Petőfi Népe, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-02 / 181. szám

1968. augusztus 2, kedd oldal Sivár kecskeméti nyár Nyáron az ember hajlamos a testi és szellemi „elpilledésre”. Rendjén van ez, könnyebb étel járja ilyenkor, könnyebb ruhá­zat és — könnyebb szórakozás. Az utóbbit megyeszerte — mint ezt már megírtuk — több-keve­sebb ötlettel és leleményesség­gel, de mindenesetre dicséretes igyekezettel meg is valósítják művelődési házaink, még a ki­sebb községekben is. Ám nem így Kecskeméten. „Kecskeméti kulturális prog­ram” rovatunk az utóbbi időben gyakran hiányzik a lapból. Mi­ért? Egyszerűen: mert Kecske­méten nincs, vagy alig van kul- • turális rendezvény, amelyről hírt lehetne adni. i Az ember értetlenül áll ez -''előtt a tény előtt, önkéntelenül kínálkozik az összehasonlítás: év közben pezsgő, példamutató a kulturális élet. Miért ez az ellanyhulás? Mintha csak nyári pihenőre vonultak volna azok, akiknek talán éppen most kel­lene a gáton állniok. Nézegetjük az előttünk fekvő nyári programokat, amelyeket részint megyénkből ,részint az ország más részeiből küldtek, öröm például olvasni a győriek programját a nyárra, vagy az egriekét, továbbá a Kecskemétnél sokkal kisebb Várpalotáét. Végig lehetne így menni az egész országon, de ta­lán nem túlzunk, ha azt mond­juk, hogy sehol nincs ennyire „holtszezon”, mint nálunk. Csak Úgy kapásból néhány ötlet, amit fel lehetne használ­ni. A fiatalság szórakozási igé­nyének kielégítésére a Széktói Strand teraszán miért nem lehet akár hetente kétszer is tánces­tet rendezni? Miért nem lehet a jól bevált szabadtéri filmvetí­téseket a Leninvároson kívül a külvárosban több helyen is meg­tartani? Miért nem lehet va- sárnaponkint térzenét adni a főtéren? Miért nem lehet — hi­szen most ráérnének erre az em­berek — egy-egy műemléksétát rendezni? Miért nem szerveznek olcsó kirándulásokat — no, nem az ország messzi vidékeire, ha­nem — mondjuk: Tóserdőbe, vagy a megye más neves és hangulatos részébe? öntevékeny zenekarok, művészeti csoportok is szívesen vennék ki részüket a nyári unalom elűzéséből. Azután szélesebb távlatok­kal mérve: rr/ennyire elkelne Kecskeméten egy — a város igényeihez méretezett — vidám­park! A Műkertnél jobb helyet nem is lehetne erre a célra ta­lálni. Példának hadd hozzuk fel a tavasszal itt vendégszerepeit Luna Park-ot: naponta tízezer ember kereste fel. Vajon ráfize­téses lenne egy ilyen vállalko­zás? Aligha! Vagy egy másik, régen fe­szegetett kérdés: a szabadtéri színpad. Mennyire hiányzik, pe­dig nem lenne olyan nehéz a megvalósítása. Hely is akadna számára a város szívében, akár rögtön üzembe lehetne helyezni, emelvénynek megfelelne a fel­vonulásokon használt vasszer­kezetű dísztribün, persze átme­netileg. Később olyanról gon­doskodhatnánk, amelyet fejlődő idegenforgalmunk igényel. Mert ez sem utolsó: az ide­genforgalom. Kecskemét helyzetében és történelmében egyaránt hordoz­za azt a lehetőséget, hogy or-1 szág-világnak szépet, nevezete­set adhasson. Biztosra vesszük, hogy ha magunkra találnánk, kecskeméti emblémával mi is világgá bocsáthatnánk olyan műsorfüzeteket, amelyek itt az asztalunkon arról árulkodnak, hogy honi városaink legtöbbjé­ben megmutatják kincseiket, tu­dásukat, nevezetességüket. Kecs­keméten nem volna ilyen muto­gatnivaló? —gh —f Lengyel tapasztalatok nyomán Á klubszervezés új módszereivel kísérleteznek megyénkben Többször hallottunk már el­ismerő nyilatkozatokat a lengyel klubmozgalomról, de részletes ismertetés még nem került ke­zünkbe róla. Most alkalmunk volt