Petőfi Népe, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-29 / 230. szám

A megyei tanácsülés első napja

(Folytatás az 1. oldalról.) hez folyamatosan meg kell teremteni a termelőhelyeket.

Termelésünknek fokozott mértékben kell alkalmazkodni a népgazdaság, illetve a lakosság mindenkori igényeihez.

Célkitűzéseink között szerepel, hogy a magánerős lakásépítés segítése érdekében különösen a falazóanyag-ellátáson kell javítani. Mezőgazdasági termelvé- nyeink feldolgozása, s a melléktermékek hasznosítása érdekében pedig fejleszteni kell az élelmiszeripar, szeszfőzdéi, aszalói és egyéb termelését. A lakossági szolgáltatások mértékét — a szolgáltatások minőségi javítása és gyorsítása mellett — kétszeresére kell növelnünk. Az iparfejlesztésen belül a mező- gazdasági lakosság idényjellegű foglalkoztatására különösen nagy gondot szükséges fordítani.

— A tanácsi gazdaságon belül — amelynek átlagos évi termelésnövekedését 1965-höz viszonyítva 10 százalékra tervezzük, — a legtöbb gondot az építőipari termelés szűk kereszt- metszete okozza. Ezért a Bács- Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat termelési értékét évente 12 százalékkal kell növelni, ami 1970-re lehetővé teszi a 170 millió forintos termelési érték elérését. Ezzel párhuzamosan azonban keresni kell egyéb építőipari kapacitás-növelési lehetőségeket is.

— Megyénkben nagy jelentőségű a hazai gázenergia kiaknázása, a megyében található gázlelőhelyek fogyasztásba való bekapcsolása. A harmadik ötéves terv időszakában legjelentősebb feladatunk Kecskemét város földgázellátása, hétezer fogyasztó bekapcsolásával. Ezenkívül Szánk, Kiskunmajsa, valamint Soltvadkert gázellátását

is elő kell készíteni, illetve megvalósítani. A vízellátás további javítását többek között Kecskeméten a vízmű kiépítése, Kiskőrösön, Lajosmizsén peelégítésének viszont jelentős feltétele a kereskedelmi és vendéglátó hálózat bővítése. Ennek érdekében mintegy 6 és fél ezer négyzetméterrel szükséges

A tanácsülés szünetében.

dig a szennyvízcsatornázás munkáinak előkészítése és megkezdése szolgálja. Ezenkívül

községfejlesztési alapból és egyéb forrásokból, 19 községben tervezzük a törpevízművek megépítését.

Villamosítási tevékenységünk városaink, községeink peremrészeire, valamint a külterületi lakott helyek ellátására irányul elsősorban, — mondotta Buda Gábor, majd részletesen szólt arról is, hogy az új tervciklus végéig az 1965-ben elért áruforgalom mintegy 27—30 százalékos növekedésére lehet számolni. E keresletnövekedés kibővíteni a tanács kereskedelmi, csaknem 3 ezer négyzetméterrel a tanács vendéglátó hálózatát. A zavartalan áruellátás érdekében elengedhetetlen, hogy helyi források felhasználásával is segítsék tanácsaink a perem- kerületek és új lakótelepek alapvető kereskedelmi egységeinek létrehozását. Végezetül szólott arról is, hogy az új ötéves terv idejére a megyében 12 260 lakás megépítését irányozták elő, tehát többet, mint ameny- nyi az előző tervidőszakban elkészült.

Ezután Madarász László vb- elnökhelyettes emelkedett szólásra.

Milliárdos költségvetés - növekvő feladatok a művelődés- és egészségügy területén

A megyei tanács végrehajtó bizottságának írásos előterjesztése részletesen elemzi a második ötéves terv kulturális, valamint egészségügyi —. szociális kiadásait. E szerint a kulturális célokra fordított összkiadás 34 százaléka volt, azaz egymilliárd 190 millió forint. Az egészségügyi és szociális kiadások az összes ráfordítás 28 százalékát tették ki, összegük 945 millió forint.

A harmadik ötéves terv kulturális és egészségügyi beruházásai között szerepel 8 kultúr- ház, 32 iskolai és 12 óvodai tanterem építése, 31 orvosi rendelő, 9 egészségház, 3 bölcsőde községfejlesztési alapból.

Egészségügyi beruházásokra 90 millió forint jut a harmadik ötéves tervben, ezenkívül további 33 és fél millió forint községfejlesztési alap felhasználását tervezik.

