Petőfi Népe, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-22 / 224. szám

1966. szeptember 22, csütörtök 5. oldal Modern drámaestek, Duna-parti zenélő órák, kiállítások, vitaestek a Bajai József Attila Művelődési Ház programjában A Bajai József Attila Mű­velődési Ház programja ismét számos értékes rendezvénnyel gazdagítja a város kulturális életét. A társadalomtudományi előadássorozat október 7-től május 5-ig összesen tíz alka­lommal azok számára nyújt hasznos segítséget, akik a marxizmus—leninizmus esti kö­zépiskolába járnak, illetve a filozófia, a politikai gazdaság­tan és a tudományos szocializ­mus témaköréből magasabb színvonalú előadásokat szeret­nének hallani. Folytatódik a modern drá- maestsorozat Udvaros Béla ren­dező és a Kecskeméti Katona József Színház művészeinek közreműködésével. Október 24- től május 15-ig bezárólag nyolc hazai és külföldi drámaíró al­kotásaival ismerkednek meg az előadássorozat résztvevői, amelyre egyébként kedvezmé­nyes bérletet hirdetett meg a József Attila Művelődési Ház. Tavaly nagy sikert aratott a Szóljanak a bajaiak című elő­adássorozat, melynek kereté­ben Bajáról elszármazott tudó­sok, művészek, politikai és gaz­dasági vezetők ismertették idő­szerű kérdéseket és számoltak be kutatásaik eredményeiről. Ez az előadássorozat most, kis­sé ' módosított formában folyta­tódik. Az első alkalommal, ok­tóberben Udvardi Erzsébet fes­tőművész tart előadást a mú­zeumban a képzőművészet idő­szerű kérdéseiről, s ezzel egy- időben nyílik meg bemutatko­zó kiállítása a Türr István Mú­zeumban. A következő előadó dr. Radnóti István, a kiváló szőlész, a Badacsonyi Állami Gazdaság igazgatója lesz, s az előadásra hivatalosak a kör­nyék termelőszövetkezeteinek, állami gazdaságainak szőlész­szakemberei. Érdekesnek ígér­kezik a Duna-parti zenélő órák című előadás, amelyet a tele- vízió Zenélő órák című soroza­tának egyik műsorvezetője, Lu- kin László karnagy tart. Elő­adását kórusműsor és a Liszt Ferenc 2eneiskola tanárainak hangversenye teszi a hallgató­ság számára szemléltetőbbé. Újdonság less a nyolc előadásból álló művészeti vi­taestsorozat, amely a képzőmű­vészet, a fotó és a film eszté­tikai kérdéseivel foglalkozik, filmekkel és más illusztrációk­kal kiegészítve. Ismét meghirdette a műve­lődési ház bérleti és ifjúsági bérleti hangversenyeit, melyen fellépnek a Magyar Állami Operaház művészei, a Postás Szimfonikus Zenekar, a Tátrai Vonósnégyes, a Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar, és a Bel­ügyminisztérium Szimfonikus Zenekara. Az ifjú hallgatóság számára pedig a Népdaltól a zene nagymestereiig, Utazás a zene birodalmában, Ezer év táncban és zenében címmel hangzik el neves művészek, ze­nekarok közreműködésével hangverseny. Ax említetteken kívül, természetesen, érdekes prog­rammal tartja összejöveteleit a művelődési ház klubja, számos szakköre, a nőtanáccsal közö­sen szervezett varrótanfolyama. K. A. Megyénk és ai „Ezer esztendő magyar művészete“ kiállítás Spanyolul és né­metül suttognak mellettem. A Szép- művészeti Múzeum­ban vagyok. Szom­szédaim tenyérnyi ötvösreméket cso­dálnak. Egyikük hangosan betűzi a föliratot: „Tarsoly- lemez Fehéregyhá­záról, Kecskemét. Katona József Mú­zeum.” Továbbsé­tálnak és máris a magyar középkort tanulmányozzák. Nem tudom, hogy ezek a fényképező­gépes. összkomfortos germánok, szlávok, latinok serlegeket, táblaképeket szem­lélve gondolnak-e arra, hogy nálunk az alkotó