rá, hogy megismerjük a lengyel klubmozgalom számunk­ra is érdekességet és követendő példát jelentő szervezetét. Gála János, a megyei tanács népművelési csoportvezetője a Művelődésügyi Minisztérium megbízásából nyolc napot töl­tött Lengyelországban. Ez idő alatt megismerkedett a lengyel klubmozgalom szervezetével, a klubok működésével, népműve­lési és kultúrpolitikai jelentő­ségükkel. Gila János elmondja, hogy Lengyelországban a klubok a tömegszórakozás és népműve­lés hatásos eszközei. Ám ko­rántsem ötletszerű a létreho­zásuk, szervezésük. A lengyel klubok nagy részéhez a Ruch Vállalat jelentős anyagi támo­gatást biztosít. Ez szabályszerű kereskedelmi vállalat, amelynek profiljában lényeges szerepet játszik az egyes klubokban fo­lyó elárusító munka. Hogy fest egy Ruch-klub ? Ha egy vállalat, vagy intéz­mény klubot akar szervezni, szerződést köt a Ruch Vállalat­tal. Az pedig gondoskodik a berendezésről. ízléses bútorok­Sawzatos képzőímíohztti kiálLLtáu%k Újabb monográfia Soltról Solt község földrajzi nevei címmel most fejezte be dr. Nagy Béla, solti pedagógus újabb helytörténeti munkáját, melyben csaknem 300 dülőút. mezei kút, patak és ér, utca, út épület ne­vét, s annak keletkezését tárja fel. A felújított kiskunfélegyházi múzeum termeit nemrégiben megtekintette Morvay Endréné, a Műcsarnok munkatársa, és megállapította, hogy azok ki­válóan alkalmasak képzőművé­szeti kiállítások rendezésére. Egyrészt a városnak a nemzet­közi út melletti elhelyezkedése, másrészt a lakosság részéről az utóbbi években jelentkező igény sürgeti, hogy a Műcsarnok, a városi tanács és a múzeum igazgatósága állapodjon meg ilyen kiállítások rendezése érdé- kében A félegyházi városi tanács és a Műcsarnok tárgyalásainak eredményeképpen olyan elhatá­rozás született, hogy a jövőben gyakran rendeznek kiállításokat a múzeum termeiben. A műve­lődésügyi minisztérium képző­a félegyházi múzeumban művészeti osztálya már meg is adta az engedélyt rá. Az előzetes tervek szerint el­sőnek Batári László festőmű­vész és Kovács Ferenc szobrász- művész nemrégiben Szentend­rén bemutatott közös tárlatá­nak anyagát hozzák le Félegy­házára. Ugyancsak bemutatják Kovács Imre, Munkácsy-díjas szobrászművész és felesége kö­zös kiállítását, valamint Berky Viola kiskunhalasi származású festőművész tárlatát. Előkészü­letek folynak Agh-Ajkelin Lajos festőművész kiállításának meg­rendezésére, valamint Uitz Béla grafikáinak bemutatására. Sor kerül még ebben a művelődési évadban Csohány Kálmán gra­fikáinak és a hódmezővásárhelyi festők alkotásainak bemutatá­sára is. kai látja el a helyiséget, amely­ről egyébként a klubot igénylő vállalat ,vagy szerv köteles gon­doskodni. A Ruch Vállalat a mi Utasellátó pavilonjainkhoz ha­sonló, mindenféle közhasználati cikket árusító kis boltot hoz létre a klubban, ahol újságot, folyóiratot, könyvet, szappant, fogkefét, cukorkát, stb. lehet vá­sárolni. Amellett természetesen könyveket, újságokat, folyóira­tokat kölcsönöznek ki — in­gyen — a klub látogatóinak. A társasjátékot is mindenki in­gyen igénybe veheti, hallgat­hatja a rádiót, nézheti a tele­víziót. Lengyelországban rendkívül népszerűek ezek a Ruch-klübok. öt év alatt hatezerre emelke­dett a számuk. Egészen közel az élethez A klubok élén — a népmű­velési munka tervezésére és gyakorlati- megvalósítására — 10—12 tagú -klubtanács áll, amelynek tagjai: a helyi tanács képviselői, az ifjúsági szervezet megbízottja, a pártok és a nép­front képviselői, továbbá peda­gógusok. orvosok, agronómusok, valamint a klubkönyvtáros, aki