Petőfi Népe, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-23 / 225. szám
Í96S. szeptember 23, péntek 5. oldal Ifjúsági vetélkedők előzik meg a Bács-Kiskun—Baranya megyék közötti rádiós vetélkedőt Az október 28-án közvetítésre kerülő rádiós vetélkedőre — ez alkalommal Bács-Kiskun és Baranya megye mérkőzik a Kossuth Rádió hullámhosszán — ifjúsági vetélkedőkkel is készül megyénk lakossága. A megyei tanács művelődésügyi osztályán most állítanak össze egy füzetet megyénk és a vetélytárs megye viszonyaira vonatkozó SZEPTEMBER 24-ÉN 19,50: Szombaton este.,, Elórlkiextünk az 500. lottóhúzáshoz. Ez alkalomból az OTP-vel közös vidám műsort sugároz a televízió. Riporter Tamási Eszter. SZEPTEMBER 25-EN 80.20: Angyal kalandjai, láda. — Ez a címe a legújabb Angyal-filmnek. Ha a filmek címe Változik is, a lényeg változatlan: An- gval jön, bűnügyet lát és győz. Máskülönben már rég véget ért volna a sorozat. kérdésekből. Három helyen: Ti- szakécskén, Kiskőrösön, és Bácsalmáson rendeznek a napokban bemutató vetélkedőt az így ösz- szeállított tudnivalókból. Ezeken megyénk valamennyi ifjúsági klub vezetője, illetve művelődési ház igazgatója részt vesz. A bemutató vetélkedőket követően az egész megyében megrendezik a rádiós viadalra felkészítő ifjúsági vetélkedőket A kérdéseket tartalmazó füzeteket hamarosan eljuttattja mindenhová a művelődésügyi osztály. Az október 28-i vetélkedőre való felkészülés jegyében ezekben a napokban alakulnak meg a szakbizottságok, amelyek az írókat, művészeket, a néprajzosokat, nyelvészeket, mezőgazdászokat, kertészeket, ipari és kereskedelmi szakembereket fogják össze. „Alkotók csoportja” néven külön, csoport alakul Joós Ferenc vezetésével. Ebben az újságírók, zenészek, költők stb. tömörülnek. Valamennyi csoport intenzíven készül majd a vetélkedőre. A felkészüléshez szakirodalommal, lexikonokkal és forrásmunkákkal a megyei könyvtár szívesen nyújt segítséget. Barátokat keresnek — Barátokat keresünk! — ezzel fogadtak legutóbb a kiskőrösi művelődési házban. — Aztán kiderült: nem itthon keresnek barátokat, hanem Lengyel- országban. Egy lengyel értelmiségi klub fiataljaival szeretnének megismerkedni a kiskőrösi fiatal értelmiségiek. Ügy hírlik: sikerül is nekik, a Budapesti Lengyel Kultúra siet ebben segítségükre. — Ha megismerkedtünk, meghívjuk majd őket Kiskőrösre, nézzenek szét nálunk és ismerjenek meg bennünket —, mondják. A vendéglátás azonban pénzbe kerül. Emiatt minden alkalmat megragadnak a fiatal értelmiségiek, hogy külön keresethez jussanak. Szüreti munkát vállalnak szabad idejükben, főként vasárnaponként az állami gazdaságban és a szakszövetkezetekben. Az így összegyűlt pénzt bankba teszik, hadd sokasodjon. Még a színjátszó csoport keresetét is ide sorolják, jó lesz majd, ha itt lesznek a barátok... Így kezdődik a barátkozás. Es a folytatás? Nyilván a kiskőrösiek is eljutnak Lengyelországba — vendégként... BalRózsa Sándor nyomában SZEPTEMBER ZT-EN 19.15: Shaw: Caesar és Cleopatra G. B. Shaw a múlt század végén Irta ezt a sajátságosam fanyar víg- jfátéikot. Az ókori téma csupán ürügy számára, hogy kora társadalmi és filozófiai problémáiról beszéljen. Legutóbb a Madách Színház mutatta he a darabot, a televízió most a Szegedi Nemzeti Színháziból közvetíti. SZEPTEMBER 28-AN 18.20: Magyarország—Franciaország labdarúgó-mérkőzés közvetítése a Népstadionból. 