekció- ipari termelés céljára. A me­gyei tanács és a Textilfeldolgo­zó Vállalat szintén munkaleiie­CXlKZlKtT^K: NYOMÁN „Támogatjuk a szabadszállásiak ügyét” A gyerekek, szülők, peda­gógusok jól emlékeznek még a májusban Kecskeméten megren­dezett megyei úttörőtalálkozó eseményeire; családi körben, az iskolában még mindig feleleve­nednek a nyári úttörőtáborozá- sok élményei, s különböző ak­ciók eseményei, amelyeket az úttörőmozgalom 20 éves évfor­dulójának megünneplése alkal­mából rendeztek úttörőcsapa­taink. Ám, alighogy befejeződött a jubileumi évforduló nagyszabá­sú eseménysorozata, szerte a megyében máris új tervek meg­valósításához kezdtek hozzá az úttörők és a kisdobosok, hogy — a felnőttekkel együtt —, ők is méltóképpen megünnepeljék a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóját. Ezért kapcsolódtak be a legif­jabbak a Vörös ZÉjszló hőseinek útján mozgalomba. E mozga­lomban megismerik a forradal­márok életét, a szocialista forra­dalom eszméit, a párt hatcát a nép felszabadításáért, Lenin éle­tét. munkásságát. A mozgalom célkitűzései közé tartozik az is, hogy mozgósítsa gyermekeinket újabb nemes cselekedetekre, fel­készítse őket a jövőben reájuk váró feladatok elvégzésére. Úttörőink, kisdobosaink szep­temberben kezdtek hozzá ehhez a munkához. Az úttörő és kis­dobos őrsök rendezték soraikat, rendbeszedték zászlóikat, egyen­ruháikat, és sok száz újabb ne­mes tettet hajtottak végre. Ki­vették részüket iskoláik ottho­nosabbá tételéből éppen úgy, mint a községfejlesztési tervek megvalósításából, az őszi beta­karításból, vagy az idős, maga­tehetetlen emberek segítéséből. A Fegyveres Erők Napján a megyében csaknem 1900 kisdo­bos- és 2370 úttörőőrs jelen­tette be a csapatvezetőségeknek: beneveznek a Vörös Zászló hő­seinek útján mozgalomba. Érdemes — ha vázlatosan is —, ízelítőt adni a Vörös Zász­ló hőseinek útján mozgalom to­vábbi programjából. Az MSZMP IX. kongresszusa tiszteletére in­dítják úttörőink a „Köszöntjük Pártunkat” akciójukat. Október 9-től november 7-ig, „ A párt­tőség biztosítása céljából kíván itt üzemet létesíteni. A bejárás alkalmával — a megyei, járási és községi tanács által is aláirt jegyzőkönyvben — vállalatunk képviselője kijelen­tette, hogy a két épületet haj­landók vagyunk átadni konfek­cióipari termelés céljára. Megint sajnos, ez ügyben sem kaptunk értesítést a mai napig sem. A KÖZSÉGI tanács kérése alapján napirenden van a sza­badszállási ún. Bognár-féle ma­lom átadása a Szabadszállási Vegyes és Építőipari Kisipari Termelőszövetkezet részére. Szeptember 24-én elküldött le­velünkben közöltük a ktsz-el, hogy a raktárát hajlandók va­gyunk tulajdonába átadni. Az ügyben a ktsz válaszát várjuk. A DUNAVECSEI járás ki­emelt szülőotthona — Szabad- szálláson — azzal a kéréssel for­dult hozzánk, hogy az egészség- ügyi ellátás megjavítása és színvonalának emelése céljából adtuk át kezelésébe a telek ha­tárán levő Krausz-féle raktárát,’ Értesítettük dr. Rozgonyi Attila vezető főorvost, hogy a raktárát a jövő év első hónapjaiban át­adjuk kezelésükbe. A FENTI tények is bizonyít­ják. tehát vállalatunk igyeke­zetét, hogy segítsen a helyi párt- és tanácsszervnek a