rendszerint azonos a klubveze­tővel. Azok alkotják a klubta­nácsot, akik gyakorlatilag leg­többet törődnek a népművelés­sel. ök maguk részt vesznek a rendezvények előkészítésében, a közönségszervezésben. Tanfolya­mot, szakkört vezetnek maguk is, előadásokat tartanak. A klubok szervezésével a leg­kisebb faluban is megoldódott a fiatalság szórakozása, továbbá a könyv-, újság- és folyóirat­árusítás. így a vállalat, a legki­sebb falura is eljutó kereske­delmi tevékenysége mellett — közvetve — tartalmas, hasznos, messzire kiterjedő népművelő és politikai nevelő munkát vé­gez a lakosság körében. A Len­gyel Egyesült Munkáspárt a klub szervezésének ezt a mód­ját az első pillanattól kezdve rokonszenwel fogadta és támo­gatta. Valóban: ennek a korszerű népművelő és szórakoztató In­tézménynek ilyen szervezése közel áll az élethez. Hasznosítjuk a tapasztaltakat Gila János tanulmányútjából hasznos tanulságokat lehet le­szűrni. Mindenekelőtt azt, hogy a klubszervezés hasonló módját megyénkben is meg lehetne próbálni. Erre vonatkozólag már folytak is tárgyalások a MESZÖV-vel és valószínű ered­ménye az lesz, hogy megyénk­ben — az országban elsőnek —■ új formát kap és lendületet vesz a klubszervezés. Az eddigi tárgyalások alapján a lengyel példához hasonlóan a megyei művelődési osztály és a MÉSZÖV néhány kísérleti klubot hoz létre a megyében. Erre a célra a kiskunhalasi mű­velődési házat, a csengődi, a szabadszállási, bácsalmási ég tassi művelődési otthonokat je­lölik ki. Valamennyi kijelölt klubhelyiségben elhelyezik az elárusító pultot, arra alkalmas jutalékos eladót alkalmaz’ a MÉSZÖV kiegészíti a ’ esetleg hiányos felszerel . A megyei postahivatal pedig meg­szervezhetné a hírlap- és fo­lyóirat-árusítást. Kísérlet — egyelőre. De a lengyel példa azt mutatja, hogy ez a mi viszonyainkra alkalma­zott rokonszenves szervezési for­ma segít bennünket is itt-ott akadozó szervező munkánk előbbre vitelében. Balogh József 12 ezer forint értékű társadalmi munka Mint arról- már röviden be­számoltunk, a Képző- és Ipar- művészeti Lektorátus Kiskun­félegyháza tereinek, parkjainak díszítésére számos képzőművé­szeti alkotást helyez el a város­ban. Ezek közé tartozik a 12 méter magasan forgó szélkakas is, amelyet a város északi határá­ban, a kecskeméti úti általános iskola kapujában állítanak fel. — Nincs rá szükség. Délben miját még aznap átkutatták, a Nemzeti kormány kell, amely már kiment a posta. Jobb. ha ládát is felfeszítették. Tágra- békét hoz és kilép a háromha­az ember a fejében őrzi azilyes- meresztett szemmel néztük, ho- talmi szövetségből. Nemzeti kor­mit ezt tanuld meg gyan tűrkálnak a szalmában, a mány kell, amely megkezdi Szinte csalódott voltam. Se- fehérneműk közt, s hallottuk a Magyarország demokratikus új­tehetetlennek csalódott hangjukat: jáépítését.■,, Egy katonát se — Semmi az égvilágon* Hitlernek! Független, szabad, gondoskodom róla. — Bízd ránk a többit — ka- Rohantam Lakovitshoz a 24-es deA~arvpndekMf^ftrprkÍtona Aztán Ferivel suttogtak vala- *>lt belém Nándi a, folyosón - szobába. jaÄ^zJmtem öreg^kaS mit, de nem vártam meg, hogy De volna egy keresem. Lehet, Jól van öregem! A nehe- katonának volt öreg tu­befejezzék. — Valami az eszem- hogy felesleges de mégis. Én zén átestünk. Azért csak fi- ódonképpen, hiszen már nar­Lp villant és amilyen gyorsan bízom benne, hogy Vendel nem gyeljetek. madik éve szolgált. Hogy várta legyél eszednél! Még a végén te is bajba kerülsz. Egri, a Feri barátja egy in­jekciót nyomott Jóskába. — No, ettől elalszik. Ki van- nak az idegei. Bízzátok