műhelyek­be századokon át besüvített a törö­kök. németek hard lármája. Legna­gyobb művészeink ihletett alkotásainak csak egy töredéke maradt fenn. Mit tudtak eddig rólunk és mit tar­tanak ezután ha­zánkról? Néhány száz négy­zetméteren össze­gyűjt ve láthatók itt a magyar művészet legjobb és legjellem­zőbb alkotásai, még­hozzá avatott, hite­les, szépséges válo­gatásban. A gyűjteményt előzőleg Párizsban mutatták be. s most egy ideig a Képző- művészeti Múzeum­ban látható. Tudok arról, hogy iónéhá- nyan több száz ki­lométert utaztak, csakhogy láthassák. Aligha tévedek vi­szont. ha azt állí­tom, hogy megyénk­ből eddig még ke­vesen nyitottak be a múzeum földszinti termébe, pedig Du­na—Tisza közéről származó műtár­gyak, alkotások is láthatók a falak. mentén, a féltve őr­zött tárlókban. A már előbb említett ezüst lemez fotóját a remek katalógus is főhelyen közli. A művészettörténészek elismeréssel méltat­ják a XII. századi. Kalocsáról előke­rült vörösmárvány királyfejet. Igen szép az 1300-as évek elejéről fennmaradt háromlábú és két­lábú szárnyas álla­tokkal díszített gyer­tyatartó. Kecskemét egykori birtokán. Pusztaszeren leltek rá. A Soltszentim- rén talált, s egykor nyerget díszítő csontfaragványok őseink nomád élet­módjáról és díszítő- hajlamáról tanús­kodnak. Az igényes és leg­jobb hagyományo­kat feltáró képző- művészeti anyagban örömmel láttuk hogy a kiskunfél­egyházi születésű Szántó Piroska ki­tűnő pasztelleL két akvarellel és egy temperával szerepel Remélhetőleg a következő hetekben nem kerülik el a fő­városban járó Bács- Kiskun megyeiek ezt a lenyűgöző ki­állítást. Héltai Nándor Húszéves „néni Valóságos kempingkaraván po- roszkál a vecsei Duna-parton. Sátrakat, vödröket, pokrócokat cipelnek. No persze, a vödrök műanyag homokozók, a sátor­verést sem előzi meg fárasztó cövekkal apálás. Olyan köny- nyűcske a sátor, hogy minden' percben másutt üthetik fel. Bő­ségesen élnek a lehetőséggel Az óvónéni, Nagy Erzsébet, alig mei. Fő a türelem. Nem szabad gyors eredményt várni a 3—4 éves kicsiktől, és szinte mind­egyikhez más módszerrel kell közeledni. És játékosan, sok szí­nes képpel, muzsikával. — És az óvodán kívül? Hogy érzi magát Vecsén? — Egyelőre csak féllábbal va­gyok itt. Állampusztáról járok be vonattal, de rövidesen lesz Mese a csillagszemű pásztorfiúról. győzi fékezni a térdigérő nomá­dok hajlamainak kitörését. Néni? Barna tincsek röpköd­nek a homlokán, karcsú, húsz­éves. — Igen, a mi szakmánk gyor­san öregít. Júniusban még diák voltam. — Zökkenőt okozott a hirte­len változás? — Szerencsére, nem nagyon. Iskolánkat, a Kecskeméti Felső­fokú Óvónőképzőt, igazán nem lehet azzal vádolni, hogy nem az életre oktat. Lélektant, pe­dagógiát, gyermekirodaimat, mindent abból a szempontból tanultunk, hogyan lehet fel­használni az óvodában. Közvet­lenül belekóstolhattunk a mun­kába a képző óvodájában. Vi­déki gyakorlaton is voltam Ka­locsán. Most mégis más. Kiscso­portos gyerekeim lesznek mind­járt kezdetnek. — Milyen sajátosságai vannak a kiscsoportosokkal való foglal­kozásnak? — Az egész óvodai munka alapjait kell megvetni. Ebben a korosztályban kezdődnek az ér­telmi és érzelmi nevelés ele* albérleti szobám. Szeretnék be* kapcsolódni a községi KISZ- szervezet munkájába és spor­tolni, röplabdázni, asztaliteni­szezni. Ügy látszik szervezéssel kezdhetem, mert nincs női röp­labdacsapat. Egy kisfiú az ölébe hajtja fe­jét, néhány perc múlva elalszik. — Álmosak szegénykék. Ko­rán indulnak munkába a ma­mák, nehéz elszakadni az ágy­tól. A gyerekek már roppant el­lenszenvvel figyelik, hogy le­foglalom az óvónénit. Mesét akarnak a hancúrozás után. Csillagszemű pásztorfiúról szól a mese, aki elindul csodálatos pulijával az ezüstfátylas király­lányért a fekete sziklatorony­hoz. Az apróságok tágranyüt szem­mel. szájjal ülnek körülötte. Su­sognak a nyárfák, lehajló fűzek; idehallatszik a hullámverés. Brunszvik Teréz az „Ángyai­kért’’ nevet adta az általa ala­pított első magyar óvódénak. Illik a dunavecsedre is. Szabó János körüli fémhulladékból, 80 va­gon papírból, 10 vagon rongy­ból. Egy múlt évi országos adat­sor: 190 ezer tonna ócskavas, 49 ezer tonna papír, 11 ezer tonna színesfém, ugyanennyi rongy — 41 millió forint értékű nyersbőr begyűjtésével közel egymilliárd forint forgalmat bo­nyolít le a MÉH. Kétszázhúsz millióval gazdagítják az állam- íasszát a MÉH-vállalatok, évi 16 millió dollárt takarítanak meg a népgazdaságnak. Egyéb hulladékok, mellékter­mékek: csont, szőr, vadgeszte­nye. üvegcserép, juhbél, s ilyen szép nevű folyadék is. mint a fixir-víz, vagy magyarul fény­képészeti rögzítő oldat. — Hova szállítják a vasat?-— Dunaújvárosi Vasmű, Le­nin Kohászati Művek... Vas­hulladék nélkül új vasat nem is lehet gyártani. — Ezt már el is felejtettem... B Járjuk a több holdas te­lepet. Visszanézek a be­járathoz, amely olyan, mint más üzemeké. Porta, hídmérleg... És legalább négy személygép­kocsi parkol odakint, meg mo­torkerékpárok. Előbb azt hit­tem, valami területi értekezlet. Kiderül, hogy ügyfelek. Ök bo­torkálnak. sétafikáinak a vas­hulladékok között. Ellepik őket, mint madarak a vetést. Gube­rálnak. Alkatrész, szerszám, al­kalmas töredék, menetes végű cső, rostély, sarokvas, — aligha akadna valaki, aki ne találná meg, amire szüksége van» Azonkívül vám itt haszon­vas is. — A Ferroglóbus Vállalattól évente 50—60 vagonnal vásáro­lunk — mutatja Mandel Rezső az ócskavasaktól szemre is azonnal megkülönböztethető, rendezetten tárolt lapos-, gömb-, u-. s egyéb vasakat. Ezek mé­reten kívüli anyagok. Az itteni vállalatokat látjuk el velük. ■| Szőr. Mit csinálnak ebből, milyen fajtáit gyűjtik? — Sertéssörte, lősörény, lófa­rok. marhafarok, sertés-, mar­ha-, ló testszőr. s más szőrféle­ség egyaránt jöhet. A Helvéciái Állami Gazdaságban például kopasztják az állatokat. Az így átadott bőrből itt vágjuk le a farkokat, s a szőrűkkel együtt küldjük a budapesti kefegyárba. Most már más szemmel né­zek a fogkefére... gH Hatalmas, tetős színek alatt töméntelen papír. Bálákban is, ömlesztve is. Ve­gyes papírhulladék, fehérek, színesek, piszkosak, tiszták. Fo­lyóiratok. Irománypapírok. Nát­ron-, élelmiszeres papírhulla­dék. Időnként megjelenik a levél­tár megbízottja is a telepen. Ellenőrzi, nincs-e az iromány­papírok között olyan, melyet nem lehetett volna selejtezni. Negyvenhét-negyvennyolcban de sok — egyesekre kompromittá­ló, múltbeli akta merült el örök­re ezekben a hulladéktengerek­ben. Hozzáértők, a régi rezsim exponensei selejtezték. Egyik eresz alatt újságkőte- gek. Makulatúra. Üzemi fel- használásra is jó, például pa­lackok. konzervdobozok csoma­golására — szállításához... Cikkeink utóélete. Az egészből mégis tankönyv, füzet, meghívó, regény, kotta lesz ismét. Tudomány, művé­szet .. — Említette Mandel elv- társ a fixir-vizet. Mi hasznát veszik annak? — Ezüstöt csapatnak ki be­lőle, s átadják a Pénzverőnek. 