község gondjai enyhítésében. A konzervgyári raktár 27 va- gonos, a két MÁV-felvomulási épület 120 vagon befogadóké­pességű, a Bognár-raktár 2A var tál, a néppel egy az utunk” J«s­mondat alapján, felkeresik a járási, városi és a megyei kül­döttértekezletek résztvevőit, hogy megismerkedjenek életük­kel, munkájukkal. Figyelemmel kísérik a kongresszusi munka­verseny eredményeit és maguk is végeznek munkát a kongresz- szus tiszteletére. A november 7-én induló „Har­sán a kürtszó”-akció jelmondata: „Pajtás, daloljunk szép magyar hazánkról.” Ennek az akciónak a keretében rendezzük meg az 'úttörő kulturális szemléket, s kerül sor a pajtások színes, ro­mantikus téli sport, turisztikai és egyéb programjának lebo­nyolítására. A „Három tavaszt ünnepe­lünk” akció február 13-án, Bu­dapest felszabadulásának évfor­dulóján indul. Ez alkalommal március 15., március 21., és áp­rilis 4-e méltó megünnepléséből veszik ki részüket az úttörők és a kisdobosok. Április 4-én zárul a Vö­rös Zászló hőseinek útján moz­galom első szakasza, s az ekkor kezdődő második szakasz 1967. november 7-ig tart. Ebben az időszakban a pajtások megis­merkednek a forradalmak tör­ténetével, s jelmondatuk így hangzik majd: „Fel, vörösök, pro­letárok!” É nagyszerű programso­rozat maradéktalan megvalósí­tása azonban nem csupán a gye­rekek és az úttörővezetők ügye. A részükről megnyilvánuló erő­feszítéseket a szülők, a társa­dalmi- és tömegszervezetek megértő, szeretetteljes támoga­tása is kell, hogy kísérje. Az úttörőmozgalom felnőtt hívei, segítői az utóbbi időben egyre inkább gyarapodnak, ezt bizo­nyítja az is, hogy mind többen vállalják a hamar szívükhöz nőtt, tiszteletbeli, úttörő meg­bízatást. Meggyőződésünk: Ha a felnőttek a továbbiakban még több segítséget adnak úttörőink­nek, kisdobosainknak nemes cél­jaik megvalósításához, a Vörös Zászló hőseinek útján mozga­lom valamennyi célkitűzését a megvalósulás sikere koronázza. Pap István megyei úttörőtitkár gonos. a Krausz-raktár 14. Így a raktárak átadása 185 vagon férőhelykiesést jelent vállala­tunknak. Ezt pótolni igen kö­rülményes. Tárolási nehézsé­geink ismertek. A jó termés eredményeként, a miniszterta­nácsi terven felül 1440 vagon gabonát vett át és helyezett el vállalatunk. Ez is elsőrendű népgazdasági érdek. A raktárak átadására ennek ellenére ké­szek vagyunk, mivel a község problémáinak megoldását mi is elő akarjuk segíteni. VÁLLALATUNK 3 év óta rendkívül nagy erőfeszítéseket tesz, hogy új dunaújvárosi szí­nek telepítésével, betonozásával, körülfalazásával megoldja a tá­rolási problémákat. Ezek egy része saját, vállalati erőből tör­ténik. ezért úgy érezzük, ha a konzervgyár egy komplett, fel­dolgozásra alkalmas épületet kap, ezért az általunk kért anya­gi áldozat méltányos. Sarok Antal igazgató, Bács-Kiskun megyei * Gabonafelvásárló és Feldolgozó V., Kecskemét. * * * A szabadszállásiak nevében is köszönjük Sarok Antal elvtárs részletes válaszát. Minthogy il­letékesek részéről régóta vár­ják a tájékoztatást —, a lakos­ság megnyugtatása érdekében is — ez a levél elmozdította a holtpontról a bizonytalanságot. Várjuk a többi érdekéit véle­ményét ás..

Next

/
Oldalképek
Tartalom