Petőfi Népe, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-21 / 223. szám

Tíz év óta először növekedett az éfveszűletések száma A jó szervesé« eredménye nyolcvanmillió forint értékű Az ipari KÖFA-beruházás foglalkoztatottak száma: 46 644 Elkészült az 1965-ös megyei statisztikai évkönyv A Központi Statisztikai Hi­vatal Bács-Kiskun megyei Igaz­gatósága a korábbi évekhez ha­sonlóan elkészítette az 1965. évi statisztikai évkönyvet. A közel négyszáz oldalas kötet több száz táblázata átfogó ké­pet ad megyénk életéről, a második ötéves tervidőszak alatt valamennyi népgazdasági ágban elért eredményeinkről. Egyik új vonása, hogy a ko­rábbi évekhez képest sokkal több adatot tartalmaz járási, városi és községi bontásban, így a helyi vezetőknek, szak­embereknek is nagyobb segít­séget ad a tájékozódásban, vi­szonyításban. A másik újdon­ság, hogy az olvasó a kötetben külön fejezetben a Bács-Kiskun megyére vonatkozó adato­kon túl, az ország vala­mennyi megyéjének fonto­sabb mutatóit is megtalál­ja. A népességről, népmozgalom­ról szóló fejezetben megtalál­juk a megyében élő lakosság számának nem és kor szerinti alakulását, a házasságkötések, válások, születések és halálo­zások arányszámának változá­sát. Ezekből itt csak néhányat idéznénk,, s először is azt, ami leginkább örvendetes: A me­gyében az élveszületések szá­ma 1955 óta először a múlt évben növekedett, s ugyanak­kor csökkent az egy éven alul elhaltak száma. A múlt évi lakóhelyváltoztatások kö­vetkeztében viszont még min­dig 1745 fővel csökkent a me­gye népessége, amit az 1026 fős természetes szaporodás sem tudott még ellensúlyozni. Az évkönyv azt is bemutat­ja, hogyan oszlott meg nép- gazdasági áganként a má­sodik ötéves tervidőszak alatt a szocialista szektor­ban megvalósult 7 milliárd 634 millió forint értékű beruházás. (19,2 százalékát az ipar, 55,2 százalékát a mezőgazdaság kap­ta.) PETŐFI NÉPE A Magyar Srocla'ista Munkáspárt Bacs-Kiskun megyei Bizottsága és a megye) tanács lapla. Főszerkesztő* ár Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei taptdadő Vállalat. Felelős kiadó: Meze) István Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Város) TanSeshás Szerkesztőség) telefonközpont* Szerkesztő oizottság 10-38 28-19. 25-16. Kiadóhivatalt cecskemét. Szabadság tét l/a Telefon: rt-09 Törleszt) b Magyar Posta, előfizetést d!1 t ödnanra 18 forint Érdemes megemlíteni az ada­tok közül azt is, hogy 1961—65. között megyénkben 1 milliárd 203 millió forintból épült ma­gánlakás, valamint azt, hogy az 1965. évben több mint 80 millió forint értékű, kizárólag községfejlesztési alapból megva­lósult beruházásokból közel 70 millió forint a kommunális beru­házások értéke. Ezenkívül meg­ismerkedhetünk az 1965. évi be­ruházások fontosabb adataival, létesítményenkénti felsorolás­ban, továbbá az állami beru­házások révén elkészült laká­sok számával és értékével. Ismertetésre, felidézésre mél­tó adatokat tartalmaz az év­könyv a megye iparának fej­lődéséről is. íme közülük is né­hány: A múlt év végén a me­gye iparában összesen 46 644 volt a foglalkoztatottak száma. A szocialista iparban tovább nőtt a termelés, kis mértékben csökkent az összes foglalkozta­tottak száma, ezen belül a munkások száma, de a munká­sok átlagos havi keresete több volt, mint 1964-ben. Megtud­hatjuk azt is, hogy az ipari át­szervezés után 1965 végén a megye területén nyolc minisz­tériumi, huszonhat tanácsi vál­lalat és negyvennégy kisipari szövetkezet volt. Ezenkívül 120 a minisztériumi, 140 a tanácsi