Petőfi Népe, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-29 / 230. szám

9 SS66. szepíemfM'r $9. PsutÖrfoK A példaképek nyomdokain A Bajai Ganz Villamossági Művek Készülékgyárának a ka­pujában fogad, majd kalauzol bennünket a műhelyekben. A városi pártbizottságról telefo­non kérték fel erre, hogy a té­makutatás minél gyorsabban menjen a több mint nyolcszáz munkást foglalkoztató üzemben, ahol éppen délutáni műszakvál­tás van. Munkatársaimat a termelés érdekű, s készséggel vezetgeti őket az illetékesekhez — én a pártvezetőség-választó taggyűlé­sen megválasztott küldöttet ke­resek, — és máris indul alap­szervezetének a titkáráért. — Küldött? Hát írjon az elv­társ róla — mutat az utóbbi mosolyogva a szerénykedő fia­talemberre. — Alapszervezetünk Szemző elvtársat is delegálta a városi pártértekezletre, ö a leg- közben is megmutatkozik, hogy fiatalabb küldött. ★ adás szükséges egy fiatalember szakmára és emberségre való neveléséhez. Rájuk gondolok, elsősorban az ő példájukat igyekszem követ­ni, amikor egy-egy nehéznek látszó probléma megoldása előtt állok. Van bőven. Négyszáz fia­tal dolgozik a gyárban, nem egészen a harmadrészük tagja a KISZ-nek. A magatartásukat kedvezőtlenül befolyásoló sok­féle hatás éri őket. Ezt ellen­súlyozni, efölé kerekedni, nem egyszer alapos fejtörést igényel. Hogyan neveltek engem az idő­sebbek? Élményeim között min­dig találok megfelelő módszert. ★ — Mit érzett, amikor küldött­nek választották? — Ilyen fiatalon ekkora meg­tiszteltetésben részesülni igen felemelő érzés. De nyomban je kommunista. Hét szerelő társá­val együtt — akikkel főként lentkezett bennem a nagyfokú vasútvillamossági készülékeket felelősségérzet is. Pártalapszer­— Miért nem szólt? — kér- állít össze — a szocialista bri- vezetünk tagjainak a többsége dem később tőle. gád cím elnyeréséért küzd. Két idősebb nálam. S ők is rám sza­— Négyünket választottak vonás még a portréjához. Az vaztak. Megbízatásuk alapja a szavazati és egy elvtársat ta- egyik: Számos politikai tanfo- bizalom. Valahogy úgy éreztem, nácskozási joggal a felsőbb szin- lyamon — például KISZ-titkár- amikor a tanító az egyik tű pártértekezletre. Mindegyik képző iskolán — való részvéte- diákjának különleges feladatot idősebb nálam, nem tartottam ie után tavaly fejezte be a ac*- Ezzel megtiszteli, de egy­marxizmus—leninizmus középis- szersmind terhet is ró rá. Nem Ilyen még nem volt Október 16-án szabadszállásiaké az új Nemzeti Szinház kólát. A másik: Nagyon szere- diák az. aki nem igyekszik a illőnek, hogy éppen rólam es- szó A huszonhét éves Szemző Fe- ti a családját, a szintén párttag legjobban megoldani a feladatot, renc édesapja, a tavaly ősszel feleségét („a mozgalmi munká- ^n rajta leszek, hogy ott, a vá- elhunyt mozigépész, 45-ös párt- ban ismertük és szerettük meg pártbizottság októberi veze- tag volt, s a fiát is kommunis- egymást”), s a két és fél éves toségvalaszto taggyűlésén úgy kisleányát. tává nevelte, S egyre sokasod­tak azok, akik az apa mellett kedvezően hatottak a felcsepere­dő ifjú emberre. Nevelték 1955-től a szerelő szakmára tanítói, nevelték a DISZ-ben, majd városszerte el­sőnek a gyárban megalakult tartozás miatt. Talán KISZ-ben. Nemcsak szóval, pél- nem is emiatt. Hanem dával formálták, hanem úgy is, hogy egyre nagyobb feladatok­kal bízták meg. Lépésről-lépés — Személy szerint kiket tart a példaképének? — Elsősorban édesapámat. Nemcsak a vér szerinti hozzá­képviseljem elvtársaimat, ahogy elvárják tőlem. — Most