20.40: A kamera másik oldala A tv-rendező munkája — beszédtéma egy egész országnak. Hogy miből tevődik össze ez a munka, kik állnak láthatatlanul a kamera másik oldalán? Két tv-rendező beszél munkájáról, önmagáról: Zsurzs Éva és Horváth Ádám. SZEPTEMBER 29-EN 19.50: Klasszikusok a képernyőn A bosszú című nyugatnémet film Csehov novellája alapján készült. Az öregedő férj bosszút tervei felesége és csábítója ellen. A nyílt felelősségrevonáshoz azonban gyáva. Ezért ahelyett, hogy szánnánk, kinevetjük, amikor ostoba bosszúter- ve is kudarcba fullad. 22.05: Csak felnőtteknek Három nemzedék a családban címmel elgondolkodtató riportot láthatnak a tv-mézők. Czakó Ferenc, a kiskunhalasi városi tanács főelőadója nemrégiben fejezte be Zsana község monográfiájának írását. Máris új feladat megoldásán töri a fejét: Rózsa Sándor életének történetét szeretné megírni. — Nem a legendákon alapulót, hanem a valóságost! — mondja. Czakó Ferenc ugyanis perbe száll a mítoszokkal és a legendákkal. Azt mondja: az írók legtöbbje a legendák, néphagyományok és mítoszok hatása alatt nem a valóságos képet festette a betyárvezérről. Ezt korrigálni kell. Rózsa Sándor éppen itt, Halas határában kezdte pályafutását Balotaszál- lás-puszta területén. Innen indult, idevalósi volt. Czakó Ferenc a közelmúltban Romániában járt és Sza- mosújvárott bogozta a történetek és legendák szálait. A sza- mosújvári börtönben halt meg ugyanis Rózsa Sándor 1878. december 22-én. Egyébként olyan nyomok is előbukkantak, hogy az akkor már idős betyárvezér évek óta szabadlábon élt a faluban és mint polgárember halt meg. Sírját egészen a legutóbbi évekig gondozta Eszter- gár József temetőőr, aki egyfolytában 57 évig szolgált a temetőben és hiteles adatokkal rendelkezik Rózsa Sándorról, hiszen édesapja is hosszú évtizedekig volt a szamosújvári temető őre. Érdekes — egyelőre nem publikálható — adatokkal tért haza Romániából Czakó Ferenc, aki most idehaza folytatja Rózsa Sándor életének felderítését. Az izgalmas, sok ellentmondással étszőtt kérdés megoldása nem könnyű feladat, de Czakó Ferenc számít azoknak a közreműködésére, akik valamilyen adattal, emlékkel, vagy bizonyítékkal rendelkeznek Rózsa Sándorral kapcsolatban. B. 3. Bátyai garabonciások Nemrégiben adta hírül néhány sorban a Népszabadság, hogy Fajszon Fehér Zoltán tanár gyűjteményt állított össze a megye legbabonásabb községének szerelmi ráolvasásaiból. — Egy kis kiegészítésre szorul a hír — mondja mosolyogva Fehér Zoltán, a legilletékesebb — Annyi a különbség, hogy nem fajszi vagyok, hanem bátyai noha Fajszon is gyűjtöttem babonákat. Másrészt igaz, hogy egy-két szerelmi babona is előfordul gyűjteményemben, de korántsem ez a kizárólagos kutatási területem. Általában vizsgálom a népi hiedelemvilágot. Harmadsorban a fajsziak joggal sértődtek meg azon a meggondolatlan kijelentésen, hogy az ő községük a legbabonásabb a megyében. — Aki babonát gyűjt, voltaképpen érdekes régiségekkel, vagy élő problémákkal foglalkozik? — Középen van az igazság. A népi hiedelemvilág szokásait nem lehet egyik napról a másikra kigyomlálni. Az iskola általánossá válása, s az ismeret- terjesztés sok homályt eloszlatott ugyan, de a falvak öregei és esetenként a középkorúak között is sokan hisznek még tit- kolva-rejtve a titokzatos előjelekben, kuruzslásban. Ezek né ha egészen ártatlan apróságok. Olykor azonban a természet megfigyelésén alapuló reális magja is van a hiedelmeknek. De ha — szerencsére mind ritkábban — előfordul például, hogy az orvosi kezelést helyettesítik ráolvasással, az már súlyos veszély és nem csupán tudati veszély. (Emlékezhetnek még olvasóink a kétszeres gyilkosságba keveredő bácsalmási csodatevő Gergelyre, és a középkori levegőt árasztó boszorkányüldözésre, amiről a közelmúltban számoltunk be lapunkban.) — A néphiedelmek gyűjtést mennyiben jelent harcot a babona ellen? — A