Petőfi Népe, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-21 / 223. szám
r fife#, szeptember Ü, szerda 8. ftftíal Utazni szeretnének... EGYRE NAGYOBB népszerűségnek örvend az utazás a kiskőrösi járásban is. Kitárult a világ, elmosódtak a horizontok. Mind többen és többen akarnax útrakelni, világot látni. Ezért a járási székhelyen megalakították az Ország-Világjárók és Természetjárók Baráti Társaságát. Lakos József művel ödésiház- igazgató így beszél a társaság megalakulásáról: _ — Az útlevélnyilvántartásotk és valutáigénylések alapján ösz- "szeírtuk azoknak a nevét, akik akár külföldöm jártak, akár pedig onnét jöttek hozzánk. Nagyjából ez adta a címanyagot az ismerkedéshez. Segítségünkre volt a TIT, az IBUSZ, valamint az Expressz Utazási Iroda. A Társaságot irányító társadalmi bizottság is nagyrészt eziek képviselőiből áll. de csatlakozott hozzájuk a Természetbarát Szövetség járási megbízottja, valamint a művelődési ház igazgatója is. Nos. ennek az elven ötletnek a megvalósításával a kiskőrösi járásbelieknek most már sokkal könnyebb lesz a részvétel a bel- és külföldi társasutazásokon. A TÄRSASAG éves programot dolgoz ki az utazásokra, de azonkívül havonta egy alkalommal élménybeszámolót is tartanak a külföldi útról visz- szatértek. Megvásárolták az eddig megjelent és kapható valamennyi utazási könyvet, útleírást. azonkívül a bel- és külföldi utazási irodák propagandaanyagát is rendszeresen gyűjtik. AZ ANYAGI ALAP biztosításához pedig elkezdték a kollektív és egyéni előtakarékos- ságot. Vannak, akiknél ez egyelőre nehezen megy, de ha ösz- szegyűjtött pénzből az első csoportok már részt vettek valamilyen külföldi utazáson, hat majd a péída és valamennyi tagnak megjön a kedve ahhoz, hogy apránkint összegyűjtött forintok segítségével világot lásSOn- _____________ B. J. Ismerkedés Izsáki általános iskolások ismerkedtek Kecskeméttel. Tegnap délután külön autóbusszal érkeztek a megyeszékhelyre a diákok, akik felkeresték a város nevezetességeit. Az izsáki gyerekek egyébként az iskola szervezésében felkeresik a fővárost is. vasárnap Budapestre látogatnak. A szerelem és a halál játéka Romain Rolland-évforduló jegyében kezdte évadját a kecskeméti színház Az igazi humanizmus szel- Rolland visszaemlékezéseiben mélyiségeivel találkoznak, átélik lemóriásai közül kevésnek ju- lelkesen ír találkozásairól egy- Rolland vívódását, keresve az tott olyan tisztelet már életé- szerű munkásemberekkel, fej- egyéniség beilleszkedésének leben, mint Romain Rollandnak. kendős, elnyűtt munkásasszo- hetőségeit a közösségi életmeg- A világ ebben az esztendőben nyokkal, akik az ő gondolatait nyilvánulásokba. Courvoisier, a fqhős nagy tudós, lelkes közéleti ember, kettős válságba kerül. Megingott lelkében az egyen- s'-*ly a közéleti cselekvés és a saíát lelkiismerete közölt. In- If knbb vállalja az üldöztetést, sőt IPIllliiP^ ; a halált is, de nem hajlandó Ifi! együtt haladni az erőszakos esz- |§§§Jt' A k^ímtZ, WttKxmSföim közök alkalmazóival, mert úgy véli, hogy az erőszak a továbbiakban veszélyezteti a forradalmat, a nép boldogulását. A történelem csak a nagy tudós lakásának falain kívül zajlik. Bent a lelkiismeret és a gondolatok drámai összeütközését látjuk. S a drámai feszültséget fokozza, hogy a közéleti konfliktushoz a magánembernek a belső válsága is társul: rádöbben, hogy felesége mást szeret, egy barátját, a halálraítélt girondista képviselőt, akit házában bújtattak el, és, akinek a jelenléte mindkettőjüket — őt és feleségét egyaránt — veszélybe sodorta. Courvoisier ebben a belső válDévay, Camilla a darab nyitó jelenetében. ünnepli születésének századik — szerinte — teljesen megér- évfordulóját. Ennek az ünnep- tették, és együtt tudnak lésnek a fényéhez ad hozzá egy szárnyalni eszméivel. Vannak da- szikrányit a harcos humanista rabjai — így a Danton, a Ro- egy nálunk nagyon ritkán