Az írásos beszámoló kiegészítéseképpen Madarász László, a megyei tanács vb elnökhelyettese foglalkozott a második ötéves tervben elért eredményekkel és ismertette a harmadik ötéves terv művelődésügyi és egészségügyi célkitűzéseit.

Madarász elvtárs hangsúlyozta, hogy az utóbbi években mind a megyei tanács, mind a járási és városi tanácsok, illetőleg a tanácsok végrehajtó bizottságai rendszeresen és sokoldalúan foglalkoztak a művelődés és egészségügy időszerű feladataival.

A megyei vezetés a népgazdasági igényeknek megfelelően fejlesztette a különféle iskolatípusokat. Itt különösen a mezőgazdasági szakképzés kapott nagy hangsúlyt. Az általános iskolákban ma már a felsőtagozatos tanulók 72,6 százaléka részesül gyakorlati foglalkozásban. Ennek következtében jár

vult és növekedett az érdeklődés mind a mezőgazdasági, mind az ipari szakmák iránt. Továbbra sem hanyagolható azonban él, sőt egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a pálya- választási tanácsadás.

— Elértük — mondotta az előadó, — hogy az iskolákban már nemcsak a végzős osztályokban, hanem jóval előbb foglalkoznak a pályaválasztás kérdéseivel. Ám az eddigi eredmények további erősítéséhez segítségül hívjuk az egész társadalmat, mert a fizikai munka és a szakmák nagyobb megbecsülése nem lehet kizárólag nevelői és irányítási feladat.

Hasonló értelemben beszélt Madarász elvtárs az iskolareform eredményeiről és további feladatairól, majd áttért a népművelés kérdéseire:

— Amilyen mértékben tudjuk a felnőtt lakosságot világnézetileg szilárddá nevelni, amilyen mértékben bővítjük általános műveltségét és szakmai ismereteit, s neveljük igényessé önmagával szemben a munka, az emberi érintkezés és a pihenés, szórakozás kultúrált formái terén, olyan mértékben válik aktív, pozitív hatóerővé az ifjúság nevelésében is. A technikai haladás azonban itt is előírt bizonyos szükségszerű változtatásokat. Felül kell vizsgálnunk, hogy a népművelés hagyományos formái hol, milyen körülmények között és kikre hatnak ma is eredményesen, és melyek azok a formák, melyeket elavultaknak kell tekintenünk. Ugyanakkor sokkal szervezettebben kell felhasználnunk azokat a lehetőségeket és formákat, amelyeket a technikai haladás, a tv térhód''- tása. a film, a rádió és egyéb audiovizuális eszközök kínálnak.

Ezután az előadó a tanterem- ellátottsággal és a falusi gtvm- názi untokkal foglalkozott 1962;

ben érte el az általános iskolai tanulólétszám eddigi csúcsértékét. csaknem 85 ezer főt. A múlt tanévben már alig haladta meg a létszám a 80 ezret, 1970-re pedig 61—62 ezerre csökken. Jelenleg 42 tanuló jut egy tanteremre. Mégsem mondhatjuk, hogy ezután a helyzet javulni fog, mert a körzetesítés, valamint a tanyákról a városok,- ba, községekbe áramlás folytán

a nagyobb településeken továbbra is túlzsúfoltságra kell számítani. Ezért a tanteremépítésre áldozni kell.

Az utóbbi években alakult falusi közös igazgatású iskolák közül csak a jánoshalmi marad meg. A többire tervezett beruházásból általános iskolai tanteremgondokon igyekeznek segíteni és megépítik a kiskun- majsai gimnáziumot.

Az egészségügy helyzetéről a

következőket mondta Madarász

elvtárs.

— Mindenekelőtt meg kell állapítanunk, hogy a közvélemény, de a főleg a járási, városi. sőt községi vb-k szemléletében jelentős pozitív változás ment végbe. Többnyire nem úgy tekintenek ma már az egészségügyre, mintegy tőlük távol- eső szakterületre, hanem mint a munkaerőmegóvás leglényegesebb tényezőjére. Ennek alapján ismerték fel a megelőzés jelentőségét s nyújtottak csaknem kivétel nélkül megfelelő támogatást a tömegszűrések, véradónapok, s a tisztasági mozgalom megszervezéséhez. A szemlélet további javulását mutatja az is, hogy az utóbbi években emelkedő tendenciát mutat a KÖFA-nak egészségügyi célokra fordított hányada.

Kiemelkedő tevékenységet mutatott fel e téren a bajai és kalocsai járás, különösen a magánrendelők fokozatos felszámolásában és az öregek napközi otthonának létrehozásában. A bajai és a kalocsai járásban ma már nincs magánkézben levő körzeti rendelő.

az öregek napközi otthonának meghonosításával pedig

utat mutattak az eddiginél

jobb módszerek bevezetéséhez.