elloptam a munka­idejéből másfél-két órát — ké­rem elnézését, amiért igénybe főként vettei"­azért, Az első műszakban dolgoz­mert miután férfivá nevelt, elv- ^a”?: ^ szabad időmben beszél- társává fogadott. Ügy bánt ve- Settunk mosolyog, miközben lem, mint a többi elvtársával. a kapuban elbúcsúzunk. re izmosították. hogy bírja a Köszönöm a sorsnak, hogy ilyen Aztán látom még, hogy mind nagyobb terheket. apám volt. Példaképem még kapun beforduló teherautó so­És bírta, mert akarta bírni. Szilaski Antal, 44-es párttag, aki főrének segít, mert elakadt a Mert a megbízások „dicsősége” együtt dolgozott édesapámmal a kanyarban, s arra gondolok, nem szállt a fejébe, a reá ru- mozgalomban, s aki egy másik hogy ha én is Szemző Ferenc a tagja házott feladatokat mindig telje- brigádban szintén szerelő itt. a pártalapszervezetének sítendő kötelességnek érezte. E ínagatartásána k gyárban. Tudja milyen ember? volnék, szintén őt javasoltam köszönheti, Ez év tavaszáig, amikor sza- volna küldöttnek. Tarján István hogy — külön engedéllyel — kaszparancsnoknak nevezték ki már tizennyolcéves korában tag- őt is, a munkásőröknél az én jelöltje, s rá egy évre tagja a szakaszomban volt egyszerű be­legjobb „nevelőiskolának”, a osztott. Soha nem tett ellenve- pártnak; hogy a katonai szolgá- test, hogy én parancsolok neki, lata alatt, ahol a szakaszvezetői akit gyermekkoromban a térdén 1826. június 1-én született Prielle Kornélia, a magyar szín­játszás nagy egyénisége, a Nem­zeti Színház első örökös tagja. A nagy művésznő nevét az iro­dalomtörténetből is ismeri az ország. Petőfi is feleségül kér­te. s néhány napig menyasszo­nyának tekintette. Prielle Kornéliát ezelőtt 60 esztendeje, 1906. februárjában Szabadszálláson temették el. A sokáig elhagyatott sírra, a helyi honismereti kör javaslatára, két éve sírkövet állíttatott a helyi tanács. A 140. születési évfor­dulón, június 1-én bensőséges ünnepséget tartottak a szabad- szállásiak a nagy színésznő nyughelyén. A kegyeletes megemlékezés­ből méltóképpen kívánta kiven­ni részét a Nemzeti Színház is. Azt tervezték, hogy az ünnepi program keretében Szabadszál­láson tart előadást a színház művészgárdája. Minthogy azonban erre nem találták megfelelőnek a he­lyi színpadot, mondhatni, egye­dülálló ötlettel fordultak a köz­séghez. Amennyiben a sza­badszállásiak hajlandók Buda­pestre utazni, október 16-án. va­sárnap, számukra külön előadás keretében mutatják be Móricz Zsigmond színművét, az Űri muri-t. Ezzel is méltóképpen kí­vánják honorálni a Nemzeti Színház mai művészei, vezetőd a község lakóinak dicséretes ha­gyománytiszteletét. Nem kellett nagy közvé­leménykutatást folytatniok a helyi szerveknek. A Budapest­ről leküldött mintegy 700 jegy — 750 fős befogadóképességű az új Nemzeti Színház — egyetlen óra alatt gazdára talált. Hogy mások is részesei lehessenek a nem mindennapi eseménynek, 100 jegyet járás belieknek is jut­tattak a szabadszállásiak. Az új Nemzeti Színház gyö­nyörű épületén — mint ezt a filmhíradóból látjuk — most végzik az utolsó, belső simítá­sokat. Az ország új létesítmé­nyének első avatói közt lesz­nek tehát a szabadszállásiak, akik október 16-án, különvonat- tal utaznak Budapestre, a külön részükre rendezett előadásra. Prielle Kornélia, a Nemzeti Színház első örökös tagja emlé­kének hűséges ápolóit méltán illeti ez a megtiszteltetés. (t) w Ásatás a helehiai Vermes járásban A múlt év őszén egy föld­munkáló gép a Kelebia határá­ban lévő dombok egyikén csont­vázat