csak gíteni akartam rám. Egy hétig aludni fog. Én éreztem magam, csak tudtam, siettem vissza a vo^ könnyelmű. Az óvatosság Nem tudom ezt mire értette. a leszerelését, vágyott már a körletbe. azonban sosem árt. Talán arra, hogy a reggeli éb- clvli éietre. amely egy kis sza­A mosdóban senki sem volt. Nem könnyű dologra kért. rosztó után megint találtak né- badságot is hozott volna szá- A sapkát lekaptam a fejemről Feltűnés nélkül át mellett ku- hány röpcédulát a körlet kü- mára. ö legalábbis ezt remélte, és óvatosan kifejtettem a cér- tatni Vendel holmiját, az ágyat, lönböző pontján elszórva és Egyelőre azonban hiába várják nát a béléséből. Nem tudom a szalmazsákot. Ha még meg kifüggesztve. odahaza a kecskeméti szülői mit vártam ettől, de szinte csa- n^m előztek bennünket. A la- A Vörös Hadsereg márciusi házban, munkatársai a cipő­lódtam, amikor csak egy kis dát is ki kell nyitni valahogy, napiparan csónak másolata volt, üzemben. Reá gyanakodtam, a cédulát találtam benne. Bajta Amikor Ferinek ezt elmond- Egy darabját Feri megőrizte a múltkor, amikor a lőtéri palán- egy cím. Krizsán Pali menyasz- tam, legyintett. zsebében. Kézről kézre járt a kon megjelent az a szálkás be­szonyának a'címe. Vajon Lakó- — Semmi az egész. Holnap lövészeten, a „gyanús elemeket” tűkkel megcímzett újság. Té- vits Nándi tud-e már a történ- lövészet. Én itthon maradok, persze gondosan kikerülve. vedtem volna? Lám, Aczé! Ven­tekről? Neki kellene szólni. Máris érzem, hogy görcsöl a — „A Vörös Hadsereg a leg- deli elvitték és a röplapok még­Csak este jöttek vissza a szó- hasam. Te jó isten, szaladj a erősebb segítőtársa a független- is megjelennek az újoncok, a bájukba a kiképzésről. Már nem gyengélkedőre Egriért, hogy jöj- ségükért és szabadságukért har- katonák között. Vajon mit szól tudtam újságot mondani neki, jön azonnal. Holnapra írasson coló nemzeteknek... Nemzeti ehhez a pókhasú százados? Sze- mindenről értesült. Sőt a cé- föl betegnek. A többit bízd rám. kormány kell amely beszünteti retném látni egy pillanatra az dulát is, amit a kezébe nyom- Felesleges volt minden futko- az élelmiszerszállítást és a ka- ábrázatát, tam, összegyűrte. sásunk, igyekezetünk. Aczélhol- tónak kiszolgáltatását Füllentek. (Folytatása következik.) Az érdekes tervvel kapcsolat tos előkészületek során a tár­sadalmi összefogás szép példá­jával találkoztunk. A Lektorátus a rozsdamentes acélból készülő figura elkészí­tésével Kovács Imre szobrász- művészt bízta meg. A művész elkészítette a mű l/10-es ma­kettjét, amelyet most már ki­vitelezni kellene. Mit tett erre Bodor Miklós festőművész, a város népművelési felügyelője? Elment a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárba és előadta az ügyet Besze Mihály főmér­nöknek. Mert egy ilyen magas, fémből készült objektum — amelyen csak a forgó acélkakas 1,5 méter szélességű és ugyan­olyan magas — felállításához komoly statikai számítások kel- lenek. Nos. a főmérnök közben­járására a gyár tervező részle­gének egyik szocialista brigádla Vágán Ferenccel az élen, elvál­lalta a statikai számítások el­végzését, vagyis a felállítás ter­vének elkészítését, míg az acél­kakas kivitelezését a lakatosok egyik szocialista brigádja vég­zi el. ,A Vegyipari Gépgyár kollek­tívái összesen mintegy 12 ezer forint értékű társadalmi mun­kát végeznek el. A Képzőr és Iparművészeti Lektorátus pedig az önzetlen se­gítségért cserébe egy értékes képzőművészeti alkotást helyez el a Vegyipari Gépgyár udva­rán. B. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom