Petőfi Népe, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-22 / 224. szám
1966. szeptember 22, csütörtök 3. oldal Külföldön kedvelik — a hazai fogyasztók még nem ismerik — a szárított zöldségnek a Kecskeméti Konzervgyár Korábban 90—100 vagon zöld- ségszárítmányt gyártott évente a Kecskeméti Konzervgyár. A szárított zöldség 85—90 százaléka exportra került, többek között az Egyesült Államokba Kanadába, Hollandiába és Svájcba. A hazai piacon eladott — viszonylag csekély mennyiségű — árut általában a közétkeztető vállalatok vásárolták meg. A kereskedelem csak esetenként igényelt szárítmányo- kat, a téli hónapokban. A szárító üzem rekonstrukciójának az eredményeképpen, az évi termelés megközelíti majd a 200 vagont. Kérdés, hogy sikerül-e piacot találni ennek az árumennyiségnek is? A nyugati cégek körében végzett piackutatás azt mutatja hogy a jó minőségű kecskeméti szárítmányokból az eddiginél jóval többet is értékesíteni lehet a határon túl. A külföldi partnerek azonban csak a teljesen hibátlan árut veszik meg, a töredezett szárítmányok — bár tartalmukat tekintve teljesen azonosak az elsőosztályúval — nem alkalmasak exportra. Ezért kellett mindenekelőtt az ilyen, csomagolásra alkalmatlan árunak az értékesítését megoldani. Mezőgazdas ági könyvespolc r llj szakkönyvek a gazdáknak AZ ŐSZ a mezőgazdaságban is a tanulás, az elméleti továbbképzés évadja. Az egyre rövidülő nappalok több lehetőséget nyújtanak arra, hogy az otthoni, pihenésre szánt órákat egy-egy termelési ág legújabb tudnivalóit felölelő szakkönyv áttanulmányozásával hasznosítsák a gazdák. És, hogy az ez irányú érdeklődés nem marad kielégítetlen, ezt bizonyítják a Mezőgazdasági Kiadó nemrég megjelent szakkönyvei. DK. JESZENSZKY ÁRPÁDNAK az immár harmadik kiadásban megjelenő „A gyümölcsfák, metszése képekben” című műve a termesztők legszélesebb rétegeihez szól. A számos kép segítségével szinte játszva tanítja meg az olvasót a gyümölcsös ápolásának, nevelésének sok hozzáértést kívánó tudnivalóira. Legrészletesebben az almafa metszését ismerteti, de csaknem valamennyi, nálunk honos gyümölcsfajta is helyet kap a könyvben, amely nemcsak a kertészek, de minden érdeklődő számára hasznos útmutató. MERCZ-PREHODA „Korszerű borkezelés" című könyve a gyakorlati borászok nélkülözhetetlen segédeszköze. A borokkal szemben támasztott újabb igények, a borgazdaságok nagyüzemesitése és a palackozás egyaránt modern technológiát kíván. A szerzők célja a nagyüzemi musterjesztéstől a palackozás munkálatáig megismertetni a korszerű technológiái folyamatokat. * AZ ELŐBBI témához kapcsolódik dr. Ferenczi Sándor könyve: „A szőlő, a must és a bor kémiája", amely feldolgozza és összefoglalja a világ legfejlettebb bortermelő országainak borászatában az utóbbi évtizedben elért eredményeket. Mindezt számos képlet, ábra és táblázat teszi szemléletessé, * A KÖZELMÚLTBAN hazánkban járt japán virágdíszítő művészek bemutatója felkeltette közönségünkben az érdeklődést a virágrendezés tudnivalói iránt. Nagy Béla „Virágok, csokrok, koszorúk" című munkája a hivatásos virágkötőket és a műkedvelőket egyaránt megismerteti ennek a szinte művészi tevékenységnek szabályaival és sajátosságaival. Foglalkozik a virágtálak, növénytálak, csokrok, virágkosarak és koszorúk készítésének gyakorlati tudnivalóival, s az érdekes témát gazdag képanyag közlésével teszi még színesebbé.; . Az utóbbi hónapokban a gyár szakemberei olyan leveskészítmények gyártását dolgozták ki, amelyek a szárítmányok fel- használásával készülnek. A zöldség- és a zellerkrémlevés-koc- kák jó „bizonyítványt’' kaptak, a Kereskedelmi Minőségvizsgáló Intézetben is. A szükséges importgépek beszerzése után megkezdődhet az úi cikk gyártása. Előreláthatólag a külföldi piacokon is sikert arat majd a leveskocka. Az export növelése mellett természetesen hazai fogyasztásra is több szárítmány kerülhet a jövőben mint eddig. Elsősorban a közétkeztető vállalatok körében népszerűsíti az üzem zöldségkészítményeit. Országosan elismert szakácsmesterek segítségével