primitív hitvilág egyik legősibb fogalma a tabu, a titokzatos dolgok kimondásának tilalma. A ma élő babonaszövegek egy részét is efféle tabu védi. Nagyon óvatos, kerülgető módszerrel lehet csak kicsalogatni az egyes ráolvasás-mondó- lcákat, mert a nyilvánosság elé jutva állítólag érvényüket vesztik. Anyáról leányra szállva őrizgették őket a javasasszonydinasztiák. A Tudományos Akadémia egyik kutatócsoportja most készül az országos néphiedelem monográfia összeállítására. (Én is a részükre dolgozom a községi monográfián.) Ez a munka nem egyszerűen néprajzi érdekesség lesz. A babonák rendszerbefoglalása szinte képletesen megtöri a tabu hatalmát is. Ez volt a célunk a garabonciásokkal is. — Garabonciásokkal,? — A bátyai iskola nyolcadik osztálya a Garabonciás diák úttörőraj. Én vagyok az osztály- főnökük. Azért esett a választásunk erre a furcsa névre, mert Bátyán nagyon elterjedtek a garabonciásokról és a táltosokról szóló mondák. Az országos ifjúsági néprajzi pályázatra 74 oldalas pályamunkát állított össze az osztály, a községben ismeretes hiedelmekből. s:. Azt hiszem, has2inosabb formája volt ez a világnézeti nevelésnek, mintha osztályfőnöki órák hosszú során át előadásokat tartottam volna. A gyerekek kimondhatatlan érdeklődéssel vetették bele magukat a gyűjtésbe. Sorrajárták a nagyapákat, nagyanyákat, az öregeket. Maros Pali például egymaga 600 sor babonát gyűjtött össze. Erre büszkébb vagyok, mint az állítólagos szerelmi ráolvasásaim által fölkavart érdeklődésre. A kis hírnek valóban szenzációíze volt. A rádió azonnal levélben kereste meg Fehér Zoltánt Bevalljuk, minket is ez csalogatott Bátyára. Szenzációt nem találtunk. De megismerkedhettünk Fehér Zoltán szorgalmas, pontos kutatómunkájával, láttuk kötetekre menő, rendezett gyűjteményét, rengeteg fényképfelvételét Engels híres definíciója szerint a vallás az ember számára kibogozhatatlan természeti és társadalmi erők tudati visszatükröződése. Fokozottan vonatkozik ez a babonára, amely rendszertelenségével méginkább összekúszálja a gondolkodást. A huszadik században egyre kevésbé rejtélyesek a természet és a társadalom törvényei. A tudomány sorra lerántja az évezredek során rájuk kövesedéit kérget. De a miíK hagyományainak roppant nyomása alatt még sokáig zavartalanul tenyésznek a régi szokások a tudat állóvizeiben. Búvármunkával kell az értelem világossága elé juttatni őket, hogy elpusztuljanak, mint a tengermélyről a napfényre hozott puhatestűek. Ilyen búvármunkát végeznek Fehér Zoltán és a bátyai garabonciások is. Sz. J. Operatív értekezlet Az eseményt az indította el. hogy bejött hozzám Csipkerekiné a földszint tizenkettőből. — Sehogyan sem boldogulok ezzel a számítással — kezdte mondó káját, és az orrom alá dugott egy szakácskönyvet. — Itt az áll — mutatta a sorokat —, hogy vegyek a túrógombóc készítéséhez hatvan deka túrót és tíz deka darát. — Hát vegyen — szakítottam félbe —, mert a túrógombócot csak enni szeretem, de olvasni nem. — Ha ilyen egyszerű lenne, nem jöttem volna magához — folytatta Csipkerekiné. — A helyzet ugyanis az, hogy én egy kiló túróból akarok gombócot csinálni, s nem tudom kiszámítani, hogy ahhoz mennyi dara kell. — Pedig egyszerű a számítás — vágtam közbe fölényesen. — Ez egy egyszerű egyismeretlenes izé.'