10 hektoliter a tervünk. (Országo­san négyszázezer litert gyűjte­nek.) Fényképészektől, röntgen- laboratóriumokból. kórházaktól vásároljuk fel. Ezer liter: 3 kiló ezüst. Évente közel másfél ton­na az országban. R9 Emberhajat is gyűjtenek... Még most is sebesebben lélegzik az ember, mikor hall­ja. Auschwitz. Hegyek ember­hajból. Feketék, barnák, szőkék, őszek egybeválva... A világtör­ténelmi bűntény hatása, nyo­masztó emléke is hozzájárulha­tott, hogy eleinte emberhajat nem gyűjtöttünk... Most már igen. Hiszen rengeteget össze- sepemek a fodrászüzletekben, s mennyi mindenre hasznosítani lehet. Tömőanyag matracokba. Kellemes rajta a fekvés, ha díszpámában van. „Ezt ne tes­sék megírni; talán lőszerkészí­tésnél is van valami szerepe...” Tanultuk az iskolában, hogy ér­zékeny meteorológiai műszerek­ben emfeprhaj a „lélek”. A gyógyszeripar is alkalmazni tud­ja. No és a kedves hajasbabák... Akkoriban azoknak a kislányai is játszottak ilyenekkel, akik ott Auschwitzban számbavették a hajh egyeket... Most bizonyára a MÉH-vál­lalatok forgalmán is megérzik a Beatles-haj, a gömb-haj, pót­viselet következménye... gH Juhbél. Ki járt már juh- bélmosodában? Ahol. mi­előtt osztályoznák, feldolgoznák, másfél napon át ázik a juhbél- ről a só. Aztán mint fehér, zsírfényű tésztafonalak síkla- nak a mosóasszonyok ujjai közt. Vastagság szerint szortírozzák, vízzel próbálják ki, hol lyukas, és ott eltépik. .. Fellegrázó szag. Vagy van hozzá gyomra valakinek, vagy nincs. Milyen jóízűen esszük a virs­lit tormával, mustárral a bü­fében, konferenciák szünetében, fogadásokon. A perzsa sah is bizonyára falatozott virslit, amit juhbélbe töltenek. Még a műanyaghéjú is tartalmazza a juhbélet; darálva... Akik mos­sák, hiába kristálytiszták, ha­jukban visznek haza valamit a szagból. Esetleg csókot is ke­vesebbet kapnak; hogy mi jó­étvággyal Toppantsuk el fogunk közt a rózsaszínű virslit... jöjj A textilfeldolgozó műhe- lyek olyasféle épületben vannak, mint a vasúti raktárak. Portalanító gép van. elszívó be­rendezéssel. /mégis fojtó a por magamfajta kívülállónak, futó­szalag mellett Tercsi Ferencné, Vincze Gábomé, Hegedűs Imré- né. Magyar Ferencné, Meski Jó- zsefné és Bencsik Istvánné ép­pen egyöntetű árut, szabászat! hulladékot készít elő bálázásra. A bálázógépnél Tóth Pál és Kovács János préseli a 200 ki­lós rongykockákat. Egy benteb- bí helyiségben Tóth Imréné, Fa­ragó Gergelyné, Kovács Mihály- né és Pap Józsefné kis körfű­részhez hasonló gépekkel korc- talanítja a kiválogatott, puha rongyhulladékot, amelyből gép­tisztítórongy készül. Ezzel a MÉH látja el az egész országot. Kap rongyot a papírgyár, a mohácsi tépőüzem. ahol vatta­szerű anyagot készítenek belő­le. .. Fehér rongyárut, len- és kenderrongyot használnak fi­nom papírok, cigarettapapír, no és a papírpénz gyártásához... gfl Lehet-e szeretni ezt a fog- lalkozást? Törzsgárdája van a vállalatnak. Mandel Re­zső 16 éve jár be Nagykőrösről. Bogdány Károly. Főző Sándor, Németh Károly 14—15 éve dol­gozik itt. Ezüst jelvényes törzs­gárdista P. Kovács József is. A telepvezető a könnyűipar kiváló dolgozója, háromszoros kiváló dolgozó. Ilyen jelvénye van már a kollektíva 40 százalékának. Kemács István. Fehér Lászlóné, Bracsok József, Kemény Gyula például már kétszer is kiérde­melte. Szerény, félrehűzódott vállala­tai a népgazdaságnak a MÉH- telepek. Pedig ők tudnak rongy­ból aranyat csinálni. Tóth István

Next

/
Oldalképek
Tartalom