fordított ki a földből. A munkások utánaástak és ha­marosan arany csillant. A ta­lált kincset maguk között szét­osztották, az értéktelen cson­tokat pedig eldobálták. Á kincs­találásnak, mint az ilyen dol­goknak általában, hamarosan híre ment, az arany nemsoká­ra a rendőrség kezében volt, majd jogos helyére, a kiskun- halasi múzeumba került. Ez volt a kelebiai Vermes járás határrészben végzett ásatás előzménye. rangig vitte, 1961-ben a KISZ kongresszuson honvédtársait; lovagoltatott, ő, aki már akkor képviselhette a párt harcosa volt, amikor én helytállásának jóformán még beszélni sem elismeréseként a gyár KISZ- tudtam... Nem hagyhatom ki csúcsvezetőségben a szervezőtit- példaképeim közül Király Fe- kári posztra állították; s mert renc elvtársat, a villanyszerelő munkásőr is, egyik szakasz csoport vezetőjét sem. Ö taní­parancsnokává nevezték ki. tott meg a szakmára, arra, hogy S a kenyérkereső munkája mennyi türelem, megértés, oda­A reformkor és a szabadságharc irodalma címmel pénteken kiállítás nyí­lik a Petőfi Irodalmi Múzeum­ban. Ez az első átfogó jellegű, nagyszabású kiállítás, amely a szokásos — egy-egy író élet­művét ismertető — monogra­fikus bemutatók helyett egy egész korszak irodalom- és kul­túrtörténeti emlékeivel ismerte­ti meg a látogatókat. A hét te­remben többezer kézirat, egy­korú rajz, fénykép, festmény látható a magyar irodalomtör­ténet egyik legjelentősebb kor­szakának emlékei közül. k £Y~>^/ó/rey? isrvÁ/sn ről”. Francis nem lett volna szont csak a lehetőségekig ter- tizennyolc éves amerikai, ha jed a gyakorlatban. nem ad hitelt ennek a propa­gandának. ,A vörösök úgy jelen­tek meg képzeletében, mint fé­li. Francishoz hasonlóan gondol- lig vad emberek, akik ugyan koztak társai is. Legtöbben fel­európai ruhában • járnak, de nőttként éltek — a szülői ház mindent közösen, parancsszóra nemigen ellenőrizte őket. Fran­végeznek és arra készülnek, hogy eltiporják az egyént, a szabadságot. cisnak elég sok vitája volt az édesapjával amiatt, hogy az öreg nem engedte a fiát szabad­i jára, szinte minden percéről el­számoltatta. Nemigen fordult 4. rű alkalom arra, hogy megmu- Hogy mit jelent az Francis, mint annyi más 18 tassa bátorságát, rátermettségét, „egyén”, s hogy mit jelent „sza- ;^‘“^gy“az öreg Row ere "val“a- éves abban az időben az Egye- ügyességét S mivel a harms- badság . azt Rowers termésre- ^ megtiltott vojna a fiának sült Államokban, meg volt róla dik világháborúról azt írtak a tesen szintén nem tudta. d(J mindenről tudni akart Nem győződve, hogy ez a támadás lapok, hop az úgyszólván ki- őszintén szólva nem is nagyon .g j vM mitől tiltania Fran_ előbb-utóbb bekövetkezeik. Po- zarolag a levegőben folyik majd gondolkozott rajta hiszen az cist A flút nem érdekelték a litikával soha nem foglalkozott, Francis elképzelte magat, mint csak magától értetődő, hogy egy lányok_ azaz csak a2 az egy Ro_ de rendszeresein átlapozta a he- bátor repülőt: atombombával amerikai fiatalember egyéniség sa Rub;n aki viszont mdg arra lyi lapot. Elsősorban a bűnügyi tértiéit gépen messze berepül a es szabadnak született. Ha meg- sem adott alkalmati hogy a fiú és a sportrovat érdekelte, mint vörösök bidodalmaba. s az elő- kérdezik tőle, hogy mit ért e kifejezze előtte vonzalmát. Fran- fiatal társait általában. Éppen re kijelölt helyen, milliméter- fogalmak alatt, Francis aligha- cis ezenkl-viji szenvedélyes és jó a minap akadt meg a szeme az nyi pontossággá! dobja le tér- nem ugy válaszolt volna: az baseball j4tékos volt ott töltöt- újságban egy cikken. Arról hét, eldöntve ezzel a háború egyéniség az, aki különbözik tf> a oály.