.. Akarom mondani aránypár. Ki kell számítani az ikszet, .ami jelen esetben a dara... Csipkerekiné olyan esengve nézett rám, hogy kivettem kezéből a •papírt, ceruzát és számolni kezdtem. Lássuk csak hogyan is van ez? Tehát hatvan deka túróhoz tíz deka dara, akkor egy kiló túróhoz?... Igen, ahhoz mennyi kell? Csak néhány pillanatig töprengtem, aztán egy mozdulattal félre- toltam Csiplcerekinét, s nekiálltam megkeresni a gyerek tavalyi számtan- könyvét, hátha abban találok valami utalást a megoldásra. — Csak kezdje kimérni otthon a túrót, addig kiszámolom — távolítottam el a közelemből Csipkerekinét, s ahogy kihúzta a lábát a lakásomból, átrohantam a szomszédba, ahol egy tanár ismerősöm lakott. Sajnos, nem találtam otthon, de hazafelé menet találkoztam a laícó- bizottság elnökével. Neki is mondtam miről van szó, mire ő azonnal tűzbe jött. — Tudja mit? — lelkendezett. — Összehívom a lakóbizottságot A kollektív bölcsesség Az majd segít... Állta is a szavát, mert félóra múlva lakásomon ült az egész lakóbizottság. Kiszóltam a feleségemnek, hogy főzzön két kör kávét és senkinek nem vagyok itthon — a lakóbizottság elnöke pedig megnyitotta az értekezletet, s átadta nekem a szót, hogy ismertessem a példát. Az első hozzászóló Huzlicsek bácsi volt, aki azt javasolta, hogy az adott számokat helyettesítsük be a szinusztétel- be. — Hogy képzel ilyet, Huzlicsek kartárs! — emelkedett szólásra Czvekedli Béla. — Ha i szinusztételt alkalmazzuk, akkor fokban kapjuk meg az eredményt, nekünk pedig darában kell. — Akkor talán az Avogadro-törvényból kellene kiindulni — javasolta valaki, de őt is leszavazták, mert Csupor Jenő kifejtette, miszerint neki úgy rémlik, hogy az öreg Avogadro a gázokkal kapcsolatban csinált valami ilyen izét. További másfél óra múlva már csak azon folyt a vita, hogy egyenes vagy fordított arányról van-e szó, aztán szótöbbséggel az egyenes arány javára billent a mérleg. Ezután már gyorsan haladtunk előre, sót egy félóra múltán sor kerülhetett az aránypár felállítására is, bár egy darabig el vitáztunk azon, hogy az iksz az kültag vagy beltag legyen. Pontban éjfélkor diadalüvöltésben törtünk ki, mert megvolt a végeredmény: az egy kiló túróhoz tizenhat deka és hat gramm dara kell. Az egész lakóbizottság dalolva vonult le áss eredménnyel Csipkére• kiékhez. — Mi van, kérem? — nyitotta ki az ajtót álmos szemekkel a lakás úrnője. — Itt a megoldás — kezdett szónokolni a lakóbizottság elnöke. — Miféle megoldás? — Hát, hogy mennyi dara kell a túrógombóchoz. — Köszönöm a szívességüket — hálálkodott Csipkerekiné —, de az a helyzet, hogy nem győztem várni, így aztán úgy körülbelül adtam hozzá a darát. Már meg is ettük. Kitűnő volt. Leforrázva távoztunk Csipkerekiék lakása elől, csak a lakóbizottság elnöke igyekezett lelket önteni belénk: — Vigasztalja a lakótársakat, hogy végre egyszer tartottunk legalább egy remek operatív értekezletet. Igaz — tette hozzá —, hogy az udvar rendjéről is kellene tárgyalnunk, de az ráér. Majd leaközelebb. B. Zi Fontos politikai eseményekről tndósít a tv Május végétől szeptember első napjaiig 27 012-vel nőtt a televízió előfizetőinek száma, s jelenleg az országban 934 036 tv-tulajdonos van- Már készülnek az egymilliomodik előfizető köszöntésére — mondta csütörtöki sajtótájékoztatóján Kulcsár Ferenc, a Magyar Rádió- és Televízió elnökhelyettese. Elsősorban azonban régi és új előfizetőiket kívánják érdekes, szórakoztató programmal köszönteni. Az év utolsó három hónapjában több új agi- tációs és politikai sorozattal jelentkeznek, számos játék- és kisfilmet mutatnak be, több alkalommal adnak közvetítést színházi előadásokról és műsorra tűznek új televíziós játékokat. A negyedévben több jelentős politikai eseményről és évfordulóról — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom éfordulójáról, a IX. pártkongresszusról, a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány megalakulásának 10. évfordulójáról — emlékeznek meg adásaikban.