dolgozzák ki a re- cep túrákat, majd tapasztalat- cserére is meghívják a közétkeztető vállalatok vezetőit. Külföldön szívesen vásárolják a háziasszonyok, a főzést megkönnyítő félkész zöldségeket. Hazai vizsonylatban azonban még nem igen ismerik a szárítmányok előnyeit. A Kecskeméten nemrégiben megnyitott konzervmintaboltban mutatta be első ízben teljes szárítmány választékát az üzem. Véleményünk szerint helyes lenne, ha egy mutatós, színes prospektust is mellékelnének a tasakokhoz, amelyből a háziasszonyok megtanulhatnák a szárított zöldségek adagolását és főzési módját- B. D. Készül hazánk első polieiiléngyára A harmadik ötéves terv időszakában X milliárd 700 millió forintos költséggel új nagy létesítménnyel, polietiléngyárral bővül a Tiszai Vegyikombinát. A kongresszusi versenyben az etiléngyár építése a vártnál jobb ütemben halad, s így a 200 méter hosszú, 20 méter széles és 16 méter magas gázszétválasztó kompresz- szoresarnokban a negyedik negyedévben hozzáfognak a berendezések szereléséhez. Érdekessége lesz a gyáregységnek, hogy a fedett épületekben csak a fúró forgógépeket és a műszereket helyezik el, a többi készüléket a szabad ég alatt szerelik fel. Az új létesítmény polimeri- zációs üzemeinek építését jövőre kezdik meg és a gyártáshoz szükséges angol gépek érkezését a tavaszra várják. Hazánk első polietiléngyára előreláthatólag 1969. szeptemberére készül el. Elhanyagolt utakon Ötletesen és gazdaságosan Sokoldalúan fejlesztik, ésszerűsítik a mélykúti Alkotmány Tsz majorságát, állattenyésztését. Egyebek között a szövetkezet építőbrigádja, egyedi tervezés alapján, nyitott, elől csak oszlopokra támaszkodó sertés- fiaztatót készített, összesen 75 kutricával. Nyáron szellős, hűvös az épület, télen pedig — az oszlopok közé felszerelt me- legágyi ablakok jóvoltából — kellemesen meleg, legalább öt fokkal magasabb a hőmérséklet a típusterv szerint készült fiaz- tató klímájánál. Ugyanakkor ötszörié olcsóbb annál. Egy kut- ricára jutó építési költség ez esetben nem haladja meg a kétezer forintot. Felső felvételünkön: Vas Mihály sertésgondozó a kutricáks takarítja. Rendkívül jövedelmező a b r mfitenyésztés — ez a vélemé -ye az alsó képünkön látható Dudás Istvánná baromfigondozónak is, aki örömmel mutatja a néhány nap múlva értékesítésre kerülő nyolchetes Lohman- csibék egyikét. A naposbaromfit a Bábolnai Állami Gazdaságtól szerzik be. Kilenc hét alatt érik el a kívánt súlyt, s egy kiló húsgyarapodáshoz 2.60—2,70 kiló tápot használnak fel. Ez az eredmény megfelel a világszínvonalnak. Egy-egy turnusban tízezer csibét nevelnek, elenyésző elhullással. s kilónként 12 forint körüli a tiszta haszon. VÍZMOSTA mélyedésekkel szabdalt, szárazságban homokkal befújt, esőben térdig latyakos dűlőutakon kell a közös gazdaságoknak „megmozgatniuk” — magtárakba, felvásárló- telepekre szállítaniuk — évente a több százezernyi tonna terményt. S zömmel az őszi hetekben. Nem egyszer szemtanúi voltunk, amikor félig rakott pótkocsit vonszolt nagy kínnal-keservvel két Szuper- Zetor. Közgazdászok, főkönyvelők a megmondhatói, hogy nagyjából mibe is kerül a tengelyig érő sárban történő szállítás. Mindenesetre sokba kerül. Nem egy termelőszövetkezetben a szállítás évi költsége eléri, sőt meghaladja az egymillió forintot. A szállítás, a megtermelt javak és a termelés érdekében felhasználandó anyag mozgatása természetesen együtt jár a gazdálkodással. De korántsem mindegy, hogy milyen mértékben terhelik a főkönyvek kiadási rovatát! Nem is szólva a gépek felére, harmadára csökkent élettartamáról, s arról, hogy a betakarítással egyidejűleg vetni, szántani is kell. Ám, mindenképpen ez utóbbi munkák rovására megy, ha a traktoroknak közel a kétharmadát a szállítási teendők kötik le. A mostani ősz szinte minden növényféléből átlagon felüli termést ígér. Ráadásul a bőven hullott csapadék miatt hetekkel hosszabbodott a vegetációs időtartam, tehát a szokásosnál később kerül le a földről a cukorrépa, a kukorica, s a szőlő is. Korántsem biztos, hogy az eltolódást