vállalat és 164 a kisipari szö­vetkezetek ipartelepeinek szá­ma. s hogy a szocialista ipar­hoz tartozó ipartelepeken a múlt év végén összesen 27 895 munkás dolgozott. Tavaly tovább emelkedett az építőipari termelés, s több mint ezer fővel több volt a foglalkoztatottak száma, mint 1984-ben. Az évkönyv mezőgazdasági fejezete bemutatja a földterü­let alakulását művelési ágan­ként, szektor bontásban; tájé­koztat a termésátlagok alaku­lásáról, s rögzíti azt is. hogy a múlt évben az állami gazdasá­gokban csökkent, a termelőszö­vetkezetekben — az előző év­hez képest — növekedett az egy hold szántóterületre fel­használt műtrágya mennyisége. Az állatállományra vonatkozó adatok részletezéséhez az 1965. tavaszi állatösszeírás adott ala­pot. A gépesítés fejlődésére utal, hogy a múlt évben a megye valamennyi gazdaságá­ban 4862 traktor volt, 550-nel több mint 1964-ben. A mező­gazdasági termelőszövetkeze­tekben az egy dolgozó tagra jutó, munka utáni jövedelem a múlt évben 12 787 forint volt, ami 780 forinttal múlja felül az égy évvel korábbit. A kereskedelmi fejezet sok­sok adata vall arról, hogy a múlt évben is tovább növeke­dett a kiskereskedelmi eladási forgalom, legerőteljesebben pe­dig a tartós fogyasztási cikkek forgalma. A megye lakossága a múlt évben 563 személygépko­csit vásárolt. 61-eI többet mint 1964-ben. Ezek után a város- és köz­séggazdálkodás című fejezet­ben találjuk a megye lakás- állományának alakulását. Az itt felsoroltak csak na­gyon kis részét képezik a gon­dosan összeállított statisztikai évkönyvnek. Vaskó Tódor Csupán egy esetben volt gabonatűz a nyáron megyénkben Évenként visszatérő, komoly feladata megyénk tűzoltóinak a gabonatüzek* elleni védekezés, illetve ennek a védekezési, megelőző munkának a megszer­vezése. Ez nem csupán az ara­tás és a cséplés idejére korláto­zódik, hanem jóval a rozs. árpa, búza érése előtt kezdődik, s el­tart egészen addig, míg a szé­rű skertekben is befejeződik a cséplés. A megyei tűzrendészeti bi­zottság június 13-tól folyamato­san összesen tíz alkalommal végzett ellenőrzést a me­gye különböző termelőszövet­kezeteiben, állami gazdaságai­ban, a tűzoltószerek állapotáról, a betakarítási munkában részt vevő erő- és munkagépek tűz­biztonságáról. Nem kevesebbről volt itt szó, mint a megye területén levő több mint 240 ezer hold gabo­navetés biztonságos betakarítá­sáról. Ebben a munkában 742 kombájn. 3670 különféle erőgép működött közre. De a legna­gyobb körültekintést, gondossá- gott az a 132 G—35-ös traktor Igényelte, amely ebben az év­ben még a termelőszövetkeze­tidében dolgozott a csépleséknél. Egy ilyen gép okozta az idei betakarítási idény egyetlen ga- bonatüzét is a bácsborsódi Üj Élet Termelőszövetkezetben. A kicsapódó szikrától meggyulladt egy asztág és mintegy hetven ke­reszt gabona égett el A kár körülbelül 2700 forintot tett ki. A tűzrendészeti szervek jó munkáját dicséri viszont, hogy a fenti eseten kívül nem for­dult elő gabonatűz a nyáron. Természetesen köze van ehhez annak a körülménynek is, hogy sokat javult a felvilágosító munka, s maguk a termelőszö­vetkezeti gazdák, állami gazda­sági dolgozók is nagyobb gon­dot fordítanak a szabályok be­tartására, a tűz megelőzésére. Bizonyítja ezt. hogy 1964-ben — ugyancsak a betakarítási idő alatt — 14 gabonatűz keletke­zett a megyében, két kombájn és egy traktor gyulladt ki. A kár akkor megközelítette a 69 ezer forintot. Tavaly lényege­sen csökkentek ezek a számok: négy gabonatűz volt, s egy kom­bájn gyulladt meg. Ezekből