ját- bespierre, melyek súlyos politi- szott művének bemutatásával a kai eszmék sodrában mutatták kecskeméti színház is. meg a népet. S vannak, melyek Rolland a nép nevelése szem- egyáltalán nem a színpadra álpontjából hatalmas jelentőséget lítás gondolatával születtek, tulajdonított a színpadnak. Ko- A Szerelem és a halál játéka rai törekvései közé tartozott, már nagyon korán, 1925-ben hogy felvetette az igazi „népi történt publikálását követően színház” gondolatát. Hitt abban, nemsokára a magyar színházi hogy a nép, az emberek neve- közönség elé lépett. Hatalmas lése, az író legszentebb köteles- sikere volt, bár a korabeli kri- sége. Ügy vélekedett, hogy ezt tikák erősen félreértették, eltor- a nevelést a legmagasabb rendű zították Rolland humanisztikus erkölcsi értékek megmutatása- gondolatait, val kell kezdeni. Semmit sem Ez az érzelmekben gazdag, gyűlölt jobban, mint a közép- romantikus fordulatokban bőszerű ügyeskedést. A korabeli velkedő, ragyogó retorikával francia színházat — egész kö- megírt mű nem a történelem tetre való újságcikket, esszét írt közvetlen folyamatát, áradását, a színház pedagógiai hivatásáról a francia forradalom központi — mélységesen elítélte, mert eseményeinek drámaiságát, ha- úgy vélte, hogy csak egy szűk nem a társadalomba, a közösés erkölcsileg is elerőtlenedett rétegnek szól mondanivalójával, sekélyes problematikájával. Így született meg forradalmi drámaciklusának legtöbb darabja és bár a népnek szánt színházi előadások csődöt mondtak, Carnot, a matematikus. (Mester János) ságában sem a „saját érdek” átlag-polgári szempontjai szerint dönt, hanem az önfeláldozás, a a francia forradalom nagy szeA két Gombár Olyan az egész, mint valami modern mese. A toll önkéntelenül is rajár erre a hangvételre: „Volt egyszer egy parasztfiú, aki addig osromolta a tudás várát, míg annak népe meghódolt előtte, s ő győztesként lépett be a várkapun .. Könnyű volna így, ékes-szép szavakkal folytatni, mégis, más prózát kíván a történet. Gombár János, az egykori napszámos, a későbbi útmunkás, eszmélő gyerekkora óta olthatatlan rajongással sóvárogta a betűt, a tudományokat. Nem nyugodott, amíg el nem végezte — már meglett emberként, — az utolsó két általános iskolai osztályt. Majd a komoly fővel újból tanulás jóízét megkóstolva, gondolt merészet és nagyot, s a szakmai továbbképzésre is elszánta magát. De hallgassuk az ő szavait; — Az útügyi technikám volt a célom, ez azonban nem sikerült. Dac ébredt bennem: azért is megmutatom, hogy továbbtanulok. Jelentkeztem a kertészeti technikum Kiskőrösre kihelyezett levelező tagozatára. Felvettek. Az apa azonban nem feledkezett meg az orgonasípokként sorakozó, korban egymástól alig egy-két évre levő öt gyerek taníttatásáról sem. Érdekessége, bája ennek — ami e pár sor megírására késztetett —, hogy hónapokon keresztül a legnagyobb leányával, a most 22 éves Marikával együtt ült az iskolapadban, versengve az ismeretek elsajátításában. Marika egyébként a gimnáziumi érettségi után, különbözeti vizsgával, nyomban a második technikumi osztályba léphetett. » — Szó ami szó, nem valami rózsás körülmények közt tanulhattunk — veszi át a szót a nagylány, a Kiskőrösi Községi Vízmütár- sulat adminisztrátora. — Petróleumlámpa mellett, sok egyéb tennivalót félretéve. Bizony meg is sínylette a szemem a vakosko- dást! Gombár János időközben a kiskőrösi Rákóczi Szakszövetkezethez került szövetkezet- politikai előadónak. Emellett <5 a párttitkár is. A gondokból Marika is kivette a részét: nem csupán édesanyjának segített a háztartásban, de testvéreinek, sőt, iskolatársainak a tanulásban is. Az. osztálytársi kollektíváról, meg a tantestületről lelkesen, szeretettel szólnak mindketten. — Jó humorú, együttérző, egymást segítő gárda, remek osztály volt. Nemes becsvágy lobogott mind a húsz „diákban”, s egyik ösztönözte, serkentette, „vitte” a