A napközi otthon ugyanis a szociális gondozás leghatékonyabb formája. Óriási előnye, hogy az öregeknek nem kell kiszakadniuk abból a környezetből, ahol életük nagy részét töltötték, s mégis kultúrált körülmények között élhetnek, egészségesen táplálkozhatnak. Az egyéni szempontokon túl jelentős tehermentesítés is ez a szociális otthonok számára. Egy szociális otthoni elhelyezés költségéből négy öreget tudnak napközi otthonos ellátásban részesíteni.

Az egészségügyi kérdések között foglalkozott az előadó az alkoholizmus elleni küzdelemmel, s a népesedés problémáival. Utalt rá, hogy mind művelődésügyi, mind pedig egészségügyi vonatkozásban fel kell készülni a gazdaságirányítási rendszer reformjának bevezetésével kapcsolatos feladatokra. Minden vonatkozásban meg kell vizsgálnunk, hogy jobb szervezéssel, ésszerűsítésekkel hol tudunk az eddiginél nagyobb előrehaladást biztosítani, hogyan tudjuk a költségvetési és költségvetésen kívüli erőforrásokat a legjobban koordinálni, a tervezésnél és a felhasználásnál egyaránt figyelembevéve a gazdaságosságot.

Befejezésül a következőket mondotta Madarász elvtárs:

— A tanyarendszer kívánatos megszűnése nem néhány esztendő. hanem néhány évtized fejlődésiének eredménye lehet. De addig se rekesztihetjük ki a fejlődésből a megye lakosságának több mint egyharmadát kitevő tanyai lakosságot A magasabb fokú iskoláztatási lehetőséget a körzetesítéssel, a szakrendszerű oktatás kiterjesztésével igyekszünk megoldani.

Ennek azonban olyan velejárói vannak, mint a körzeti iskola bővítése, az iskola székhelyén általános iskolai diákotthon létesítése, a bejáró tanulók számára a bejárási nehézségek maximális enyhítése járművek biztosításával, várótermek építésével stb. A tanyai iskolákat eddig is igyekeztünk kisebb népművelési központokká kiépíteni. A jövőben ezt tovább folytatjuk, sőt az elnéptelenedett külterületi iskolák egy részéből az eddiginél hatékonyabb tevékenységet kifejteni tudó népművelési centrumokat, jól felszerelt klubokat kívánunk kialakítani. Ha az iskolának volt televíziója, vetítőgépe, azt az iskola megszűnése után ne vigyük el onnan, sőt bővítsük a felszerelést könyvekkel, filmmel és egyéb lehetőségekkel. A megye villamosítása tekintetében ma már ott tartunk, hogy a külterületi lakott helyek egy részére is be tudták vezetni a villanyt. A villannyal még el nem látott helyek szükségleteit is igyekszünk a művelődési autó működtetésével és agregátorok beszerzésével biztosítani. Nem kevésbé fontos a külterületi lakosság egészségvédelmi és betegellátásának javítása. A helyi tanácsok szervező munkája nagymértékben elősegítette eddig is a gyermekek BCG -oltásának, a lakosság átszűrésének megoldását. Még magasabb színvonalú ellátást tudunk biztosítani. ha a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és a községek további áldozatokat vállalnak a külterületi rendelők felállítására és berendezésére. Megfelelő együttműködéssel az erre a célra alkalmas elnéptelenedett iskolák is felhasználhatók a megoldás érdekében.

Vita a beszámolók fölött

A megye további fejlődését körvonalazó előterjesztés, illetve az azt kiegészítő referátumok elhangzása után került sor a tanácsülés vitájára. Ennek keretében Berni Sándor, a pénzügyi állandó bizottság elnöke méltatta a beszámolót, melynek adatai beszédes képet nyújtanak a megye ötéves fejlődéséről. A többi között külön hangsúlyozta a lakosság kommunális ellátásában elért 292 százalékos fejlődést, de felhívta a figyelmet, hogy a jövőben fokozottan

kell törekedni az új létesítmények állagmegóvására, karbantartására.

Sarok Antal néhány észrevételt tett az új lakótelepek lakosságának kereskedelmi ellátásával kapcsolatban, szorgalmazta a lakásépítés újabb lehetőségeinek felkutatását és hatékony intézkedést sürgetett a megyei kórház nehéz helyzetének megoldása, illetve az új megyei kórház építésének előbbre hozása érdekében.

(Folytatás a 4. oldalon.)