-m minden siabad lde_ szólt, hogy a Gallup-féle köz- sorsat megmentve a „vörös mé- másoktól, s a maga gondolatai, jét Még moziba Járt el hébe. véleménykutató intézet körkér- telytől” Amerikát, az amerikai hajlamai szerint él A szabad- hóba Egykorú tórsaihoz hason_ dóst intézett az amerikaiak egy, életformát. sag alatt pedig azt eltette, hogy 14an az izg£dmas fnmeket sze­— a közvéleménykutatás szem- Persze a fit: nemigen tudta, mindenki azt tesz, amit akar, rette Különösen megnyerte a pontjából kidolgozott módszer- hogy mit értsen a „vörös métely kivéve, ha az a törvényekbe üt- tetszését az „Atomváros” című rel összeállított — csoportjáról alatt. Dehát abban az időszak- kozik. Persze, soha nem gon- Rjm a Paramount, „grandiózus és a megkérdezettek 73 száza- ban élt, amikor az amerikai la- dőlt ra, .hogy az egyéniségnek ötmiUió donáros mmie”. Ezt a léka elkerülhetetlennek vélte a pok, rádióadók, a .televíziós bizony jonehany korlátja van a fllmet űgy hirdették,' mint az harmadik világháborút. társasagok szünet nélkül beszél- sokat emlegetett és dicsőített év kirnagasló rémhistóriáiát. Francis gondolatvilágában úgy tek a „vörösök aknamunkája- amerikai életformában, nem is élt a vüágliáború mint nagysze- tói”, „felforgató tevékenységé- szólva a szabadságról, ami vi- (Folytatása következik.) A szakértő szem mindjárt látta a leletanyag hovatartozá­sát. A talált tárgyak az egyik szarmata hullámhoz köthetők, amely a II. sz. végén, a III. sz. elején érkezett hazánk területé­re. A szarmaták az i. u, I. szá­zadtól a IV. század második feléig éltek vidékünkön. A szarmata iráni eredetű lovas nép. Már időszámítás előtt meg­jelent Dél-Oroszországban. El­ső népcsoportjuk, — a jagizok, — i. u. 19—20. körül jött Magyar- ország területére. Az I. Pont- usgermán csoport szintén Dél- Oroszországból érkezett hazánk­ba. Sírjaikba jellegzetes arany­ékszerek találhatók. Szinte ugyanazon leletegyütteseket tar­talmazzák: vékony, füstszerű aranylemezből készült flittere- ket, hasonló vagy azonos nyak­ékeket. és függőket, állatfigurá­kat. Gyakori az aranyból ké­szült arcmaszk is. Az azonos leletegyüttesek arra engednek következtetni, hogy ez a nép­csoport arany garnitúrákat használt. Ezeket a finomművű ékszereket a rómaiaktól sze­rezték. Sírjaik magánosán fordulnak elő, Kelebián is így volt Az ásatást a bajai múzeum vé­gezte. Mintegy 600 m2-es terü­leten mozgatták meg a földet, de csupán erre az egyetlen sírra bukkantak. A sír Dél- Észak tájolású volt. A földmun­káló gép és a munkások fel­dúlták. Térden alul volt bán- tatlan, tehát a lábszárcsontok és a lábfej maradt épen. Ez elegendő volt ahhoz, hogy a sír fekvési irányát meg lehessen állapítani. Egy pár arany gra­nulált fülbevaló is előkerült, (átmérőjük kb. 3 cm) egy fél­hold alakú arany nyakék, két végén egy-egy kék színű kő helyezkedett el. A sírban még két vékony aranylemezből ké­szült, keresztben bordázott hen- gerecske, egy orsógomb és gyöngyök voltak. A gyöngyök megegyeztek a munkások ál­tal beszolgáltatott gyöngyökkel, ez bizonyítja a múlt ősszel és a most megtalált sír azonossá- , gát. Az ásatás folyamán még egy, a bronzkor végéről való balta, brorfzkori és középkori csere- oek és egy kőpenge került elő. Kulturréteget nem találtunk. Ez valószínűleg a szél koptató munkájának tul^íd^oPható. Biczó Piroska

Next

/
Oldalképek
Tartalom