másikat. Idén májusban kapták kézhez technikumi ség gondjaiba részt vállalni tudó független személyiség konfliktusát és bukását mutatja. Az élet és az elmúlás géniuszának szárnycsapásai érintik meg a nézők lelkét, akik — miközben legnemesebb erkölcsi cselekvés, a másokért vállalt életveszély mellett. Érdekes, hogy Rolland ebben a művében még nem teljesen realisztikus szemlélettel foglal állást a nagy francia forradalom egyes kérdései mellett. Robespierre személyében „esztelen zsarnokot” lát. Csak a. nagy forradalmárról szóló hatalmas méretű könyvdrámájában mondja ki a végső ítéletet: Robespierre a terror véres napjaiban is egyedül a nép érdekeit tartotta szem előtt. Rolland nem volt újító a drá- maszerkesztésben. — Hatalmas, emelkedett" hangulatú monológok uralják ennek a drámájának a jeleneteit is. Monológok, melyek az igazi pátosz, a csiszolt és lendületes retorika ötvözetei, a külső cselekvések izzó mozgalmasságát a belső lelki történés izgalmai váltják Nagy kár. hogy megírása óta sok minden elavult ebben a darabjában — bizony, szűknek érezzük szemléletét, darabírói módszerét. Margittá Gábor legfőbb rendezői célkitűzése ez volt, hogy a darab romantikus érzelmi gazdagságát hangsúlyozza ki. Nem puszta történelmi körkép, élethű illusztráció amire törekedett, a belső, a lelki történés indítékait igyekezett az író szellemében világossá tenni. Ez többé-kevésbé sikerült is neki. Nem tudta azonban enyhíteni a házkutatási jelenet színpadiasságát. egy-egy pillanatra a oklevelüket. Kiemelkedően jó volt az osztály tanulmányi átlaga, de közülük is a legjobbak közt említhetjük az apát és lányát: mindketten jelesen érettségiztek. A szakszövetkezeti párttitkár számára a napi pihenést ma is az olvasás, a Kertészet és Szőlészet-, a Magyar Mezőgazdaság forgatása jelenti. De még most sem tett pontot tanulmányaira. Miután tudását szakmai téren bővítette, az ideológiai fejlődésére is súlyt fektet: pár nap óta a marxista—leninista középiskolába jár. — Én mindeddig alig-alig adtam vissza valamit a szüleimnek a gond viselésért, a nevelésért — mondja csöndesen Marika. — Ezután nagyon sokat szeretnék segíteni otthon édesanyámnak, és hozzájárulni keresetemből a kiadások fedezéséhez. Nagy vágya a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola elvégzése. Jóba Tibor Mezei Lajos, Jerome de Courvoisier alakítója. jelenet groteszk keresettsége kerekedett felül, amit csak fokozott a szereplők túlzott igyekezete, hogy minél kegyetlenebb, vadabb színben .tűnjenek fel a nézők előtt. A legvilágosabban, s legszebben Mezei Lajos játékának eszr* köztélén tisztaságában tükröződtek vissza az író gondolatai. A nagy összeütközések pilanatai- ban sem vált deklamálássá szövegmondása, a kamarajáték bensőségével, de bizonyos nagyvonalúsággal. túlrészletezőbb pszichológizálás nélkül tükrözte a válságba került ember ben- sejében lezajló folyamatokat. Camot, a matematikus a forradalmi hadsereg nagy szervezője alakját Mester János elevenítette meg. Természetes egyszerűséggel, az élő beszéd frissességével játszotta szerépét. Jelenete Mezei Lajossal az előadás legsikerültebb pillanatai közé tartozik. A szerelem lángolását és a vihar utáni végső megbékélés csendjét egyaránt jól érzékeltette játékával Sophie szerepében Cévay Camilla. Vallee, a halálra ítélt fiatal képviselő alakjának megrajzolásával egy kissé adós maradt Szilágyi Tibor, érzelemkitörései a darab zárójelenetében túlzottak, kelleténél nyersebbek hangsúlyai, az egész Vallee a megérkezés viharos pillanataiban (Dévay Camilla és Szilágyi Tibor). alak sötétebb tónusú a kelleténél. Említésre méltó Kölgyesl György alakítása. Faragó Sári és Fodor Zsóka szerelmi párharca hangulatos epizódja az előadásnak. Tímár József díszlete ' az író elképzeléseivel ellentétben a forradalomtól egy szinte teljesen érintetlen, gondozott családi otthon képét mutatta. Csáky Lajos