mintegy 5500 forint kár szár­mazott. G g Emberölés kísérletéért nyolc év Bács-Kiskun megye) Nyomda V. Kecskéméi — Telefone tl-65 Wittner Menyhért 41 éves felsőszentiváni lakos, törvénye­sen elvált férfi 1961 őszén is­merkedett meg K. L-né. elvált asszonnyal. Az ismeretségből hamarosan udvarlás lett, s rövid idő múlva elhatározták, hogy összeköltöznek. így is történt, de a kezdeti békesség, megértés nem tartott sokáig. A múlt év elején Wittner meggyőződött róla, hogy az asz- szony már nem vonzódik hozzá, elköltözött tőle. Tavaly, október 3-án azonban újra találkoztak. A férfi korábban is foglalkozott azzal a gondolattal, hogy meg­öli K. L-nét. Most elérkezett­nek látta az időt Kicsalta az asszonyt a Mscsávolyi temetőbe, s ott több késszúrással megse­besítette. azután önmagával akart végezni. A sikoltozás, du­lakodás hangjára felfigyeltek a környéken tartózkodók, a hely­színre siettek és értesítették a mentőket. Az asszony életve­szélyes sérülésekkel közel há­rom hétig, Wittner Menyhért pedig tíz napig volt kórházban. A megyei bíróság a közel­múltban tárgyalta Wittner bűn­üísísí,é kísérletéért nyolcévi szabadság- vesztésre ítélte, s hatévi idő­tartamra eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítélet nem jog­erős. Milliós forgalom A kiskőrösi és a környékbeli községek lakóinak régi kíván­sága valósult meg a kiskőrösi földművesszövetkezeti áruház fel­építésével. Az ország legmodernebb fmsz-áruháza, amely közel nyolcmillió forintba került, gazdag áruválasztékkal várja a vá­sárlókat, és az elmúlt másfél hónap alatt csaknem hatmillió fo­rint forgalmat bonyolított le. Vasárnap este meg­néztem a tv-ben a Dupla, vagy semmi cí­mű NDK bűnügyi film második részét is. Csa­ládom tagjai odavol­tak az izgalomtól: most kit löktek le Svájcban a szikláról, vagy vélet­len szerencsétlenség, esetleg öngyilkosság folytán ki feküdt hol­tan a szikla tövén — amikor a figyelem kö­zéppontjában álló szo­balány élve maradt? Én nem tudtam iz­gulni. Tudtam ugyan­is, hogy a szobalány nem az igazi, az igazi már halott; ő csak ál­szobalány, aki megszó­lalásig hasonlít az ál­dozatra. ö az orvos­áéi egy ma­A stori/-<fyi!kos sik áldozatnak, a vőle­génye halálának lett közvetve az bkozója. Mondom, mindezt tudtam, de erről nem okosítottam fel csalá­dom tagjait, legalább tőlük ne raboljam el az izgalmat. Már pén­teken tudtam, miután csütörtökön megnéztem a film első részét. Mielőtt nagyképűnek vélnének („utólag ez is okos”), sietek meg­említeni, hogy egyik barátom világosított fel így számomra nem két gyilkosság történt, tetem tetőző* Legyil­kolták a film story-ját is. S meg is fogalmaz­tam magamban a mű találóbb címét; Tripla gyilkosság — nulla izgalom. És már nem is az bosszantott, hogy sze­gényebb lettem egy óra izgalmával, hanem _ a cselekménysorozat gör- dülése közben az doho­gott bennem: lám, a barátom okosabb ná­lam, ő kombinatív szel­lem, noha nem is az írótoll munkása, törté­netek kiagyalója, ha­nem pénzügyi tisztvi­selő. S mégis. Nem té- veszuiituuk mi tetten pályát? Nem lenne he­lyesebb, ha felcserél­nék egymását? Hétfőn délig tartott bennem a felismerés­nek ez a gyötrő álla­pota, amikor az ebéd­szünetben találkoztam barátommal. — Hiába, kitűnő a logikád — mondtam neki elismerően. — Ilyen pontosan kikö­vetkeztetni, kit löktek le a jegyről! — Egy fenét a logi­kám — nevette el ma­gát. — A múlt hét ele­jén vendégeim voltak Csehszlovákiából. Lát­ták már a filmet, ők mesélték el a — story- ját. Tarján István

Next

/
Oldalképek
Tartalom