az időjárás majd kellően méltányolja, s ezt azok a tsz-vezetők is tudják, akik már most szorongva tanulmányozzák a bécsi naptár prognózisait. Mint mondani szokás, ilyenkor már minden felhőtlen nap — ajándék a természettől. A RENDSZERES ajándékra azonban nem illik, a mezőgazdaságban pedig nem is szokás igényt tartani. Ez az egyik dolog, ami a dűlőutak jelenlegi helyzetének a megváltoztatására sürget. A másik az, hogy kifogásként egyre kevésbé használható az az érv, miszerint a járhatatlan puszták a feudális örökség terhére írandók. Ez utóbbi kétségtelen igazság, de az erre való folytonos hivatkozás a tétlen belenyugvásnak ad menlevelet. Államunk beruházási programját a legkevésbé illetheti ez a vád, hiszen erejéhez mérten segíti a gazdaságokat a szilárd burkolatú utak építésével. Ez azonban évente nem több mint 12 —15 kilométer, másrészt a kilométerenkénti egymillió forintos költség sem akármilyen teher a szövetkezetek vállán. Elsősorban a gazdaságok feladata lenne az olcsóbb és gyorsabb rendezés. Sajnos, ennek a legcsekélyebb mértékben sem tesznek eleget, noha már ebben az évben módjuk lett volna rá. Legalább harminc lánctalpas traktor van a gépjavító állomások birtokában, felszerelve a megfelelő földmunkáló eszközökkel, amelyek az évn;v gyobb felében kihasználatlanul hevernek az udvaron. Az állomások megyei igazgatósága már a kora tavasszal olyan javaslattal fordult a tanácsi illetékesekhez és a gazdaságokhoz, hogy kilométerenként öt-hatezer forintos költséggel rend- beteszi a dűlőutakat, a gépekkel egyenletessé simítja a felületet, kissé domborúra, hogy a két oldalt húzott mély árkokba folyjék le az esővíz. Ám az ajánlat nem talált meghallgatásra, a módszer csupán két- három helyen került kipróbáNEM ÁLLÍTJUK, hogy a javaslat mindegyik közös gazdasághoz eljutott — az ügy a javítóállomások részéről is megérdemelte volna a nagyobb hírverést —, közömbösséggel mégis a szövetkezeti vezetőket kell gyanúsítanunk. Teljes rendbetétel esetén is egy-egy gazdaságra átlag 70—80 ezer forint ráfordítás jutna —, s ez az utak kielégítő állapotát három-négy évre biztosítaná. Az elhanyagoltságból származó többletköltség az említett ösz- szegnél évente jóval nagyobb. Az év hátralevő részében már nincs sok lehetőség az elmulasztottak pótlására —, jelenleg a lánctalpasok mindegyikét a mélyszántásban foglalkoztatják. Ennek befejezése után azonban újból rendelkezésre állnak a gépek az útjavításhoz. Jövőre pedig a gépjavító állomások megyei igazgatósága olcsó, szilárd burkolatú útépítést is vállal: burkolatként mésszel kevert homokot alkalmaznak, minimális mennyiségű cement hozzáadásával. Pár év előtt ezzel a módszerrel készült a Kerekegyháza és Kunadacs közötti országút. SZERETNÉNK remélni, hogy az útjavítás iránt fokozódik majd a gazdaságok érdeklődése: bár nem kívánjuk, hogy ez a vártnál korábban érkező őszi esőknek legyen a következménye. Szüreti előkészületek (Tudósítónktól.) Az utóbbi napok kedvező időjárása jelentősen iavította a szőlők minőségét és gyorsította érésüket. így Kiskunhalas körny< kén is rövidesen megkezdődd a borszőlők általános szüret amelynek előkészületei a heh borpincében már megtörténtei A szakemberek becslése szerir a jó közepesnek mondható tei mésből 25 ezer hektoliter mu: felvásárlására kerül sor, aza pontosabban nem is a must k< rül felvásárlásra, hanem min egy 90—95 százalékos arányba a szőlő, mert a feldolgozóba naponta 1300—1100 mázsábt tudnak mustot préselni. Felújítva, „üzemképes” állt pótban vannak már a borpinc mintegy 18 ezer hektoliter mus befogadására alkalmas tárol edényei. S hogy a felvásárlás i teljesen zökkenőmentesen tör ténhessék a nagyobb szállítókká olyan szerződést kötöttek mely ben a szállítási időpontokat i meghatározták. Az idei termés „betakarítása’ elhelyezése mellett a jövő évié is egyengetik. Ahhoz ugyanis hogy a következő évben termő re forduló, jelentős mennyiségi szőlőterületek termését is fo gadni tudják, a jövő év tavaszár egy 36 ezer hektoliteres tároló hely építését kezdik meg Kis-
